Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-24 / 12. szám
1918. március 24. Békés 3 egyébként egy előzetesen történt kölcsönös megállapodás következménye és perfectualása volt — eképen sajnos dissonantia merült fel. Nem követünk strucpolitikát és igy tudósításunkban nem is hallgathatjuk ezt el, de csupán ennek constatálá- sara szorítkozunk és ezúttal lemondunk a dis- harmonia okainak fejtegetéséről. Lemondunk pe dig tisztán és kizárólag közérdekből. Egyrészről, mert annak tárgyalását károsnak ítéljük, másrészről és főleg pidig azért, mert reméljük és elvárjuk, hogy a kézenfekvő konzekvenciák kölcsönös levonásával méltányossági érzület és belátás fog megnyilatkozni, hogy a Kötött és Szövött Ipar- árugyár ha nem, altruistikus, hanem üzleti vállalat, mindazonáltal olyan közgazdasági intézménye is Gyulavárosának, amelynek az — adja Isten mi- •elöbb bekövetkezendő dicsőséges békekötés után — hazafias, humánus és socialis szempontból még fokozottabb hivatása lesz mint eddig volt és éppen ezért ezt az intézményt bármely oldalról, bármely okból, vagy bármely szempontból történő gáncsvetés helyett, akár képzelt, akár fennforgó sérelmek, előítéletek és ambíciók leküzdésével és •elfojtásával, fentartani, megvédeni, megszilárdítani és fejleszteni mindenkinek elhárithatlan kötelessége. A Gyulai Tejszövetkezet f. hó 17-én délelőtt tartotta tizenhatodik évi közgyűlését dr. Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt, melyen 39 tag 125 részjegy képviseletében jelent meg. Az igazgatósági jelentés rámutatott a takarmány- hiány következtében beállott szarvasmarha állomány csökkenésére, ami bénitólag hatott a szövetkezet forgalmára s majdnem az üzem beszüntetésével fenyegetett. A tagok száma 200 volt, akik 292364 liter tejet szállítottak be 155.683 K 81 f. értékben. A csekély forgalom miatt semmiféle jövedelem nem volt, de veszteség sem állott «lő. A közgyűlés a jelentést és mérleget tudomás 1 vette és dr. Lukács • György elnöknek a szövetkezet ügyeinek meleg felkarolásáért és eredményes támogatásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az elhalt Havai Gábor igazgatósági tag helyére két évre Sánta Mihály választatott meg igazgatónak. Vasárnap nem szabad hnst árulni. Különös rendeletet adott ki a kereskedelmi miniszter, amely nagy zavart fog előidézni az élelmezés körül, különösen a magánháztartásokban. A miniszter ugyanis a húsipari alkalmazottak teljes munkászünete érdekében további rendelkezésig eltiltja vasárnapokon mindenféle húsnak az eladását, sőt még az élő baromfi árusítását sem engedi meg vasárnap. A háztartásokban tehát a közönségnek már szombaton be kell szerezni a hentestől, mészárostól a pénteken levágott marhák és sertések húsát, hogy vasárnapra el legyen a szükséges hússal látva. A nyári meleg időszakban a miniszter ezen rendelkezése sok bajt fog okozni, mert ahol nincsenek jégszekrénnyel berendezve, nagyon nehezen tudják a romlástól megóvni vasárnapig a már pénteken levágott húst. Azt hisszük, hogy ez az életviszonyok valódi ismerete nélkül kiadott miniszteri rendelet nem iessz hosszú életű. Jön a burgonya. Mint megírtuk, az Országos burgonya közvetítő iroda hat waggon burgonyát utalt ki Gyula város lakossága részére. A varos megbízásából az átvétel végett kikülkött Kiss Károly kiadó táviratilag jelentette, hogy egy waggonnal kedden, öt waggonaal pénteken útnak nditott. A Galbács kert megvétele érdekében, mint annak idején megírtuk, Gyula varosa a tulajdonos, jóemlékü Aimásy Kálmánné grófnőnél lépéseket tett, de az erre vonatkozó behatóbb tárgyalásokat a grófnő betegsége és bekövetkezett halála megakasztotta. A boldogult grófnő kinyilatkoztatta, hogy az eladas eszméjével szimpatizál, de sajnos, hogy elhatározását valóra már nem válthatta. Erre a körülményre hivatkozással dr. Lovich Ödön polgármester érintkezésbe lépett Aimásy Imre gróffal, akire a legelőterület szállott, s akinek városunk határában egyedül ez a birtok jutott, amelyet kezelnie és fenntartani amúgy sem gazdaságos, a legelőterületnek Gyula városa részére való eladása végett. A gróf megbízásából az uradalmi jogtanácsos azt válaszolta, hogy a hagyatéki eljárás még folyamatban van s annak befejezése és a telekkönyvi átírás megtörténte után készséggel bocsátkozik az eladásra nézve a várossal tárgyalásokba. Mezőgazdasági szempontból elsőrangú közérdeke városunknak, hogy a legelő megvétele sikerre vezessen, mivel Gyula város határában egyéb csordajárásnak alkalmas terület ninesen. A Tiszántúli Méhészegylet a gyulai tagjai és az itt működő méhészeti egyesület kérelmére előterjesztést tett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a méhészeti idény beálltával Gyulán egy kaptárkészitéssel és méhkasfonással egybekötött méhészeti tanfolyamot engedélyezzen, annak költségeit tárcája terhére vegye át. A mai súlyos viszonyok között a méhészet is fontos gazdasági ág melynek fejlesztése és terjesztése érdekében a Tiszántúli Méhészegylet mindent elkövet, hogy eredményt érjen el, sőt a tfékésmegyei Gazdasági Egyesület elnökségének hathatós támogatását is kérte, jogosult tehát azon remény, hogy az itteni méhészegyesület jövőben közgazdaságilag is kedvezőbb eredményt fog felmutatni, hogy azt tehesse kívánatos lenne, ha a tervezett tanfolyamra minél számosabban jelentkeznének, hol a szakszerű előadás mellett jutalmul szakkőnyvek is fognak kiosztatni. A cél előmozdítása céljából a Tiszántúli Móhészet?ylet javára az alanti adományok folytak be: Wagner Eerenc 10 K, Kardos Mihály 10 K, Steiner Jenő 4 K, Fábián Lajos 5 K, Kötő és Szövőgyár 20 K, Bengery Károlyné 10 K, Juhász Imre 5 K, Leopold Béla 5 K, Dund- ler Károlyné 6 K, Kelemen Mihály 2 K, Szőke Jakab 2 K, Gergely Hermann 3 K, Weísz Mór és társa 20 K, Nédor Mór 5 korona, összesen 107 korona, mely összeg kézhezvételét az egylet szaklapjában is nyugtázni fogja. A szives adakozóknak a cél előmozdításáért az egylet ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. A bőrszövetkezet jótékony adományai. A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet f. hó 11-én tartott közgyűlésén jótékony célokra megszavazott 2000 K-t küldött lapunkhoz a következő intézmények között leendő szétosztás végett : Gyulai Nőegyletnek örök alapítvány 200 K, Gyulai Izraelita Nőegyletnek 50 K, Gvuiai Ipartes- tületnek 200 K, Gyulai rendőrlegénységnek 150 K, Gyulai önkéntes Tüzoltóegyletnek 150 K, Gyulai Csizmadia társulatnak templomi zószlóalapra 300 K, Gyulai városi ápolda szegényeinek 100 K, Gyulai Siefápia-menhely szegényeinek 100 K, Gyula városi rokkantak alapjának 200 K, Vakok budapesti intézetének 50 K, Vak katonák helybeli alapjának 50 K, S.ketnémák váci intézetének 50 K. Gyulai betegsegélyző székház építéséhez 200 K, A 11. gyalogezred lábbadozó osztagának 100 K, A gyulai 2. honvéd gyalogezred lábbadozó osztagának 100 K. A jótékony adományokat rendeltetésük helyére juttatjuk. A gyula—doboz—vészíő—szeghalmi törvényhatósági nt kiépítésére vonatkozó tervezet helyszíni tárgyalása az ut bejárásával kapcsolatban Gyulán, Dobozon és Vésztőn folyó hó 20, 21. és 22. napjain tartatott meg. A tárgyalásokat a kereskedelemügyi minister kiküldötte Némefkg József műszaki tanácsos vezette és azon a varmegye képviseletében dr. Bertlióty István főjegyző. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, Gyula varos és az érdekeit községek, valamint az ármen- üesitő társulatok, vasutválialatok képviselői és a magánérdekeitek vettek részt. A tervezet általánosságban módosítások nélküi elfogadtatott, csupán a Gyula városba való betorkolásnál jött létre a tervtől eltérő oly megállapodás, hogy az ut ne a Szentpál-gödrök áttörésével a nagyváradi útba, hanem mostani útvonalon az Erkel-malomnál a Kerecséuyi-utcába torkoljék be és a mellett a kör- gáton a sarkad! úttal is összeköttessék. Vésztő és Szeghalom között az összes érdekeltek az útnak a Mágori-major melletti elvezetése mellett foglaltak állást és igy az alternativ tervek közül ez a megoldás kerül kivitelre. A hatóság még azt a javaslatot terjesztette elő, hogy annak idején az ut épitése a két végponton egyszerre kezdessék meg, hogy ez által az útnak legfontosabb gyula- dobozi és Szeghalom—vésztői szakasza egyszerre es legelőbb készüljön el. Nagybirtok csere. Purgly Emil aradmegyei földbirtokos megvásárolta báró Harkányi János volt kereskedelemügyi ministernek a br. Wodiáner Albert gyomai uradalmából utóbbi részére örökségül maradt 2000 holdas földbirtokot. Irodalom. Hatvan magyar iró mestermüve. A magyar újságolvasó közönség páratlan érdeklődésével tünteti ki a Pesti Naplót. A napról-napra érdekesen és változatosan szerkesztett pompás újsághoz állandóan rohamosan csatlakoznak a előfizetők. A lap főszerkesztője: Hatvány Lajos köré a legjelesebb magyar irók hatalmas gárdája csoportosult. A szerkesztőség a legkeresettebb magyar Írókból áll, akik fényes tehetségeik minden erejét a Pesti Naplónak szentelik. A Pesti Naplóba napról-napra a következők imák : Csathó Kálmán, Farkas Imre, Gábor Andor, Hatvány Lajos, Harsányi Zsolt, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Lakatos László, Szép Ernő, Szini Gyula, Szomaházy I. és irodalmunk sok másl kitűnősége, akik szépirodalmi részében is páratlanul értékessé teszik a lapot. Érdekes, hogy a legjobb magyar újság adja ki a legnagyobb magyar revüt, az Esztendőt, mely gyorsan vált rendkívül népszerűvé. Jellemző, hogy a Pesti Naplót járatni nemcsak nyörüség, hanem megtakarítás is. Aki most előfizet a régi előfizetési áron, negyedévre 9 korona 50 fillérért kapja a Pesti Naplót. Ezenkívül évente 24 korona a megtakarítás az Esztendő-nél, mert ennek 3 koronás vaskos köteteiért a Pesti Napló előfizetői csak 1 korona önköltségi árat fizetnek. Kiss József lapja A Hét most kezdte meg Romain Rolland klasszikus remekműve : Jean Christophe második kötetének közlését. A magyar olvasó közönség, mely a Hét-bői ismerte meg a százezer frankos Nobel-dijjal és a párisi Akadémia tízezer frankos jutalmával kitüntetett grandiózus munkát, bizonyára már az első kötetből megértette a hatalmas alkotás megható, monumentális nagyságát, rendkívüli s a maga csudás harmóniájában egyenesen páratlan értékeit, úgy hogy most, mikor A Hót a második rész közlését bejelenti, igazán felesleges rámutatni a klasszikus életregény ritka, mély tüzü és a modern irodalomban egyedül álló drágaköveire. Elég hangsúlyozni annyit, hogy müveit ember ma nem állhat a kor színvonalán anélkül, hogy ne ismerje a Jean Christophe-ot. A nagy halhatatlannal és nagyszerű regényével való megismerkedés a magyar közönségnek annál könnyebb, minthogy A Hét kiadóhivatala készséggel küldi meg a második rész már megjelent szamait mindazoknak, akik április elsejével előfizetnek Kiss József kitűnő hetilapjára. Akik pedig az első részt netán még nem olvastak volna, azok előfizethetnek visszamenőleg január 1-től A Hét-re, s akkor a kiadóhivatal megküldi az egész első kötetet. A Hét előfizetési ara egész évre 30 korona, félévre 15 korona és negyedévre 7 K 50 fillér. Nyílt-tér. K rovatban közéltekért néni vállal felelősséget a szerkesztő Köszönetnyilvánítás. Ez utón mondunk hálás köszönetét mindazoknak, kik hőn szeretett fiunk elhunyta és temetése alkalmával részvétükkel enyhíteni kívánták mély fájdalmunkat. Gyula, 1918 március 20. 178 í—i Schröder István és családja. A gyulavári uradalom faiskolájából következő 3—4 éves szép fejlődósü csemetefák eladók: Diófa 27 drb, drbja 2 korona Eperfa 37 . „ 2 fi 3» Vadgesztenyefa 68 „ „ 1 » Fekete nyárfa 121 , „ 1 n ' _ Jegenye nyárfa 65 „ 1 » 53 Akáczfa 602 „ 1 ?! Platánfa 210 „ 1 ?? 183 1-i Stock-rendszerü motorekével korlátlan mennyiségű szántást azonnal vállal Stéberl Mihály 184 1—1 gépműhely: Városház-utca 19. sz. Tudja ön, hogy mi a MAROLIH? A Maróim egy kipróbált szappanfőző. szer, mely szappanfőzésre alkalmas, darabos áru Számtalanszor kipróbálva, általánosan elismert jó szappanfőzőszernek bizonyult Részletes használati utasítással készséggel szolgálok. Fábián Lajosné fűszer-, csemege és italnemüek Üzlete Gyulán, Telefon 43. sz. 179 1—1
