Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-10-27 / 43. szám
Gyula, 1918. október 3? 43. szám lO. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 50 fillér. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Miért nem gynltak ki az egekig csapó örömtüzek az uj Magyarország fogantatásának örömére? Miért nem verődött tömegekbe mindent feledve barát és ellenség, bogy kézszoritás- sal egymást buzdítva üdvözöljék a hajnal- hasadását: az önálló független Magyarország kikiáltását ? Miért nem szökkent föl a nemzeti lobogó a budavári királyi palotán, hogy büszkén hirdesse a független, mindörökké^szabad magyar állam teljes önállóságát? Miért nem lobognak a piros-fehér-zöld lobogók begyek ormain magasba nyúló emlékoszlopokon, gazdagok palotáin és szegények házain ? Miért nem tódultunk bálaadó istentiszteletekre a templomokba? Óh annyi, de annyi miért! A felelet: fáradtak vagyunk, elcsigázva a meggróbáltatások négy esztendőt meghaladó kínjaitól. A rém ényünket meglopja a kétség, örömünket elfojtja az aggodalom. Várjuk a megváltó békét, de ki tudja, hogy szenvedéseinktől teljesen megvált-e minket? Az ezeréves múlt egy világnak parancsol, ám nem tudjuk, bogy a világ a nagy felszabadulásban meghajlik-e a múlt előtt. Epedve várjuk a percet, hogy megbizonyosodjunk, vájjon meg- rabolja-e a jelen a múltat s jövendőt ? A magyar nemzet ezer sebtől vérzik, de állta és állja a viaskodást rendületlenül. Egy örök átok mindennél vészesebben dühöng rajta : a pártviszály. Ez az ami megdermeszti a sziveket és kiöli a keblekből a lelkesedést. Ám félre a kishitűséggel, el az aggodalmakkal! Nemzetünk sorsát a nemzet dönti el. Az igazi demokratia: a tehetségek szabad érvényesülése utat tör magának, szétzúzza, elsöpri az avult nézetek bálványait és az igazi testvériesülés folyamata fogja megteremteni a belső összetartó erőt. Amig azonban ez a folyamat diadalt arat, addig minden napnak meglesz a maga szenzációja, minden percnek a maga bensőséges aggodalma. De ha a jövendő ezer poklot is rejteget számunkra, a háború és béke megtévesztő jelszavain diadalmaskodva magyar marad ez az ország: nem lesz prédája a széthúzó elemeknek, akik kifelé jajveszékelnek, de szivükben csak azt érzik, amit mink: Extra Hungáriám non est vita. És ha a titáni tusából, népek csatájából csakugyan a világszabadságnak kell a béke asztalánál megszületnie, akkor a mi számunkra sem maradhat el a földi kinyilatkoztatás, hogy határaink épségben megmaradnak és mi magunkkal szabadon rendelkezünk. Ezért száll fohászunk az Ég felé, ezért kiált az Égre ezernyi ezer hős katonánk kiomlott vére. Betelt rajtunk nagy Madáchunk nyelvén az isteni szózat: Ember küzdj és bízva bízzál! Amit hetek óta előre tudtunk, bekövetkezett: Aszalay Gyula Doboz község főjegyzője hétfőn este meghalt. Hosszan tartó súlyos szenvedését keresztyéni türelemmel viselte egész az utolsó óráig, az utolsó percig, mig lassan foszladozó életfonala elszakadt. Aszalay Gyulával egy értékes és sok tekintetben a közönségestől messze elütő egyéniség szállt a sirba. Fiatal, munkás kedvvel lépett a közügy terére, Békésvármegye szolgálatába; de megyei hivataloskodása nem sokáig tartott; kiváló képessége és tudása ellenére, — már az első előléptetésnél — mellőzve lett s ez annyira elkeserítette, hogy szülő falujába, Dobozra vonult vissza, ahol egy ideig teljesen az irodalomnak élt. Több önálló szépirodalmi munkát irt, melyek álnév alatt a lapokban meg is jelentek. Ekkor fordította le angolból, Gyulay Pál biztatására Macaulay Jonson Sámuel cimü pedagógiai munkáját, mely az Olcsó Könyvtárban jelent meg. 1899. év elején Doboz község a jóemlékü Kéry Elek halálával megüresedett főjegyzői székbe ültette egyhangú választással. Ettől kezdve Aszalay minden idejét községe fejlesztésére fordította.Több közegészségügyi és kulturális intézményt létesített két évtizednyi főjegyzősége alatt s minden tehetségével azon volt, hogy a lakosság érdekeit szolgálja. De a közszolgálat minden prózai volta s a tulhalmozott teendői sem tudták kiirtani szivéből a magyar kultúra iránt mindig érzett önzetlen ragaszkodását, fényes bizonyitéka ennek, hogy egész élete folyamán ritka szeretettel és jó Ízléssel gyűjtögetett nagyértékü könyvtárát a dobozi állami elemi iskolának, a Kisfaludi társaság részére pedig dr. Márki János gyulai kir. közjegyzőnél letett s már kihirdetett végrendeletében, vagyonának jelentékeny részét Aszalay-Szilágyi alapítvány gyanánt, azzal a rendeltetéssel hagyományozta, hogy a Kisfaludy társaság köteles ezt az alapítványt örök időkig fentartani, kezelni s magyar hazánk kultúrájának emelésére kamatait amint azok a 4000 koronát elérik, időről-időre, önálló irodalmi beccsel biró, a történelem, eszthe- tika, dráma, regény és költői elbeszélések köréből választott müvek »Írójának előzetes titkos pályázat utján, mint az Aszalay-Szilágyi alapítvány« diját jutalmul kiosztani. Ha megfelelő irodalmi értékű mü, egyszer vagy másszor be nem érkeznék, a kamat az alaptőkéhez, annak gyarapítására fordítandó s az igy megszaporodott tőkének esedékes kamatai a jutalmul kiosztandó négyezer koronához lesznek csatolandók. Miután a Kisfaludy társaságnak úgyis, mint általános örökösnek hagyományozott vagyon mint- egy egyszáz hold földet tesz ki, melynek értéke a mai árak mellett legalább háromszázezer korona értéket képvisel, a magyar kultúra páratlan alapítványhoz jutott, mert az évi kamat nemcsak hogy eléri a 4000 koronát, de azt többszörösen meg is haladja. Az utóbbi években, főként ez év tavaszán gyengélkedni kezdett, de munkakörét, hivatalát nem akarta odahagyni, hogy pihenéssel enyhülést keressen. Végül is a súlyos kór letörte; ágynak esett, melyből nem is kelt föl többé. Temetése szerdán délután ment végbe Doboz község, a vármegyei tisztikar, törvényhatóság, szomszéd községek, a vármegyei jegyzői kar képviseletének valamint az elhunyt főúri tisztelőinek nagy részvéte mellett. A halálesetről a község elöljárósága a következő gyászjelentést adta ki: Doboz nagyközség elöljárósága és képviselőtestülete szomorodott szívvel jelenti, hogy Aszalay Gyula ur, Doboz nagyközség főjegyzője, Békésvármegye törv. biz. tagja, a dobozi ref. egyház- tanács tagja stb., folyó hó 21-én, áldásos életének 63-ik, föjegyzőségének 20-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 23-án délután 3 órakor lesz a főjegyzői lakásból, a ref. egyház szertartása szerint. Doboz, 1918. október hó 22-én. Két évtizeden át a község érdekében kifejtett önzetlen munkálkodásáért emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Tanügy. Főgyninázimni ért*siíő. A gyulai róm. kath. főgymnázium múlt tanévi értesítője, mellyel az intézet fennállásának tizenötödik évéről számol be, megjelent. Külső kiállításában a háborús viszonyokhoz mérten egyszerű; béltartalma azonban hü képe a nagy kulturmunkának, melyre egy ilyen középiskola hivatott s melyet a háború sok káros kihatása és nyomása alatt, sőt annak dacára sikerrel betöltött. Az értesítő első fejezete az intézet elmúlt tanévének történetéről szól, arról, hogy minő gondot és kettős munkát okozott a tanári testületnek a hadbavonult tanárok helyettesítése, ami egyes tantárgyaknál csak a heti tanórák leszállításával vált lehetségessé, a testgyakorlatot és művészeti tantárgyakat pedig egyáltalában nem lehetett rendszeresen tanítani. A fegyelmi állapot kifogástalan volt, az ifjúsági önképző körök rendszeresen működtek, iskolai ünnepélyeket tartottak, a tanulók egészségi állapota jó veit. Nagy szociális segítő munkát fejtett ki a szegény tanulók részére alkotott Alumneum és Segélyző egyesület, mely előbbi intézmény immár közel 100 ezer koronás alapjából tankönyvekkel, szállással és élelemmel segíti az arra érdemes szegényebb tanulókat. Az előadott tanterv és tananyag alig szenvedett némi rövidítést, az intézet könyvtárai és felszerelései t— bár kevésbbé — de mégis gyarapodtak. Érettségi vizsgálat ez év folyamán négy ízben volt, amit a besorozott tanulókra nézv8 kibocsátott YKM. rendeletek tettek szükségessé. Nyilvános tanuló volt ez évben 281, magántanuló 16 fiú és 6 leány, kik közül 80% sikerrel végzett, 17% javító vizsgálatot tehetett, 3% pedig osztály - ismétlésre kényszerült. Érettségi vizsgálatot 22 tanuló tett, ezek között 18 hadi érettségiző vo t, Az értesítő praktikus összeállítása Németi József, pápai kamarás, igazgató, külső kiállítása px- dig a Dobay-nyomda körültekintő munkáját dicséri. Előléptetés. Vallás és közoktatásügyi miniszter, Sapkégel Aladár Gyula-szentbenedeki állami tanítót a IX. fizetési osztály II. fokozatából visz- szamenőleg január 1-től e fizetési osztály I. fokozatába léptette elő. Hírek. Magunk között. Magunk között vagyunk, családi körben, hűséges olvasóinkkal együtt. Az ablak befüggönyözve, az ajtó lezárva, a gyermekek lefeküdtek, beszélgessünk egymással. Mint szerető házaspárnak, mindig van bizalmas mondanivalója a »Békésc-nek is, meg a közönségnek is. Este van, este van . . . beszélgessünk hát egymásról .. . egymásnak. I. A rokonérzésnek, saját gondolataink visszhangjának annyi hangos jelét halljuk innen is, onnan is, hogy egyszer már erről is beszélnünk kell, bárha — ugyebár közismert —- szerénységünk tiltakozik is ellene, Da hát. . . sokat elmondunk otthon, a hűséges hitvesnek, amit a piacon féltve őriznek ajkaink, sokat elmondhatunk itt, aminek kifelé titoknak kellene lennie. Lapunk mai siáma 4 oldal. Aszalay Gyula.
