Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-01-10 / 4. szám
Békés 1920 január 10 * mutat talán miad a kettő, egyiknek sem hihetek?! A naphoz igazodni csak a főldmives szokott, a többi embernél a nap elvesztette óramutató szerepét. Legtöbbünknek a toronyóra azjidőmutafcója ! Ha már azon változtatni nem lehet,, beletörődünk. Sok mindenben megnyugodtunk már* a min mi nem tudtunk változtatni, mások pedig, a kik tudtak volna, nem változtattak. De más bibije is van a dolognak. A toronyórának nagy a mutatója, elég széles a lapátja, a szél könnyen belekapaszkodik és viszi vagy tartja. A szél régebben a nappal versenyezett és a szegény ember hátáról nem bírta lecibálni a bandát, a nap heve könnyén ledobatta. Azóta a ezél nagyon haragszik a napra, és még a tbronyóra mutatójánál is bosszút áll a napon! Aztán a szél a toronyóra kerekei közé port is, beiefuj. A kerekek pedig nem szerelik a port. Úgy gondolják, minden maradjon a maga helyén. Ha már ilyen magasra felfújja a szél a port, fújja inkább oda, a hol szívesen látják, pl. a Karszt vidékre, ott lehet belőle termő talaj, de itt a kerekek között semmi helye, itt C3ak asadály. Aztán meg az olaj is olyan ritka már manapság, ritka és mivel szintén elszegődött a lárcosok táborába, az óra- kerekek közé jól odaláncolja a poTt és a piszkot. Jól érzik magukat egymás mellett. Hogy miért *ritka az olaj, nem tudom, pedig sok mindent meg kell mauapsíg olajozni, hogy forogjon, haladjon! Lehet, hogy a toronyóra rugói is elfáradtak, a sok bánattól, a sok évi háborús fájdalomtól kimerültek. Sok szomorú óraütésre emelték a kalapácsot, sok szomorú hsrangkongást kellett elsiratuiok. Da hogy megérte a rugó azt a hihetetlen időt is, hogy elrakvirálták előle a harangot ! Hát most aztán mire üttesse a kalapácsot ? ! Ha azelőtt elvitték az egyik harangot, szebbet, jobb hangút hoztak a helyébe. Da most? Hoztak egy ócska vasúti sint vagy egy kiszolgált lemezt. Hogy erre üssön a karja, a kalapács! Milyen büszkén emalte azelőtt kalapácskarját a karcsú haraDgre, hogy elgyönyörködöít öblöi messze- szálló hangban, hogy leste a messze tanyára elterjedő hullámokat! Az a rugó, ha nincs ott még a megmaradt kis harang, tán régen odakinálta volna magát, hogy vigyék el őt is a harangok után, hiszen van benne is finom acél, vigyék ki és legyen belőle ágyutorok! Da nem! Van itt még egy kis régi pajtás, egy kis harang. Ez szaörökös kiküldötte a Romániával való katonai egyezmény megkötésére. Teljes sikerrel végezte feladatát. Conrad jól látott;, a szellemek kezdtek materializálódni; az első fényt a balkáni szőve t- ség vetette rájuk. 1914 junius 28 a pedig egy vakitó napnak fényénél láttatta őket. Immár nem lehetett kitérni előlük. Ismét Conrad volt a vezérkari főnök és nem titkolta abbeli nézetét, hogy a monarkia nem elég erős egy három fronton viselendő háborúra. Bizonyára sokan túlzottnak találták aggodalmait, mikor három frontról beszél. Hiszen lehettek, akik még két frontra se gondoltak; de egy . év sem telt bele és valóban három front lett. Berchtold azt kérdezte erre Confadtól, hogy javulhatnak-e a monarkia katonai kilátásai a legközelebbi évek folyamán. Conrad határozott nemmel válaszőlt. Kétségtelenül ez döntött. Ekkor fogtak a Szerbiához intézendő követelések megállapításához. Szerzőnk is tudja, hogy senkinek sem volt ellenvetése a jegyzék tartama ellen csak Tisza ingadozott egy ideig. A katonákat többé nem is kérdezték. Pedig Conrad tudta, hogy a kérdés a lét és nemlét körül forog. A császár előtt sem titkolta ezt. „Ha'úgy kell, hát legyen, de akkor legalább becsülettel pusztulunk el,“ mondotta az öreg császár. Conrad jóslata teljesedett és ő sokkal súlyosabb helyzetben volt kénytelen a monarkia haderejét vezetni, mint azt 1907-ben vagy 1909 .ben tehette volna, amikor abban megakadályozták. (Folytatása következik.) gény mindig csak magában szól, örőunt-bánatot egy nyelven hirdet! Igaz, egyszer mindnyájan megremagtek! Minden, ami a toronyban vau, sőt még a torony is, a templom is! Akkor volt ez, mikor sok volt a pirosság, nem az arcokon, de csupa pirosság a zászlókon! Még hozzájuk is felhatott, hogy torony és templom nem kell, akinek kell, építsen otthon 1 Harang nem kell, mert ez fellármázza az embereket, fáj a fülnek stb. stb. Remegésük sokáig nem tartott, mert hamar rájöttek, hogy a templom és rajta a torony jól, szilárdan van megépítve, nem homokra, hanem erős, kemény, minden viharral dacoló sziklára 1 A templomból hozzájuk falható könyörgések ereje őket is megacélozta és bátran-boldo- gan hirdették, hogy gyenge az emberi erő ahhoz, hogy templomot romboljon. Ha sikerülne tán, újból felépül az, ott lent a szív mélyén! Hí pedig ott épül sziklára a templom, akkor hamar épül meg a kőtemplom is, mely miaden emberi erőszak és felfogás viharával dacol 1 Te éjjel-nappal ketyegő-kattogó sétáló, téged nem vádollak bünrószessegben, ha órád nem mutat pontos időt. Ha karcsú nyakadon feljebb tolják potrohos hasadat, megkönnyebbülsz és vidámabban sétálsz, dejmiudig egy utón: jobbra- balra 1 Ha leeresztik tprhedet, lomhábban jársz 1 Benned nincs önállóság, beuued nincs jellem, te nem gondolkodói, téged ráueigálnak és mások dirigálnak. Te megállasz, ha megállítanak, te gyorsan jársz, ha megkönnyitenek, te —- bocsáss meg — nem számítasz! Rólad mindenki előre tudja, hogy mindig agy jársz, ahogyan mások beigazitanak. Nem a te bűnöd és nem a te hibád az! Neked mindegy, hogy ki igazit be, te szót fogadsz és vakon sétálsz — jobbra-batra ! Te épp olyan jól tudsz szépen járni, ha jól megigazítanak, ha mesteri kéz állít be igazi hozzáértéssel, miut amilyen rosszul tudsz járni, ha kontár rossz keze igazgat. Azonban bajt t8 mégis csinálsz és ne gondold, hogy olyan könnyen megmenekülsz ! Te lököd a kereket,, mely a mutatót hajtja! Bajt csinálsz, ha rosszul lököd tovább, mert akkor rosszul mutat az óra! Milyen jó volna, ha volna egy kis önállóságod, egy kis megállapodottságod! Jól matatná az óra az időt, mosolygó és elégedett embereket látnál! Nem " tudom, van-e remény arra, hogy észre tárj ? ! De valamit súgok ! Lásd, nagyvárosokban megunták önállótlanságodat és- megbízhatatlan viselkedésedet, onnan kilöktek és helyette villanyerőre igazították be az órái! Jól vigyázz, egy szép napoo te is lomtárba kerü’sz és akkor ott rozsdásodul vagy összeolvasztanak és akkor sirathatod azt az időt, hogy egykor toronyban sétáltál. (-( Hírek a nagy világból. A Duna kérdését az angolok még mindig nem hivatalosan, de állandó figyelemmel kisérik, hogy odaadó alkalommal tervüket valóra váltsák. A terv egyszerű és világos, a Duaát nemzetközivé akarják tenni, hogy tehát ne legyen sem osztrák-magyar-sz8rb-romáu-bolgár Duna, hanem legyen Európa Dunája, ahol minden nemzet lebonyolíthatja kereskedelmét. Az egész Duna középpontja lenne Budapest, mely úgy a Nyugatnak, mint a keletnek kereskedelmét egyesítheti és összpontosíthatja. E célból az angolok Budapesten nagy áruraktárt akarnak építeni, melyekben a Balkán gabonáját, nyersterményeit és Ázsia déli gyümölcseit elraktározhassák és innen tovább szállíthassák. Ez maga után vonja Budapest és Magyarország vasúthálózatának kibővítését, úgy hogy ez áru és teherforgalom sokszorosára emelkedjék, hegy a tranzitó forgalom is könnyen lebonyolítható legyen. , Az angolok az egész dologban a tervezet szerint csak tőkével és nyersanyagokkal lehetnének Magyarország segítségére. Továbbá a nagy amerikai és aBgol szállító cégek kirendeltséget szándékoznak felállítani Budipesten. De minderről csak a békekötés után lesz hivatalos tárgyalás, addig csak előkészítenek mindent, hogy együtt legyon az egész nagyszabású terv megvalósításához szükséges anyag. A magyar pénzügyminiszter, báró Korányi Frigyes súlyos kritikát mondott a két forradalom pénzügyi kezeléséről és a magyar államra rárótt terhekről. Különösen a proletárdiktatúra gazdálkodása és rombolása sújtotta végzetesen a magyar áliamot. Rövid néhány hóuap alatt többet romboltak és több értéket szórtak el, mint a mennyibe két és fél évi háború került. Mindezt annyira leplezve és titokban folytatták, hogy az ország népe nem is vette észre, hogy milyen rettentő teherrel sújtotta ! A magyar korona értékének felére való le| szállításáról nines szó, mert olyan Aódon akarják a pénz értékét megtartani, hogy semmiféle ilyen fólbukás be t«e következzék. A magyarországi szociáldemokrata párt nagy kongresszust tartott Mátyásföldén. Sokaa jöttek erre a kongresszusra a vidékről is. Végső leszámolás volt ez a nagy gyülekezés, a bomlás nagy munkájának nagy napja. Ei a bomlás akkor kezdődött, mikor Csizmadia Sándor vezetése ■ alatt a földmunkások hagyták odi a nemzetközi szociáldemokráciát és tömörültek a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségébe. A nagy kongresszuson a kétszázezernél több földmunkás és kisgazda nevében Csizmadia kijelentette, hogy együtt működnek a két Szabó István pártjába tartozó módosába gazdákkal és velük együtt hajlandók résztvenni Magyarország- újjáépítésének nagy munkájában. A szociáldemokrata pártból kilépnek, mert ez a párt ellenkezésbe jutott önmagával, megtagadta elveit és programm- ját, tehát a földmives munkásság és a gazdák nem hajlandók tovább a szociáldemokrata pártban maradni. A beszédre kimondták a különválást és ezzel a nemzetközi szociáldemokrácia újabban nagy részét elvesztette tagjainak. De hogyan is lehet elképzelni földhöz és állandó lakhelyhez kötött munkásokat nemzetközi elvekkel ? MIIEK. Imádságok . . . Akkor, régen, tavasszal Álmok, vágyak virágnyilás idején Imádságom e /ovid négy szóból állt „ Add nekem öt Istenkém ■/-“ Hogy jött a lángsagaru A csókás, édes, forró szerelmes nyár Imám igy változott : „ Tartsd meg öt soká. Nekem, égi jó atyám /“ Most, hogy már fehér ködök Imbolyagnak bus őszi avar feleit, Imádságom oly szomorú, halk szarni Be talán még buzgóbb lett. Arra kérem a jó Istent Azt az egyet adja meg meg minekünk Maholnap, ha indulnunk kell a nagy útra Ketten együtt mehessünk. Remete. 1910. janiid/ ti. Kalandra Bélámé. A gyulai rém kath. hitközség január 6-án tartotta évi rendes közgyűlését báró Apor Vilmos plébános elnöklete alatt. A gyűlés tárgya az 1920. évre vonatkozó költségvetés megállapítása volt, melynek bevételi tételei 23688 K 07 fillér, kiadásai pedig 83688 K 07 Iliért tesznek. A kiadási összeg igy oszlik meg: Adókra 4966 K, összes személyzet fizetése T?22ö K, lakbérek 3020 K, termények és iskolafűtés 9210 K, nyugdijakra 448 K, tisztántartásra 3400 K, épületek karbantartására 813? K, adósságtörlesztésre 8882 K, különfélékre 20652 K, előre nem láthatókra 7746. K. A különfélék tételében foglaltatik közel 12000 K azon
