Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-01-10 / 4. szám
Censiirat: Br. Mnntonn. JLIS. évfolyam. Gyula, 1930. január lü Egyes s/ám ára <»Q fillér 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hoya a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY F JER JEN C Megjelenik szerdán és szombaton Nr. 93. Comerduirea Pietei Giula catre. Toti ofiteri din fosta Armata Austro-Ungara (reserva, pensioni sti gloata £tc.) se vor prezenta in ziua de 22/1. 1920 la óra 10 a. m. spre control la cazarma honvezilor. No. 102. 8/1. 1920. Ca adaos la adresa roastra No. 93. din 5/1. 1920 veti publica inca urmatoarele: Ofiteri din fosta Annafa Austro-Ungara cári au sa se pre- zinte vor primi o legitimatie in care se va arata prezentarea la primul control. Cári se vor gasi in viitor fara aceasta legitimatie se vor aresta. Giula, la 5/1. 1920. Comandantul Píetei Giula Maior Barbarinn. Comsnduirra Pietei Giula catre. Hirdetmény. Az összes volt osztrák-magyar tiszt (tarta- léios, nyugdíjazott, népfelkelő) köteles e hó 12-én délelőtt 10 órakor a honvéd kaszárnyában ellenőrzés végett jelentkezni. Mint .kiegészítés a 93. száma címünkhöz 1920. január 5-iől,a következőket fogjuk még kihirdetni: A volt osztrák-magyar tisztek, akik jelentkezni kötelesek, egy igazolványt fognak kapni, mely az első ellenőrzésnél való jelentkezést mutatni fogja. A jövőben olyan tisztek, kiknek nem lesz meg ez az igazolvány, le lesznek tartóztatva. Térparancsnok Maior Barbarino. Megszületett-e hát végre mindenkinek a megváltó Igazság ? Megszületett-e. a nopnyugati bölcseknek is, akik távol tölünk a világsorsával együtt a mi sorsunkat is intézhetni vélik ? Úgy tetszik, hogy igazán csak vélik intézhetni, valójában pedig egészen más erők és más hatalmak intézik. Az ő tevékenységük pedig csak arra szorítkozik, hogy megértsék ezeket az erőket, felismerjék ezeket a hatalmakat és azoknak engedelmeskedve rendezzék az élő lüktető erők külső megnyilvánulásait. Hogy igazán felismerhessék, hogy pontosan megmérhessék, ezért van szükségük nekik is a megváltó igazságra, ennek napkeleti csillagára, mely bizton kalauzolja őket a bókeszerzés rögös utjain. Mert jaj ismét mindnyájunknak, ha félreismerjük az örök erőket, az élő hatalmakat és minden elnyomás afelett diadalmaskodó igazságot. A vágyak, melyek milliók szivében élnek, a meggyőződés, mely százezrek lelkét csalhatatlanul átjárja, a törekvések, molyek a milliókat egy emberként képesek lelkesíteni, ezek azok az örök, elpusztíthatatlan és elnyomhatatlan erők, melyekkel szemben tehetetlen minden államférfiul bölcsesség, mely papirosokkal és aláírásokkal akarja kormányozni ß világot. Lehet- e ereje a papirosnak, melyre mást Írnak, mint amit az élet törvényei diktálnak?. Lehet-e hatalma az aláírásnak, melyet nem a milliók érzése által vezetett tollal vetettek papára? Ne áltassuk magunkat és ne áltassunk másokat se. Ma már az egész világ tudja, érzi, hogy nem idegen hatalmak fogják megcsinálni a békét. Nem. az ő papirosuk, nem is az ő kardjuk teremti meg a népek milliói számára azt a bókét, melyet hosszú idő óta áhitunk és melynek megteremtése reményében bizalommal tettük le sorsunkat napnyugat bölcseinek kezébe. Ma már érezzük, látjuk, tudjuk mindnyájan, hogy a békét az érdekelteknek kell megteremteni azon az alapon, melyen bókét egyáltalán teremteni lehet: a kölcsönös megértés, az egymás érdekeinek és érzelmeinek kölcsönös tisztelete, az igazságosság, a felebaráti szeretet alapján. Tartós csak az a béke lehet, minden másfajta újabb viszályoknak csiráját rejti magában. A megváltó Ige megszületésének ünnepei után ennek a megváltó igazságnak kellett megszületni lelkűnkben. A toronyórák ritkán járnak egyszerre. Nemcsak nálunk Gyulán van ez igy, de alighanem másutt is, ahol egynél több a torony. Mert ha egy a torony, egy órához igazodik mindenki, ha több a torony, nem tudja az ember, hogy melyik az igazi órajarás. Ha dolgom nem sürgős, nem is bánom, nézem az órát a toronyon, mert megszoktam, hogy feltekintsek. Ha azonban órára, de nem jól mondom, percre kell ott lennem, ahol reám várnak, vagy a hdt én reám nem várnak, de nélkülem is tovább gördülnek, akkor már boszankodom. Magam sem tudom, mit is mondjak ilyenkor 1 Ha jobbra -nézek, még tiz perc, ha balra nézek, már üti az órát. Üti tompán, törötten, de üti rendületlenül. Melyiknek adjak igazat? Reményt nyújt az egyik, komor képpel megfoszt attól a másik ! Hamisat T A R C A. A katasztrófa útja. Ezen a címen egy könyvet irt Nowak Károly Frigyes német publicista, aki az 1915. év nyara óta a központi hatalmak főhadiszállásain mint haditudósító tartózkodott és majdnem minden számottevő személyiséget közelről megismert és igen soknak benső bizalmát megnyerte. Könyve rendkívül tartalmas és érdekes, szinte elengedhetetlennek tartjuk tartalmának olvasóinkkal való megismertetését. Szemmelláthatólag kettős célt tűzött maga elé az iró, a volt központi hatalmak katasztrófájának okait akarja megállapítani egyrészt, egy nagy szerepet vitt hadvezérnek, Hötzendorfi Con- rádnak akar igazságot szolgáltatni másrészt. A kettő benső összefüggésben van egymással. Az iró igyekszik kimutatni, hogy az osztrák-magyar mor.arkia és vele együtt a központi hatalmak legyőzetésének egyik főoka volt Conrad javaslatainak fé'retétele, utóbb az 5 teljes mellőzte- tése, amit viszont a kicsinyes irigy kedés és féí- tékenykedés szült. De lássuk sorban a könyv fejtegetéseit. Az annexiót, Bosznia annexióját közvetlenül megelőző évek politikájával kezdődnek a fej. 1 emények. Aehrenthal báróval egy határozott, energikus, nagytehetségü diplomata és államférfi került az osztrák-magyar külügyministeri székbe, aki azonban, mint igen rövid idő múlva kiderült, teljesen félreértette az európai helyzetet; nem akarta, nem tudta meglátni a halálos ítéletet, melyet a Habsbufig-monarkiára már akkor meghoztak. 0 azt hitte, hogy Oroszország a japán háború után sokkal hosszabb ideig tehetetlen lesz és az alatt az idő alatt Ausztria. Magyarország teljesen figyelmen kívül hagyhatja ezt a hatalmas szomszédját. A hármas szövetségben Aehrenthal rendületlenül bízott, Angliát barátként tudta ; igy határozta el az annexiót, ami Oroszország akkori akcióképtelensége folytán nagyon simán ment keresztül az európai konenrt- ben. A monarkia népei, a külföldi közvélemény elbámult a Habsburg-monarkia életrevalóságán, melyről az volt a köztudat, hogy agonizál és ime nagy tartományokkal gyarapítja területét. Különösen a császár volt elragadtatva. Aehrenthal akkora államférfiuvá nőtt a szemében, hogy többé semmi sem volt képes őt kisebbíteni. Egy ember volt csak a monarkiában, aki szkeptikusan csóválta a fejét Hötzendorfi Conrád, a vezérkar főnöke. Ferenc Ferdinánd trónörökös kitűnő emberismerete csaknem Aehrenthal jövetelével egyidejűleg helyezte őt a vezérkari főnökségbe. Conrad már látta azt a sirt, amit a Habsburg monarkiának ástak, érezte azokat a szálakat, melyeket megfojtására szőttek. Legközvetlenebbül meg volt győződve arról, hogy a hármas szövetség nem fogja áiláni a próbát, Olaszország feltétlenül a monarkia ellen fog fegyvert, ha a sor arra kerül. Erélyesen sürgette az olasz határ megerősítését, a hadsereg harcképességének nagymértékű emelését. Aehrenthal a két miniszterelnök álláspontját tette magáévá, akik nem akartak, népeikkel nagy áldozatokat hozatni. A vezérkar által kívánt összegnek alig a felét szavazták meg a delegációk. Nagyon tökéletlenül lehetett csak a katonai tervek egy részét keresztülvinni. Az orosz határ- megerősítésére már semmi sem maradt. Olaszország tiltakozott az ellene irányuló készülődés ellen és Aerenthal nem mutatott megértést és energiát. Conrad a császárhoz fordult. „A vezérkar szellemeket lát“, mondotta a külügyminiszter a császárnak. „Felséged nemsokára materializálódva fogja látni ezeket a szellemeket,“ válaszolta Conrad. Nem használt; Conradnak mennie kellett, de a trónörökös bizalma megingathatlan maradt. Már nem volt vezérkari főnök, mikor a tróntípes palsickokért, melyek tőlünk származnak (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 423-5 Wefsz Mór és Társa, Qytila. Lan»nfc mai taína 4 ojdat.
