Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-03 / 9. szám
dO. évfolyam. Gyula, 1018. március 3 9, szám Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése,hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 2$ fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓH\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap A vármegye közgyűlése. (Február 28.) A megjelentek számát tekintve nem mutatkozott nagy érdeklődés a csütörtökön megtartott megyegyülés iránt, mert mindössze 60—70-en jöttek össze a vármegyeház nagytermébe a törvényhatósági bizottság tagjai. Annál jobban esett látnunk, hogy a résztvevők meleg érdeklődést mutattak a közügyek iránt és megértéssel hallgatott felszólalásban vitatták meg a közönséget leginkább érdeklő kérdéseket. Mindjárt az alispáni jelentéssel kapcsolatban több felszólaló vetett egyes közérdekű kérdéseket felszínre főleg a folyamatban levő és tervezett rekvirálással és a közellátás nehézségeivel kapcsolatban, a melyekre vonatkozó felszólalások — ezt a vármegye közönségének hazafiassága és bölcs belátása érdeméül hangsúlyozzuk — sohasem a háború okozta nehézségek és megterhelések elleni panaszokat tartalmaztak, hanem az állam védelme szempontjából szükséges áldozatok egyenlő elosztását, a visszaélések megakadályozását és a rendeleteknek a község és az állam érdekei tekintetében való gondosabb megszerkesztését, a lakosság szükségletének erélyesebb rendszabályokkal való biztosítását és kielégítését sürgették. E szempontból került tárgyalás alá az őrlési vám felemelése iránti kérelem is, a mellyel kapcsolatban érthetően súlyos és komoly panaszok és érvek hangoztak el a szénelosztás kürüli bajok és a tapasztalható visszaságok ellen, amelyek miatt a leg- nélkülönözhetetlenebb ipari üzemek sem tudják rendes utou szénszükségletüket megszerezni. Az uj kormány megalakulására vouat- kozó leiratokkal politikai kérdés is került a közgyűlés napirendjére, amely természetesen szintén vitát provokált. Ám az ellenkező politikai nézetek szószólóinak conciliáns hangja és az ellentétek kiküszöbölésére irányuló tö- r ekvés a főkérdésben itt sem élezte ki az ellentéteket, csupán egy váratlanul felvetett pótiuditváuy és a tanácskozás rendjére vonatkozólag felmerült bizonyos félreértések tették kissé hevesebbé a hangulatot, a mely a pót- inditványnak szavazásra bocsátásával és ekként való eldöntésével e kis zökkenés után visszatért a rendes medrébe. A vármegyei közkórbáz anyagi ügyeiuek rendezése és folyó tőke céljaira folyószámla kölcsön felvétele, Gyula város alkalmazottainak munkásbiztositási ügye és nyugdijszabály- rendelete, a hadig#cdozó népiroda szervezésével kapcsolatban a hadigondozás ügyének egységes és eredményes folyamatbatétele késztették felszólalásokra a közgyűlés tagjait és a tanácskozás déli megszakítással az egész napot igénybe vette. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Jelen voltak: Dr. Füzesséry Zoltán főispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Vangyel Endre má- sodfőjegyző, Házy Imre aljegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Lukács Endre, Moldoványi János, Kiss László főszoigabirák, dr. Zöldy János tiszti főorvos, dr. Stojanovics Szilárd, Szabó Emil, dr. Kiss László, Schmidt Iván árvaszéki ülnökök, dr. Sebők Elek, Varga Elek, Pollák Arnold, Lipták G. Pál, Brósz János, Iványi Antal, K. Schriffert József, Bokor András, Csizmadia András, Czikora István, Holló György, Dobay Ferenc, Mikler Sándor, Hacskó Lajos, Korossy László, Rosenthal Adolf, Csillag Ignác, Haán Béla, dr. Bikády Antal, Wieland Dénes, Szabó János, dr. Jantsovits Emil, Beliczey Géza, Ambrus Sándor, dr. Lovich .ödÖD, Szalay Lajos, Horváth Béla, Zádor Mór, Morvay Mihály, Grünfeld Jakab, Kovács István, Melega János, Domokos Gábor, Takács Déne-, Mester Gábor, dr. Török Gábor, dr. Kohn Mór, Szikes György, Hídvégi Imre, Vad Mihály, dr. Follmann János, Braun Vilmos, Kóhn Dávid, Tóth László, Lepény Mátyás, Kraszkó Mihály, Hankó Tamás, Orodán János, dr. Szóbél Dávid, Kunos István, Mancsu Aurél, höherer Benedek, Tanczik Lajos, dr. Berényi Armin, dr. Ladies László, Schmidt Gyula, dr. Lindenberger János, dr. Szegedy Kálmán, Kovács Mihály stb. törvényhatósági bizottsági tagok. Elnöklő főispán üdvözölve a törvényhatósági bizottság megjelent tagjait és visszapillantást vetve a--közei múlt eseményeire, az évek óta dúló világháború negyedik évében megállapítja, hogy ellenségeinknek az a felfogása és reménye, hogy Magyarország olyan gyenge, hogy össze fog omlani, nem valósult meg, sőt ellenkezőleg beigazolódott, hogy ez az ország sokkal erősebb, mint gondolni lehetett volna. Erős nem csak fegyvereinek hatalmánál, de kincseinél fogva is, amelyek birtokában képes a nagy küzdelem győzelmes folytatására, amihez az allam fiainak TÁRCA. A békésmegyei gyermekvédelem és népjólét fejlesztése. Ősrégi igazság, hogy az egész világon a legpolitikusabb nemzet a magyar. A kaszinótól le és fel minden helyen, ahol két vagy több magyar összejön, rögtön az ország dolgát kezdik meg hányni-vetni. Legszokásosabb a kormányt szidni, politikai pártállásra való tekintet nélkül. Azután Ausztriára kerül a sor. De akármi a tárgya a vitának, két fő jellemvonása mindig kidomborodik : valakit feltétlenül gáncsolnak a vitatkozók és azonkívül egymással összevesznek. Egyszóval nálunk a politika örökös hadakozás minden és mindenki ellen, s a primet ebben a pártpolitika viszi. Látszik, hogy keleti eredetű nép vagyunk. Pompakedvelő és pazar nép a magyar Elfecséreli mindenét: türelmét, szereletét, javait, nemzeti jellemvonásait és erejét. Míg a nyugati népek erejüket előre meggondolva, beosztva használják fel mindig a célszerűség szerint, addig minket néha a lovagias felbuzdulás, máskor a személyes gyűlölet és sok féle indulat és egyéni törekvés ve?et közérdekű és közkormányzati dolgokban is. A köz rovására azonban mégsem itt folyik a legnagyobb fecsérlés, nem a célszerűség, mint fegyelmező erő hiánya a legnagyobb baj, hanem a politizálás révén folyó rengeteg energia pazarlás. A politizáláshoz címzett veszekedés és torzsalkodás, továbbá az erőszakos egyéni érvényesülés az, ami a nemzet életerejét jóformán felemészti. Amig a német férfi akár kereskedő, akár tudós, akár mi más foglalkozású, dolgainak végeztével saját foglalkozásában való gyakorlati, vagy elméleti továbbképzését gyakorolja, vagy elmegy az ő egyesületébe s ott a szegényügy, vagy a sociális kérdések valamelyikének minél jobb és főleg körültekintő, alapos megoldásának szenteli fölös idejének nagy részét, mig a német nő eljár előadásokat hallgatni, hogy miként kell a gyermeket csecsemő korától kezdve észszerűen és hygienikusan nevelni s mindenki hagyja a politikát a politikusoknak, addig a magyar ember sokszor kártya mellett, pipaszó között legtöbb pihenésre szánt idejét a malom alatti politizálásra, a nő pedig pletykázásra fordítja, — s e mellett nem veszi észre, hogy az erre fordított rengeteg elpazarolt erőt a nyugati nemzetek polgárai társadalmi berendezkedéseik és intézményeik ma már hatalmas arányainak megalapozására fordították a múltban és annak fejlesztésére fordítják a jelenben. Nem veszi észre, hogy mikor a német aggódva vizsgálja a statisztikának p. o. azt az adatát, hogy a halálozások vagy születések száma V,o-ed %-al esett e vagy emelkedett, akkor az a nálunk nem sokba vett statisztikának lenézett ed százaléka a nemzet javára vagy kárára száz ezreket jelent emberéletben, milliókat az anyagiakban. Nem veszi észre, hogy ha felesleges időnkből csak egy félórát szakítanánk el a politizálástól, veszekedéstől és pletykázástól, hasznos társadalmi tevékenység számára, a 20 mtllió főből álló országunk közállapotainak javítására 10 millió órán át kifejtett hasznos munkát jelentene ez naponta. Micsoda perspektíva a jövőre nézve! Mert legyünk tisztában azzal, hogy különösen a nyugaton kifejlődött és nélkülözhetetlen nagy arányú társadalmi alkotó munkásság terén mi nagyon elmaradtunk és ez elmaradás pótlása nemzetünk fennmaradásának létfeltétele. Ezeknek meggondolása késztette arra a Békésmegyei Pártfogó Egyesületet, hogy Békés vármegye közönségét felkérje ama feladatainak anyagiakban való támogatására, amelyek nagyjában az egyidejűleg közrebocsájtott „Felhivás“rr TTRU CIGARETTAPAPÍR ^VaJuU-D csak akkor valódi, ha az ilt látható védjegyes képek rajta vannak. Minden csomag teljesen 100 lapot tartalmaz. Utánzásoktól, melyek mind silányabb minőségnek, óvakodjunk. 80 4—12 Lapunk mai száma 6 oldal.
