Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-03 / 9. szám
:19l& március 3. Békés 8 mazottait tovább is biztosítsa. Dr. Ladies László és dr. Lovich Ödön részletesen indokolják, hogy a város szabályrendeletileg biztosította a fizetést beteg alkalmazottainak, sőt ingyen gyógykezelteti azokat, igy tehát többet nyújt, mint a munkás biztositó pénztár. Dr. Szóbél D ivid a családtagok érdekében tartja szükségesnek a további biztosítást., A közgyűlés többsége jóváhagyta a város határozatát. Vita nélkül elhatározta azután a közgyűlés, Iiógy Somogy vármegyének a közös intézmények keretében a magyar nyelv egyenjogúsítása, Sopron vármegyének a Moldvában és Besszrábiában élő magyarok védelme, Marmaros vármegyének az osztrák ukrajnisták támadásainak visszautasítása, Brassó vármegyének a román betörés okozta károk megtérítése, Győr vármegyének az altisztek és szolgák anyagi helyzetének javítása, Szeged városnak az önálló magyar hadsereg felállítása, Liptó vármegyének a párbaj megszűnése, Szepisnek a közegészségügyi közigazgatás szervezése, Sáros vármegyének a nemzetiségi kérdés rendezése ügyében kelt feliratait hasonló irányú feliratokkal támogatja. Az országos magyar iskoiaegyesület megkeresésére a közgyűlés feliratot intézett az országgyűléshez kérve, hogy az általános választójog gyakorlásának előfeltétele a magyarul való irní és olvasni tudáshoz köttessék. A vármegyei közkórház költségvetése kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy a kórház üzeméhez szükséges forgó tőke céljaira 300000 korona folyószámla kölcsönt vesz fel. A kérdéssel kapcsolatban beható tárgyalást folytatott a kórház anyagi helyzetéről és fentartásának biztosításáról, a melyben dr. Ladies László, dr. Berthóty István, Grünfeld Jakab, Ambrus Sándor, Kohn Dávid és dr. Daimel Sándor alispán szóltak hozzá a kérdéshez. A hadigondozó népiroda részére helyiséget és egyelőre 5000 koronát ajánlott fel a közgyűlés, és dr. Berényi Armin indítványára elhatározta, hogy a járási népirodák felállítását sürgti és a kérdés olyan irányú rendezését kéri, hogy a népiroda a panaszok felvétele mellett az egységes irányítás és ellenőrzés teendőit végezze, míg a segélyezés inkább a járási és községi hadigondozó bizottság hatáskörébe utaitassék. A vármegyei hadisegély felszólamlási bizottságba Dr. B 'rényi Armin, Dr. Lovich Ödönné, Haldy Kálmán, Szabó József, Dr. Török Gabor, Szalay Lajos, Mikler Sándor, választattak meg. Gyula város nyugdíj szabályrendeletét több hozzászólás után jóváhagyta a közgyűlés, csupán három pontjának módosítására hívta fel a város képviselőtestületét. Szathmári Gábor békési főjegyzőt 26 évi szolgálata alapján összesen 4056 K évi járandósággal nyugdíjazták. A debreczeni egyetemnek a harctérről visz- szatérö egyetemi hallgatók segélyezésére, valamint a Magyar Földtani társulatnak kisebb segélyt szavaztak meg. Horkay Bélának kérelmét Gyulán egy ötödik gyógyszertár engedélyezése iránt azzal a véleménynyel terjeszti fel a közgyűlés, hogy a közegészségügyi érdekek nem kívánják a gyógyszertár engedélyezését. A tárgysorozatba felvett községi ügyeket vita nélkül legnagyobb részben jóváhagyó határozattal intézte el a közgyűlés, a mely délután 5 órakor ért véget. Felhívás. Vége felé közeledik a háború. Az annyira óhajtott béke ide s tova bekövetkezik és ez véget vet annak a bizonytalanságnak, szorogásnak, százféle bajnak, a mellyel magyar nemzet olyan hősies, elszánt kitartást szegezett szembe. A magyar nemzet ezzel olyan életerőt árul el, a melylből bizalmat meríthetünk hasúnk jövő sorsa iránt. Est a sorsot asnnban a jövő gene- rácsió értékessége tartja kesében. Ez az igazság már túl nőtt a szülői és gyermeki szeretet természetes és egyszerű érzésén. Ez már felemelkedett amaz igazságok közé, amelyek követése nemzeti feladatot képez, mert erkölcsileg és physikailag csekély értékű nemzedék ugyanolyan csekély értékű nemzeti jövő képviselője, kiváló uj nemzedék ellenben munkás, kiemelkedő, gazdag és boldog nemzetnek a közeli jövője. A háború utáni feladatok megoldásaként ugyan gondoskodni kell a pillanatnyi, időszerű szükségletek és közgazdasági igények kielégítéséről, s a felnőttek boldogulásáról is, de másrészt gondoskodni^ kell a még fontosabb ama tevékenység biztosításáról is, mely eredményéül adja, hogy erőteljes, becsületes, ssorgatmas gyermekeink legyenek. A háború e téren is nagy pusztítást végzett. Az ezelőtt is gondozatlan vagy rosszul gondozott gyermekek száma megszaporodott, — a hadbavonult apa távollétében a gyermekek és serdültebb ifjak felett a fegyelem meglazult s a számukra megnyílt kereset alkalmat adott nekik a korai, egészségtelen élvezetekre. Ezért a háború végének minél inkább való közeledése fokozatosan gyarapodó munkát hárít a Békésmegyei Pártfogó Egyesületre, — mely a gyermekvédelmet a háború alatt is ellátta és fentartotta a Gyulai Szeretetház cimet viselő ja- vitó-nevelő intézetét fiú gyermekek számára s képviselte az érdekeit a leánynövendékek részére létesített Békési Krisztina Leánynevelő intézetnek A gyermekvédelem terén mutatkozó nagy nemzeti feladatok megoldására segítségül hívjuk Békésvármegye megértő közönségét, -amelyet arra kérünk, támogassa és anyagilag erősítse adományaival a Békésmegyei Pártfogó egyesületet, amely e vármegye számára megszerezte azt a dicsőséget hogy a gyermekvédelem terén a többi vármegyét messse megelösve as első helyen áll es orsságban az anyagi támogatásra annál inkább rászolgál az Egyesület, mert a hadigonsozó nép iroda is első sorban és légióként a Békésmegyei Pártfogó Egynsületre fog támaszkodni, amely egyebek között annak érdekében végezni fogja a munkaközvetítést nemcsak gyermekek és fiatal korúak, hanem a rokkantak ssámára s gondjaiba veszi a hadiárnak érdekeit. Az Egyesület által elhatározott gyűjtés már eddig is eredménnyel járt amennyiben özv. Gróf Wenckheim Frigyesné 5009 koronát Gróf Almásy Dénes 4000 koronát, Gróf Wenckheim Dénes 3000 koronát, Gróf Széchenyi Antal és neje 1000 koronát, Gróf Wenckheim Henrik örökösei 2000 koronát, Gróf Wenckheim József 2500 koronát, Gróf Wenckheim László 2500 koronát, Báró Vécsey Miklós 500 koronát adományoztak a Békésmegyei Pártfogó Egyesületnek. Békésvármegye közönségét bizalommal kérjük. folytassa az adományok e sorozatát A ki tényezője tud és akar lenni a jövőt szolgáló közéleti tevékenységnek, a ki nemzetünk most kipróbált életereje számára a tápláló forrásokat óvni, erősíteni akarja, a ki sociális érzékkel belátja, hogy a népjólétnek minő hatalmas tény esője a gyermekek és fiatalkornak gondosása, az el nem maradhat az adakozók sorából. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület gondoskodni fog arról, hogy a gyermekvédelmet támogatók nemes és okos adakozását az utodók számára megörökítse s hogy ez az adakozás, mint az emelkedett szellemű elődök iránti tiszteletre tanító példa álljon mindenkorra előttünk. Gyula, 1918. évi február hó 20 napján. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület: Dr. Kon rád Ernő Wenckheim László gróf kir ügyész, ügyvezető titkár. orsz. képviselő, elnök. Hírek. A közigazgatási bizottság március havi ren- d 3 ülését folyó hó 11-én fogja megtartani. Békésvármegye közélelmezési kormánybiztosául a miniszterelnök Malatinssky Lajost, Bi- harvármegye főispánját nevezte ki. Egyidejűleg az Országos Közélelmezési, Hivatalt vezető miniszter dr. Martos József miniszteri biztost szolgálattételre az uj kormánybiztos mellé Gyula székhellyel, Békés vármegye területére kirendelte. A közélelmezési miniszternek ezt az utóbbi intézkedését igen szerencsés megoldásnak tartjuk s úgy a hivatalos körök, mint a vármegye közönsége osztatlan örömmel és őszinte megelégedéssel fogadja, nemcsak azért, mert dr. Martos József közélelmezési ügyekben széleskörű szakértelemmel és értékes gyakorlati tudással rendelkezik, amely képességei révén hivták meg a múlt évben az újjászervezett országos közélelmezési hivatalba, ahol mint főtisztviselő szép eredménnyel dolgozott, hanem tizenöt esztendőre terjedő közéleti tevékeny sége alatt alaposan megismerte Békésmegye közviszonyait is és csak megnyugvásunkra szolgálhat, hogy az ő kezében látjuk vármegyénk közélelmezésének irányítását. Biztosak lehetünk felőle, hogy a helyi viszonyokban való otthonossága folytán mindenkor helyes és a közérdeknek megfelelő információkkal fog szolgálni a kormánybiztosnak szükségleteinkről és kívánságainkról. Martos dr. ambícióval fog hozzá uj ügykörének ellátásához és maga is örömmel tért vissza 43 hónap óta elhagyott otthonába s újból megkezdi a háború elején abbanhagyott ügyvédi gyakorlatának folytatását is. Hősök Kitüntetése. A király Boros Ede 101. gyalogezredbeli t. főhadnagynak a koronás arany’ érdemkeresztet a vitézség! érem szalagján adományozta. Megparancsolta, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák dr. Mager Aurél 2. népf. parancsnokságbeli népf. segédorvosnak. A hadseregparancsnokság Waldmann Péter népf. tiszthelyettesnek a 2. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában az arany viiésségi érmét, továbbá a 2. honvéd gyalogezredben Akontz Olivér t. zászlósnak, Ambruster Lajos, Ilissze Lázár őrmestereknek, Püspöki Lajos szakaszvezetőnek, Pollák Yilmos népf. szakaszvezetőnek, Zólner József tizedesnek, Radu Kornél, Gyurkó Mátyás, Metz János népf. tizedesnek, Csordás József, Hoffmann József, Stifter Antal, Varga Tóth István, Pál József, Keipp Mátyás, Alb György, Szakács János, Gulyás Gábor népfelkelőknek a bronz vitéz ségiérmet, az ellenséggel szemben különösen köteles- séghü szolgálatuk elismeréséül Nagy Imre füzesgyarmati illetőségű polgári kocsisnak, Pocsorák Mihály népf. kötelezettség alatt álló kocsisnak, L ntner Mátyás, Demény András, Kövesdi Tódor és Salka Tamás népfelkelőknek a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Honvédségi előléptetések. A honvédség Ren- dsieti Közlönyének március 1-én megjelent száma a 2. honvéd gyalogezred kebelében a következő előléptetéseket közli. A tényleges állományban kineveztettek: Werner Ferenc, Hummel Gyula, Dobos István őrnagyok alezredesekké, Lovász Sándor százados őrnagygyá, Szelvónyi Ferenc főhadnagy századossá, A háború tartamára ténylegesitett nyugállományú tisztek csoportjában Preszly Ernő őrnagy és Destek Károly alezredesi címmel és jelleggel felruházott alezredes alezredesekké, a helyi szolgálatot teljesítő nyugállományú tisztek csoportjában Kürthy László őrnagy alezredessé, A tartalékban László Gyula főhadnagy századossá, Borbély Ferenc, Petika János, Gallatz Imre, Kiss József, Kletthoff-r György, Dundler Gyula, Ballá Ferenc, Z elbauer Antal hadnagyok tőhadnagyokká, Albert József, Schmidt Alfonz, Goldschmied Leó, Török Ferenc, Márton Gyula, Molnár György, -Bstucker Károly, Wntmanu József, Szarvassy Endre, Adamkovits János, Ke- ményBóla t. zászlósok t. hadnagyokká, a népfölkelő tisztek létszámában Plichta Kázmér Hő- hadnagy századossá, a népföikelésnél Mészáros Elek Balog Dénes főhadnagyok századosokká. Doktoravatás. Zöldy Miklós vármegyei köz- igazgatási gyakornokot a budapesti tudomány egyetemen az államtudományok doktorává avatták. A közalkalmazottak jóléti bizottsága, melyet a két hét előtti nagygyűlés küldött ki a köz- alkalmazottak anyagi és erkölcsi érdekei istápolajára, február 23-án este tartotta első ülését, amelyen kettő kivételével az összes bizottsági tagok megjelentek. Elsősorban az alakuláson estek keresztül, megválasztván titkos szavazással Zádor Mór kir. tanácsos, pénzügyigazgatót elnökül, dr. Nagy Kálmán járásbiró, Ítélőtáblái birót és Diósig Béla munkáspénztári helyettes igazgatót alelnö- kökké, Heihnger Károly birtoknyilvántartót és Denhojf Jenő rendőrségi iktatót jegyzőkké. Ezután a közalkalmazottak helyi vonatkozású, legsürgősebben orvoslandó sérelmeik tárgyában széleskörű vita indult meg. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány indítványára a bizottság gazdasági, ipari és közélelmezési alcsoporfot alakított, amelyeknek föladata lesz a hozzájuk utalt kérdéseket megtárgyalni és megoldásra juttatni. A gazdasági bizottságba Holló György, Diósy Bála, Kórody Ferenc és Dabreczeny Károly, az gipari bizottságba dr. Vangyel Endre, dr. Megyesy Ágoston, Heilinger Károly és Wertheim Béla, a közélelmezési bizottságba Alcser Antal, KleinVilmos, Réti Lipót és Sál István küldettek ki. Ezenkívül a tisztviselői lakáskérdés megoldására dr. Lovich Ödön, Táncaik Lajos, dr.üBerthóty István és Kalmár Lajosból álló bizottság választatott. A legközelebb megoldandó kérdések közé soroztatott egy cipész- és szabó műhely
