Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-01-24 / 8. szám
9 Békés 1920. január 24. dédunokák jólétéről vannak hivatva dönteni, kik nem mai nyomorult vagy boldog állapotuk befolyása alatt igyekeznek állást foglalni az emberiség és az országok nagy kérdéseiben, hanem akik függetleníteni tudják magukat egyéni állapotuk nyomásától és az emberi sors minden változataiban érvényes törvények által irányittatják cselekedeteiket. Mindnyájunk java nem az egyesek java együttvéve, hanem egy valamennyiünk érdeke felett álló általános jó, melyben jólétünk feltételeit mindnyájunknak fel kell találnunk. Nem egy végtelen nagy összeg, mely az egyének jólétének összeadásából származott, hanem a legkisebb közös többes, melyben minden jogosult érdek és törekvés tökéletesen benfoglaltatik. Nem szabad tehát a közjóban olyan igények kielégülését keresni, melyek abban benn nem foglaltathatnak. Nem szabad sem egyéni, sem osztályérdekek védelmét várni a közhatalomtól. Úgy kell megalkotni, olyanná kell teremteni ezt a közhatalmat, mely minden érdek érvényesülését és kielégülését képes legyen az erkölcs határain belül biztosítani Biztosítsa az „egyéni szabadságot, az erény jutalmát és a bűn büntetését, a jónak érvényesülését, a rossznak bukását. Minden más törekvés csak az egyéni munka, az egyéni élet kereteiben helyezhető el. Ne váljék el az egyén a családtól, osztályától, de ne keresse egyéni, családi, osztályérdekeinek kielégítését a közié révén, a közérdek köpenye alatt. Ha ez a felfogás általánossá válik, akkor eléri a választás a célját, ha nem, akkor csak sportot űztek és országok és az emberiség sorsán mit sem lendítettek. *■ Te nagy szellem, Tisza István nagy szelleme, talán a bosszuállás kemény szelleme lettél? Titkon tán eskü röppent el porladó ajkadról, mely eskü átka öngyilkosságba kergeti el nem intézett ügyed földi sáfárait ? Megjelentél-e talán a lelkiismeret vádjának kemény pallosával a vizsgálóbíró előtt, fúriákért üldözted talán nappal világosságban és éjszaka a rémes sötétségben ? Nem bírta talán elviselni szigorú tekinteted mélységét és fegyverdurratott kellő lélekjelenlétet. Elhatározásai órákat vettek igénybe és mire parancsai a hadseregparancsnoksághoz értek, az események azokat tragikusan messze megelőzték. Most .már meglátta a baj okát és a főhadiszállástól a főhercegnek és vezérkari főnökének felváltását kérte. Ez mindjárt meg is történt, de Conrad kívánta, hogy legalább Linsingen vezérkari főnöke is elbocs-.- tassék, akit a felelősségnek szintén tetemes része terhelt az állapotok eltűrése miatt. Falkenhayn- nak be kellett látnia, hogy Conradnak igaza van. Stolzmann tábornoknak is mennie kellett. Ezt azonban senki sem vette észre. Német részről most azt hiresztelték, hogy a baj oka az olasz- országi offzenziva, melyről a német vezérkar nem tudott. Mintha nem kért volna e célra még csapatokat is Conrad. Az eltitkolt verdúni oftrn- zivát azonban nem emlegették. Nem lehetett mást tenni, meg kellett állítani az olaszországi előnyomulást. CsaK kevéssé, a védelemre legalkalmasabb vonalra kellett visszavonni a csapatokat. Olaszországtól nem kellett tartani, minden nélkülözhető erőt az orosz frontra lehetett dobni. Ekként a nagyszerű eredményekkel kecsegtető tiroli offepziva nem hozhatta meg a döntést. Luck azonban Asiago nélkül is bekövetkezett volna. Mint végzetszerü elemi csapás jött és Conrad igy is fogta fel. Maga Luck ugyan, a '..betörés szerencsés elszigetelése után csak egy epizód .lett volna, de egy végzetes ese- . ményt érlelt meg, Románia beavatkozását a háborúba. (Folytatása következik.) nással akart megmenekülni a te igéző hatalmad hazajáró leikétől ? Távol vagyunk a budapesti eseményektől. Mig a hírek onnan hozzánk érkeznek, hosszú utat jártak be és azért sokszor egyoldalúak. De e sovány é3 féllá'bu hírek is gondolkodóba ejtenek, minket és sokszor nem tudjuk, mire véljük a dolgokat. Tisza István meggyilkolásának bonyolult ügyét legömbölyítő két vizsgálóbíró öngyilkos lett. Azt nem tudjuk, hogy, mi köze* a vizsgálóbíró saját legbensőbb egyéniségének bármiféle kényes ügyhöz ? ő, a biró teljesiti legjobb tudása, lelkiismerete és tehetsége szerint a feladatát és a rendelkezésre álló adatokhoz igazodik. Mit keres itt a revolvergolyó ? Mit lyukaszt ez a golyó át és mit olt ki ? Életet csak, vagy talán becsületet is ? A bírói függetlenség teljes szabadságot és sérthetetlenséget biztosít — addég, mig a biró ott mint biró ül. Mig Dirói tisztében a törvény és jó lelkiismeret szerint jár el. De meginog a bírói szék szilárdsága, ha odalopódzik a biró mellé a befolyásolt vagy megingatott emberi érdek, ha ez magaslik ki a tisztes bírói székből és ha ez rángatja a vizsgálat szálait! A revolver- golyó nem old meg semmit, de még gyanúsaiéban kuszáittá teszi az ügyet! Akinek tiszta a lelkiismerete, akinek nincs mitől tartania, az nem nyúl revolverhez! Úri emberek revolverhez akkor nyúlnak legtöbbnyire, mikor valami súlyos következmény, szégyen elől a halálba menekülnek ! Es mikor menekül halálba, önkezével előhívott halálba a vizsgálóbíró ?! Talán megköti valaki a kezét ? Talán kényszerzubbonyt dobnak rá ? Es ha úgy volna, nincs annak más megoldása, mint a halál? Da sok embernek kellene akkor halálba menekülni, ki a maga legszentebb elveinek érvényesítésében a legacéiosabban font akadályokra, szeges drótok egész mezőire talál ?! Miben volna a vizsgálóbíró egyénisége kompromittálva ? Hamis nyomokon indult? Rrsszul bonyolította a szálakat? Nem jó föltevésből indult ki? Az meglehet, ez is csak az emberi korlátoltság jele, de semmi köze ennek az emberi jellemhez és semmi köze a bíró kótelességhü eljárásához! Azok a fegyverdurranások mintha valahová máshová utalnának. Mintha egy sűrűn szőtt alattomos intrikára, vagy annál is rosszabb valamire mutatnának. Mi mende-mondákkal nem törődünk, de — Friedrich István még mindig miniszter és még mindig nem ül a vádlottak padján, sem a rablánc még nincs a kezén, ellenben a vizsgálóbíró koporsójában porlad ! Pedig hallatlan erőfeszítést követtek el, hogy Friedrich tőnkre legyen téve. Nem tehetünk róla, de mi összefüggést látunk a két dolog között. Lehet, hogy tévedünk. De mi mégis úgy lápjuk, hogy Friedrich Istvánnak a gyilkosságba való belekeverése rettentő nagy érdeke volna egy bizonyos körnek, annak a körnek, melynek alapos oka van félnie Friedrichtől, mert bűnös játékait Friedrich leplezte le. Nekünk az a látszatunk, hogy ez a kör semmitől nem riad vissza, ennek hosszú keze van, olyan hosszú keze, hogy némelyik birószékhez is oda akart furakodni — és a dolog kipattant ! Nem tehetünk róla, de mi nagyon, de nagyon visszatetszőnek találjuk, hogy heteken át egész kéjjel és tajtékzó örömmel foglalkoztak vidéki, Budapesttől nagyon is messze élő vidéki lapok Friedrichnek bünrészességével. Mi nem tudjuk, hogy van-e része vagy nincs Tisza tragikus végében. Csak azt látjuk, hogy itt talán nem annyira Friedrich, as ember szerepe volt a lényeges, hanem Friedriche, a kormányelnöké, sőt a keresztény Magyarországot hirdető Friedriché. Tönkre kell tend azt az embert, aki mint kormányelnök mer vallásos hitélet érvényesítéséről, avagy többet, keresztényi életről beszélni Magyarországon ! Úgy látjuk, hogy itt egy energikus, bátor és Tisza István hajtbatatlanságával biró vezérembert akartak tönkretenni, nem az embert, de az eszmét, az irányt, a szellemet, amit képviselt. Ei ebben összefogott nemcsak Budapestnek egy bizonyos köre, de olyan vidéki sajtó is, melynek a dolgok mai furdulata szerint — már semmi közük Friedrich irányához ! Az a két revolverdurranás talán erről is tudna beszélni, tudna sokat és nyomatékosan, amiből még azok is értenének, akik ma még jó'*\ tékony álomba merültek ! , 97—1920. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1919. évre előírt III. o. keresetig és általános jövedelmi pótadő kivetési lajstromok a gyulai pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t-c. 16. § a-értelmében 1920. január 25-től február 2-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekké' már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő la nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1920. évi január hó 24-én. 211 1-1 Papp Gyula h. adóhiv. főnök. Hirek a nagy világból. Megkezdődik a német hadsereg leszerelése, A várakat is, a német hadihajókat is leszerelik. Az ezerhatszáz*tonnán felüli hajókat átielladni, az elsülyesztett hajók helyébe pedig másokat kell Németországnak épitenie. A szikratávírókat nem használhatják más célokra, csak kereskedelmi, ipari, gazdasági, politikai és magán célokra, hadi híreket az antant engedélye nélkül nem továbbíthat. A léghajókat és hadi repülőgépeket is csekély szám kivételével át kell adni az ántánt hatalmaknak, különösen minden kormányozható léghajó kiadandó. Az elpusztított területek ipari és gazdasági állapotát helyre kell állítani. Francia- országnak és Belgiumnak tiz éven át szenet kell számtani, mely már most megindul. Mindezekre bizottság alakul, hogy mindezeket ellenőrizze. 4
