Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-01-20 / 3. szám
3 Békés 1918. január 20. nem a külügyministeré. Tehát jogilag a kül- ügyminister a ministerelnökkel szemben csak ressort-minister. (Ép igy a közös had- és pénzügyminister is.) A budapesti egyetem közjogi tanszékének nagytudománvu professe- ra Kmety Károly szerint is a magyar kir. kormány 12 ministerböl áll. Ezek a minis- terelnök, 8 magyar kir. és 3 cs. és kir. közös minister. Ilyenformán arra a következtetésre jutunk, hogy a közös ministerek sajátos politikai jellege abban rejlik, hogy ők úgy a magyar, mint az osztrák kormány tagjai, de nem a parlamenteknek, hanem a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak, a delegációknak felelősek, ezeknek is csak jogilag. Ellenben mindegyik ténykedéseiért úgy jogilag, mint politikailag felelősséggel tartozik a ministerelnök saját parlamentjének. Ez az elmélet azonban igy nem nyer megvalósulást. Tényleg a külügymiuister sokkal önállóbb szerepet játszik, mint a mondottakból kitűnik. Ügykörének fontossága, előkelő állása, az állam képviselése a külső országok meghatalmazottaival szemben ; mindez más országokban is megkülömböztetett nimbust és tiszteletet biztosit a külügyek ministere számára. Nálunk még hozzájárul ehhez, hogy a mindenkori külügymiuister egyszersmind a királyi ház ministere is és Őfelsége által a közös ministeri tanácskozásokon való elnökléssel is megbizatik, végül sokaktól a már megszűnt kancellári méltóságnak mintegy jogutódaként tekintetik, különösen Ausztriában, hol a birodalmi kancellárság, a gesammt monarchia feltámasztása ma is a szebb álmok közé tartozik . . . Mindez azon gyakorlati következménnyel jár, hogy a külügymiuisternek fentebb vázolt res- sort jellege teljesen háttérbe szorul s mint önálló harmadik, sőt primus inter pares tűnik fel a két kormányelnök mellett. S lényegileg végrehajtó tevékenysége is annyira önálló és kezdeményező, hogy a két kormány törvényes befolyása leginkább csak utólagos tudomásvétel formájában jelentkezik. Mindez azonban nem változtat a dolgon és kétségtelen, hogy a magyar kormánynak nemcsak joga, de kiváló kötelessége is fontos események alkalmával ezen befolyást idejében és hatékonyan érvényesiteni, még pedig előzőleg a kezdeményezés és végrehajtás folyamán és nemcsak utólagosan. Fontosabb eseményt, mint a béketárgya- lásokat, ahol jeleuünk, jövőnk egész existen- ciánk felett döntenek, nem ismerek. Ott, ahol az eredmény főleg a tárgyalások vitelétől, menetétől függ, ahol— mint pl. a nemzetiségek önrendelkezési jogánál, vagy a jövendő kereskedelmi és vámszerződósek alapelveinek megállapításánál — speciális magyar érdekek is szóba kerülnek, a magyar kormány nem engedheti, hogy befejezett tények elé állítsák és ezen problémák felől folyó tanácskozások az ő nézeteit és száudékait képviselő meghatalmazott jelenléte nélkül folyjanak le. Hogyan érvényesítheti a magyar ministerelnök befolyását arra, hogy mit mond Cernin gróf, hogyan veheti magára a mondottakért a felelősséget, ha nem tudja, hogy mit mond, mit tesz ? És hogyan azért, amit tenni, mondani elmulaszt ? Speciálisan magyar érdekek szorgalmazását a közös külügy- ministertől kívánni sem lehet ! Pedig vannak ilyenek bőven : Ausztriában van a nemzetiségeknek autonómiája, nálunk nincsen. Hogy a monarchia nemzetiségeinek autonómiát adjon, ez mást jelent nálunk és mást Ausztriában. Az osztrák kereskedelmi és ipari érdekek mások, mint a mieink. Ilyen kérdések felett a tanácskozások ellenőrzését és lefolytatását nem bizhatja a magyar kormány tisztán közös szervek méltányosságára. Mentői önállóbb az a közös szerv, annál kevésbbé. A csehek követelik a monarchia nemzetiségeinek részvételét a tanácskozásokon, a magyar állam türheti-e, hogy külön képviselő nélkül maradjon ? Az administrativ teendőket ám hadd végezze a külligyminister, a monarchia közös érdekeit, a közös védelemből folyó ki- váuatokat hadd képviselje továbbra is. De ügyekben, hol Magyarország érdeke más, mint Ausztriáé, vagy ami csak ránk vonatkozik, a magyar kormány felelős magyar meghatalmazottja is szót emelhessen. A közös védelem és közös érdek nem jelentheti a külön védelemről és külön érdekek érvényesítéséről való lemondást. A magyar nemzetnek jogailag is, erkölcsileg is jussa van, hogy ott, ahol róla van szó, neki is legyen szava ! E követelménynek mielőbb érvényt szerezni, ez kormányunk feladata és kötelessége. Orosháza, 1918 január 8-án. Studiosus. A közigazgatási bizottság ülése. — január 14 — A vármegye újjáalakított közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta meg ez évben első havi ülését, a melyen az ujraalaku- lás formaságai mellett ezúttal is a gazdasági és közellátási kérdések tárgyalása keltett élénk viszhangot. A bőséges tárgysorozat többi pontját hozzászólás nélkül intézték el az előadók javaslata alapján. Az ülésen dr: Füzessérg Zoltán főispán elnöklete alatt jelen voltak dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Zádor Mór kir. tan. pónzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Holló György gazdasági felügyelő, Haán Béla, gróf Wenckheim Dénes, dr Ladies László, dr. Márky János, Morvái Mihály, Szalay Lajos választott bizottsági tagok. Dr. Füzessóry Zoltán főispán megnyitván az ülést üdvözli a bizottságnak úgy régi, mint különösen újabb tagjait, kérve őket, hogy ügyszeretettel igyekezzenek a vármegye közérdekű ügyein munkálkodni. Az elismerés és köszönet szavaival emlékezett meg a bizottsági tagságtól önként visszavonuló Varságh Bélának hosszú éveken át a bizottságban kifejtett tevékenységéről, majd részvéttel párén- tálta el Haraszti Sándort, a bizottságnak szorgalmas, a vármegye közéletének rokonszenves tagját. A bizottság uj tagjai nevében Haán Béla mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért mindkettőjük teljes munkakészsógót ajánlva fel a bizottság működéséhez Áttérve a napirendre dr. Berthóty István főjegyző bemutatta a bizottság újjáalakítása tárgyában hozott közgyűlési határozatot, a melynek alapján a bizottság 1918. évre meg- alakultnak jelentette ki magát és a főjegyző előterjesztésének elfogadásával albizottságait az állandó tisztviselő tagok mellett a következőleg alakúotta meg : Fegyelmi választmány rendes tagok drv Ladies László, dr. Török Gábor, Zádor Mór* Mikler Sándor, póttagok dr. Berthóty Károly, Horváth Béla. Árvaügyi felebbviteli küldöttségbe rendes tagokul Haviár Dániel, Haán Béla, dr. Ladies László és dr. Török Gákor, póttagokul dr. Berthóty Károly és Márky János. Gazdasági albizottság : gróf Wenckheim Dénes, Beliczey Géza, dr. Ladies László és Morvái Mihály. Pótadó felszólamlási küldöttség : dr. Márky János, Szalay Lajos, Zádor Mór és Horváth Béla. Az adóügyi bizottságba rendes tagok : Haviár Dániel, dr. Ladies László, Haán Béla és dr. Török Gábor, póttagok: Beliczey Géza és dr. Berthóty Károly. Tanítói nyugdijbizottságba Haán Béla és dr. Ladies László. A december hóra vonatkozó alispáni je- lelentést dr. Berthóty István főjegyző a következőkben terjesztette elő : I Közbiztonság. A közbiztonság általában kielógitőnek mondható] A személybiztonság összesen 18 esetben volt megtámadva Történt 8 könnyű testi sértés, 3 baleset, 5 öngyilkosság, 2 öngyilkos- sági kísérlet. A vagyonbiztonság 59 kisebb-nagyobb lopással és egy rablással támadtatott meg. A közbiztonságot megtámadó és megzavaró események illetve cselekmények megakadályozása, kiderítése és megtorlása iránt a szükséges intézkedések a közigazgatási hatóságok által megtótettek. II Fölámivelésügg. A külső mezőgazdasági munkálatok a beállott hideg időjárás következtében szüneteltek. A dohánytermelő gazdaságok a dohánylevelek simításával foglalkoztak. Az őszi vetésekre az időjárás kedvezőtlen volt. A nagy hidegeket és a száraz fagyokat a vetések igen megsínylették, azok nem bokrosodtak meg, a száruk vékony és gyenge maradt. Napszámbórek : férfi napszám 6 korona, női napszám 4 korona, gyermek napszám 3 korona volt. A vármegye csapadékmennyisége az elmúlt hóban 23 mm. volt. A takarmányrequirálás munkálatai már három járásban befejeztettek, 4 járásban még folyamatban vannak, a szeghalmi járásban pedig — a teljes takarmány hiányra tekintettel •— a takarmányforgalmi r. t. kiküldöttjének hozzájárulása mellett meg sem kisóreltetett. Á vármegye területéről kicserélés célzatával bevont 1100 hadifogoly helyett időközben 150 hadifogoly utaltatott ki a vármegyei mezőgazdasági munkálatok elvégzésére, A vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi üléséből kelt felterjesztésre, a m. kir. földmivelósügyi fminiszter ur arról értesített, hogy tekintettel a hadvezetőség óriási igénylésére, továbbá arra a nagy hiányra, mely a szálas takarmány és alomfélókben országszerte mutatkozik és amiatt, mert az esetleges szalmafeleslegek részint természetben, részint feltárás utján a szálastakarmány pótlására lesznek felhasználandók, nem áíl módjában rendelkezni általánosságban az iránt, hogy alomszalma tüzelési célokra meghagyassók, hajlandó azonban megengedni azt, hogy a hatósági igénybevétel alkalmával azoknál akiknek beigazoltan egyéb fűtőanyag rendelkezésre nem áll szalma visszahagyassók. Meghagyható ily célra családonként 10 mótermázsa alomszalma vagy tengeriszár. Megengedte továbbá, hogy ott, ahol a szálastakarmányfólókben hiány mutatkozik, a szalmából, tengeriszárból, polyvából és lőrékből a hiányzó szálastakarmány helyett ezek másfélszerese meghagyassók. Sertéseknek, és pedig kizárólag az anyakocák részére darabonként összesen egy mótermázsa őszi szalma hagyható vissza az esetben, ha nincs más alompótló a gazdaságban. Ugyancsak a földmivelósügyi miniszter ur értesített arról is, hogy az elrequirált és felszólamlás tárgyát nem képező takarmánykészletek elszállítását illetőleg a takarmányforgalmi részvénytársaságot sürgős intézkedésre utasította. III. Közellátás. A vármegyei ellátatlanok lisztszükségle- tónek kielógitóse tárgyában már múlt havi jelentésemben kilátásba helyezett nehézségek hamarább, mint gondoltam tényleg bekövetkeztek. A tavalyinál jóval kevesebb, de még mindig; mintegy 40—5Ó000-et kitevő ellátatlanok lisztszüksEgletóre a minimális havi 15 waggon helyett, a december 14—január 15,-i
