Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-08-11 / 65. szám

LII. évfolyam Gyula, 1930. augusztus 11 Egyes szám Ara 60 fillér, 65. szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Felelős szerkesztő: DOBAY FERE.YC Megjelenik szerdán és szombaton. Egyes szám ára 60 fillér. §aj tószabadság;. A magyar újságírók egyesülete kórvóny- nyel fordult a nemzetgyűléshez, a sajtósza­badság teljes visszaállítását, a cenzúra meg­szüntetését sürgetve. Azt mondja többek között a kérvény, hogy a magyar közfelfogás a véle­mény nyilvánítási szabadságot mindig a szemé­lyes szabadság jogok közé számította és a szabad vélemény minden korlátozását a minden embert megillető jogok sérelmének tekintette. Ez a felfogás alkotta meg az 1849.-i sajtótör­vényt, melynek 1. §-a az előzetes vizsgálatot (cenzúrát) „örökre“ eltöröltnek nyilvánította. Valóban mondja a felirat, a közelmúlt eseményei mutatták meg, hogy épen a legszélsőbb des­truktiv elemek, a bolsevisták, éltek a sajtósza­badság legmesszebb menő korlátozásával, teljesen a rendelkezésűre álló 2—3 újságon kívül valamennyit egyszerűen megszüntetve Ez a végtelenül nagymérvű korlátozás volt részben az oka, — mondja a kérvény — hogy a proletárdiktatúra alatt keletkezett egyéni akciók az agyonhallgatás folytán annyira elha­rapóztak és elfajultak, hogy már-már az össze- ség jólétének a tönkretevósót okozzák. Azt mondja továbbá, hogy a cenzúra természet­szerűleg az állam felelősségét állítja előtérbe minden olyan propaganda összes következmé­nyeiért, amelyet a cenzúra nem tud vagy nem akar megfékezni. Ezeket emeltük ki a kétség­telenül ügyesen megszerkesztett, de nyilván­való forrásból eredő kérvényből. — Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy ez a kérvény a sajtó munkásainak ama csoportjából ered, mely a destrukciónak mindig kész harcosa volt, mely a rend felforgatására irányzott min­den törekvést készségesen támogatott, tömjé- nezett az októberi forradalom hőseinek, az állambomlasztó radikálisoknak és soha egy szava sem volt a nemzetközi kalandorok romboló politikája ellen. Most beléje szorult az izgatás szava, most már elégedetlenkedik. Mi azt hisszük, senkit sem fog megtéveszteni abban a kérdésben, hogy voltaképen miféle sajtószabadságot siratnak ők ilyen fájdalmasan. A félrevezetés, a nemzetpusztitás szabadságát. Ez a szabadság nem érdemelhet és nem nyer­het védelmet. Mi is érezzük néha a cenzúra működésé­nek kellemetlenségeit iNekünk azonban más véleményünk van a sajtóról is, a szabadság­ról is, a cenzúráról is. Mi azt hisszük, hogy a sajtónak azt a jelentőségét, mely ellen a cenzúrát működteti, túlzottan és elfogultan ítéli meg az államhatalom. Ha azt mondja az állam és a kormány, hogy a sajtó izgat, tehát el kell hallgattatni, ez majdnem úgy hangzik, mintha a falu égésekor valaki azt mondaná, ugyan minek izgatják a harangok fólreverésével a lakosságot. Ugyebár, nem a kongatás izgatja a falu lakosait, hanem a tűzvész és hiába hallgattatjuk el a harangot, a tűz nem fog elaludni. Igaz, fel lehet riasztani és izgalomba hozni a lakosságot a harangok félreverósóvel akkor is, ha nincs tüzveszedelem, de csak néhány percre és mihelyt meggyőződik min­denki, hogy vaklárma volt, elül az izgalom; ha pedig a toronyőr megint ilyen tréfát csinál, bizonyára ő járja meg. Állandó, tartós és vesze­delmes izgalmat tehát nem a kongatás, hanem mindig maga a tűz idéz elő. így van ez a saj­tóval is. Ha nincsenek a társadalomban, az állami életben bajok, visszáságok, súlyos beteg­ségek, akkor ugyan izgathat, lamentálhat a sajtó, legfeljebb kinevetik. Veszedelmes eredmé­nyeket a szabad véleménynyilvánítás, a szabad sajtó csak ott produkálhat, ahol állam és társa­dalom beteg, ahol szüntelen esemény és anyag kínálkozik az izgatásra, ahol a társadalom széles rétegei tartósan elégedetlenek, ahol az izgatással nem lehet szembeállítani a legbizto­sabb és leghatalmasabb fegyvert: az igazságot. Az ellen az izgatás, az ellen az agitáció ellen pedig hiába védekezünk azzal, hogy elhallgat­tatjuk a harangot, békóba verjük a sajtót. Mi tehát azon a véleményen vagyunk, hogy a sajtó jelentőségét a társadalmi mozgalmak keletkezése és felszínen maradása terén túloz­zák, de még jobban túlozzák a cenzúra érté­két az ezen mozgalmak elleni küzdelemben. A sajtó kinövéseinek, visszaéléseinek leg­biztosabb megszüntetője a teljes sajtószabad­ság. Ha nem korlátozzák a kinövéseket, a visszaéléseket, nem kell hosszú idő és min­denki kiábrándul a sajtóból, hitelét veszti a nyomtatott betű. Amint ez az állapot a zavar­talan sajtószabadság idejében már majdnem teljesen be is állott. Igaz, ezzel tönkremegy és elpusztul a jó irányú sajtó is, de igy, van ez minden élő társadalmi intézménnyel. Épen ezért a sajtó korlátozását szigorú sajtótörvény- nyel és amikor kell cenzúrával is épen a tisztes­séges sajtónak őszinte barátai kívánják, azok, akik a sajtót nem lejáratni és pusztulásra jut­tatni, hanem az emberiség igazi javainak örök szolgálatába állítani akarják. LEGÚJABB. Budapestről félhivatalosan jelentik, hogy azon hírek, melyek a külföldi sajtóban is utat ta­láltak, hogy Magyarországon mozgósítás lenne elrendelve, valótlanok Illetékes helyen kijelentik, hogy Magyarországon mozgósítás nincs és nem is lehet. Varsóból jelentik, hogy onuan a francia, angol és magyar követségek személyzete Krakkóba utazott; a követek, köztük gróf Csekonics magyar követ Varsót csak a lengyel kormánnyal együtt fogja elhagyni. Mózer Ernő és Hindy Zoltán ma­gyar képviselők Varsóban vannak és állandó ösz- 8zekötteté8ben állanak a kormánykörökkel. — A lengyelek helyzete komoly, de nem reménytelen. Budapesti hir szerint az ántánt ultimátumot intézett a C3eh kormányhoz, amelyben sürgős nyilatkozattételre szólítja fel a lengyel kérdésben való magatartását illetőleg. Nagykanizsáról jelentik, hogy a megszállott Muraközben levő jugoszláv közigazgatási hatóságok sürgős utasítást kaptak, hogy azonnal csomagol­janak. A rendelet utasítja a pályaudvarokat, hogy két vonat állandóan fütve, készen álljon. A ju­goszláv katonai parancsnokságok az ágyukat, ko­csikat és minden hadi felszerelést már elszállí­tottak Jugoszláviába. Budapest. A külpolitikai helyzet bizonyítja, hogy a politika nagyhete előtt állunk. Ennek a hétnek s minden napjának meg lehet a maga külön szenzációja. Olyan események előtt állunk a melyek nem napi jelentőségűek, hanem az ország jövendője tekintetében döntőek. (A Világ) Budapest. Apáthy István Erdély volt ma­gyar kormányzója a románok fogságából kiszaba­dulva, tegnap Budapestre érkezett. Budapest. Ruffiy Sándor ev. püspök fontos egyházi és politikai ügyekben Svájcba utazott/ hike:«:. A hadifogoly ünnepség, vagyis a hadifoglyok hazaszállitási költségeihez való hozzájárulás céljá­ból rendezett gyulai ünnepségek szombaton és vasárnap zajlottak le Gyulán és megmozdították az egész város társadalmát, de mégis azon észre­vétellel, hogy a tulajdonképpeni »gazdak« a g«- dálkodó földmivesek, nem vettek olyan számban részt, amint erre a rendezőség számított, pedig a hazaszállítandó hadifoglyok túlnyomó része éppen a földmivesek sorából kerül ki és az lett volna szép, ha részvétükkel és megértő támogatásukkal ők is vezettek volna a jótékony ünnepély érdeké­ben. Az ünnepély azonban igy is sikerült. Már szombaton reggel harsogó katonazene ébresztette a várost; délután torna és football-versenyek vol­tak, este kabaré és velencei éj tűzijátékkal. — Vasárnap délelőtt matiné a megyeházán, amely­nek nagy művészi sikere volt. Délelőtt és délután felvonult a női század, egy uj kezdés, mely még eddig sehol az országban nem volt bevezetve és ennek folytán az ünnepség legszebb és legérdekesebb része volt, ezt a jelen levő idegenek nyomban meg is állapították. Valóban feledhetetlen szép látvány lett. Délután megtelt a Göndöcs-kert és valósá­gos népligetté változott, akár a budapesti, vagy a bécsi Wurstlprater. Telve sátrakkal és mutat­ványos bódékkal: jövendőmondó, vasfogu ember, céllövő, hinta, karusszel, lacikonyhák stb. mind a közönség szolgálatára állottak. A színkörben elő­adás, a nép között Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa tréfálkoztak. Itt sorsjáték, amott lici- táció, emitt katonazene, amott cigány, de min­denütt zaj, durrogás, dob, trombitaszó, ember ember hátán és bankóvándorlás. Mindenkit a ne­mes cél lelkesített, melynek szolgálatába egy lelkes ifjú rendezőség belevitte teljes erejét, tu­dását és szorgalmát, őszinte elismerés, dicséret és hála legyen osztályrészük. Az ünnepély for­galma és jövedelméről az idő rövidsége miatt csak jövő számunkban referálhatunk, azonban előreláthatólag ha nem is tulnagy, de tekintélyes lesz az eredmény és a jövedelme lehetővé teszi ismét egy csapat hadifogoly hazautazását. A ter­vezet szerint Szent István napján fog megtartatni a harmadik programmpont, a lóverseny. Ekkor lesz megtartva a nyereménysorsjáték is, melyet most nem lehetett megtartani, mivel a sorsjegyek egy része még eladatlan. A maradék sorsjegyek az összes eladási helyeken vásárolhatók. A kenyérellátás zavarai miatt jogos és ért­hető kifakadásokat, elégedetlenséget látunk, hal­lunk és tapasztalunk naponkintjmegujulólag. Utána jártunk, tudakozódtunk, szorgalmaztunk, de igen csekély eredménnyel. A kenyérinséget — fájda­lom — meg kell állapítanunk. Pedig a kenyér- ínségesek száma nem tulnagy és ismételten azt állítjuk, hogy zavar nélkül ki lehetne elégíteni, ha a nem Gyulán, hanem magasabb helyen lakozó kormányzatot sikerülne megnyerni és felvilágosí­tani arról, hogy a helyi ellátatlanok részére nem elegendő a helyi vámgabonából eredő liszt, hanem ezenfelül bizonyos mennyiséget venni vagy requi- rálni kell. Azt pedig, hogy őrlésre vidéki mal­mokba szállítsák a gyulai búzát, — ha eddig nem történt volna meg — azonnal be kell tiltani. A gyulai malmokkal elégedjünk meg és ne vigyék a Rosenthal és Kovács-féle csabai malmokba, mert ez alkalom a gabona kicsempészésére is. Külön­ben maguk a gazdák mondják, hogy az egész ga­bona ellátás ügye a csépléstől kezdve az egész vonalon el volt hibázva és a rendelkezések most is késedelmesek és elhibázottak. Javulás csak augusztus második felében várható. Gabona van elég, csak rendszer nincs eddig az elosztásban. Szülők figyelmébe. Felkéretnek azon szülők, akik leányaikat a gimnázium első osztályára már bejelentették, vagy bejelenteni óhajtják, hogy augusztus 16-án hétfőn d. u. 5 órakor a gimnázium­ban megjelenni szíveskedjenek. Halálozás F. Sál Józsefné, szül. Leiszt Teréz gyulai polgárnő, széleskörű rokonság nagy szere- tetben állott tagja életének 44 évében e hó 10-én Gyulán elhunyt. Pasztái Bóláné színtársulatunk abszolút ér­tékes művésznője, kinek szép játékában és töké­letes alakításaiban annyiszor gyönyörködtünk, megválik a Csáky-féle társulattól és bucsuestélyét pénteken, 13-án tartja Gyulán. Távozását sajná­lattal vesszük tudomásul, felhívjuk a közönség figyelmét és érdeklődését a kiváló művésznő bú­csúzó szereplésére, mely egyúttal alkalom lesz a megérdemlett elismerés nyilvánítására. Lapunk mai azáma 2 oldala

Next

/
Thumbnails
Contents