Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-24 / 12. szám
dO. évfolyam 12. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. Ctyula, 1018. március 34. jr P POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobat János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : fiiÓlülV DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Tisztviselő-kérdés. A tisztviselőkérdés, amely eddig magában foglalta a megélhetés jobbátételére, a társadalmi tekintély öregbitésére, a jogviszony szabályozására vonatkozó összes megoldatlan kérdéseket, manapság lassanként^egyszerű kenyér- és ruhakérdéssé fejlődik. Érdekes ugyanis, hogy a tisztviselői pragmatika, a tisztviselői jogviszony szabályozása és ezzel kapcsolatban a tisztviselők társadalmi helyzetének szilárd megalapozása közel áll a megvalósuláshoz, mindez azonban kevés izgalmat vált ki, hanem a tisztviselők összessége szinte egyértelműséggel sürget újabb ruha segélyt, újabb beszerzési segélyt és sürgeti a fizetésreudezést. Euui, jólakni és tisztesé- gesen rubázkodni akarnak a magyar tisztviselők, akiket a háború legjobban kikoplalta- tott, legjobban lerongyolt. Csakis a fronton levő katonák nélkülözéseit lehet összehasonlítani a fikszfizetésü állami-, köz- és magántisztviselők itthoni nélkülözésével. Rideg szabályokhoz kötötten, munkával tulhalmozva a tisztviselő nem javíthatott úgy sorsán, mint ahogy megérdemelte volna. Nélkülöznie kellett már csak azért is, mert a nálunk' túltengő bürokratizmus olyan tömegét produkálta a tisztviselőknek, akik igényeit a munkaadók, első sorban az állam saját összeroppanásának kockáztatása nélkül teljes mértékben nem elégíthette ki. Elzárva az anyagi segélyforrásoktól, igen-igen sok tisztviselő a panama útjára tévedt, amiut ezt az újpesti és losonci, meg más egyéb példák leginkább bizonyítják. A háború nyomora tehát meglazította a köztisztviselők erkölcsét, aminek csak később lesznek igazán súlyos következményei, ha csak valami életrevaló eszmével,nagyfokú szociális érzékkel és kellő gyorsasággal egy-kettőre hozzá nem látnak a tisztviselőkérdés gyökeres reformálásához. A reformnak kiinduló pontja lehet az anyagi segitség növelése, de ezzel párhuzamosan miuden lehetőt el kell követni a túltengő bürokratizmus kiirtására, az állami és közigazgatási adminisztráció egyszerűsítésére. Sajnos, ez utóbbiban bízunk legkevésbbó. A hivatalok és hivatalnokok számát a háború alatt szinte tüneményesen szaporitották. Menynyivel inkább szaporodni fognak ezek az átmenetgazdaság lázas munkájának az idejében, amiből önként következik, az hogy a tisztviselőkérdés erjesztő bacillusait soha sem lehet teljes alapossággal kiirtani. Hosszú idő kell abhoz nagyon, az iskolákat kell mélyrehatóan reformálni és az ifjúság leikébe beleuevelni, hogy keresse inkáb a szabad és produktiv pályákat, a hivatalok poros légkörétől undorodjék kora ifjúságától kezdve. Hírek. Virágvasárnapiéra virradtunk, kezdetére a nagy térnek ; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet ilyenkor hozza első zsengéit és az egyház azokat Istennek szén. teli. Az ünnepi ének még egyszer felhangzik, azután kezdetét veszi a mély gyász. A harangok elnémulnak, (iulnyomó részük a rekvirálás folytán már évközben elnémult, sőt ágyú alakjában nagyon is hangos lett) orgona nem szól: tompán, fájcalmasan, megható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti szertartások. A kereszténység magaba száll és bűnbánó lélekkel üli meg a Megváltó kínszenvedésének két ezredéves emlékét. Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben uj, a vallás mistériumai minden évben egyformán ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon ; a hívők összeszedik a természet első zsengéit és ezekkel kezükben hangoztatják a jeruzsálemi nép üdvkiáltását: „Hozsanna, áldott, ki az Ur nevében jő11! Nagyheti és húsvéti szertartások rendje a gyulai róm. katb. anyatemplomban a következő lesz : Március 24-én Virágvasárnap délelőtt 10 orakor barkaszentelés, nagymise passióval, mely szertartás hosszú volta miatt a szokásos fél tizenkét órás szentmise e napon elmarad. Nagyszerdán délután 3 órakor gyászvecsernye Jeremias próféta siralmaival. Nagy csütörtökön reggel 9 órakor nagymise és délután 3 órakor gyászvecsernye. Nagypénteken reggel 9 órakor az úgynevezett csonkamise szentbeszéddel, délután 3 órakor gyászvecsernye, este 6 órakor pedig szentség betéte). Nagyszombaton reggel 7 órakor kezdődnek már az előirt szentelések : tűz, húsvéti gyertya és ke- resztkut szentelés, mely után nagymise következik. Este 7 órakor, feltámadás. Hnsvét vasárnap és hétfőn szentmisék délelőtt 8, 10 és fé) 12 óra kor; délután 3 órakor ünnepi vecsernyék. Az izraeliták húsvéti ünnepe, mely a hit- hüeket nyolc napon keresztül kenyér helyett pászkaevésre kötelezi f. hó 27-én szerdán este kezdődik. Az első két napon az istentisztelet a következő időben és sorrendben tartatik meg : 27-én este egynegyed 7-kor, 28-án reggel hét órakor és délelőtt 10 órakor szentbeszéddel egybekötve. 29-én reggel 7 órakor és délelőtt fél 11 órakor. A záró ünnepen, április 4-én csütörtökön délelőtti istentisztelet, halottak megemlékezésével délelőtt 10 órakor. Rendjel adományok A hivatalos lap szerdai szamanak élén legfelsőbb helyről eredő magas kitüntetések jelentek meg. Dr. Lukács György v. b. t. t. városunk illusztris országgyűlési képviselője, mint a „József-szanatórium egyesület“ elnöke, a tüdővész elleni küzdeiem terén kifejtett önzetlen és kiválóan eredményes működése elismeréséül díjmentesen az I. osztályn vaskorona - rendet kapta meg. A magas kitüntetés osztatlan megelégedést és igaz örömet kelt városunkban és országszerte, miután olyan érdemeket honorál, aminőket az utolsó évtizedekben társadalmi utón Lukács Györgyön kivüi senki sem szerzett magának. Amikor békésvármegyei főispáni minőségében megalkotta a tüdőbetegek első szanatórium egyesületét, a legvérmesebb optimista sem merte megjövendölni, hogy az elültetett csemete alig egy évtized alatt minő terebélyes ólőfává fog megnőni. Lukács Györgynek a tüdővész leküzdésére inditott társadalmi akciója az első, \ úgyszólván az egyetlen az országban, mely szalmatüz- képpen nem lobbant el, eredménye pedig, hogy két hatalmas szanatórium: a gyulai s >. ebreoeni évek óta ezer és ezer tüdőbeteget gyógyít és ment meg az életnek, még nagyobb sikere azonban, hogy felrázta az egész országot a tüdővésszel szemben tanúsított vészthozó letargiájából és Magyarország minden számottevő városában fiók egyesületek, dispensairek létesültek a nemzet legnagyobb veszedelme, a tüdővész megfékezésére. A legmagasabb kézirat tehát százezrek köztudatában levő meggyőződést hangoztat, amidőn Lukácsnak a tüdövész ellem küzdelem terén önzetlen és kiválóan eredményes működését ismeri el. Horváth Zsigmoud udvari tanácsos, egyesületi alelnök a Ferenc József rend középkeresztjét, dr. Gáli Géza a gyulai Jozsefszanatórium és dr. Geszti József a debreceni Auguszta szanatórium nagyérdemű igazgató főorvosai pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapták meg. A képviselőválaszlók száma. A vármegyei központi választmány az országgyűlési képviselő- választók 1918. évi névjegyzékét kerületenként és szavazókörönként véglegesen összeállítván, a végleges névjegyzéket felterjesztette a belügyminisztériumhoz. Közöljük a választókölök számára vonatkozó adatokat, a melyek annál is inkább érdekesek, mert az uj választójogi törvényjavaslat le- tárgyalása és elfogadása esetén valószinüleg ez az utolsó névjegyzék, a melyet az 1913. évi törvény alapján állították egybe. A választók száma az egyes kerületekben a kővetkező: Gyulai választó- kerület : Gyula 2383, Gyulavári '>Wl, Doboz 350, délegyháza 330, Újkígyós 459. Békéscsabai választókerület: Békéscsaba 4504. Orosházi választó- kerület: Orosháza 2043, Szentetornya 392, Nagyszénás 359, Gádoros 176, Pusztaföldvár 380, Békéssámson 364, Csorvás 441, Tótkomlós 1607. Gyomai választókerület: Gyoma 1065, Endréd 961, Kondoros 438. Békési választókerület: Békés 2415, Mezőberény 1910. Szarvasi választókerület: Szarvas 2217, Öcsöd 860, Bekésszentandrás 376. Szeghalmi választókerület : Szeghalom 751, Füzesgyarmat 764, Vésztő 645, Körösladány 492, Kö- röstarcsa 454. Tehát összesen a gyulai választó- kerületben 3769, a békéscsabaiban 4504, az orosháziba 5762, a gyomaiban 2464, a békésiben 4325, a szarvasiban 3483 és a szeghalmiban 3106 a választók száma, s igy a vármegyei választók száma 27413-at tesz ki. Előléptetés. A fóldmivelésügyi miniszter Farkas Lajos, a gyulai folyammérnöki hivatal volt főmérnökét, a szolnoki folyamméraőki hivatal főnőkét műszaki tanácsossá neyezte ki. Kinevezés. A pénzügyminiszter Wisst József gyulai lakost, főgimnáziumunk három óv előtt érettségizett tanulóját, a lugosi pénzügyigazgató- ság mellé rendelt számvevőséghez segeiydijas gyakornokká nevezte ki. Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Széchenyi Antalnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1000 K értékben tett régi pénzadományáért elismerő köszönetét fejezte ki. A városi főmérnöki állásra meghirdetett pályázati határidő folyó hó 2ü-an járt le, amely határidő alatt összesen négy pályázati kérvény érkezett be az alispáni hivatalhoz. A pályázók kő zül kettő: Künzl Ernő, az Alsófehérkörösi ármen- tesitő társulat nyugalmazott igazgató-főmérnöke és Molnár Albert volt gyulai városi mérnök, most „CLUB“ C1GARETTAFAPIB csak akkor valódi, ha az iit látható védjegyes képek rajta vannak. Minden csomag teljesen 100 lapot tartalmaz. Utánzásoktól, melyek mind silányabb minőségűek, óvakodjunk. 80 7—12 Lapunk mai száma 4 oldal.
