Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-01-20 / 3. szám

1918. január 20. Békés 3 ellátási hónapra már csak 5 waggont; kap­tam pár nappal előbb telefonon pedig azt közölte velem a közélelmezési miniszter, hogy a katonaság szükségletének kielégithetése vé­gett s a készleteknek hiánya miatt a jövő ellátási hóra lisztet egyáltalában nem adhat a vármegye ellátatlanjai részére. Amint eddigi jelentéseimben előadtam, a folyó évi gazdasági évben december 1-ig legalább lisztben nem volt hiány, a fent előadottak szerint azonban most már ebből a legfontosabb élelmicikkből sem kap a vármegye semmit sem. A háború alatt — az ellátatlanok részére havonként leg­kevesebb 20 waggon lisztet kaptam, most első Ízben történik meg, hogy a kiutalás megta­gadtatok. A közélelmezési miniszternek szó­ban levő elhatározását megnyugvással nem vehettem tudomásul és az ellen indokolt fel- terjesztéssel éltem, reá mutatván arra, hogy ha minden egyéb élelmiszer nélkül szűkölködő vármegyei lakosságtól, amely még ezen felül megfelelő világitó és fütő anyaggal sem ren­delkezik, a lisztet is megvonjuk, akkor az en­nek folytán előálló következményekért a fele­lősséget vállalni valóban nem lehet. Kértem tehát a vármegye ellátatlanjai részére a szük­séges lisztnek okvetlenül való kiutalását, an­nál inkább, mert a vármegyei körzeti mal­mokban liszt van és a kiutalás megtagadásá­nak egyik okául fel hozott szállítási nehézség nélkül, megkaphatja a lisztet ezen helyekről a vármegye lakossága Az a megokolási mód, hogy az ellátatlanokat a következő ellátási hónapra a készlettel rendelkező lakosság se­gítse ki, a jelenlegi szűkös viszonyok között, midőn mindenki érthető, önzéssel ragaszkodik nagynehezen beszerzett készletéhez, keresztül vinni nem lehet. Az országos közélelmezési hivatalt vezető m. kir. minister ur 150000—1916. sz. rende­letével folyamatban levő gabonaátvéteh eljá­rás beszüntetése mellett uj általános requirá- lást rendelt el és annak végrehajtását -azzal tette feladatommá, hogy a vármegye területé­ről 3000 waggon kenyórmagvat és 2500 wag­gon takarmánymagvat kell beszolgáltatni, amely contingensbe azonban az átvételi eljá­rás során feltárt feleslegek beszámíttatnak. A rendelet feltétlenül kötelező intézkedése foly­tán az e tárgyban megtartott szakórtekezlet megbeszélései alapján megtettem az intézke­déseket a requirálás végrehajtására és intéz­kedéseim folytán az eljárás a vármegye területén ma veszi kezdetét. A rendelet az eljárás módozatainak és a házi és gazdasági szükségletre visszahagy­ható mennyiségeknek megállapítását hatáskö­römbe utalta, de a szempontból arra való te­kintettel, hogy a burgonya és hüvelyesek hiánya miatt a lakosság csaknem teljesen a lisztre van táplálkozásánál utalva, ez eddigi fejadagokat nem találtam leszállithatónak Bár ha már előre meg vagyok győződve, hogy a vármegyére kivetett contingens rendkívül ma­gas és az eljárás során összehozhatlan lesz, mert annak kiszámítása megbízhatatlan, hoz­závetőleges -és hiányos adatok alapján történt és mert a rendeletek rendkívül késedelmes kiadása folytán a termés egy jelentékeny része felhasználás és eladás folytán kivonatott a hatósági igénybevétel Tehetősége alól, a köz- igazgatási hatóságokat és a requiráló biztoso­kat a leggondosabb és szigorú eljárásra köte­leztem, hogy ez által a tényleges feleslegek teljes egészében feltárassanak és a köz ren­delkezésére bocsáttassanak. A sertéshizlalás tárgyában kiadott rende­letek kiegészítéséül és részben azok módosítá­sával a közélelmezési minisztérium az összes hizlalás alatt álló sertéseknek, valamint az azok állományában 'beállott minden változás­nak pontos nyilvántartását rendelte el és egy­úttal a házi és gazdasági szükségleten felül hizlalt és közfogyasztásra szánt sertések át­vételének lebonyolítására és az eljárás egysé­gessé tételére Országos Sertésforgalmi Irodát szervezett. A kétségtelenül helyes intencioju rendelet célját mindenesetre jobban elérte volna,, ha az jóval előbb, legalább október hóban, a hizlalási idény kezdetére adatik ki A községi elöljáróságokat utasítottam, hogy figyelemmel a tavaszi állatszaporodásokra, a részükre kiadott petróleumkószlet szétosz­tásánál elsősorban a lakosság azön részének szükségletét elégítsék ki, akik állattenyésztés­sel foglalkoznak. Legutóbbi jelentésemben felemlítettem, hogy a szón megrendelésekre vonatkozó ada­tokat összegyűjtöttem s kiutalás végett illető helyre felterjesztettem, felterjesztésem azonban ezideig elintézetlen. Az ipari és gazdasági cé­lokra szükséges szénben szintén a legnagyobb fokú szükség van, aminek azután következ­ménye az, hogy az ipari és a gazdasági üze­mek legnagyobb része fűtőanyag hiánya miatt működésűket szüneteltetni kénytelenek. Hüvelyesekből a vármegye részére nem kaptam semmit. Az a pár mótermázsa, ami az egyes intézményeknek kiutaltatott, részben még vasútra sem adatott, részben pedig a vasúton szállítás közben elveszett. IV. Közlekedés és árvédelem. A csekély csapadék és fagy mellett a föld­utak kifogástalan állapotban, a közutak pe­dig jókarban vannak. A vódőgátak és töltések vódképesek, ár- vizveszedelem nem forog fenn. A vármegyei utkaparók az utak kisebb javításával fog­lalkoztak. V. Vegyesek. Kocsor András békési számügyi jegyző­nek megrongált egészsége helyreállítása cél­jából a főszolgabíró egy havi szabadságot en­gedélyezett. Endrőd községben megüresedett adó- szedő-pónztárnoki állásra Kurilla Mihály, a közgyámi állásra Szabó Gy. Lajos választat­tak meg. A szarvasi vöröskereszt kórházban 134 legény volt ápolás alatt, érkezett 65, el­távozott 84. Az orosházi járás területén 5 és fél, a szeghalmi járás területén másfél és magában a békéscsabai járás területén 31 és negyed milliót jegyeztek a VII-ik hadikölcsönre (ösz- szesen 39 és negyed millió korona). A vármegyei közkórház pénzügyeinek rendezése céljából a belügyminiszter úrtól kórt ministeri vizsgálat a helyszínén megtartatott. A vizsgálat eredménye szerint a megtakarítás csakis az orvosi szerek rendelésének meg­szorításával és a husadag leszállítása alapján volna elérhető. Mindkét vonatkozásban azon­ban a bizonyos határon túl menő takarékos­ság a kórház érdekeinek sérelmével volna csak óletbelóptethető, Tehát ha a javaslatba hozott takarékosság csak a megengedhető mérvig alkalmaztatik, úgy ebből a kórház háztartásában érdemes és számbavehető ered­ményt elérni — nézetem szerint — nem igen lehet. A kórház jövő évi költségvetését a bel­ügyminiszter felülvizsgálván a napi ápolási dijat 4 K 90 fillérben állapította meg a kórt 6 korona helyett, az emelés tehát a múl* évi ápolási dijakhoz képest napi 1 K 10 fillér. Habár ez a felemelés a múlt évi július 1-ig visszamenőleg történt, mégis abból folyólag a múlt évi több mint 200000 korona deficitnek csak egy részét lesz lehetséges fedezni és még az esetben is, ha a háború ez évben be­fejezést nyer, egyáltalában nem lehet arra számítani, hogy az 1918 óv végén a kórházi deficit teljesen megszűnjék, sőt inkább arra kell elkészülve lenni, hogy a drágaságnak szünet nélküli fokozódása következtében a hiány emelkedni fog. A jelentéshez elsőnek Szalay Lajos szólt hozzá, aki a takarmányrekvirálásokat tette szóvá, kifogásolva, hogy a rekvirálók a ter­melő szükségletét nem szénában hanem szal­mában és törekben hagyták vissza, mig a jó minőségű takarmányt mind elrekvirálják. Kéri e tekintetben az alispán intézkedését. Dr. Daimel Sándor alispán előterjeszti, hogy értesült ilyen esetekről és már intézke­dett, hogy a gazdákra sérelmes ezen eljárás megváltozzék Dr. Ladies László a rekvirálás ügyét kívánja szóvátenni, de hogy ezt tehesse, fel­világosítást kór, minő okok alapján állapította meg a közélelmezési minisztérium a várme­gyétől kivetett egész nagy gabonamennyi­séget. Dr. Daimel Sándor alispán részletes fel­világosítások kíséretében előterjeszti, hogy a vonatkozó adatokat a rekvirálások ellenőrzé­sére kiküldött Szalay József miniszteri meg­bízott utján kapta meg. Ismerteti ezen adato­kat és számításokat, feltárva és okokkal támo- .gatva, hogy'azok az adatok hozzávetőlegesek, hiányosak és sokban igen eltérőek a valóság­tól. A termés eredménye magasan van szá­mítva. viszont a felhasználható mennyiségek igen alacsonyan vannak felvéve. E mellett tel­jesen figyelmen kívül hagyatott az a köztudo­mású tény, hogy a termósrendeletek késedel­mes kiadása és végrehajtása következtében a termés nagy része eltűnt az igénybevétel lehetősége alól. Kétségtelen meggyőződése, hogy a rekvirálás során megközelítőleg sém lehet a kivetett mennyiséget biztosítani, de azért minden intézkedést megtett, hogy a rekvirálás pontos és szigorú végrehajtásával a tényleges feleslegek teljesen felderittessenek, A fejkvótát azonban nem találta leszállitha­tónak, mert amikor sem főzelék, sem bur­gonya nincsen, arra a kevés lisztre a lakos­ságnak feltétlenül szüksége van. Elnöklő főispán is felvilágosításokat nyúj­tott a minisztériumban folyatott tárgyalásáról, melyek után dr. Ladies László köszönettel adózik úgy a főispánnak mint az alispánnak gondos eljárásáért, már most szükségesnek tartja azonban, hogy a bizottság részletesen feltárva-a való helyzetet, feliratban mutasson rá azon körülményekre, amelyek miatt a ki­vetett mennyiség elő nem teremthető. Ily ér­telmű indítványt terjeszt elő, a melynek rész­leteihez a bizottság több tagja szólt hozzá, végül egyhangúlag elfogadván a feliratra va- natkozó javaslatot. Ezután a közbiztonsági állapotok körül folyt tárgyalás, melyre vonatkozólag az alis­pán kilátásba helyezte, hogy a kívánt ada­tokat a bizottság elé fogja terjeszteni. A főjegyző előadásában tudomásul vette ezután a bizottság a törvényhatósági állatorvos jelentését, a mely az állategészségügy állapo­tát kielégítőnek mondja, a kereskedelemügyi miniszternek a vasúti tolvajlások megakadá­lyozása ügyében hozzá intézett feliratra adott válaszát, a lelkészek és segódlelkészek csa­ládi pótlékára vonatkozó miniszteri utasítást és felirt a földmivelósügyi miniszterhez, hogy a gazdasági munkásszerződósek kötése körül, alakszerűségektől 1918. évre a várpiegye egész területére adjon felmentést. A hivatalosan távol levő főorvosnak a vármegye december havi közegészségügyi ál­lapotáról szóló alábbi jelentését szintén a fő­jegyző ismertette : A közegészségügyi viszonyok kedvezőt­lenek voltak és az előző hónaphoz viszonyít­va annyiban jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban megbetegedtek száma 71-el volt ke­vesebb. Az egyes szervek betegségét és lefo­lyását illetően leginkább a légző szervek hu- rutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult 203 megbetegedés és 53 halál. Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek majdnem felét adta. A betegség halmozottan Békéscsaba és Tótkomlós községekben mutat­kozott, de már szünőben van. Lefolyása a ha­lálozási százalékot tekintve középsúlyosnak mondható. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 287, hullán 4 esetben, orvostörvónyszékit pe­dig 6 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetei­ben. Gyógysavóval beoltattak 36 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 37, meghalt 9. A halva szülöttek száma 5 volt, az el­vetélteké 7. Zádor Mór kir. tan., pónzügyigazgató je­lentése szerint a folyó költségvetési évre elő­irt állami egyenes adók összege 4,450.000 K, ebből december végéig befizettetett 4,443.591 K, a hátralék tehát 6409 K csupán az elqjult hóban befizettetett 300 396 K. Hadmentességi díjban a hátralék volt 39840 K erre december végéig befizethetett 10613 K, maradt hátralék 29227 K. Jövedelmi adóban befolyt 4688 K 67 fillér. Fogyasztási és italadóban 98678 K, bélyeg- és jogilletékben 258.184 K és dohány- jövedékben 71518 K. Mikler Sándor tanfelügyelő jelenti, hogy decemberben hat napot töltött külszolgálatban. Az állami iskoláknál a karácsonyi szünet elő­ször január 17-ig, majd február 4-íg a szén- hiány miatt meghosszabbittatott, mig a fele­kezeti iskolák nagy részénél a tanítás tovább folyik. A békési községi polgári iskolához meg­választott Várkonyi Dalma tanítónő választá­sát a bizottság nem hagyta jóvá, mert a pá­lyázat művészeti tárgyak tanítására képesített tanítói állásra hirdettetett, a megválasztott pe­dig nem bir ily képesítéssel. Ezenkívül a tan- felügyelő nagy tömegű tanítói javadalmazás­sal kapcsolatos ügyet referált. Horváth Béla műszaki tanácsos a köz­utak állapotáról szóló jelentésében rá mutatott arra, hogy a háború következtében a fenntar­tási munkák elmaradtak és igy a müutak

Next

/
Thumbnails
Contents