Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-03-03 / 9. szám

2

Békét

1918. március 3.

a haza iránt való hűsége ad erőt. A háború okozta megpróbáltatások leküzdésére szükséges, hogy ne csak a katonák fegyverrel, de az itthon levők a hadsereg szükségleteinek rendelkezésére bocsátásával vegyenek részt a küzdelemben és zúgolódás nélkül, áldozatkészséggel megadják azt, amire a hazának, a hadseregnek szüksége van.

A háborúval járó gazdasági bajok, nehézségek és súlyos megpróbáltatással járó uj és uj igények mellett kedvező helyzetben van e vármegye, amelynek oly kitűnő ügybuzgó tisztviselői kar intézi ügyeit érdek nélkül és pártatlan igazságossággal, amely érdemét legutóbb a legmagasabb helyről jött kitüntetések ismerték el. A maga részéről is meleg köszönetét fejezi ki a tisztviselői karnak kiváló munkálkodásáért és azzal a kívánsággal, hogy ez az év hozza meg a régen várt békét, a törvényhatóság közgyűlését megnyitja. (Éljenzés.)

Dr. Daimel Sándor alispán a maga és tiszt- viselötársai nevében hálás köszönetét nyilvánítja elnöklő főispánnak és a törvényhatóságnak működésük elismerő méltánylásáért, azzal, hogy a tisztviselői kar fáradozása legszebb jutalmának ismeri annak a törvényhatóságnak megelégedését, amelynek bizalmából állásukat betöltik és amely közvetlen tanúja és szemlélője a tisztviselők működésének.

Az alispánnak a vármegyei közügyek állapotáról szóló jelentését dr. Berthótg István főjegyző terjesztette elő, annak pótlásául megismertetvén a jelentés megszerkesztése óta a sovány sertések felajánlása, illetve rekvirálása és a zöld- ségrekvirálás tárgyában érkezett kormányrendeleteket.

A jelentéshez fűzött felszólalások sorát Bross János nyitotta meg, aki reá mutat arra, hogy a megújuló rekvirálásokkal mindig csak uj és uj szolgáltatásokat várnak a lakosságtól, annak legégetőbb szükségleteiről nem gondoskodik a kormány. így az uj rendeletek folytán hetek óta nem lehet sertést vágni, a közönség húshoz nem juthat és annak az a része, amelynek nem volt módjában sertést vágni, zsirszükségletét egyáltalán nem tudja beszerezni. Legnagyobb fokban sérelmesnek tartja, a most újonnan tervbe vett sovány sertés rekvirálást, mely csak azt célozza, hogy a gazdáktól elvett tengerivel a nagybankok milliós jövedelmeit szaporítsák. Szóvá teszi a szóda hiányt, amely miatt a háztartásokban összegyűlt zsiradék kárba vesz és tönkre megy. A malmok nincsenek kellőleg ellátva szénnel és hosszú ideig állanak, a lakosság nem képes gabonáját megőröltetni. Indítványozza, hogy Írjon fel a közgyűlés a kormányhoz, hogy a sertésrekvirálás helyett a sertésbirtokos gazdáknak juttasson tengerit és igy azoknak tegye lehetővé a hizlalást.

Csizmadia András szóvá teszi, hogy egyes nagy gazdaságok nyíltan hirdetik, hogy munkásaiknál a megengedett fejadagnál jóval több lisztet és kenyeret adnak, ami csak úgy lehetséges, hogy náluk a rekvirálást nem végezték oly szigorúságban fel vannak sorolva, s amely feladatok a béke közeledtével mind nagyobb arányokat öltenek, nemcsak azért, mert az igazságügyi minisztérium a javító nevelésre szoruló fiatalkorúak számának szaporodása folytán a gyulai Szeretetház 60 növendékre való berendezettségét 100 növendékre kívánja fejleszteni, hanem azért is, mert a háborús és a háború utáni népjóléti feladatok nagy részének megoldása az Egyesületre vár.

Az Egyesület elnöke: Wenckheim.László gróf ugyanis azt kívánja elérni, hogy az Egyesület intézményeivel együtt a háború folytán megnövekedett társadalmi feladatokkal lépést tartson s a vármegye területén a népirodával és a többi egyesületekkel karöltve a sociális kérdések sikeres megoldásának a legfőbb tényezője legyen.

Az indokaiban és céljaiban ekként ismertetett s megyeszerte megindított gyűjtés élére dr. Füsessérg Zoltán főispán állott, a ki személyesen működik közre az akció előmozdítására avval a komoly érdeklődéssel és agitálással, a mellyel a vármegye és az egyesek ügyeit intézi, és kétségtelenül azzal a sikerrel, melyet tőle megszoktunk.

Ki nem ismeri főispánunk jóindulatát, amellyel minden hozzáforduló ügyes-bajos embert fogad, meghallgat ? Ki nem isrrAri azt az eredményes aktiv energiát, mellyel minden kezébe vett ügyet sikerre visz ? Ha ehez hozzávesszük széleskörű érdeklődését, amellyel a közérdekű és társadalmi, de különösen minden népjóléti törekvés iránt viseltetik és azt az akaratot, amellyel az ilyen nagy jelentőségű közérdekű akciónak olyan hatalmas tényezője, akkor a Pártfogó Egyesület gyűjtése kétségtelenül teljes sikerrel fog járni.

gal, mint a kisgazdáknál. Ezen igazságtalanság megszüntetését sürgeti.

Grünfeld Jakab szomorúan érdekes képet festett a rekvirálás során szerzett tapasztalatairól. A szegényebb város részben a legtöbb házban egész csapat gyermeket talált ruha és lábbeli nélkül. Ez az állapot a gyermekhalandóság oly elijesztő arányait idézi elő és a betegségeknek, a tűdővésznek olyan terjesztője, hogy ebből a nemzedékből alig marad egészséges gyermek. A leggyorsabb és legerélyesebb intézkedésre van e téren szükség. Nem igaz, hogy nincs anyag. Yan szövet és bőr is, csak lehetetlen árakat követelnek érte. Fogjon hozzá a kormány, rekvirálja kérlelhetetlen szigorral a raktározott készleteket, ha kell az egyesek feleslegét és juttassa azoknak, akiknek semmijök sincsen és elsősorban a ruhátlan, cipőtlen gyermekeknek. Ily irányú felirat in- ... tézését indítványozta.

Belicseg Géza hozzájárul a tett indítványokhoz és Grünfeld indítványát megtoldja azzal, hogy általában a közszükségleti iparcikkek árának megszabását is kérjék a kormánytól. A Csizmadia által felhozott panaszra nézve az a meggyőződése, hogy nem békésvármegyebeli gazdaságokról van szó. Sajnálatosnak mondja, hogy a közönség nem jut elég korpához, pedig a nagy malmokban waggonszámra fekszik a korpa. Az alispán figyelmét felhívja arra, hogy a közel jövőben Oroszországból hazatérő foglyok élelmezésére nézve már előre tegye meg a gondoskodó lépéseket, nehogy sokat szenvedett testvéreinket itthon a szigorú rekvirálások következményekép kenyérrel se tudjuk ellátni.

Dr. Daimel Sándor alispán válaszol a felszólalásokra és ismerteti a sertéshús és zsirellá- tás, a korpa és szóda kiutalás ügyében tett sürgető intézkedéseit. Készséggel hozzájárul úgy a sertésrekvirálás, mint a ruházati cikkekkel való ellátás ügyében javasolt feliratokhoz. A községi elöljáróságok el vannak tiltva attól, hogy oly szerződéseket, amelyek törvényellenes pontot foglalnak magokban, hitelesítsenek. Ha mégis egyes gazdák túllépik a megengedett fejkvótát, erre nézve csak konkrét esetek tudomásra jutása esetén tud intézkedni.

Szalay Lajos, dr. Bikádi Antal, Moldoványi János és Kovács István és az alispán felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette az alispáni jelentést, elfogadta a sertésrekvirálás és a gyermekek ruha ellátása ügyében tett indítványokat és megbízta az alispánt, hogy intézkedjék, miként azon gazdasággal szemben, amely a megengedett mennyiségnél több gabonát igér vagy ad munkásainak, minthogy ezt csak eltitkolt készletekből teheti, szigorú eljárás indittassék.

A Wekerle kormány újraalakítására vonatkozó ministeri leiratokra nézve Berthóty főjegyző előterjesztette az állandó választmány javaslatát, amely szerint a törvényhatóság a leiratokat azzal az elhatározással veszi tudomásul, hogy a kormányt az ország javára szolgáló törekvéseibe vetett bizalommal és hazafias készséggel fogja támogatni törvényes feladatának megoldásánál.

Dr. Berényi Armin nem fogadja el a javaslatot, mert azt a mostani nagy jelentőségű időkben és a kormány programmjára tekintettel nem tartja elégnek. Indítványozza, hogy a közgyűlés felirati- lag üdvözölje és teljes bizalmáról biztosítsa a kormányt. Indítványozza továbbá, hogy a közgyűlés külön üdvözlő feliratot intézzen a kormány két kiváló tagjához és pedig gróf Apponyi Alberthez, aki hosszú politikai pályáján mindenkor a magyar nemzeti törekvések legkiválóbb és leglelkesebb szószólója volt és Yázsonyi Vilmoshoz, aki a választójogi javaslatot emberfeletti munkával oly rövid idő alatt kidolgozta és előterjesztette.

Belicseg Géza elfogadja az állandó választmány javaslatát, csupán a bizalom nyilvánítás kifejezését kívánja abból törölni, miután ez már politikai megnyilatkozás.

Ambrus Sándor szerint a törvényhatóság mindig úgy fogta fel és intézte el a kormányok kinevezéséről szóló leiratokat, mint egy udvarias- sági tényt, amelyre illik megfelelő formában válaszolni. E válasz adásban még nincs politika, ha csak abba mesterségesen bele nem keverik. Hozzájárul a javaslathoz oly módon, hogy a törvény- hatóság feliratilag válaszoljon a kormánynak, sőt nem kifogásolja a bizalom kifejezésének a határozatba való felvételét, mert a felajánlott támogatás csak akkor adható meg, ha a kormány törvényes intézkedéseibe vetett bizalom annak alapja. Ezt pedig a mai körülmények között az ellenpártiak részéről is lehetségesnek tartja, mert mindinkább valószínűnek látja, hogy a politikai ellentétet képező választójogi javaslat a mai formájában nem fog törvénynyé emeltetni.

Elnöklő főispán köszönetét mond Ambrus Sándornak konciliáns és a megértést lehetővé tevő

szavaiért és maga is kívánatosnak tartja, hogy a politikai felfogások különbözősége dacára a tisztességes férfiakat és tisztességes elveket kölcsönösen megbecsüljük.

A közgyűlés minden oldaláról felhangzó kívánalomnak megfelelően kimondja a határozatot, hogy az állandó választmány javaslatainak megfelelő határozat a kormányhoz intézett felirattal felterjesztetik.

A határozat kihirdetése után a tagok egy- része kivonult a teremből és az előadók a következő tárgyat hezdték előadni, a mikor felszólalt dr. Berényi Ármin, kívánva, hogy Apponyi és Vázsonyi üdvözlésére vonatkozó indítványai is bocsáttassanak elhatározás alá. Zavar és ellenzés közben terjeszti elő ezen kívánságát, mellyel szemben dr. Jantsovits Emil utal arra, hogy a határozat kihirdettetett, sőt már más tárgyra át is tértek, sokan a tárgy elintézésének tudatában el is távoztak és a tárgyalásnak újra felvételét nem tartja megengedhetőnek.

Dr. Bikádi Antal jogosnak tartja azt a kívánságot, hogy az előterjesztett indítvány szavazás alá bocsájtassék és támogatja Berényi indítványát.

Ambrus Sándor a kérdés érdemét tekintve mint munkapárti, csak örülni tud annak, hogy Berényi és Bikádi urak eddigi politikai nézeteikkel ellentétben most 67-es politikusokat támogatnak és kívánnak üdvözölni, de a miért felszólalt az a tanácskozás rendjének megóvása, az ügyrendnek betartása, a melyet megvédeni mindenkinek kötelessége. Dr. Berényi ugyanis nem fogadta el az állandó választmány javaslatát, hanem ahelyett más indítványt terjesztett elő. Azzal, hogy a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el, szükségképen elesett Berényi indítványa, így fogta azt fel mindenki, sőt az elnöklő főispán is, aki már elővétette a következő tárgyat. A tanácskozás szabályainak betartása érdekében ellenzi a tárgynak újra elővételét.

Dr. Bikádi Antal rövid felszólalása után elnöklő főispán a megnyugvás érdekében hozzájárulna ahoz, hogy Berényi visszavonja indítványát, de ha fenntartja az indítványt, ő azt szavazás alá bocsájtjí, mert szerinte az nem ellenindit- vány volt, hanem kiegészítés az állandó választmány javaslatához.

Miután dr. Berényi fenntartotta indítványát, a főispán szavazásra tette fel azt, a mikor is 27 szavazattal 23 ellenében a közgyűlés elhatározta Apponyi és Vázsonyi miniszterek üdvözlését.

Soronkivül vették tárgyalás alá a Békésvármegyei molnárszövetségnek kívánságát az őrlési vám százalékának felemelése iránt.

Bross János teljesíteni óhajtja a kérelmet nem a molnárok, hanem a közönség érdekében, mert ma a legtöbb malom áll és a közönség nem tudja csak nagy utánjárással és költséggel gabonáját megőröltetni, Csizmadia András elégnek tartja a mai vámot, mig Melega János az üzemi anyagok, különösen a szén beszerzésének nehézségeire utalva támogatja a kérelmet.

Kohn Dávid utal a szénellátás ügyében elhangzott panaszokra és konstatálja, hogy ez az állapot, mely szerint rendes utón csak nagy nehézségekkel lehet néha szenet kapni, mig a közvetítő lánckereskedelem utján kétszeres áron bárki kaphat szenet, már botrányosnak nevezhető és az csak teljes tehetetlenség vagy panama utján következhet be. Ha valahol, úgy a szénellátásban a kormánynak könnyű ellenőrizni minden kgr. szenet, hogy ne jusson üzérkedők kezére. Ezért az üggyel kapcsolatban javasolja, hogy a közgyűlés feliratban erélyesen sürgesse a szénellátás szigora kézbe vételét és a botrányos állapotok megszüntetését.

Dr. Jantsovits Emil részletes adatokkal világítja meg a szénellátás terén fennálló állapotokat és az Országos Szénbizottság sokszor sérelmes intézkedéseit. Szakszerű felvilágosításokkal szolgál a malmok üzemi költségeire nézve és egyéb anyagok és munkabérek drágaságára és támogatja a vám felemelését.

Grünfeld Jakab legcélszerűbbnek tartaná, ha a molnárok ilyen körülmények között nem küz- ködnének és amerikáznának, hanem beszüntetnék az üzemet, a kormánynak majd gondoskodni kellene arról, hogy az üzem biztosíttassák, ha máskép nem, hát a malmok hadikezelésbe vételével.

Dr. Daimel Sándor alispán felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy az őrlés vámját 8 százalékról 10 százalékra felemeli, úgy azonban, hogy csak az eddigi 8 százalékot kell természetben, a többi 2 százalékot pedig készpénzzel kell megváltani a makszimális ár szerint.

Gyula város alkalmazottainak a munkásbiz- tositó pénztárban való biztosítása ügyében Grün- feld Jakab megváltoztatni kérte a város határozatát, és kötelezni kívánta a várost, hogy alkal-