Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-03-24 / 12. szám

Békés 1918. március 24» Zsolna táros műszaki tanácsos főmérnöke, régi ismerőseink. Rajtuk kívül pályázott még Váradi Jenő nagyváradi magánmérnök és Ábrahám Sán­dor Szilágysomlyó város főmérnöke és gazdasági tanácsnoka. A választás, melynek Határidejét az alispán ezután fogja kitűzni, valószínűleg az elől említett két pályázó között fog eldőlni. Hősök kitüntetése. A ki rály megparancsolta, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés a kar­dokkal tudtul adassák Noirel Arnold a 300. hon­véd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gy.-e.-beli t. hadnagynak, Gyovay Lajos a 305. h. gy-e.-nél beosztott 2. honv. gye.-beli hadnagynak, továbbá a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adatott Chabada Béla, a 3. honv. gye-nél beosz­tott 2. honv. gye-beli t. hadnagy gazdászati tiszt­nek, Spahr Károly 101. gye-beli t. hadnagynak. A király adományozta az elenség előtt különösen kötelességhü szolgálatai elismeréséül Ujvárossy Gyula 2. honv. gye-beli népf. törzsőrmesternek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján. A hadseregparancsnokság Szilágyi Károly, az 1. honvég gye-nél beosztott 2. honv. gye-beli tizedes gépfegyverirányzónak a 2 oszt. ezüst vitézségi ér­met, továbbá a 2. honv gye-ben adományozta : Philipp Ferenc és Morandi ni Lajos t. hadnagyok­nak, Szmola Imre törzsőrmesternek, Bayer Már­ton népf. tizedes c szakaszvezetőnek, Tímár Imre népf. tizedesnek, Szilágyi G. Lajos, Vida Ferenc népf. őrvezetéknek, Gules Illés, Varga András, Ilona János, Oszip István, Szauer Ferenc, Kere­kes János, Horvát János, Sallaí Ferenc népfölkelök- nek a bronz vitézségi érmet, Müller József őr­vezetőknek, Róth Miksa népf. tizedeseknek, Tar­soly József népfölkelőnek, Aranyosi István népf. kötelezettség alatt álló hajcsárnak a vas érdem- keresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Hadiárvák összeírása. Az országos hadigon­dozó hivatal rendeletet adott ki a hadiárvák, hadiözvegyek, bevonult-, hadifogságban levő-, rokkant és elesett katonák pontos összeírására. A város közigazgatási tisztviselői tulon-tul el lóvén foglalva, a liázról-házra járással való összeírást nem végezhetik el, a leküldött összeíró lapok ki­töltése pedig olyan komplikált, hogy azokat a polgárság köréből esetleg kirendelendő összeíró biztosok képtelenek lennének helyesen kitölteni, azért egyéb lehetőség hijján a városi árvaszók, — amelynek hatáskörébe az ügy tartozik — fel­kérte a főgimnázium igazgatóját, engedje meg, hogy az intézet felsőbb osztályú tanulói végezzék el az összeírást a húsvéti szünidő alatt. Hangverseny. A gyulai szinmüvészetetpártoló egyesület választmányi ülésén felvetett eszme alap­ján tudvalevőleg elhatározta, hogy Gyulán egy állandó téli kőszinház akcióját indítja meg s az e célra szükséges költség előteremtéséhez a léte­sítendő színház alapja javára hangversenyeket is fog rendezni. A választmány által felkért rendező bizottság nagy ügybuzgósággal és körültekintéssel fogott működéséhez és akciójának első gyümölcse­ként az országos hírnévre méltán szert tett Weil Magda ifjú hegedümüvésznőt és Sámson Máriát a m. kir. operaház jeles énekesnőjét sikerült az első koncert szereplőiül megnyernie. Bennünket, akik már az eszme felvetése alkalmával erősen kétel­kedtünk benne, hogy a mostani viszonyok alkal­masak-e magas művészi színvonalon álló és éppen azért csakis nagy áldozatok árán elérhető koncert tartására, bármennyire sajnálatosnak tartjuk, de egyáltalában nem lepett meg a bekövetkezett anyagi siker hiánya, ami abban foglalható össze, hogy nemcsak hogy nem jutott a kitűzött célra egy fillérnyi tiszta jövedelem sem, hanem ezer koronán felüli hiány merült fel, amely kö­rülmény bizonyára kedvét szegi a további kísér­leteknek, legalább is addig, amíg a mostani ne­héz viszonyok gyökeresen meg nem változnak, jobbra nem fordulnak. Számot kell ugyanis vet­nünk azzal a ténykörülménnyel, hogy Gyula vá rosa intelligenciájának ama számszerinti túlnyomó része, mely a magasabb zene és énekművészet iránt érzékkel és fogékonysággal bír, fix fizetésű tisztviselőkből, hivatalnokokból áll, szabad pályán levő része is igen szűk viszonyok között él és a mostani példátlanul nagy drágaság mellett az élet- fenntartásához nélkülözhetlen legprimitívebb szük­ségleteit sem képes fedezni és bár rezignációval, sőt. vérző szívvel, de a szó szoros értelmében kénytelen a magas műélvezetet nyújtó koncertről lemondani. Azok a társadalmi rétegek pedig, amelyek a háborús konjunktúrák előnyeit élvezik, először is Gyulán másutthoz képest igen kis tábort képeznek, másodszor pedig művészi koncert iránti érzéket nem mutatnak. Ha az anyagi nem is, annál fényesebb volt azonban a koncert művészi sikere. — Sámson Mária éneke, akár Faust nagy áriáját, vagy Toscát, akár Schubertét vagy Straust énekelte, pompás trilláival, crescendóival minden­kinek a legnagyobb zenei élvezetet szerezte. A mikor pedig a Pásztordait és az Kiűzhetsz édes kez­detű dalt adta elő, énekmiivészetéhez a magyar dalt természetes hangulatának megfelelő olyan lelkes, életteljes és mély érzelmű, szinte dramatikns elő­adás párosult, hogy a közönség tombolt és köve­telte tőle a ráadást. A Weil Magda hegedű játéka szintén osztatlan tetszése aratott. Biztos, kristály­tiszta játéka, üveghangjainak finomsága, technikai készsége együtt az ő behízelgő, lágy, kedves elő­adásával a legnagyobb gyönyörűséget idézte elő lelkűnkben, a melynek dicséretét a legteljesebb egybehangzással állapítottuk meg s mely a taps­sal kifejezett ovációkban is minden szám után lelkesen nyilvánult meir. A kíséretet zongorán Dienzl Oszkár helyett Fligl József író és zene­művész végezte nagy gyakorlatra valló, pompásan diserét Ó3 simulékonv művészettel, önálló zene­száma is tetszett, bár talán még nagyobb hatást ért volna el, ha az előadott egyveleg helyett va­lamely thómát, bármelyik klassikustól, adott volna elő. Grieg például igen népszerű. Karneválja nem is olyau sokat hallott darab még. Az illusztris művészek minden szamát kitörő taps kísérte. Aa italmérési illeték felszólamiási bizottság tárgyalásait Gyulán, a pénzügyi székház ianács- termében április 9. 10, 11. 12 és 13-ik napjain délelőtt 9 órától 12 óráig tartja. Kincstári elő­adói teendőket Szerdahelyi Sándor pénzügyi segéd titkár fogja végezni. A gyulai Polgári Kör folyó hó 17-én dél­után 5 órakor tartotta Dr. Lindenberger János elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A tagok nagy számban jelentek meg s mindvégig élénken érdeklődtek a kör ügyei iránt. Dr. Lindenberger János szép megnyitó szavai után a kör jegyzője vázolja a kör múlt évi működését. Előadja, hogy a kört több mint 100 katonatagja helyett most csak a »bácsik* látogatják s ők is nyugodtan és csendesen forgatják a 32 levelűt. A kör látogatott­ságán meglátszik a mindenütt érezhető nagy drá­gaság, az emberek elvonulása a csendes családi fészekbe. Hiányzik a fiatalabb generáció, mely a lelkesedést szokta adni, hiányzik az élet, az ele­venség. Majd a kör bevételéről emlékezik meg. A tagok száma most is a régi, mindig a 300 kö­rül forog. A számvizsgáló-bizottság évi jelentése szerint a körnek múlt évi bevétele 7229 K volt, mig kiadása 3441 K, s igy pénztári maradványa 3788 K. A közgyűlés a költségelőirányzatot s a számvizsgáló-bizottság jelentését egyhangúlag el­fogadván, a kör vezetőségének a felmentvényt megadja. A tagok megelégedését bizonyítja azon körülmény, hogy a régi tisztikart túlnyomóan s az igazgató-választmányt egy kis felfrissítéssel újra megválasztotta. Einök lett: Dr. Lindenber- ger János, alelnők: Moldoványi István igazgató : Antalóczy Nándor, ügyész: Dr. Major Simon, jegyző-, könyvtárnok: Székely Zsigmond, pénz­tárnok : Bekker Endre A számvizsgálo-bizottság elnöke : ifj Schmidt Gyula, tagjai: Pribék Mihály és Wettheim Béla. A választmány tagjai: Beke Géza, Dr. Daimel Sándor. Diósy Béla, Cserau3 Mihály, Csizmazia KálmáD, Cziuczár Adolf, Hei- linger Károly, Kovalszky József, Licska Ferenc, Misits János, Németi József Papp Gyula, Papp Endre, Pfaff Ferenc, Ricz Károly, Fikker Ferenc, Révész Pál, K. Schriff-rt József, Székely Lajos, Szecsey István, Sehreiber Ottó, Takácsy Lajo3, Kohn Dávid, Zuzmann János Póttagok : dr. Frai­ler Jenő, Benkő János, Réthi Lipót, Denhoff István, Győry Lajos és Lendvay Mátyás. Műkedvelő előadás. A nagymagyarvárosi földművelő-leányok husvét elsőnapján este 7 óra­kor a »Polgári Kör* termében a sociális Míssió- társulat hadiárva és közművelődési társulat szak­osztálya javára műkedvelő előadást rendeznek. Színre kerül Pásztor József: »A hadiárvák« és Ábrányi Emil: »A végrehajtó* cimü színmüve. Szerepelnek: Csőké Erzsiké, Seres Klárika, Csőke Mariska, Beleznai Erzsiké, Kökény Katica, Csőke Juliska, Csomós Teruska, Gácsi Mariska, Csőke Terézke, Csőke Annuska, Szilágyi Rózika, Szilágyi Teruska, Csomós Annuska, Szalóczi Erzsiké, Sza- lóczi Margitka, Góg Terézke, Góg Erzsiké, Cso­mós Verőn, Kovács Rózika, Góg Terézke, Révész Tercsiké, Csőke Böske, Csőke Mariska, Ágoston Katika, Ágoston Mariska, Beleznai Bözske. Belé­pődíj személyenként ülőhely 2 K 40 f, állóhely 1 K 20 f. Jegyek husvét vasárnapján délután 4 órától válthatók a polgári kör helyiségében. Halálozás. Mets József jómódú földmives folyó hó 21-én a harctéren szerzett betegsége következtében hosszas súlyos szenvedés után 39 éves korában meghalt. Tegnap délután temették nagy részvéttel a római katholikus egyház szer­tartása szerint a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira. Névmagyarosítás. Stir Gábor gyulai lakos családi nevét belügyminiszteri engedéllyel »Csiszár* névre változtatta. Betöréses lopás Csabán- A keddről szer­dára virradó éjjel vakmerő betörők jártak Matu- sek György hazánál. A hívatlan vendégek az ab­lakon keresztül behatoltak a szobába és mint­egy 20000 K értékű női ruhaneműt magokkal vittek. A díszes társaság még másik két helyen is behatolt a l ikasokba és dús zsákmánnyal tá­voztak. A esendőrség keresi a tolvajokat. Öngyilkosság Folyó hó 11-én este Gyömbér András békéscsabai 18 éves kereskedősegéd any­jának szobájában, ki a Roseuthal Adolf malomtulaj- donos szabácsnéja, agyonlőtte magát. Az édes anyja kétségbeesve rohant be gazdájához, de már fiatal emberen nem lehetett segíteni. A halottat beszállították a hullaházba. Bijnokot keres a rendőrség. A gyulai ren­dőrkapitányt hivatalban egy németül beszélő, gép­írásban jártas férfi vagy női napidijas azonnal al­kalmazást nyerhet. Gabonarckvirálás katonai segédlettel. Vár­megyénk alispánjának és Gyula város polgár- mesterének körültekintő gondossága csak két hót előtt hárította el fejünk felől a zsirszükséglet biz­tosítása végett tervezett katonai rekvirálás kelle­metlenségeit és most néhány nap múlva ismét nyakunkon a katonai egzekució. Az országos köz- élelmezési hivatal, miután a vármegyére kivetett gabonamennyiség csak részben gyűlt egybe, elren­delte az összes gabonaféléknek katonai közremű­ködéssel való feltárását és a talált feleslegeknek polgári hatósági személy részvételével való elrek- virálását. Az erre vonatkozó részletes tudnivalókat a polgármester falragaszok utján tudatja a közön­séggel, amihez csupán annyit füzünk hozzá, ho»y az eddigi fejadagok termelők és iparosok részére havi 13 kg., nem termelők részére 9 kg.buza változatlanul megmaradnak a hátralevő négy és fél hónapra számítva, tehát termelők személyenként és havon­ként búzából 58 és fél kg.-ot, lisztből 40 95 kg.-ot, nem termelők 40 és fél kg., illetve 28'35 kg.-ot tarthatnak vissza. A gazdasági szükségletre vonat­kozólag a falragaszok nyújtanak tájékozást. A rekviráló katonaság: 3 zászlóalj már csütörtök este megérkezett Gyulára. Kereskedelmi Részvénytársaság Gyulán A gyulai nagy- és kiskereskedők Gyulán kereskedel­mi részvénytársaságot óhajtanak szervezni, mely alakulásban a Békésmegyei és I. Gyulavárosi Ta­karékpénztár is részt vesznek. Az uj részvénytár­saság célja lesz a helyi földmivelés belterjesebbé tétele, az ipar és kereskedelem fejlesztése, a köz- fogyasztásnak minden szükségleti cikkel jól és olcsón leendő ellátása s általában a város keres­kedelmi és gazdasági életének fellendítése. Az ala­pítási tervezetet és részvényaláirási felhívást la­punk legközelebbi számában közölni fogjuk. Az Első Gynlai Kötött és Szövött Iparárn- gyár Részvénytársaság folyó hó 17-en Lukács György v. b. t. t. országgyűlési képviselő elnök­lete alatt évi közgyűlést tartott, amelyen 12202 részvény képviseletében 37 részvényes jelent meg. Elnök megállapítva a közgyűlés határozatképessé­gét, üdvözölte a megjelenteket és megnyitó be­szédében utalt ama nehézségekre, amelyek a gyár­táshoz szükséges nyersanyag beszerzése tekinteté­ben a múlt évben is fennforogtak, sőt fokozódtak. Eme nehézségeket lényegesen enyhítette a szoros kötelék, amely a gyárat az ország legelső, egybea legizmo8abo intézetével összefűzi s amely kötelék­nek tulajdonítható, hogy az üzleti eredmény 784182 K 36 fillér, amely tiszta nyereség teljesen kielégítőnek mondható. Ez az összeköttetés leg­messzebbmenő biztosítékot nyújt az iránt, hogy a gyár jövőben is megkeresi s megtalálja prosperá­lása feltételeit. Az igazgatóság előterjesztést tett az alapszabályok némely rendelkezésének módosí­tása iránt, ezek között a 12 tagú igazgatóságot egy taggal szaporítani javasolta. Az utóbbi javas­lat ellen a közgyűlés folyamán oppositió is tör­tént, úgy hogy a javaslat csakis szavazattöbbség­gel, igaz, hogy túlnyomó szavazattöbbséggel emel­kedett határozattá. Ugyancsak nagy szavazattöbb­séggel választatott meg Yámos Sándor uj igazga­tósági tagnak. A közgyűlésen az uj igazgatósági tagság kreálása kérdésében, — amely alkotás

Next

/
Thumbnails
Contents