Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-10-15 / 56. szám

Censurat; Dr. MUIITEAN. Egyes szám ára 30 fillér Gyula, 1919. október 15. 56. szám. Ll. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 40 K — f Fél évre . 20. K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dóba) János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. Napjaink társadalmának számtalan baja, betegsége szár­mazik abból a merőben téves és helytelen felfogásból, melyet a huszadik század embere a munkáról alkotott magának. Abból a kétségtelenül helyes elvből ki indulva, hogy a munka a legfőbb értékter­melő tényező, odáig jutottunk, hogy minden­féle munka egyenlő értéket, egyforma elis­mertetést, egyenlő jogokat követel magának. A hajóhintások és cirkuszi komédiások épen olyan egyenjogú szakszervezetbe tömörültek a proletárdiktatúra alatt, mint akár a bánya-, vagy a vas- és fémmunkások. Azt az egyet­len egy, de a legnagyobb mértékben téves és igazságtalan megkülönböztetést tették a munka és munka között, hogy az mások vezetésére, irányítására szorul e, avagy ellenkezőleg má­sok munkája felett való rendelkezést jelent-e Azt a munkát és azt a munkást, aki munka ját csak idegen tőke segítségével végezhette, jelentősebbnek, értékesebbnek tartották és több előnyhöz juttatták, ellenben azt a mun­kást, aki a munkájához szükséges tőkét képes és szerencsés volt a saját tulajdonául megszerezni és emellett szükségképen még egy-kót tőkenólküli munkás munkáját is igénybe vette, mint pl. a kisbirtokost, kisipa­rost, kiskereskedőt, már nem igen akarták a társadalom egyenlő jogú munkás tagjának elismerni. Ezt csak annak illusztrálására hoz­zuk fel, hogy minő téves és képtelen fogal­makat alkotott és terjesztett a Marx-fóle szo- ciálizmus a munkáról. Ilyen nézetek és ilyen fölfogás mellett természetesen sohasem jöhetünk reá a társa­dalmi bajok forrására. Ha a cirkuszi mutatványos, a dijbirkozó s más efféle foglalkozás munkáját ép oly szük­ségesnek és értékesnek ismerjük el, mint te­szem, a földműves vagy iparos munkáját, sőt többre taksáljuk pld. a bankigazgató munká­jánál, akkor soha, de soha sem fogjuk azokat a nehéz problémákat megoldhatni, melyek a munka értékelésének, jutalmazásának kérdése körül felmerülnek Ha a társadalom és az állam eltűri, lehetővé teszi, sőt elősegíti, hogy a társadalomra semmi hasznot nem hozó, sőt kárt okozó improduktív munkákban helyez­kedjenek el termelő munkára szükséges és alkalmas munkabíró százezrek, akkor soha sem fog a gazdasági nyomor, az elégedetlen­ség és az osztálygyülölet megszűnni. Impro­duktív munkásoknak kell tekintenünk a nagy­városi hivatalokat elárasztó, a bürokráciát hi hetetlenül kifejlesztett szellemi munkások ez­reit, a szabad kereseti pályára tolulok tízezreit és az élvezeteket, mulatságokat szolgáló és gombamódra szaporodó intézmények sok száz­ezer munkását. Honnan ez az államra és az egyénre egy­formán káros eltévelyedés a munka megvá­lasztásában? Kizárólag onnan, abból a téves gondolatvilágból, mely a munkát csak az egyéni hasznosság, az egyéni érvényesülés szempont­jából vizsgálja. Vájjon hány ifjú, hány apa akad, aki a pályaválasztást a rátermettség szempontjából intézi, hány, aki a választandó pályának, munkakörnek a közre való szük­ségességét, hasznosságát vizsgálja. Az egyéni boldogulás feltétlen és elsősorban való ke­resése nem lehet helyes és biztos eszköze az összesség, a társadalom munkája helyes, arányos alakulásának. A képességeket, a haj­lamokat a világot kormányzó gondviselés bi­zonyára a szükséges arányban osztotta el az emberek milliói között, azokat továbbá fej­lesztenünk, irányitanunk is lehet a haszno­saknak, üdvöseknek felismert irányokban, ellenben a rendetlen egyéni vágyak és kiván­FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAT FERENC ságok az emberi gyarlóság és bűnök szüle­ményei és azoknak inkább rabszolgái, mint kormányzói vagyunk. A munka megválasztásában nem szabad tehát rendetlen, társadalomellenes, egyéni kí­vánságoknak, vágyaknak vezetniük bennün­ket. Nem szabad tehát a munkát abból a szempontból vizsgálni, értékelni, hogy milyen jólétet, milyen gazdagságot hozhat végzőjének és nagyobbra becsülni, többre tartani azt a munkát, mely ideig-óráig talán nagyobb jólé­tet, nagyobb kényelmet, gondtalanabb életet nyújthat végzőjének. Semmiféle munkához nem szabad azzal a szándékkal fogni, egyiket sem szabad azzal a törekvéssel folytatni, bogy öt óv alatt vagy tiz óv alatt ennyi meg ennyi százezret hozzon a teljesítőjének. Ez merőben társadalomellenes, az emberiségre káros és végeredményében az egyénnek is ártó felfo­gás. A munkát csak a társadalmaira, az em­bertársainkra való szükségesség és hasznos­ság szempontjából szabad értékelnünk, fel­vennünk és folytatnunk. Hirek a nagy világból. A magyarországi állapotok még mindig holt ponton vannak. Mindamellett bizó a hangulat, hogy a közelben a megoldás már meg is törté­nik. Bármilyen sajnálatos jelenség az, hogy ilyen késlekedve megy minden, mégis meg lehet érteni, hogy a sok zűrzavar és felfordulás után az uj élet megindítása nem mehet rohamlépésben. Azt is meg lehet állapítani, hogy a helyzet ma már nyugodtabb és az éles ellentétek tornyosuló hul­lámai elsimulnak. Megalakult a nemzeti függetlenségi párt, melynek alakuló gyűlésén maga Friedrich mi­niszterelnök erőteljes gondolatokkal átszőtt és elhatározott cselekvési képességről tanúskodó be­szédet mondott. Ezen a gyűlésen a magyar nem­zeti hadsereg tisztikara is részt vett. Friedrich itt kijelentette, hogy a mostani radikális és szo­ciáldemokrata vezérek csak akkor lettek bárá­nyokká, mikor a román kir. hadsereg Hatvanhoz ért és mikor ép ebből kifolyólag az ellenforrada­lom túlsúlyra vergődött. A budapa8ti román katonai parancsnokság közli, hogy Magyarországnak a Dunától nyugatra megszállott területét kiürítették, illetve a magyar nemzeti hadseregnek átadták, mely azt a rend fentartása végett át is vette. Az átadás mindenütt a legnagyobb rendben és teljes egyetértésben történt a magyar hatóságokkal. Veszprémből való indulás előtt a magyar hatóság és a város lakos­sága bankettet rendezett és köszönetét és elisme­rését fejezte ki, hogy a román csap ltok a rendet és közbiztonságot helyreállították, hogy a román csapatok cselekvéseiben mindig az igazság és a humanizmus szellemétől voltak vezérelve. A román csapatok a további parancsig a Váliviz völgyének vonalát tartják megszállva Most hivatalosan is megtudtuk, hogy Ma­gyarország békeügyét a bolsevizmus késleltette. A békekonferenciának egész ügyrendjét mpg kel­lett változtatnia. Síegény ország, megsínyli ezt az átkot és nem is lehet tudni, hogy mikor he­veri ki. Hamarjában azt sem lehet taegállapitani, hogy mily kimondhatatlan kárt okozott a bolse­vizmus ennek az országnak. Érdekes közeledésről adnak hirt a berlini lapok. Együttesen lépnek fel az ántánt hatalmak a bolsevizmus ellen és ebbe a nagyszabású akcióba Németországot is bele akarják vonni. Németország ugyanis Oroszország közvetlen szomszédja, igen eredményesen tudna közreműködni a közös ügy­ben. Ez volna az első közös érdekű kapocs az ántánt és a németek között. Megjelenik szerdán és szombaton HÍREK. Gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök múlt héten több napon át vármegyénkben időzött a plébániák látogatása céljából. Ezúttal a gyulai, sarkadi és kigyósi plébániák voltak soron. A lá­togatás plébániai belügyekre szorítkozott, ezek között annak áttekintésére is, hogy a bolsevizmus minő nyilvánulásokat okozott az egyházi életben és szervezetekben. Díszes esküvő volt Gyulán szombaton dél­után az anyatemplomban, mikor is Gedeon János gyulai járásbiró vezette oltárhoz bájos aráját, Török Etel gyulai polgári leányiskolái tanárnőt. A szép esküvőnek nagyszámú előkelő közönség volt érdeklődője és jelenlétével megtisz­telője, kiknek szerencsekivánataihoz a magunkét is szivbeli örömmel csatoljuk. Keresik a pénzt a bankoknál, ahol a beté­tek nagyon kezdenek megritkulni. A kamatláb úgy a betétekre, mint a kölcsönökre nézve roha­mosan emelkedik ; úgy látszik, a pénz ismét meg­lapult, ami semmiképsn nincs rendjén, mert a gazdasági életet megakasztja, tehát csak bátran előre a pénzzel, legjobb helye vau annak a taka­rékokban. Eljegyzés Krizsán Rozáliát eljegyezte Mé­száros Péter géplakatos. 116Í 1—1 Halálozás. Verner István asztalosmester, a kiterjedt és törzsökös régi gyulai polgári családok egyik közismert tagja 61 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután volt nagy részvét mellett. A gabona kicsempészés dacára már koráb­ban kiadott rendeleteknek a vármegye területén ismét oly mérveket öltött, hogy a közélelmezési bizottság szükségét látta legutóbbi ülésében e te­kintetben ismételten állást foglalni. A közélelme­zési bizottság tehát újból elrendelte, hogy min­dennemű gábonassállitáshos szállítási igazolvány szükséges, amelyet a helyi hatóságok (elöljáróság, polgármester) díjtalanul kötelesek kiállítani. Ki­mondta a bizottság, hogy az e rendelet ellen vé­tők a büntetésen felül, a szállítmánynak minden térítés nélkül való elkobzásával is büntetendők; az 'elkobzott gabona a községi elöljárósághoz (pol­gármester) lesz beszállítandó és az ellátatlan la­kosok élelmezésére fordítandó. •A francia ós angol hideg, melyet az idő- próféták. bejövendöltek nem vart október 20-ig, hanem lefőzte a jósokat és nálunk már október ll-én bemutatkozott, amire 13-án ráduplázott 2 E, fokos hideggel. A hosszú őszbe fektetett re­mények megdőltek s velük együtt a késői spenót, zöldbab, paradicsom s ezekkel rokon kedves cse­megék is. A kukorieatörés még egyre ontja be­felé a városba a terhelt kocsikat s remény van rá, hogy az úgynevezett szegény, azaz 50 koronás napszámosok hízói sem maradnak adósok a sza­lonnával. A Részvónytársnlaii Gőzmalom Rt, vasár­nap délelőtt tartotta meg VII évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlésen 565 részvény képvisele­tében 51 részvényes jelent meg. A közgyűlés a malom cégét »Gyulai Földművelők Gőzmalma Rt.«-ra változtatta, az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentéseit tudomásul vette, az 1918. évi tiszta nyereségét 6730 korona 10 fillérben meg­állapította és részvényenként 2 korona osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék a malom pénztárában vehető fel. Az igazgatóság és fei- ügyelőbizottság régi tagjai egyhangúlag megvá­lasztattak, uj felügyelőbizottsági póttagonként pe­dig Ludvig József és Beleznai István részvénye­sek választattak meg. Lapunk mai azéma 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents