Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-12-20 / 75. szám
» Békés 1919. december 20. személyi/tulajdonságai szerint: aszerint, amint a munkás gyermek, nő, vagy férfi. A statisztika kimutatása szerint legkisebb a munka értéke és igy a munkabér is a 15. éven alóli és 50. éven felüli munkásoknál. Leggyorsabban a 15—18. évek között emelkedik s a harmincas évek felé éri el a maximumát a munkaerő. A munkás neme is befolyással van a munkaerőre; a férfimunkás nagyobb és nehezebb munkát képes végezni, mint a női munkás. Átlag a női munka 15—16. éves fiumunkásóval egyenlő. A világháborúban a nagy férfi hiány folytán mindenütt elfoglalták a nők a férfi munkások helyét — és elég jó eredménnyel. A gyárakban, üzletekben, hivatalokban, villamos kocsikon, postán, fodrászüzletekben, municiógyá- rakban jól fel tudták őket használni ideiglenesen, a férfi hiár_ tartamára, persze kevesebb bérrel. Innen van az, hogy a proletárdiktatúra alatt annyira hangoztatták a nők a különben már nem uj »egyenlő bért egyenlő munkáért« jelszót. Ezek után áttérünk az egyes tudományos munkabér-elméletek ismertetésére. Ismertetni kívánjuk; a) a munkabér-alap elméletet; b) Thünen munkabér-elméletét és c) a szocialisztikus munkabér-elméletet. a) A munkabér-alap elmélet megalapítója Malthus volt, követője, ki ezt az elméletet tovább fejlesztette John Stuart Mill volt. Ez az utóbbi nyomán a kővetkezőkben ismertetjük ezt az elméletet: Feltételezi ez az elmélet, hogy a társadalom összjövedelmének egy bizonyos része mindig és feltó;..enül munkabér fizetésre használ- tatik fel. Ez az u. n. munkabér-alap. Nem szükséges, hogy ez az összeg állandó legyen, de nem is lehet, mert pl. megtakaritás esetén nagyobbodik. Feltételezi ezután Mill, hogy egy bizonyos megbatározott időben ez az alap fix Ebben az időpontban tehát a munkabérek teljes összege fix lévén, a munkabér csakis a munkások számától függ, vagyis , , , munkabér-alap munkabér =--------- . .——-----a m unkások szama Ez csak a leglényegesebb pontjában ismertetett elmélet az orthodox iskolának sokáig megingathatatlan alaptételét képezte. Először Longe támadta meg 1866-baD, de főképen hevesen támadta Thornton »Work and Wages* című munkájában. ugyannyira, hogy Stuart Mill is visszavonta. Eogers szerint ezen elméletnek oly kevés szerepe van a gazdaságban, mint pl. a kör négyszögesítésének a matematikában. Téved az elmélet akkor, amikor azt állítja, hogy a munkabért a munkaadó a tőkéből fizeti, mert a munkabért — meglehet, hogy a munkaadó előlegezi — tényleg a fogyasztó fizeti meg. De gyakran nem is előlegezi a munkaadó a munkabért, mert pl. gyakran az áru már rég el vau adva, amikor még csak az előállítás stádiumában van, igy a bért már az áru árából fizeti a munkaadó. De megdől az a tétel is, hogy munkabér munkásbér-alap munkások száma ha meggondoljuk, hogy a munkásoknak sikerülhet a munkabér emelése az állítólagos munkabér-alap változatlansága dacára is. Megváltoztatható a munkabér a teimelvények másképen történendő felosztása által is, mert akkor megváltozik az egész jövedelemelosztás is. Ez az elmélet ma már csak mint a történeti fejlődés egyik láncszeme bir jelentőséggel. b) Thünen »Dir isolierte Staat* cimü munkájában a természetes munkabérre nézve azt az elméletet állítja fel, hogy figyelembe véve a munka két irányát; azt, amely közvetlen szükségleti cikkek előállítására fordittatik és azt, amely tőkét állít elő, tehát figyelembe véve e két irányi, szükséges, hogy mindkét irányú munka bére egyenlő legyen, mert máskép a munkások a jövedelmezőbb munkát keresnék fel. Ezután hosszabb bevezetés eredményeképen kijelenti, hogy ezen fenti alapon a munkabér egyenlő; munkabér = Kap, ahol »a* a munkások fenntartási költségét, >p* a munka által előállított termékeket jelenti. Szerinte ez a képlet kifejezi a maximumát úgy a tőkejár.:déknak, mint a munka bérnek. Vegyünk egy példát: tegyük fei, hogy a munkások fenntartási költsége naponkint 16 K, a termelt érték pedig 100 K eszerint az egyes munkás munkabére = KltíXlOO = KI60Ö = 40 K. Ez lenne a munkabér maximuma,míg ji tőkejárulék maximuma 60 korona. Tbüneu különb n e képletének oly nagy jelentőségét tulajdonított, hogy sírkövére is felvésette. Thünen e képletét, mely közvetítő akart lenni az orthodox és a szocialisztikus irány között, újabban tüzetesen megvizsgálták s jigy feltevéseiben, mint eredményében nagy hibái miatt elvetendőnek ítélték, fenntartván ebbeli érdemét, hogy ő volt az első, aki a munkabéreimélet gyukorHti kérdéseit felvetette s er szbeu mint uttörőuek halhatatlan érdemei vannak. ifj. Kazay László. (Folytatása következik.) Mirek a nagy világból. Amerika álláspontja a béke körül azon időtől fogva, amióta a béketárgyalá3 eredményeinek jóváhagyását a szenátusban tárgyalni kezdték, nem egyezett meg az európai antant államok felfogásával. Hírek sürü rajban jöttek, arról, hogy ők a tengeren túl máskép Ítélik meg az európai államok jövendő elhelyezkedését. Máskép azért, mert ők nincsenek apró szempontok lepléba burkolva, hanem távolabbról és nagyobb arányú tervek szerint Ítélik meg a helyzetet. Sokáig nem láttuk tisztán, mi az egész probléma fő forgó- pontja, mert több kérdésben is más véleményen voltak. Most kiderült, hogy Németország sorsa a súlypont, Azt a feszültséget ugyanis, amely az antant hatalmak és Németország között a béke feltételeinek végrehajtása körül kitört, egyenesen arra vezetik vissza, hogy Németország érzi a háta mögött Amerika súlyát és ezért r m tágit elfoglalt álláspontjától. A háború veszedelme elmúlt ugyan, de ezzel még nincs meg a béke, nincs meg a megegyezés. Szelíd formában ugyan, de mégis szemrehányással beszélnek Amerika szerepéről, mintha a helyreállítás nagy munkájában nem akarná kivenni a részét. Az idő lesz a legjobb tanú, hogy Amerika volt-e előrelátóbb, vagy az európ ú antant államok ? Clemenc-au »trzik. Nagy ünnepélyességgel fogadják, mert nagy dolgot akarnak megállapítani. Szövetségeket kötni és keleti kérdéseket megoldani, illetve kijelölni, hogy kinek mi jut a keleti országokból, amelyek tőrök fenbatóság alatt állottak. Kemény diókat kell azonfelül még a karácsonyi ünnepek előtt megtörni. iEgyik diót Amerika küldi, a másikat Németország. De ha ez a kettő komoly dolgok tárgyalását kívánja, nem komoly, de inkább bosszúságot okoz a költő hadvezér, D’Annunzio a fiumei kalanddel, amit mír az olasz sajtó is megsokal. Beleugrott a vállalkozásba és most nehezen tud megszabadulni tőle. Mintha a hivatalos Olaszország szeretne az egész dologról semmit sem tudni, mert igen erős béke- sóvárgást bocsát világgá, ügy tűnik fel a dolog, mintha maguk is szeretnének szabadulni a had- vezéri jsózba öltözött poétától. A magyarországi állapotok a lassú éa fokozatos fejlődés utján haladnak. Kevesebb most a kifelé való hang, a belső rend és fegyelem teljes helyreállitáaa a kormány legnagyobb gondja. A Duna—Tisza közötti területeken, ahonnan a román kir. csapatokat visszavonták, sorozások folynak. Nemsokára kiterjed a sorozás arra a nyolc vármegyére is, melyet a cseh szlovák állam a legfelsőbb tanács parancsa folytán kiürít. Az uj demarkációs vonal Dévéoynél kezdődik és a Ma- gas-Tátra nyueati lejtőjéig húzódik. Külföld1, különösen svájci lapok élénk figyelemmel kísérik azokat a mozgalmakat,s melyek Magyarországon hullámzanak a királyság visszaállítása körül, ügy tudják, hogy maga a kor- mányélnök kimondottan királypárti. Maga a hivatalos elnevezése az országnak nem Magyar Köztársaság, hanem Magyar Állam lesz. Természetesen az államforma törvényes megállapításáig és annak nemzetközileg való elismertetéséig további lépéseket a kormány nem tehet. Az utóbbi hónapok alatt nem volt Magyar- országon ember, aki ellen élesebb gyűlölettel, piszkosabb fegyverekkel harcoltak voiua, mint Friedrich István, a volt miniszterelnök. Mintha idáig hallottuk volna nem is egyszer a csattogó, gyűlölettől tajtékzó fog vicsorgásokat! Különös kéjérzettel hajszoltak fel minden lehetetlen vádat, mellyel Friedrich személyét becsméreljék é3 lehetetlenné tegyék ! Úgy látszik, bizonyos klikk lompániáknak rettentően a fájó elevenjére talált ez a különös ember! Mi nem tudjuk, vau-e része Friedricbnek a Tisza gyilkosságban, mórt nagyon távol vagyunk Budapesttől. Mi csak azt hisszük, hogy neki abban semmi rész9 semmiképpen nin cien! Hisszük pedig csak azért, mert sok laptársunk oly hangos diadalharsogással kürtölte világgá lepb zetlen ölömét, hogy lel irtóztatták Friedricbet! És tényleg mára kisül, hogy a nagy közönség megnyugtatására vörös könyvet adnak ki az egész gyilkosságról, ami magaban foglalja összes hivatalos iratokat. Kiadják pedig azért, hogy végre elejét vegyék a sok mende-mondá- nak, hogy ilyen mocskos kézzel Friedrich személyét ne dobálhassák. II í It E M. Karácsonyi alkalmi gyűjtésünk a ruhátlan és éhező szegény gyermekek segélyezésére a mai nappal lezárt alábbi számadás szerint 20549 90 koronát eredményezett. Tekintélyes összeg ugyan ez is, mely azt bizonyítja, hogy neinesszivü emberbarátok még mindig élnek és vannak közöttünk, de egyben tükre egy 25 ezer lakosú gazdag város polgárainak gondolkozására nézve is, mert ezen összegnek jóval nagyobbnak kellett volna lennie, ha mindenki megértené a szentirás intelmeit, melyek szerint a szükőlfeödőkőn tehetségünk szerint segíteni felebaráti kötelesség. A lapunk múlt számábau kimutatott összeg volt 19656’— kor. Éhez az utóbbi napokban adakoztak : Róm. katb. főgimnázium I. oszt. 260’— kor. Róm. katb. főgimnázium II. oszt. 103 90 Székely Lajos és tanítványai 100’— 1 Payer Béla 100 » Brill Bernátne 50» Kalandra Béláné 50> I. Gyulaváiosi Takarékpénztár 50 — > Születésnapi megváltás 40» Garay Gabrieli, ruhanemű és 35 1 Névtelen (régi adósság) 25 — > Erdész Lenke 20-— > Ci P. 20 — > Lebmann Béla 20'— > Domokos Juliska 10 — » B. E. 10 A gyűjtés főösszege 20549 90 kor.. Az összeg készpénzben fog kiosztatni, miután a ruházattal természetben való ellátás az anyagok tuldrágasága miatt lehetetlennek bizonyult, továbbá, mert az ajánlott gyermekek ruházati szükséglete is különféle; vannak, akik felsőruhában, fehérneműben, mások cipőben, kalapban stb. szenvednek hiányt. A készpénzből azonban mindenki szerezhet némi anyagot, melyet a szülők sajat munkájuk hozzáadásával jobban értékesíthetnek. ,r Az összeg fele részéből 1ÖÜ iskolás gyermek, másik fele részéből ism^t 100 kisebb gyermek lesz részesítve egyenlő részbányadban. Az iskolásokat tanítóik, a kisebbeket a nővédő és gyámolitó misszió egyleti taguők ajánlják, kik a hadiárrákat és gondozottakat állandóan nyilvántartják és'felügyelik. A kiosztott ajánlati lapok felülvizsgáltatnak és a megfelelőknek utalvány lesz adva, melynek ellenében a pénz a »Békés* szerkesztő- és kiadóhivatalában (Dobay-cég) vasárnap, december 21-én délután 2 órától 4 óráig fizettetik ki. Az ajánlottak első sorban hadiárvák, továbbá had.foglyok vagy hadiiokkantak gyermekei, végül egyéb szegónysorsuak gyermekei, kiknek szülői egynél több gyermekkel b;rnak és ingatlan vagyonuk nincsen. Különösen népes családok több gyermek után is részesülhetnek. A gyulai tanköteles korúak és iskolába járók 4" százaléka, az iskolába nem járó kicsinyeknek pedig mintegy 2 százaléka részesül segélyezésben, mely fejen- kínt kereken 100 koronát tesz azon irányelv alapján, hogy inkább többen kapjanak abból kevesebbet, mint kevesebben részesüljenek nagyobb összegb n\ Mindenesetre nagyobb lelki gyönyört okozott volna az, ha az adakozók névsora bővebb és gazdagabb lett volna, hogy a gyermekeknek rímciak 4 százaléka, hanem 10 százaléka részesülne, mert fájdalom, ez volna arányban a való helyzettel. Dr. Apor Vilmos gyulai plébános erdélyi és nagyromániai utazásából december 18-án hazaérkezett és átvette a plébánia vezetését. A gyulai róm. katb elemi iskolákban a karácsonyi szünet december 22-én kezdődik és bezárólag január 6-áig tart. Január 7-én a rendes előadások megkezdődnek.