Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-08-11 / 65. szám
LII. évfolyam Gyula, 1930. augusztus 11 Egyes szám Ara 60 fillér, 65. szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Felelős szerkesztő: DOBAY FERE.YC Megjelenik szerdán és szombaton. Egyes szám ára 60 fillér. §aj tószabadság;. A magyar újságírók egyesülete kórvóny- nyel fordult a nemzetgyűléshez, a sajtószabadság teljes visszaállítását, a cenzúra megszüntetését sürgetve. Azt mondja többek között a kérvény, hogy a magyar közfelfogás a vélemény nyilvánítási szabadságot mindig a személyes szabadság jogok közé számította és a szabad vélemény minden korlátozását a minden embert megillető jogok sérelmének tekintette. Ez a felfogás alkotta meg az 1849.-i sajtótörvényt, melynek 1. §-a az előzetes vizsgálatot (cenzúrát) „örökre“ eltöröltnek nyilvánította. Valóban mondja a felirat, a közelmúlt eseményei mutatták meg, hogy épen a legszélsőbb destruktiv elemek, a bolsevisták, éltek a sajtószabadság legmesszebb menő korlátozásával, teljesen a rendelkezésűre álló 2—3 újságon kívül valamennyit egyszerűen megszüntetve Ez a végtelenül nagymérvű korlátozás volt részben az oka, — mondja a kérvény — hogy a proletárdiktatúra alatt keletkezett egyéni akciók az agyonhallgatás folytán annyira elharapóztak és elfajultak, hogy már-már az össze- ség jólétének a tönkretevósót okozzák. Azt mondja továbbá, hogy a cenzúra természetszerűleg az állam felelősségét állítja előtérbe minden olyan propaganda összes következményeiért, amelyet a cenzúra nem tud vagy nem akar megfékezni. Ezeket emeltük ki a kétségtelenül ügyesen megszerkesztett, de nyilvánvaló forrásból eredő kérvényből. — Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy ez a kérvény a sajtó munkásainak ama csoportjából ered, mely a destrukciónak mindig kész harcosa volt, mely a rend felforgatására irányzott minden törekvést készségesen támogatott, tömjé- nezett az októberi forradalom hőseinek, az állambomlasztó radikálisoknak és soha egy szava sem volt a nemzetközi kalandorok romboló politikája ellen. Most beléje szorult az izgatás szava, most már elégedetlenkedik. Mi azt hisszük, senkit sem fog megtéveszteni abban a kérdésben, hogy voltaképen miféle sajtószabadságot siratnak ők ilyen fájdalmasan. A félrevezetés, a nemzetpusztitás szabadságát. Ez a szabadság nem érdemelhet és nem nyerhet védelmet. Mi is érezzük néha a cenzúra működésének kellemetlenségeit iNekünk azonban más véleményünk van a sajtóról is, a szabadságról is, a cenzúráról is. Mi azt hisszük, hogy a sajtónak azt a jelentőségét, mely ellen a cenzúrát működteti, túlzottan és elfogultan ítéli meg az államhatalom. Ha azt mondja az állam és a kormány, hogy a sajtó izgat, tehát el kell hallgattatni, ez majdnem úgy hangzik, mintha a falu égésekor valaki azt mondaná, ugyan minek izgatják a harangok fólreverésével a lakosságot. Ugyebár, nem a kongatás izgatja a falu lakosait, hanem a tűzvész és hiába hallgattatjuk el a harangot, a tűz nem fog elaludni. Igaz, fel lehet riasztani és izgalomba hozni a lakosságot a harangok félreverósóvel akkor is, ha nincs tüzveszedelem, de csak néhány percre és mihelyt meggyőződik mindenki, hogy vaklárma volt, elül az izgalom; ha pedig a toronyőr megint ilyen tréfát csinál, bizonyára ő járja meg. Állandó, tartós és veszedelmes izgalmat tehát nem a kongatás, hanem mindig maga a tűz idéz elő. így van ez a sajtóval is. Ha nincsenek a társadalomban, az állami életben bajok, visszáságok, súlyos betegségek, akkor ugyan izgathat, lamentálhat a sajtó, legfeljebb kinevetik. Veszedelmes eredményeket a szabad véleménynyilvánítás, a szabad sajtó csak ott produkálhat, ahol állam és társadalom beteg, ahol szüntelen esemény és anyag kínálkozik az izgatásra, ahol a társadalom széles rétegei tartósan elégedetlenek, ahol az izgatással nem lehet szembeállítani a legbiztosabb és leghatalmasabb fegyvert: az igazságot. Az ellen az izgatás, az ellen az agitáció ellen pedig hiába védekezünk azzal, hogy elhallgattatjuk a harangot, békóba verjük a sajtót. Mi tehát azon a véleményen vagyunk, hogy a sajtó jelentőségét a társadalmi mozgalmak keletkezése és felszínen maradása terén túlozzák, de még jobban túlozzák a cenzúra értékét az ezen mozgalmak elleni küzdelemben. A sajtó kinövéseinek, visszaéléseinek legbiztosabb megszüntetője a teljes sajtószabadság. Ha nem korlátozzák a kinövéseket, a visszaéléseket, nem kell hosszú idő és mindenki kiábrándul a sajtóból, hitelét veszti a nyomtatott betű. Amint ez az állapot a zavartalan sajtószabadság idejében már majdnem teljesen be is állott. Igaz, ezzel tönkremegy és elpusztul a jó irányú sajtó is, de igy, van ez minden élő társadalmi intézménnyel. Épen ezért a sajtó korlátozását szigorú sajtótörvény- nyel és amikor kell cenzúrával is épen a tisztességes sajtónak őszinte barátai kívánják, azok, akik a sajtót nem lejáratni és pusztulásra juttatni, hanem az emberiség igazi javainak örök szolgálatába állítani akarják. LEGÚJABB. Budapestről félhivatalosan jelentik, hogy azon hírek, melyek a külföldi sajtóban is utat találtak, hogy Magyarországon mozgósítás lenne elrendelve, valótlanok Illetékes helyen kijelentik, hogy Magyarországon mozgósítás nincs és nem is lehet. Varsóból jelentik, hogy onuan a francia, angol és magyar követségek személyzete Krakkóba utazott; a követek, köztük gróf Csekonics magyar követ Varsót csak a lengyel kormánnyal együtt fogja elhagyni. Mózer Ernő és Hindy Zoltán magyar képviselők Varsóban vannak és állandó ösz- 8zekötteté8ben állanak a kormánykörökkel. — A lengyelek helyzete komoly, de nem reménytelen. Budapesti hir szerint az ántánt ultimátumot intézett a C3eh kormányhoz, amelyben sürgős nyilatkozattételre szólítja fel a lengyel kérdésben való magatartását illetőleg. Nagykanizsáról jelentik, hogy a megszállott Muraközben levő jugoszláv közigazgatási hatóságok sürgős utasítást kaptak, hogy azonnal csomagoljanak. A rendelet utasítja a pályaudvarokat, hogy két vonat állandóan fütve, készen álljon. A jugoszláv katonai parancsnokságok az ágyukat, kocsikat és minden hadi felszerelést már elszállítottak Jugoszláviába. Budapest. A külpolitikai helyzet bizonyítja, hogy a politika nagyhete előtt állunk. Ennek a hétnek s minden napjának meg lehet a maga külön szenzációja. Olyan események előtt állunk a melyek nem napi jelentőségűek, hanem az ország jövendője tekintetében döntőek. (A Világ) Budapest. Apáthy István Erdély volt magyar kormányzója a románok fogságából kiszabadulva, tegnap Budapestre érkezett. Budapest. Ruffiy Sándor ev. püspök fontos egyházi és politikai ügyekben Svájcba utazott/ hike:«:. A hadifogoly ünnepség, vagyis a hadifoglyok hazaszállitási költségeihez való hozzájárulás céljából rendezett gyulai ünnepségek szombaton és vasárnap zajlottak le Gyulán és megmozdították az egész város társadalmát, de mégis azon észrevétellel, hogy a tulajdonképpeni »gazdak« a g«- dálkodó földmivesek, nem vettek olyan számban részt, amint erre a rendezőség számított, pedig a hazaszállítandó hadifoglyok túlnyomó része éppen a földmivesek sorából kerül ki és az lett volna szép, ha részvétükkel és megértő támogatásukkal ők is vezettek volna a jótékony ünnepély érdekében. Az ünnepély azonban igy is sikerült. Már szombaton reggel harsogó katonazene ébresztette a várost; délután torna és football-versenyek voltak, este kabaré és velencei éj tűzijátékkal. — Vasárnap délelőtt matiné a megyeházán, amelynek nagy művészi sikere volt. Délelőtt és délután felvonult a női század, egy uj kezdés, mely még eddig sehol az országban nem volt bevezetve és ennek folytán az ünnepség legszebb és legérdekesebb része volt, ezt a jelen levő idegenek nyomban meg is állapították. Valóban feledhetetlen szép látvány lett. Délután megtelt a Göndöcs-kert és valóságos népligetté változott, akár a budapesti, vagy a bécsi Wurstlprater. Telve sátrakkal és mutatványos bódékkal: jövendőmondó, vasfogu ember, céllövő, hinta, karusszel, lacikonyhák stb. mind a közönség szolgálatára állottak. A színkörben előadás, a nép között Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa tréfálkoztak. Itt sorsjáték, amott lici- táció, emitt katonazene, amott cigány, de mindenütt zaj, durrogás, dob, trombitaszó, ember ember hátán és bankóvándorlás. Mindenkit a nemes cél lelkesített, melynek szolgálatába egy lelkes ifjú rendezőség belevitte teljes erejét, tudását és szorgalmát, őszinte elismerés, dicséret és hála legyen osztályrészük. Az ünnepély forgalma és jövedelméről az idő rövidsége miatt csak jövő számunkban referálhatunk, azonban előreláthatólag ha nem is tulnagy, de tekintélyes lesz az eredmény és a jövedelme lehetővé teszi ismét egy csapat hadifogoly hazautazását. A tervezet szerint Szent István napján fog megtartatni a harmadik programmpont, a lóverseny. Ekkor lesz megtartva a nyereménysorsjáték is, melyet most nem lehetett megtartani, mivel a sorsjegyek egy része még eladatlan. A maradék sorsjegyek az összes eladási helyeken vásárolhatók. A kenyérellátás zavarai miatt jogos és érthető kifakadásokat, elégedetlenséget látunk, hallunk és tapasztalunk naponkintjmegujulólag. Utána jártunk, tudakozódtunk, szorgalmaztunk, de igen csekély eredménnyel. A kenyérinséget — fájdalom — meg kell állapítanunk. Pedig a kenyér- ínségesek száma nem tulnagy és ismételten azt állítjuk, hogy zavar nélkül ki lehetne elégíteni, ha a nem Gyulán, hanem magasabb helyen lakozó kormányzatot sikerülne megnyerni és felvilágosítani arról, hogy a helyi ellátatlanok részére nem elegendő a helyi vámgabonából eredő liszt, hanem ezenfelül bizonyos mennyiséget venni vagy requi- rálni kell. Azt pedig, hogy őrlésre vidéki malmokba szállítsák a gyulai búzát, — ha eddig nem történt volna meg — azonnal be kell tiltani. A gyulai malmokkal elégedjünk meg és ne vigyék a Rosenthal és Kovács-féle csabai malmokba, mert ez alkalom a gabona kicsempészésére is. Különben maguk a gazdák mondják, hogy az egész gabona ellátás ügye a csépléstől kezdve az egész vonalon el volt hibázva és a rendelkezések most is késedelmesek és elhibázottak. Javulás csak augusztus második felében várható. Gabona van elég, csak rendszer nincs eddig az elosztásban. Szülők figyelmébe. Felkéretnek azon szülők, akik leányaikat a gimnázium első osztályára már bejelentették, vagy bejelenteni óhajtják, hogy augusztus 16-án hétfőn d. u. 5 órakor a gimnáziumban megjelenni szíveskedjenek. Halálozás F. Sál Józsefné, szül. Leiszt Teréz gyulai polgárnő, széleskörű rokonság nagy szere- tetben állott tagja életének 44 évében e hó 10-én Gyulán elhunyt. Pasztái Bóláné színtársulatunk abszolút értékes művésznője, kinek szép játékában és tökéletes alakításaiban annyiszor gyönyörködtünk, megválik a Csáky-féle társulattól és bucsuestélyét pénteken, 13-án tartja Gyulán. Távozását sajnálattal vesszük tudomásul, felhívjuk a közönség figyelmét és érdeklődését a kiváló művésznő búcsúzó szereplésére, mely egyúttal alkalom lesz a megérdemlett elismerés nyilvánítására. Lapunk mai azáma 2 oldala
