Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-07-07 / 55. szám

LII. évfolyam Gyula* 1930. Julius 7 Egyes szám ára 60 fillér, 55. szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Ha valakit olyan sokáig kell keresni, mint Magyarország uj miniszterelnökét, az a valaki bizonyosan nem is található meg. Amióta beteg a poli­tikai életünk, beteg a társadalmunk, azóta mindig nagy gondot okozott az illetékesek­nek, hogy megtalálják esetenként a kormány uj fejét. Másfél év óta azt hittük, hogy sohase térnek vissza azok az idők, melyekben audien­ciákról, egymásután felvonuló politikusokról, a kihallgatásokban fáradságot nem ismerő államfőről, a még meghívandók neveinek kombinálgatásáról olvastunk. S ime, most megint itt vannak ezek az idők. Hát ezek voltak azok az elpusztíthatatlan, örök életű sajátságai a magyar alkotmányosságnak, me­lyek annyi sok büszke közjogi speciatitásunk siralmas elpusztulását túlélték ? Megszoktuk azt már a múltból, hogy a kormányválságok nálunk mindig titokzatosak, sokszor érthetetlenek voltak. Nem tudtuk, miért kellett valakinek elhagynia a helyét és nem tudtuk, miért következett utána épen az, aki következett. Az egészséges helyzet az volna, hogy a távozó kormányelnök mögött azonnal ott álljon az a személyiség, akiben a bizalom összpontosul, akit az egész ország népe már várva-vár és akinek azután kineve­zése már csak puszta formaság, mert a hatal­mat nem a kinevezéssel kapja meg, hanem azzal, hogy a bizalom már sokkal elébb fe­léje fordult és akitől még ellenfelei is a dol­gok tökéletesebb irányítását várták. Nálunk nem igy volt soha. Sokszor el kellett mennie annak, aki iránt meg volt a bizalom, ritkán jött az, akit a nemzet várt. Ez érthető volt a múltban, mikor olyan igényeket is ki kellett elégítenie az ország első hivatalnokának, me­lyek nem voltak kongruensek a nemzet érde­keivel. Akkor minden államférfiunak, aki a kormányzásra vállalkozott, meg kellett alkud­nia a hazafiságával és ez bizony — bármeny­nyire feltételeztük is az ellenkezőt — mégis csak a legtöbb kiszemelt személyt aggódóvá és habozóvá tette. De most 1 Most talán csak senkinek sem kell megalkudnia hazafiui lelkiismeretóvel, ha a kormány vezetésére vállalkozik, most bizo­nyára nem lehet aggodalmakat táplálnia a felől, hogy félre fogják érteni. Mi lehet tehát mégis az oka, hogy olyan nehéz megtalálni a jövő alkalmas emberét ? Most is olyan fel­adatok teljesítését igényelik-e a kormánytól, melyeknek megoldását nem mindenki kívánja és nem egyformán kívánja ? Lehetnek-e ma nemzeti feladatok, melyeknek megoldására nézve olyan ellentétes felfogások akadhatnak, hogy azok összeegyeztetése ilyen nehéz és kínos töprengést okoz ? Jaj nekünk, ha igy van, de ha csak­ugyan igy van, akkor energikus szóval köve­telnünk kell, hogy ne legyen igy. A legelső követelmény, hogy pontosan állapítsuk meg, mire, minő reformokra van okvetlenül szük­sége ennek az országnak, hogy elindulhasson a megújulás utján és ha ezeket megállapítot­tuk, akkor ne tűrjünk ellenkezést, ne enged­jünk alkudozást, hanem minden mellókszem- pontot félretéve, határozottan és kérlelhetet­lenül követeljük ennek a programmnak meg­valósítását és akkor hamarosan meg fogjuk találni az alkalmas államférfiut is, aki a ma­gyar nemzet jövő életének programmját meg is tudja valósítani. H I BE K. Az ideiglenes határvonalnak ('demarkációs vonal) a földmunkák végzése céljából való át­lépésére nézve Magyarország és Románország kö­zött egyezmény jött létre, amely szerint azok a személyek — s ezeknek családtagjai, segédei, kezelői, alkalmazottai és munkásai feltéve, hogy ez utób­biak közreműködésére az ingatlanoknak gazdasági kihasználása érdekében szükség van, — akik a demarkációs vonal egyik oldalán laknak és a másik oldalon fekvő ingatlanoknak művelői, bérlői vagy tulajdonosai, s feltéve hogy ezeknek az ingatlanoknak művelői, bérlői vagy tulajdonosai, s feltéve, hogy ezeknek az ingatlanoknak a demarkációs vonal közel eső részei ettől legfeljebb 6 kilométer távolságra vannak, a demarkációs vonalon átléphetnek. Az átlépésekhez szükséges igazolványokat az illető közigazgatási hatóság (járás első tisztviselői, polgármester, főszolgabiró) állítják ki, amely igazoló jegyek a másik szerződő fél (vagyis románok) közigazgatási hatóságának láttamozásával és ezen felül magyar részről a megyei katonai parancsnokságnak vagy megbízott­jainak, román részről pedig a körlet katonai parancsnokságának láttamozásával is ellátandók. Az igazoló jegyeket meghosszabbítás végett két hónaponként be kell mutatni az illetékes katonai hatóságoknak. A demarkációs vonalat csak nap­kelettől napnyugtáig és csak az igazoló jegyen megjelölt utakon lehet átlépni. Könyveket, újsá­gokat, nyomtatványokat, leveleket, fegyvereket nem ssabad átvinni, ellenben állatokat, kocsikat, szerszámokat, gazd. felszereléseket, amennyiben ezekre a földmivelése céljából szükség van, vala­mint egy heti élelmet szabad átvinni. A vonal átlépése C3ak polgári ruhában van megengedve. A föld termésének fele oson a területen hagyandó, ahol as ingatlan fekssik. A termés másik fele minden alakszerűség mellőzésével a másik terü­letre szállítható, vagy a helyszínen eladható azon termények kivételével, amelyekre vonatkozólag a szerződő felek tilalmat állítottak fel. Ezen egyez­mény ellenőrzésére őrsök magyar részről: Bsreg- böszörmény, Geszt, Kötegyán állomás, Elek, Gyulavári, Lökösháza, Dombegyháza, Battonya, Csanádpalota, Magyarcsanád. Románok részéről: Körösszeg, Cséfa, Kötegyán állomás, Ottlaka, Gyulavarsánd, Kürtös, Kisvarjas, Tornya, Nagy­lak, Csanád. Gyula város képviselőtestülete július 3 án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek lapunk múlt számában közölt tárgysorozata volt napirenden. A közigazgatási bizottság rendeletét dr. Lovich Ödön fegyelmi ügyének megszüntetésére nézve a közgyűlés megfelebbezte. — Dr. Bucskó Koriolán lemondása folytán helyébe dr. Csete József volt főkapitány lett megválasztva és ebből folyólag megbízást nyert egyúttal mint a polgár- mester helyettese. A tisztviselők és egyéb alkalma­zottak fizetésemelés iránti kérelme egy bizottság elé lett utalva, mely az ügyet előkészíti. A benedeki legelő, kispéli legelő és városi földek bérbeadása tudomásul vétetett. A kerületi biztosok a XI. fizetési osztályba, mint szállásrendezők be­soroztalak. Az ápoldai élelmezési dijak arány- lagosan emelve lettek Drágasági segélyek iránti kérelmek a lehetőséghez képest teljesítve lesznek. Szikes György adóügyi tanácsnoknak nyugdíjazása el lett fogadva, helyettesítésével Heilinger Károly nyilvántartó lett megbízva. Békésvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én d. e. 9 órakor tartja rendes ülését. Az Ébredő Magyarok Egyesületének vasár­nap délután 6 órára a városházára meghirdetett gyűlése el lett halasztva, miután a taggyüjtő ivek nem érkeztek még be teljes számban. A gyűlés ehhez képest vasárnap, 11-én délelőtt 11 órakor lesz a városháza nagytermében. A vezetőség ez utón is kéri az ivtartókat, hogy a tagsági aláírási iveket ugyanazon kézbe, ahonnan átvették, szom­baton délig szolgáltassák vissza, hogy a végleges megalakulás lehető legyen. AMOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) vasárnap délután a vármegyeház nagytermében látogatott gyűlést tartott, melyben az egyesület magasztos célját és a gyulai főosztály megalaku­lását fejtegette dinyeberki Bozó Pál ezredes, mint a szervező bizottság elnöke. Mivel a tagok gyűj­tése még nincs befejezve, a nemes, hazafias célú egyesület a tisztikar megválasztását nem tűzte napirendre, csupán a jelölések történtek meg. A Szociális Missziótársulat folyó hó 11-én, azaz vasárnap d. u. fél 6:kor, egy műsoros dél­utánt rendez, részben a hazatérő hadifoglyok segélyezésére. A teljes műsor a következő szám­ban fog megjelenni. Jegyek előre is válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Ülőhely 5, állóhely 3 korona. A gyulai »Erkel Ferenc sakk-kör« f. hó 4-én tartotta újjáalakuló gyűlését, melynek célja a világháború következtében pangó sakkélet intenzív fejlesztése, illetve a sakkozóknak ismét egy táborba való tömörítése. Az esti órákban megtartott gyűlésen a tagok igen szép számban voltak képviselve és Gyöngyössy Sándor talpra­esett beszámolója után indítványára a gyűlés egy­hangú lelkesedéssel Dobay Ferencet választotta meg a kör elnökévé. Az alakuló gyűlés részletei­ről helyszűke miatt nem számolhatunk be, erre a »Békésc-ben később megjelenő sakkrovatban még visszatérünk. A részben sakkozók, részben sakk­barátok részéről megválasztott tisztikar minden­esetre garanciát nyújt arra, hogy Gyulán egy oly intenzív sakkőlet indul meg, mely nemesitő hatásában a legszebb reményekre jogosít. Országos gyüjtőnapot fog rendezni Magyar- ország Területi Épségének Védelmi Ligája, mely gyűjtés célja: Világosítsuk fel a külföldet jelszó alatt az ellenségeink által félrevezetett külföldi sajtóban az igaz és valódi nemzeti érzületet fel- tárni és ellensúlyozni a rólunk külföldön terjesz­tett roszakaratu sajtóhadjáratot. A gyüjtőnap még nincs megállapítva, de ez a közel jövőben meg­történik. Felvételi vizsgálat. A közoktatásügyi minisz­térium elrendelte, hogy az elemi iskolák IV. osz­tályából a középiskolák I. osztályába fellépni kí­vánó tanulók, felvételi vizsgálatot tartoznak tenni, melynek sikeres kiállása után vehetők fel. A mi­nisztérium ezzel korlátozni akarja, hogy a kevésbbé tehetségesek tudományos pályára tóduljanak és inkább a gyakorlati közkereseti pályákra kívánja őket terelni. Másrészt az intézkedés mai napság annyiban indokolt, hogy a tankönyv, Írószer és papirhiány, továbbá a rósz iskolázási viszonyok miatt az elemi oktatás eredménye most szórvá­nyosan és átmenetileg nem emelkedhetik a béke­évek eredményességéhez. Akik a felvételit ki nem állják, azok számára csak az elemi iskola V. osz­tálya áll nyitva. Jótékonyéért adományok érkeztek be hoz­zánk és pedig Bánhegyi Olgától 20 K, dr. Hoff­mann Károly tói 60 K, Érsek Elektől (Paradicsom­major) 100 K és Schneider ecetgyárostól 200 K mely összegeket kívánságuk szerint a Menekültek segélyezése céljára továbbítottuk. — Ugyan­csak oda juttattuk T. E. P. betűk alatt beküldött 50 koronát is, melyet szives beküldője, mint a gimnáziumi tanulók érettségi vizsgálatának köz­vacsoráján való részvétel megváltásának diját szintén az Erdélyi menekültek javára adományozott. Kiváló, jeles hazánkfia érkezett hétfőn dél­után városunkba, akarata ellenére. Szentgyörgyi István, a kolozsvári nemzeti színház örökös tagja, 8zinmüvészetünk egyik legnagyobb büszkesége még az ősszel eljött Kolozsvárról Borsodmegyé­Lapunk mai azáma 2 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents