Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-10-06 / 40. szám
2 Békés 1918. október 6. Schmidt Gyula és Dobay Ferenc képviselőtestületi tagokat, a városi ügyészt és főmérnököt küldte ki és felhívta a villamossági társaságot, hogy megbízottját szintén jelölje meg. Yégül a Ko88uth-tér kővezési munkálatainak felülvizsgálata volt soron. E kövezést még a háború előtt 1912. évben kezdték el, de közben a volt városi főmérnök : Emmerth Géza lemondott, majd a háború tőrt ki, — ennek folytán a főmérnöki állás üresedésben maradt, igy a képviselő- testület csak most volt azon helyzetben, hogy a felülvizsgálat kérdésében határozzon. Ezt követőleg d. e 10 órakor tisztújító közgyűlés volt, dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt a városnál újonnan szervezett 4 adó- tiszti állás betöltése végett, a melynek eredményét, már múlt számunkban közöltük. Tanügy. Szünet a főgimnáziumban A spanyol influenza a főgimnázium tanuló ifjúsága között szórványosan fellépvén, annak járványszerü elterjedését megelőzendő, az igazgatóság a tanítást 8 napra beszüntette. A gyulai róm. hath, elemi iskolák tantestülete dr. báró Apor Vilmos iskolaigazgató elnöklete alatt tartott gyűlésében előterjesztést tett az egyházmegyei főhatóságnak, hogy a foiyó tanévre a délelőtti egyhuzamban való oktatást engedélyezze. A délelőtti oktatás szükségessége a gyermekek mezei munkában való felhasználhatása és fűtési takarékosság mellett azon adott helyzetből fakad, hogy a gyulai határbeli tanyai iskolák tanítói évek óta a rekvirálással lévén sújtva, ezen iskolákban hosszabb szünetek állottak be, több iskolánál pedig tanitóhiány miatt egyáltalán nem is volt tanítás és igy a gyermekek nagyrésze a városi iskolákba tódult s mert a délutáni tanítás a sötétedő esti órákra is átnyúlt és a tanyai gyermekek több kilométer távolságra való hazatérése az egészségre káros és a szülőkre nézve nyugtalanító. Az egyhuzamban való oktatást az egyház- megyei főhatóság most jóváhagyta. Most is piros lile . . . Most is piroslik a vér a rögön, Szivünkben a seb sajog örökkön, Sírra nem borul feledés fátyla, Sírban nyugvókat lelkiszem látja, Szellemek kelnek sötét éjszakán, S bus sóhaj lebben élők ajakán . . . Az idő gyorsan repülő szárnya Hősök emlékét nem rejti árnyba, Miként pászlortüz sötét éjjelen, Fénysugár dereng völgyben s bérceken ; Riadó harsan, csatadal zendtil: „Légy hü hazádhoz rendületlenül!" . . . Ősökhöz addig méltó a magyar, Míg rabbilincset tűrni nem akar, Szabadság földjén leng lobogója, S azon szenyfoltot nem enged soha . .. Dicső vértanuk ajka suttogja: „Istentől áldás szálljon a htnra /“ . . . Jertek magyarok! e gyászos napon, Mindnyájunk szeme könnyet hullasson, Kezünk esküre emelkedjék fel: Ha kell, hazánkat megvédjiik vérrel: Béke virágát ápoljuk híven, Honszeretet él mindenik szívben ! . . . Akkor ne féljünk ! . .. Az Isten velünk, Diadal babér terem minekünk; Kik a szent ügyért éltek és haltak Szellem kar jókkal védik a magyart; Öröm fény ragyog bánatkönyünkre, Isten-áldás száll igaz ügyünkre . . . Vértanuk sírján tegyünk fogadást: Szivvel-lélekkel védni a hazát, Érette élni, érette halni, Honszeretetünk ne legyen talmi, De igaz arany, értékes gyémánt. . . ügy lehet boldog drága szép hazánk! Dombi Dajo*. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1918. év 4-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 7 korona, negyedévre 3’50 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Október 6. Nekünk magyaroknak a legsötétebb napunk. Lelkünkre gyászfátyol borul, amidőn visszapillantunk a dicsők legdicsőbbjeinek szomorú sorsára, a nagyok között is legnagyobb tizenhárom utolsó napjára. Magyar Golgotha ! A ránkszakadt nagy vérzivatar között ezúttal ötödször állunk meg előtted. A gigantikus küzdelem között is látjuk érezzük a mélységesen mély, emberi elmével meg nem mérhető gyászod. Október 6 nem hivatalos ünnep. Ma még nem. De a magyar vérző szív s fájó lélek már régen azzá tette. Gyász ünneppé. A templomokban fölsir az orgona búgó hangja s imába merülve emlékezetünk elszáll hozzátok s körül ölel benneteket mártír halált halt magyar vértanuk. Honvédségi kinevezések. Dr. Schijfert Ferenc, lstvánffy Sándor, Bárdos Ignác és Herbstein Izsó 2. honv. gye-beli tartalékos hadnagyokat főhadnagyokká, Kován M. Endre, Klünk Lajos, Héber János, Fábián Béla, Stern Andor, Hammer Mihály, Bokor Ernő, Szabados Árpád t. zászlósokat hadnagyokká, Ladies Tamás egészségügyi zászlóst egészségügyi hadnagyokká, Kepes Ármin, Zima Tibor, Mairovitz Emil népf. főhadnagyokat századosokká nevezte ki a király. Hősök kitüntetése. A Hivatalos lap szerint őfelsége a király a 3. o. katonai érdemkeresztet a hadiékitménnyel és kardokkal Rozsnyai László 2. honv. gyalogezredbeli századosnak, a legfelsőbb dicsérő elismerést újólag Malártsik Árpád nyug. áll. századosnak; az I. o. ezüst vi- tézségi érmet Martin Pál t. hadnagynak, az ellenség előtt elesett Durst Antal népf. őrvezetőnek, a II. o. ezüst vitézségi érmet Králik Adám népf., Zimmer Mátyás népf. őrvezetőnek, az ellenség előtt elett Mészáros Péter honv. és Lámoly János és Kerekes Gyula népf. tizedesnek; a bronz vitézségi érmet Ludvig József népf. tizedesnek, az ellenség előtt elesett Licht Lipót t. zászlósnak, Schreier János népf., Sehwicher János népf. I-ső o. számvivő altisztnek, Kisneki Pál népf. tizedesnek, Petika Miklós népfölkelőnek; a vas érdemkeresztet: Szabó József tizedesnek, Lakatos József, Rusu Demeter, Csiszár Lajos és Kovács Mihály, Szuhulán Demeter, Szentmiklóssy Gyula tizedesnek, Luttmann János, Karafa György c. szakaszvezetőnek a 2. honv. gyalogezredben adományozta. Díszes esküvő volt szombaton délelőtt 11 órakor a róm. kath. anyatemplomban hol dr. Georgievits István kir. ügyész vezette oltárhoz bájos menyasszonyát sarkadi Márky Lilit, a gyulai leánykoszoru egyik kedves virágát. Az esketést dr. Lindenberger János kanonok, debreceni prépost-plébános végezte. A szerelem kötötte házassághoz mi is őszinte szerencsekivánatainkat kapcsoljuk. Házasság. Tokaji Lajos szabó iparos mester október 5-én tartotta esküvőjét Illich Rózával, Illich Ferenc szabó-iparos kedves leányával. Eljegyzés. Szádecsnei és kardosfalvi Szár- deczky-Kardoss Gyula cs. és kir. tart. huszár- főhadnagy, dr. Szárdeczky-Kardos Gyula kolozsvári egyetemi tanár fia, eljegyezte Borsothy Máriát, Borsothy Géza füzesgyarmati földbirtokos leányát. Nyilvános köszönet. Reisner Emánuelné férje elhunyta alkalmából ezer korona alapítványt tett és küldött be a gyulai jótékony nőegylet elnökségéhez, az egylet szegényei javára. Ugyancsak hasonló célból Névery Antalné 50 korona alapítványt tett. Mindkét alapítónak nemes elhatározásáért ez utón is kifejezi őszinte hálás köszönetét a nőegylet szegényei nevében özv. Fábry Már- tonné alelnök. Adományok. Philipp Manó polgártársunk az izraelita ünnepek alatt szokásos templomi adakozás megváltása címén Gyula város szegényei között leendő kiosztás végett 500 koronát adott dr. Lovich Ödön po'gármester kezéhez. Dr. Major Simon ügyvéd ugyanezen alkalomból 200 koronát adott a rokkant katonák céljaira. Bárha sokan követnék e nemes példát, mély e társadalmi nyomor enyhítésére ma jóformán egyedül álló eszköz. Hálás köszönetünket a példaadóknak! Halálozások. Csernyizska József szabó-mester, ki egyike volt a városunkba idegenből települt és itt meggyökeresedett iparosoknak, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése csütörtök délután volt a békésmegyei közkórházból. — Gyepes Gáspár csizmadia iparos szombaton reggel meghalt pár napi rosszullét után. Egyike volt azon ifjú iparosoknak, kik mesterségüket nemcsak tanulták, hanem tudták is. Benne a gyulai bakkancsgyár is egyik szakértő szabászát vesztette el. Salgó Jenő előadása Gyulán. Rendkívül érdekes előadás szintere lesz e hó 6-án, vasárnap a Kírály-mozgószinház. Salgó Jenő főváron színművész az Újpesti Népszínház tagja rándult le, hogy egy igen érdekes előadás keretében ismertesse hadifogsága élményeit. A csonka hős színész még 1914. augusztusában sebesült meg Sabácz- nál, egy gránát szilánk szelte le tőből a ballábát és ott fogságban esett. 16 nehéz hónapot töltött a szerbek kegyetlen fogságában s a bolgárok szabadították ki Salgót 1915 decemberében. A rokkant színész nagyérdekességü előadását »16 hónapig szerb fogságban< címen tartja meg a délutáni előadás keretében pont 6 órakor. Ezen előadás az idei összes mozi előadások között nyilván a legérdekesebb, mert a csonka hŐ3 színész nem csak élményeit ismerteti, de külön erre az alkalomra aktuális énekeket is fog előadni, azonkívül egy nagyhatású mozgógép is lesz bemutatva. Az előre látható nagy érdeklődés végett felhívjak a közönség figyelmét, hogy idejében igyekezzék megváltani a jegyet vasárnap 6 órára, mert már most is sok előjegyzés történt. Időjárásunk, mely már a hosszan tartó szárazság folytán kezdett katasztrofális jelleget ölteni, a héten gyökeresen megváltozott. Vasárnap délután megeredt az eső, mely kiterjedt az egész megyére, sőt azon túl is s kisebb-nagyobb megszakításokkal úgyszólván mindennak volt csapadék. Csütörtökön egész nap esett. A talaj annyira átázott, hogy az őszi szántásokat meg lehet kezdeni. A Galbácskert megvételével kapcsolatban arról értesülünk, hogy a Gyula városa részéről történt vételt az Országos Ingatlanforgalmi bizottság is jóváhagyta, ezzel a telekkönyvi átirha- tóság utolsó feltétele is teljesült. Városunk vezetősége már az 1125000 K vételárat is teljesen kifizette. Az ingatlan nagyobbik része csak 1919. évi december hó 31-én kerül a város tényleges rendelkezése alá, mert addig az egész legelőt és a szántóföld nagy részét Nájmann György polgártársunk bírja a gr. Almássy Imrével kötött haszonbérleti szerződés alapján haszonbérbe, a szántóföld kisebbik része, 62 kis hold, azonban máris a város rendelkezése alá került és a városi képviselőtestület azt, mint lapunk más helyén olvasható, a városi közalkalmazottaknak adta haszonbérbe. Ezzel a vétellel kapcsolatban megemlítjük, hogy a városi képviselőtestület azon határozatát, hogy a vételárat más városi ingatlanok eladásával kell fedezni, — a város vezetősége a megvalósulás útjára terelte. És pedig legsürgősebb volt a szentbenedeki legelők eladásának előkészítése, mert hiszen ezen legelők bérlete ez év végén lejár. Molnár Albert, városunk főmérnöke az előmunkálatokat megkezdte, e hó derekára azokat be is fejezi, ekkor annak az alapvető kérdésnek eldöntése. végett, hogy az eladás egy tagban történjék e vagy pedig parcellákban, de a többi árverési feltételek megállapítása végett is az ügyet a városi képviselőtestület elé terjesztik. Egyéb kisebb ingatlanok eladását is tervbe vette a városi vezetőség, de ezek haszonbérlete csak 1919 Szentmihály napkor jár le s igy egyelőre csak az előmunkálatok folynak, mig maga a dolog még nem ért meg a döntésre. Uj hivatalos órák a postán. A kereskedelmi miniszter 82,660. számú értelmében a fitő- és világitóanyagok hiánya folytán október 1-től kez- dődőleg a postautalványok be- és kifizetése, csomagok és értéklevelek fel- és kiadása hétköznapokon délelőtt 8—12-ig, délután 2—4-ig lesz. A vasárnapi és ünnepnapi hivatalos órák nem változnak. Telefon, távirat és ajánlott levelek feladásánál a régi hivatalos órák maradnak érvényben. Elvesztette pénzét. Gurzsó Gábor gyulai lakos f. hó 1-én a városháza nagytermében buza- jegy kiosztása alkalmával, pénztárcáját, melyben 203 K 40 fillér volt, elvesztette, a megtaláló kéretik, a pénzösszeget a rendőrkapitánysághoz kézbesítés végett beadni. Eljegyzés. Ráez Kiss Jancsi aradi cigány prímás eljegyezte Bahó Bözsikét. Talált libák. Szept. hó 24-én a Nagyváradi- utón 4 drb., és 27-én a Báró Wenckheim Béla- uton 1 drb. liba találtatott, az értékesítésből befolyt összeget igazolt tulajdonos a rendőrségnél átveheti. Vándor-munkás halála. Ament Ferenc Szent- benedek 36. sz. tanyájára szept. 29-én tengeri töréshez jött munkások közül f. hó 1-én egy
