Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-10-04 / 53. szám
Békés 1919. október 4 A »Dacia« jelenti, bogy a legfőbb tanács megengedte Romániának, hogy az 1916. szerződés értelmében állíthassa fel a vámállomásokat. Ennek értelmében a vámállomásokat már a régi helyekről el is vitték és most a napokban készülnek el az uj vámállomások felállításával. Ezek az állomások Debreczen, Orosháza és Makó környékén lesznek elhelyezve. A háború alatt sokat szerepelt D’Annunzio olasz költő neve. Nagyon értett ahhoz, hogy neve állandóan felszínen maradjon. Amit pedig most tett, az egyenesen lázba hozta nemcsak egész Olaszországot, de magát a békekonferenciát is kellemetlen helyzetbe sodorta. Eleinte az egész ügy inkább érdekesen meglepő volt, de most kibontakozik, hogy nagyobb a háttere, mint gondoltuk volna. A dolog igy történt. D’Annunzio és vele a tüzesebb olasz honfiak sehogyan sem tudtak abban megnyugodni, hogy Fiume ne legyen Olaszországé. Tehát egy csinyszerü háborús tettre vállalkoztak, hogy még is az övék legyen. D’Annunzio a nemrég Fiúméból olasz földre hazatért ifjabb katonaságból szabadcsapatot szervezett, ezekkel Fiume ellen indult. A csapat útközben mintegy 10,000-re rúgott. A közeledés hírére a Fiúméban levő antant csapatok átadták az őrséget az ottani olasz csapatoknak. A városban levő olasz parancsnok egymásután küldötte D’Annunzio ellen először futárjait, hogy lebeszéljék tervéről, azután csapatokat, hogy erőszakkal feltartóztassák, de mind átpártoltak. Végül maga ment D’Annunzio ellen, de maga is pártjára állott. Harangzúgás és nagy ünnepélyesség között bevonult aztán D’Annunzio Fiúméba. Azóta ott van a városban és azt ünnepélyesen Itáliáboz csatoltnak nyilvánították. A békekonferencia határozata nem ez volt, mert nemzetközi városnak jelentették ki. Az olasz parlamentben viharosan tárgyalják az eseményt. Furcsa’helyzetbe jutott az egész ország. Egy része helyesli a csínyt, másik része elítéli és azonnali kivonulást követel, de D’Annunzio nem engedelmeskedik és szilárdan megmarad. Az esemény maga után vonja Jugoszlávia mozgósítását, a mi már is bekövetkezett. De az egész békekonferenciát is kellemetlen helyzetbe sodorta. A szövetséges csapatok már el is vonultak. A fejleményeket várjuk. A polgári hazafias kötelmek szempontjából sem utolsó utca a mienk, mert tessék felmutatni Gyulán egy utcában ilyen gyereksereget ? Tessék no ! hol van ? Nem kiváló érdemes egy utca ez a felsorolt tüneményszerü tulajdonságok büszke tudatában ! Hát még ha a kiváló lombos akác árnyait méltatjuk és pormentes mivoltát 1 Nem borzadozik-e ha a főutca porfelhőibe burkolt barátunk körvonalait erőlködünk kivenni ? ! Mily boldogság, árnyas, hűvös utcánkban sétálni ?! Igaz, hogy a világítás gyönge, de hát a holdvilág micsoda ! Nem kell sötétben botorkálni ! De rózsa tövis nélkül, fény árny nélkül szinte elképzelhetetlen. Az ólálkodó fuvarosok fölfedezték utcánk akáclombos árnyékos kclle- meit még hozzá geometriai pontossággal megállapították, hogy az útvonal erre felé körülbelül egy harmaddal rövidebb mint a várkert körül és igy erre kezdik a fő utat napról napra sűrűbben venni használatba. Igaz. kogy az útvonal mindenkié, de van a szállítmány között olyasmi is, a mely maga körül nem valami kellemes illatot terjeszt, és igy aggódva kell megállapítani, hogy közel rémit a sötét jövő, utcánk fent idézett összes bájai és kellemei teljes tönkre tételén és sóhajtva sírjuk majd vissza, hogy az egyik végét falazzák be megint !! F. K. A. Meghívó, A Részvénylársiilali Gőzmalom Rí Prefectus ur 1711—1919. sz. engedélye alapján junius 29-ről elhalasztott VII. évi rendes közgyűlését Gyulán. 1919. éri október 12 ik napján délelőtt 11 órakor tartja meg Gyula város városházának nagytermében, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentései, az 1918. évre vonatkozó számadások a Részvénytársulat üzlethelyiségében közszemlére kitótettek és a részvényesek által megtekinthetők. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvhitelesitők kiküldése. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentései az 1918 üzletévről és ennek kapcsán az alapszabályok 1. §-ának módositásá val az intézet cégének „Gyulai Földművelők Gőzmalma Rt.“-ra leendő átváltoztatása. 8. Az 1918. évi számadások előterjesztése, a tiszta nyereség megállapítása, az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a íel- men'tvény megadása. 4. 12 igazgatósági és 6 felügyelőbizottsági tag és 2 felügyelőbizottsági póttag választása három óv tartamára. Gyula, 1919. évi október hó 3-án. 1107 í—i Dr- Janlsovíts Emil, ig. elnök. ii i is i: i4. A katonai nyngdijasok, rokkant katonák, katonai özvegyek és árvák jóléti ügyeiben lapunk szerdai számában részletesen közölt nyugdíj és özvegyi, illetve’rokkant és[árva ellátás iránt teendő vallomásokra nézve újból közzétesszük, hogy a vallomások október 20-ig Gyulán, a városházánál emelet 9. számú szobában adandók be n következő sorrend szerint: A katonai nyugdíjasok október hó 11-én A, B, C, D, E, F, G ; 13-an H, J, K, L,,M, N; 14-én 0, P, R, S, T, U, V és Z be- tűvel kezdődő nevüek. — A rokkant katonák október hó 15-én A, B, C, D, E; 16-án F, G, H, J, K; 17 én L, M, N, 0, P; 18-án R, S, T. U V és Z betűvel kezdődő nevüek. — A katonai özvegyek, árvák és ssiilötíen árvák október 20-án A, B, C, D, E; 21-én F, G, H, J, K; 22-én L, M, N, 0, P; 23-án R, S, T, U, Y és Z betűvel kezdődő nevüek. A gyulai hadiözvegyek és árvák faszükségletének tedezése céljából 1919. évi szeptember 21-én az Újvárosi Olvasókör helyiségeiben rendezett táncmulatság alkalmával befolyt 2661 ko róna. Az alant felsorolt felülfizetésekért köszönetét mond a rendezőség. Biió György 10, Szilágyi Mátyás 10, dr. Berényi Ármin 20, Pikó András 5, Monori Ferenc 5, Pálinkás István 2, Szabó Péter 2, Monori László 3, Pikó István 10, Biró Férencné 4, Szilágyi Gábor 2, Monori Mihály 4, Szabó Zsuzsika 2, Szvet Ilonka 2, Szegedi Gábor 10, Lindenberger 2 koronát. A szüretelés a gyulai határban e héten megkezdődött és hétfőn a nagyobb szöllőkben is sorra kerül. Az eddig leszűrt must a szöllő kellő be nem érése miatt — dacára, hogy ritka esetben nyúlik októberre az alföldön a szüret — gyenge, és mert a termést a túlsók esőzés már a virágzástól kezdve károsan befolyásolta, a perenosz- porát pedig elősegítette, a hozam a múlt évi rekordnál lényegesen kevesebb ; legtöbbet szenvedtek a finom csemege fajok, ezekből dídcs számottevő termés. A must ára magas, a szöllő kiión- kint 6 koronában van megállapítva. Feltűnő, hogy a tartósan napos idő dacára a szöllő inkább zöld, mint sárga és nincs benne a kellő cukoitartalom. Talán már a szöllő is csatlakozott a cukorsztrájkhoz? A knkoricatörés az egész határban nagy szorgalommal halad. A termés minőségre elsőrangú, teljes beérését a ritka szép és száraz őszi idő nagyon elősegítette. A hozadéb holdankint csövesen 10—15 métermázsa között váltakozik. Mint műléktermény, réti földekben a tök is nagy termést hozott, 50—60 kilós darabokat is láttunk. A gyulai határ farbashalmi, szlányi és szent- benedeki, sőt részben szabadkai dűlőinek termése (az eperjesit nem is számítva) azonban nem kerül be és nem marad a gyulai határban s ezt a város lakossága nagyon megérzi; mert ezen dűlőknek nagy termése az ott nagyszámban birtokos és bérlő eleki. lakosok által Elek községbe szállittatik s a gyulai határ földje nagyrészben nem gyulai lakosoknak terem. — Ez magyarázza meg azt, hogy mikor Gyulán a tavaszon már nem volt kukorica, Elekről annyit lehetett k^pni, a mennyi uzsoraár Gyulától csak kitelhetett. Nem lehetne ezen valahogy javítani ? A kukorica ára nincs hivatalosan megállapitva, piaci forgalomban 60—70 koronában váltakozik. A Király Mozgószinház e heti műsorát csak ma szombaton és vasárnap két előadásban válthatja be, mert szállítási nehézségek miatt a film három napig Nagyvárad vasútállomásán rekedt. Bemutatásra kerül Joe Deebs a kiváló detektivvel a főszerepben As Omx-gomb. Ez a cselekményében fokról-fokra izgalmasabb detektivdráma öt felvonásban van megirva. Egsotikus madarak c. film egésziti ki a műsort. Hétfőn, kedden és szerdán Ellen Richter ez a csupa báj, kellemes egyéniségű művésznő ragyogtatja művészetét egy nagyszerűen megkonstruált drámában: Akik árnyékban élnek. A képek magyarázó szövege: román-magyar. Másolat. Kivonat a hivatalos lap 51. számából. 2733—1919. szám. Rendelet valamennyi prefektusnak és pénzügyigazgatóságnak. A Kormányzótanács által igazgatott területen a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, a katonai nyugdíjasok és a volt osztrák-magyar közös intézmények (közös pénzügy- és külügyminisztérium és a császári udvartartás) nyugdíjasai segélyének és nyugdijának helyes rendezése végett, a bécsi nemzetközi bizottságban létrejött egyezmény alapján úgy a hatóságoknak, mint az érdekelt feleknek a következők hozatnak tudomásul : 1. Mindazok a rokkantak, akiknek állandó, vagy még le nem járt fizetési meghagyásuk van, továbbá azok az özvegyek és árvák, valamint a fent említett kategóriákhoz tartozó azok a katonai és polgári nyugdíjasok, akik a kormányzótanács által igazgatott területen laknak és a magyar kormányzat alatt az állami adóhivataltól kapták nyugdijukat, illetve segélyüket, a román kormányzat alatt is megkapják ugyanannál az adóhivatalnál az ott található számfejtőkönyvek és a felek birtokában levő fizetési könyvek szerint ugyanazt a nyugdijat, illetve segélyt. A segélyt, illetve nyugdijat tartozik az adóhivatal folyó évi • május hó 1-től újabb rendelet bevárása nélkül kifizetni. Az adóhivatal tartozik az ilyen személyekről vezetett nyilvántartás (számfejtőkönyvi kivonatot) havonkint a nyugdijakat szigoroló számvevőségnek megküldeni, ez többek között tartalmazni fogja a nyugdíjazottnak, illetve segélyezettnek állampolgárságát (illetőségét) is (pl. osztrák, csehszlovák, lengyel, jugoszláv stb.). Ezt azért, mert az említett egyezmény szerint az idegen állampolgároknak kifizetett összegeket az ihlető államok havonkint megtérítik. A megnagyobbodott Románia területén illetőséggel biró nyugalmazott férfiak a prefektus, vagy ennek meghatalmazottja előtt hüségesküt is tartoznak tenni. 2. Azok az állandó, vagy még le nem járt fizetési meghagyás (vagy más hasonló okmány) birtokában levő rokkantak, továbbá azok az özvegyek és árvák, valamint a fent említett kategóriákhoz tartozó azok a katonai és polgári nyugdíjasok, akik a kormányzótanács által igazgatott területen lakván, a magyar kormányzat ideje alatt valamely alap, vagy katonai pénztártól, vagy az illetékes adóhivatalon kívül bármely más
