Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-02-24 / 8. szám
2 Beké* 1918. február 24. letesen. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint megkeresik az Állami Tisztviselők Országos Egyesületét, hogy az esetben, ha a decemberi kongresszuson elfogadott emlékiratban foglaltak összeségének meghatározott időponton belül leendő teljesítésére a kormánytól garaciát nem nyer, haladéktalanul szervezzen Öíelségéhez vezetendő küldöttséget, mely legfelsőbb helyen kérje a tisztviselők sorsának javitását. Hasonló állásfoglalás céljából valamennyi vidéki tisztviselő kört megkeresik és felkérik Békésvármegye országgyűlési képviselőit, hogy minimális kérelmeiknek a kormány által leendő kedvező elbírálását támogatásukkal elősegíteni szíveskedjenek. Kitér a javaslat a beszerzési csoport működésének meddőségére, mert még egyetlen főfontosságu élelmi, vagy ruházati cikket sem juttatott a tisztviselőknek. Diósy Béla munkáspénztári h. igazgató gaz- gasági alapon való tömörülésre hívja fel a jelenlevőket. A tisztviselő érdekek ébren tartására harminc tagú bizottság választását javasolja. Dr. Berthóty István megyei főjegyző a lakbéreknek a mai viszonyokhoz mért felemelése és az áru uzsora megfékezése tárgyában kéri megkeresni az országos egyesületet, Démuss Lajos a hadbavo- nult dijnokok illetményeinek a hozzátartozók részére leendő folyósítása végett indítványoz feliratot. Wertheim Béla adóhivatali főtiszt rámutat annak a sok helyütt megnyilvánult törekvésnek téves voltára, mely az állam alkalmazottait, mint az állam munkásait, más munkás szervezetek mintájára akarja megszervezni azért, hogy az ezekéihez hasonló eszközökkel erőszakolják ki jobb javadalmazásukat. Réti Lipót járásbirósági irodatiszt az ügyészségnél cipész és szabómühely felállítása s a tejkérdés szabályozása érdekében kíván intézkedést. Tancsik Lajos rendőrfőkapitány a drágasággal arányban álló ruházatbeszerzési segély folyósítása iránt indítványoz felterjesztést. Dr. Lovich Ödön polgármester örömét fejezi ki, hogy a különböző kategóriákba tartozó, de azonos érdekű közalkalmazottakat egy táborban tömörülve látja, olyan bizottság alakítását kívánja, mely a városi hatósággal közélelmezési kérdésekben állandó érintkezésben álljon. Az összes előterjesztett indítványok elfogadásával harminc tagú bizottság választatott, amelynek feladatává tétetett a közalkalmazottak érdekeinek állandó felszínen tartása s a közélelmezési kérdéseken felül a helyi beszerzési csoport működésének figyelemmel kisérése és az alkalmazottak összesége óhajainak a csoport vezetőségénél való tolmácsolása. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben kitűnő szolgálataiért Flittner Károly 2. népf. parancsnokságbeli népf. főhadnagynak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassák az ellenség előtt vitéz és önfeláldozó magatartásáért Marti János 101. gy. ezredbeli t. egészség- ügyi hadnagynak, és dr. Ney Hugó a II./101. gyalogzászlóaljnál beoszt, népf. főorvosnak. A hadseregparancsnokság a 2. honvéd gyalogezredben adományozta Francz Péter t. szakasz vezetőnek a másodosztályú ezüst vitézségi érmet újólag, Oltyán György, Yeszt Miklós, Siklován János, Panpágó Buszoliu, Hegyi István ,népfölkelők- nek, Magyar Pál, Mornailla Péter népf. őr vezetőknek és Busa Miklós c. őrvezetőnek a másodosztályú ezüst vitézségi érmet, Bugáriu Péter népf. szakaszvezetőnek a koronás vas érdemkeresztet, Somogyi István népf. szakasz vezetőnek, Sheible Gjőrgy népf. őrvezetőnek, Pető János honvédnek, Barta Károly népf. kötelezettség alatt álló kocsisnak, Molnár Mihály orosházi illetőségű polgári kocsisnak, Tímár György t. honvédnek a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Ludvig János és Belgia Yazul népf. szakaszvezetőknek a bronz vitézségi érmet újólag, Sajtos Ferenc, Veff János, Triznyai László, Balaton József, Nyáry Mihály, Móskovits Andor, Lőw János t. hadnagyoknak, Both Alfréd t. hadaprod- jelöltnek, Czacher Béla egyévi önkéntes szakaszvezetőnek, Mihucz György, Wolf János szakaszvezetőknek, Budai Ferenc, Marksteiner Antal, Töröcsik István t. szakaszvezetőknek, Kelcs Adám Kovács János, Baranyai János, Andor Nagy László, Daróczy Mihály, Süth András népf. tizedeseknek, Eisele János, Vida Pál t. tizedeseknek, Kiss László tizedesnek, Kunst Péter, Baranyai Antal, Pincés Henrik örvezetőknek, Hetényi János, Hum Gyula, Muntyán János népf. őrvezetőknek, Yári István honvédnek, Juhász János, Sin- del Imre, Hoffmann István, Hegedűs István, Vas István t. honvédeknek, Szarka János, Lezsán György, Kajtár Ferenc, Ilucza György, Kabát Gábor, Kasiár József, Vida István, Kömives János, Ujszászi Sándor, Baric3 Pál, Himer József, Ung György, Véber György, Nyika György, Fi- czere József, Tripa György, Grosz Sándor, Kovács György, Tóth György, Péntek József, Egresi Sándor, Maurer Lajos, Hirsch József, Bodea Péter, Borba Zoltán. Illovics Antal, Szekerezés András, Yalent György, Karabin Károly, Tulkán János, Mayer Konrád, Glonek István, Hajdú János, Frehr Péter, Jambricskó József, Sülé Sándor, Yranka Mihály, Dávid János népfölkelőknek a bronz vitézségi érmet. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 18-án dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató részletes jelentéssel számolt be a vármegyei közkórház múlt évi forgalmáról, a kórház személyi, egészségügyi és gazdasági viszonyairól. A jelentésből megállapithatólag az 1917. évben felvétetett 8040 uj beteg, akik az előző évről visszamaradtakkai együtt 352581 ápolási napon keresztül ápoltattak. A forgalom az 1916. évhez viszonyítva csehély apadást mutat. Behatóan tárgyalta a bizottság az 1918. évi költségvetés megállapítása tárgyában leérkezett belügyministeri rendelet egyes intézkedéseit és annak a kórház pénzügyi helyzetére való kihatását és elhatározta, hogy a ministeri rendelet intézkedéséhez képest a napi husadag mennyiségét 180 grammról 150 grammra leszállítja, valamint hogy megkeresi a katonai parancsnokságot, hogy a bővebb és költségesebb ellátásban részesülő katonabategek után megfelelő magasabb ápolási díjat fizessen, különben kénytelen lesz a katonákat is a polgári betegek részére megszabott ellátásban részesíteni. A kórház folyó kiadásainak fedezhetése végett szükséges forgótőke biztosítására a bizottság 300000 koronás folyószámla hitel felvételét kéri a törvényhatóságtól. A kórházi kisegítő orvosok száma ismét háromra apadván, a bizottság elhatározta, hogy lépéseket tesz elegendő számú orvos vagy szigorló orvos kirendelése iránt, mert a jelenlegi orvoshiány mellett a nagy intézet egészségügyi szolgálata el nem látható. Ezeken kívül a bizottság több apróbb folyó ügyet intézett el. Székhely kérdés — vasúti összeköttetés. Köztudomású, hogy az újabban felmerült székhely kérdés egyedüli indító oka a háború alatt tűrhetetlenné vált rósz vasúti összeköttetés okozta panaszokban keresendő és a kérdést felvető egyes orosházi bizottsági tagok is jobb megfontolás után belátták, hogy a mai bajok és nehézségek megfelelő vasúti csatlakozással megszüntethetők. Ennek a belátásnak eredménye, hogy a csak békétlenségre okot adó, de semmi eredménynyel nem biztató székhely áthelyezési indítvány helyett Orosháza község képviselőtestületében a Gyula és a vármegye többi része között jobb és gyorsabb vasúti összeköttetést sürgető indítványt terjesztettek elő, amelynek eredményekép beérkezett a vármegyéhez Orosháza községnek e tárgyú kérvénye. A vármegye alispánja haladéktalanul intézkedett a kérvény dolgában és részletesen ipdokolt felterjesztést intézett a kereskedelemügyi ministerhez, amelyben reá mutatott a mai vasúti közlekedés mizériáira, arra, hogy sem a vidékről Gyulára, sem a Gyuláról a közeli járásokba utazók bármely csekély dolgukat sem képesek három napnál kevesebb utazással elvégezni és részletezte azokat közigazgatási és súlyos gazdasági hátrányokat, amelyek abból a sehol másutt elő nem forduló helyzetből következnek, hogy egy vasúti vonalon ugyanazon vármegye szomszédos községei és ezek úgy tudnak egymással közlekedni, hogy közben a vonat Békéscsabán 3 órától egész 7 óráig terjedő ideig ácsorog. Ezen visszásság és tarthatatlan helyzet gyors megszüntetését és e célból azt kéri az alispán, hogy a menetrendbe beállított, de ez idő szerint nem közlekedő vonatpár és pedig a Szeged felöl reggel 7 órakor Gyulára érkezni, valamint a Nagyvárad felöl este 7 órakor Gyulán átmenő vonatok forgalomba helyeztessenek, továbbá, bogy a Nagyvárad és Szeged között most közlekedő déli és éjjeli személy- vonatok menetrendje akként állapíttassák meg, hogy ezek a vonatok Békéscsabán órákra terjedő hosszabb tartózkodás nélkül haladjanak keresztül, a minek lehetővé tétele végett a Budapest—aradi fővonal nappali és éjjeli személyvonatainak találkozása is Békéscsabára tétessék. A vármegye vasúti közlekedésének ezen könnyen keresztül vihető javítása a háború okozta kevés vonatközlekedés mellett is minden irányban biztosítaná a székhely és a vármegye községei közötti gyors és közvetlen összeköttetést és hisszük is, hogy a mai helyzet meggondolása mielőbbi intézkedésre fogja indítani a kereskedelemügyi ministeriumot. Hadműveleti területek változása. A belügyminisztérium körrendeleté szerint Magyarország területén január 2ő-ével a külső hadműveleti területek teljesen megszűntek. Belső hadműveleti területek maradtak még Csik- és Háromszék vármegyék, valamint Fiume város és területe, a hova továbbra is az illetékes közigazgatási hatóság utján beszerzett katonai igazolvánnyal lehet utazni. Más helyre az utazáshoz most már igazolvány nem szükséges. Betörés, lopás. Múlt pénteken délelőtt Opra Péterné Ujülés 10. szám alatti lakosnő a piacon járt. Ez idő alatt valaki befeszitette konyhaajtaját s a szekrényekből nagyobb menuyiségü ruhaneműt elemeit. — A vármegyei közkórház panaszt tett a rendőrségen, hogy egyik betegszobából f. hó 16-án egy 150 korona értékű pokróc ismeretlen módon eltűnt. A nyomozást megindították. Az elninlt hét időjárása igen változatos volt. A hét elejétől kezdve csütörtökig száraz fagyok, hajnalonkint K. szerint öt-hat fok hideggel, úgy hogy a Körözs folyót újra jégpáncél borította s megkezdték a korcsolyázást, egyben a jégvágást is. Pénteken valóságos szélorkán volt nagy porfelhőtől kisérve, mely augusztus derekán is bevált volna, februárban pedig olyan szokatlan tünemény, hogy érdemes megörökíteni. A légsulymérő közben erősen sülyedt csapadékot jelezve, ami szombaton reggel hideg eső alakjában be is köszöntött, ámbár hó képében szívesebben láttuk volna. Az eső következtében újra abban maradt a jégtermelés is, pedig közegészségi szempontból nagyon fontos lenne, hogy az üresen maradt jégvermek megtölthetők volnának. Gazdaközönségünk egy része már el is vetette az árpát, de nagyobb részét visszatartotta ettől az újra beállott fagy. — Noha a föld igen száraz, gazdáinknak az az óhaja, hogy ha eddig elmaradt az eső, maradjon most már meg a száraz idő március végéig és az elmaradt téli nedvesség áprilisban bekövetkező bőséges meleg esőben találjon kárpótlást. Halálozás. Prekup Tódor földmives, a nagy- oláhvárosi részen városi képviselő folyó hó 17-én 62 esztendős korában rövid súlyos betegség után meghalt. Nején kívül két unokája gyászolja. Szerdán délután temették el a görög keleti uj temetőben. Béke hamvaira ! Felülfizctósck a tűzoltó bálon. A gyulai iparos és kereskedő ifjúságból alakult önkéntes tüzoltóifjuság által 1918. évi február hó 12-én tartott táncvigalma alkalmával a következők voltak szívesek felülfizetéseket adni: 50 koronát Névery István, 20—20 koronát dr. Lindenberger János, gróf Almásy Dénes, Beisner Emánuel, Braun és Czinczár, Dobay Ferenc, 14 koronát Emándity Constantin, 10—10 koronát Nagy Jenő,
