Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-02-24 / 8. szám
50. évfolyam Gyula, 1918. lebruár 34 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér üobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: kÓH\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Megyegyülés előtt. A február hó 28-án tartandó törvény- hatósági bizottsági rendes közgyűlés meghívóját és tárgysorozatát a vármegyei hivatalos lap vasárnap szétküldött száma közli. A legutóbbi közgyűlés óta csak rövid, alig két hónapi idő telt el és igy aránylag kevés anyag gyűlt össze az óv első közgyűlésére, abban sem találunk oly tárgyakat, amelyek a vármegye közönségének érdeklődését különösebben felkölthetuék. A lapunkkal egyidejűleg megjelenő al- ispáni jelentés kimerítő képét nyújtja vármegyei közügyeink állapotának, részletesen foglalkozva az összes közérdekű kérdésekkel és eseményekkel, részben visszapillantást vetve a múlt egész esztendőre. A háborús viszonyok hatása uralja minden vonatkozásban közérdekű kérdéseinket és ennek folytán az alispáui jelentés is tulnyomólag ezen kérdésekkel, köztük főleg a közellátás viszonyaival foglalkozik, hű képet adva azokról a nehézségekről, a melyek e téren a közigazgatás munkáját oly nagy mértékben igénybe veszik. A kormány újraalakítását közlő miniszterelnöki és a kilépett miniszterek búcsúzó, valamint az uj minisztereknek tárcájuk átvételét közlő leiratai mellett több törvényhatóság köriratával kapcsolatban országos ügyekkel lesz alkalma foglalkoznia a közgyűlésnek. Ezek közül nagy jelentőségű közjogi kérdéseket tárgyalnak Somogy vármegyének megkeresése a magyar államnyelvnek Ausztriával közös intézményeink keretében való paritásos érvényesülése ügyében, Szeged városának az önálló magyar hadsereg felállítását sürgető körirata, Sáros vármegyének a nemzetiségi kérdés megoldása és az állambontó nemzetiségi izgatások lehetetlenné tétele iránt pártolás céljából megküldött felirata. A háborúval kapcsolatos kérdésekről szólnak Brassó vármegyének a román betörés okozta károk megtérítéséről, Sopron vármegyének a Moldvában és Besszarábiában élő magyarok megvédéséről, Márinaros vármegyének az osztrák ukrajnisták által Magyarország területi épsége ellen intézett támadások visszautasításáról szóló köriratai; — gazdaság-politikai vonatkozásuak Kolozsvár város körirata az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszerződésnek és az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítása, Tolna vármegyének a szőlőterméshez szükséges szénkéneg biztosítása ügyében kelt megkeresései és szorosan vett közigazgatási tartalmúak Szepes vármegyének külön közegészségügyi minisztérium felállítása, Gömörmegyének az altisztek és szolgák anyagi helyzetének javítása ügyében kelt megkeresései. A vármegye legnagyobb és országszerte hires közjóléti intézményének, a gyulai közkórháznak a háborús viszonyok következtében rendkívül megnehezült anyagi gondozása és ellátása a közgyűlésnek egyik legnagyobb jelentőségű megoldandó kérdése, a melyre az alispáui jelentés is külön felhívja a figyelmet. A kórház költségvetéseinek évenként előre való megállapítása és ezzel az ápolási díjnak a belügyminisztérium részéről tulala- csonyan történő megállapítása a napról-napra minden téren rohamosan növekvő drágasággal szemben nem képes anyagi terhek viselésére és a viszonyoknak természetes következménye, hogy a kórház pénztárában jelentékeny deficit állott elő, a melyet a legmesszebbmenő takarékossággal sem lehet eloszlatni vagy csak kissebbiteui is. A kórház 1918. évi költség- vetésének jóváhagyása alkalmával a belügyminisztérium a napi ápolási dijakat ismét csak mérsékelten emelte. — E felemelésnek visszamenőleg az 1917. év második felére történt engedélyezése az eddigi hiány jelentékeny részét eloszlatja ugyan, de joggal lehet tartani attól, hogy a drágaságnak még mindig tartó emelkedése folytán ez évben újból elő fognak állani a múlt évi bajok. Pillanatnyilag sem kételkedünk abban, hogy a napi ápolási dijaknak a jövő viszonyaihoz képest való megszabásával a normális viszonyok helyreállta után a nagy forgalmú kórház ezen hiányokat csakhamar teljesen kiheveri, de ez idő szerint nagyobb és a kórház igazgatásában állandó zavarokat okozó baj, hogy a kórháznak nincs forgó tőkéje, a mit pedig nem nélkülözhet, mert a kórház az ápolási dijakból folyó követeléseit csak utólag, sokszor hónapok múlva kapja meg, mig a mai háborús viszonyok között minden beszerzésnek árát azonnal, sokszor jó előre kell kifizetnie. Ezen helyzet okozta nehézség elhárítását célozza és pedig igen helyesen az a javaslat, hogy a kórházi pénztár részére vétessék fel nagyobb folyószámla kölcsön, a mely a folyó rendes kiadások fedezésére használva lehetővé tegye, hogy a kórház fizetési kötelezettségének nyomban eleget tegyen és az ápolási dijak utólagos befizetése a gazdaság rendes menetét ne gátolhassa. A háborús jóléti intézmények szervezésével kapcsolatban a közgyűlés feladata lesz gondoskodni a felállítandó hadigondozó népiroda helyiségéről, valamint a hadisegélyek ügyében beadott felszólamlások elbírálására hivatott bizottság megválasztásáról. A tárgysorozat nagyobb részét ezúttal is községi helyiérdekű ügyek foglalják le, a melyek között Gyula várost érdeklőleg szerepelnek a város nyugdij- és husvizsgálati szabályrendeletei, a városi alkalmazottak háborús segélyének megállapítására vonatkozó határozatok, valamint a képviselőtestületnek a régi lóvásártér bérbeadására vonatkozó megfelebbezett határozata. Hírek. A gyulai közalkalmazottak nagygyűlése. A létért való küzdelem súlyos problémája, érdekeik közössége egybe forrasztotta városunk minden rendű és rangú áliami, közigazgatási és egyéb köztisztviselőit és alkalmazottait, akik a Békésmegyei Állami Tisztviselők Köre meghívására eddig alig tapasztalt egyetértéssel sereglettek egybe vasárnap délelőtt a városháza nagytermében, hogy megbeszéljék sanyarú helyzetüket és a létfenntartáshoz nélkülözhetlen anyagi eszközök megadását maguk részére kiköveteljék Egymás mellett sorakoztak a közhivatalok főtisztviseJői, a kisebb tisztviselők, kezelő személyzet az altisztekkel és szolgákkal egyetemben s leomlottak a válaszfalak, melyek őket hivataluk keretében elválasztják egymástól, mert a megélhetés gondjai demokratikus egyformasággal sújtják a fix javadalmazásból élőket, legyen az magas állású tisztviselő, vagy a legszerényebb hivatalszolga. Több mint háromszáz közalkalmazott szorongott a teremben és figyelemmel hallgatta a méltóságteljes lefolyású, másfél óráig tartó gyűlés felszólalóit, akik a mindnyájuk lelkét eltöltő jogos elégedetlenségnek adtak hangot 8 végül egyértelmüleg emelték határozattá az előterjesztett javaslatokat. A nagygyűlést a távolléte miatt akadályozva levő Zádor Mór kir, tanácsos, elnök előzetes felkérése folytán dr. Nagy Kálmán járasbiró, Ítélőtáblái bíró, a békésmegyei állami tisztviselők körének alelnöke nyitotta meg. Sál István pénzügyi számvizsgáló a decemberi országos kongresszus lefolyásáról s az ott szerzett impresszióiról félórás, mindenk1 figyelmét lebilincselő beszédben számolt be részig Tiriu CIGARETTAPAPÍR ^vLlJD csak akkor valódi, ha az itt látható védjegyes képek rajta vannak, Minden csomag teljesen 100 lapot tartalmaz. Utánzásoktól, melyek mind silányabb minőségűek, óvakodjunk. 80 3—12 Lapunk mai száma 4 oldal.
