Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-12-20 / 75. szám
Censurafi Dr. MUHTEAN. JLI. évfolyam. %nla, 1019. december SO 75. szám. Előfizetési árak: Egész évre 40 K — f Fél évre . 20 K - f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobat Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 5(1 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A második karácsony közeleg azóta, hogy Magyarország fegyverletétele megnyitotta a béke felé vezető utat. Aki azzal a reménységgel nézte egy esztendővel ezelőtt az eseményeket, bögy rövid néhány hót után a teljes és tökéletes békesség napjai virraduak az emberiségre, az alaposan csalódott. A pesszimistáknak, sőt a legpesszimistábbaknak lett igazuk. A másik karácsony közeledtekor talán messzebb vagyunk reménységeinktől, mint az elsőnél. Az a harc, mely negyvenketesekbel, lángszórókkal, légi bombákkal dolgozott, igaz, megszűnt talán mindenüti, de az a béke, amit vártunk és várnunk kellett, amely a népeket és nemzeteket ismét testvériségben egyesítené, az a béke, mely a lelkek kibókitósóvel' tenné lehetetlenné ilyen világkatasztrófák ismétlődését, ez ma határo zoítan messzebb van, mint tavaly ilyenkor volt. Minő lélekkel, minő reményekkel mentek szót egy esztendővel ezelőtt azok a milliók, akik ott áztak-fáztak és vóreztek majd öt esztendőn át a lövőárokban? Bármelyik nemzethez tartoztak is, azzal a gondolattal hagyták ott küzdelmeik, szenvedéseik és dicsőségük színterét, hogy az ő nyugalmuk és boldogulásuk független azoktól a törekvésektől, azoktól a többnyire rejtett céloktól, melyeket államférfiak követnek; azzal a gondolatftal, hogy minden országban azok fognak hatalomhoz jutni, akik nem egyes osztályok és csoportok érdekeit szolgálják, de az egész emberiség egyenlő boldogságának feltételeit igyekeznek megteremteni. Teljesült e ez a reménységük csak egy kevéssé is ? Akár győzőkként, akár legyőzőitekként hagyták ott a harcteret, nem egyformán csalódottan és aggodalmakkal teli élvezhetik-e csak a bókét és nyugalmat. Nem olyan lelkiállapotban kerültek ki ebből a vórzivatarból a győző nemzetek sem? hogy népeik kitartását, energiáját, lelkesedését rövidesen még egyszer próbára lehetne tenni. A győzők erénye mindig a mérséklet volt, de ez maga nemcsak erényük lehet, tíe önmaguk kai és az emberiséggel szemben tartozó kötelességük is. A győzelem eredményeit tartósan csak a mérséklet biztosíthatja. A kimerült nemzeti energiákat, a lelohadt lelkese • dóst, az- ellankadt kitartást uj fellendülésbe uj fellángolásba csak az igazságossághoz való tántoríthatatlan ragaszkodás hozhatja, mert újabb erőfeszítésre csak az igazságosságos álláspont ellen elkövetett sérelem késztetheti Imperaro sibi maximum est imperium, az önmagunkon való uralkodás a legtökéletesebb uralom, a rómaiaknak ezt a bölcs igazságát a második bizonytalan karácsony talán megszívlelted a népek sorsának intézőivel. El fog talán mégis jönni az az idő, mikor a nemzetek igazi képviselői leülhetnek egymással szemben a tárgyaló asztalnál, megértethetik magukat és megérthetik egymást és néhány nap alatt megcsinálhatják azt, amit Európa politikusai egy esztendő alatt nem tudtak megcsinálni: az igazságos békét. UJ szabadság*'« ív. Nem szabad azt gondolni, hogy Wdsont, a praktikus Amerika flát, holmi szentimentális ábrándok vezetik okoskodásában, hogy az igazságosság, az emberek egyenlő jogai megvalósítását akarja keresztülvinni és ezért követeli a most hatalmon levő osztályok fplre- áülását, uralmuk megtörését. Szó sincs róla! 0 a fejlődés, a haladás akadályait, a technikai elhaladásnak, a termelés tökéletesedésének gátját látja abban, hogy a „beati possidentes“ ragaszkodnak a régi állapot, a régi berendezések fentartásához. Könnyen megértjük eszméjét egy példából. Az acélgyártás terén, mondjuk, valami zseniális mérnök, valamely uj berendezést, eljárási módot talál fel, mely a termelést tetemesen gyorsabbitja vagy olcsóbbá teszi. Az uj találmány kiterjedt alkalmazásának az volna a következménye, hogy a régi berendezések a lomtárba volnának , tehetők, az azokkal dolgozó üzemek beszüntethetnék termelésüket és- tulajdonosaik, érdekeltjeik tönkremennónek., Mit tesznek tehát azok, akiknek ilykópen ekziszlenciáját érintik az újítások a haladás vívmányai ? Megakadályozzák az újításokat, útját állják a javításoknak, a termelés tökéletesítésének. Mindez tervszerűen, szervezetten történik és természetesen együtt jár tehetséges emberek fólreszoritásával, rendszeres elnyomásával. Ez a kapitalizmus, hatalmaskodása, a haladást gátló zsarnoksága, ami ellen Wilson „az uj szabadságot“ hirdeti és.követeli. Mit kell tenn;, hogy ez megszűnjék ? Az államhatalmat és a törvények alkotását kell azok kezébe juttatni, akik nem állanak semmiféle érdekközösségben a kapitalista hatalom uraival. Hol kell keresnünk ezeket az embereket és hol találjuk őket ? „Az élet a földből ered“, e mondatot teszi Wilson könyve negyed k fejezetének élére. „A nemzetek lentről uj hódnak meg s nem felülről; a géniusz, .mely az ismeretlen emberek soraiból tör elő, az a géniusz, mely megújítja a nép ifjúságát ós energiáját. Mindaz, amit a történetről tudok, minden darab tapasztalat vagy megfigyelés, amely gondolatomat gazdagította, megerősített engem abban a meggyőződésben, hogy az emberi élet reális bölcsesóge köznapi, egyszerű emberek böicsesógóböl tevődik össze Az élet hasznossága, életrevalósága és eredménye nem a tetőtől halad a talp felé; a nagy fák természetes fejlődéséhez hasonlóan a talajból indul, végig a törzsön, az ágakba, lombokba cs gyümölcsökbe. A nagy küzdő ismeretlen embertömegek, melyek mindennek alapjánál állanak, teszik a nagy dinamikus erőt, mely a társadalom színvonalát emeli. Minden nemzet oly nagy és csak oly nagy, mint amilyenek a közkatonái.“ „Az, aki az ár ellen úszik, ismeri annak erejét Az, aki a viaskodásban benne van, tudja, hogy minő csapások hullanak 'és mikópen ömlik a vér. Az az er ber, aki még életfeltételeinek megalapozásáért küzd, bírája annak, ami épen most történik Amerikában, a jelennek; nem az az ember, aki jót cselekedett, nem az az ember, aki parton áll ós elmélkedik, hanem az az ember, aki életéért küzd ós azok óletéprt, akik drágábbak előtte, mint önmaga; ez az az ember, akinek ítéletétől ón is vezettetni óhajtom magamat “ Ezek a szép szavak mély érteimet rejtenek ós bővebb kifejtésre szorulnak. Ez. amit itt mond Wilson, nem demokrácia abban az értelemben, amint azt közönségesen, nálunk is, felfogni szokták Ez demokrácia a maga sabb, nagyszerűbb értelemben, az emberi haladás ós fejlődés törvényszerűségének épségben tartósával. Nem tömeguralmat hirdet ő, nem osztályharcot, hanem azt kivánje, hogy az állam ügyeinek intézői, az államhatalommal rendelkezők a törekvők, a maguk ós családjuk jólétéért küzdő, nem pedig kizárólag a már révbe ért szerencsés egyéniségek soraiból kerüljenek ki. Ezek az egyéniségek azonban nem osztályok szerint különülnek el. Minden társadalmi osztályban vannak nagy számmal egyéniségek, akik a maguk erkölcsi és szellemi értékének ós a vágyaiknak megfelelő állapotuk kal teljesen meg lóvén elégedve, az állapotok javítására, tökéletesebbé tételére nem törekszenek, sőt a meglevő állapotok mindenáron való fentartásához elszántan ragaszkodnak. Tudjuk például jól, hogy annak idején a vasutaknak minden társadalmi osztályból és foglalkozási ágból voltak ellenségei, kétségtelenül túlnyomóig olyanok, akikre nézve a meglevő állapotok fennmaradása ekziszcenciájuk kérdése volt. Tehát egy bizonyos, általánosságban elnyomottnak állított osztályhoz való tartozás nem kvalifikál még a hivatott vezetésre. „Csakis az alkalmas arra, hogy beszéljen, aki ismeri a polgárok nagy összesógónek gondolatait, azokót az emberekét, akik mindennap dolguk után néznek, szókét az emberekét, akik reggeltől estig robotolnak, azokót az emberekét, akik estónkint fáradtan térnek haza, azokót az emberekét, akik intézik azokat a dolgokat, amelyekre oly büszkék vagyunk “ Két tulajdonságot követel meg ez a kritérium azoktól, akik vezetői lehetnek a haladni akaróknak. Ismerniük kell tapasztalatból a bajokat, a szükségleteket, az igényeket ós fel kell ismerniük azok valódi okait, orvoslásuk biztos eszközeit. Azt mindenki érzi, hogy valamije fáj, valami nincs rendben az államban, a társadalomban, de hogy miért fáj, miért nincs rendben valami és mikóp kell azt ismét rendbehozni, ennek felismerésére magasabb értelenf, szélesebb látókör és nagy tudás szükséges A nagy tömegek csak azt látják, hogy a munka jövedelme, eredménye nem biztosítja a megfelelő óletfentar- tást, de hogy ennek mi a végső oka, azt megállapítani nem tudják. Az ő követelésük csak odáig terjed, hogy juttasson a munkaadó nagyobb jövedelmet munkásainak, de hogy ez mennyiben ós mily mértékben lehetséges ós mi lehet esetleg annak is az oka, hogy a tőkés nincs abban a helyzetben, hogy ezt a követelést teljesítse, annak vizsgálata vmár magasabb értelmiségnek, szélesebb látókörű egyéneknek feladata. Ezeknek felismerése, ezeknek hatalomhoz, Kifolyáshoz juttatása az igazi demokrácia követelménye. (Folytatjuk ) A fifiiiinkaskérdés. ív. A hely szűke miatt csak ezeket a legfonío sabb tényezőket említhetjük fel s ezeket is csak röviden, ösezrfoglalva az eddig mondottakat megállapíthatjuk, hogy a munkabér alakulásának leg- fontosrbo tényezői; a kereslet és kínálat, a munkás által végzett munka értéke, s a munkások műveltségi állapota. Ezeken kívül vannak apróbb momentumok, moly-k szintén befolyással vannak a munkabérre, de nem általánosak, mert hely és idő szerint hatnak. Ilyenek ; a munka nehézsége: nehezebb munka bére magasabb; a munka veszélyessége, a veszélyért a munkaadó magasabb bérfizetéssel kárpótolja a munkást; a munka minősége Különbözik a munkabér u munkás Üres palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, cognacos, likörös stb,) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. ]?49 3 5 Welsa Mór és Torsa, Gyula. Lapítsak mai száma 4 sláal.
