Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-10-06 / 40. szám
SO. évfolyam. €tynla» 1018. október 6 40. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . , 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 50 fillér. w r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Olvasóinkhoz! Olvasó közönségünkkel tisztelettel közöljük, hogy Kóhn Dávid, lapunk eddigi felelős szerkesztője lapunk kötelékéből kivált, és a lap szerkesztésében részt továbbra nem vesz. Ezért látnak olvasóink más nevet a lap élén átmenetiig. Ezt a tényt óhajtjuk szives olvasóinknak bejelenteni, abban a reménybeu, hogy amiként a »Békés«-nek ötven éven át sikerült az érintkezést olvasó közönségünkkel és ennek érdekeivel megtartani, igy ez az uj irányzatnak is sikerülni fog. A »Békés« marad az, a mi volt, egyenes, önzetlen harcosa a közérdeknek, de az idők változtak meg s igy a lap irányának is változnia kellett. Azok a »nagy idők«, amelyekben élünk egészen uj és szokatlan feladatok elé állították hazánkat s annak minden egyes polgárát, a kormányhatalmat ép úgy, mint a társadalmat. Bekötött szemmel ezek mellett a feladatok mellett elmennünk, annyit jelent az összesség i észére is, az egyes részére is, hogy vesztünkbe rohanunk. A rettenetes orkán előtt társadalmunk ténykedése a közfeladatok terén a legszűkebbre szorítkozott. Mint a gyermek, ha munkát végez is, az a játék keretében merül ki, úgy társadalmunk is csak a szórakozás, a mulatság keretei közt tett és áldozott a közcélokért, ellenben ahhoz, hogy komoly, kitartó és bizony fárasztó munkát végezzen, s ezért az elismerés szava helyett gyakran a kritika és elfogultság gáncsa érje, ahhoz hiányzott úgy az erkölcsi, mint az anyagi ereje. A társadalom helyzete e világzavar közepette megváltozott. Erkölcsileg: mert a sokszoros nélkülözés, tiltó és korlátozó rendelkezés bizonyos fegyelmezettséget nevelt belé s olyan feladatok teljesítésére képesítette, amiket ezelőtt nevetve, vagy egy durcás vál- vonással utasított volna el magától. Anyagilag; mert a társadalom szabad pályákon levő, tehát túlnyomó nagy része meg- vagyonosodott, erős és független lett. De a társadalom összetétele is megváltozott, egyes társadalmi osztályok és pedig épen azok, amelyek intellektuális erejükkel vezetőszerepet vittek, aláhanyatlottak, a megélhetés gondjai, — a mindennapi szükséglet beszerzésének nehézségei — elrabolták idejük azon részét, amit eddig a társadalmi munkának szántak, de viszont uj rétegek támadtak, amik eddigi gondjaiktól mentesen, szabadabb mozgást nyertek és feles idővel és erővel rendelkeznek. Bégi mondás, hogy »a nemesség kötelez« ; ezt én a mai időkre úgy formuláznám, hogy: a társadalmi helyset, a vagyon, a függetlenebb helyset köteles. Kötelez pedig fokozottabb társadalmi munkára, aminek ezer ágára más alkalommal fogunk rámutatni. Eddig minden munkát és főleg minden anyagi áldozatot az államtól várt a társadalom. Ezek az idők megszűntek; az állam, amint e borzasztó háború véget ér, mint egy agyonhajszolt ember, pihenés, gyógyulás és erősödés után fog epedni, s minden terhet, ami nem a saját létérdeke szempontjából szükséges, a társadalom és egyesek vállaira fog hárítani. Erre a munkára elő kell készülnünk, ezt a munkát csak a helyesen vezetett, fegyelmezett és munkához szokott társadalom fogja elbírni. Ezt a nevelő, fegyelmező munkát és a társadalom tevékenységének irányítását Írja zászlajára a mai nappal a »Békés« és ezen cél eléréséhez kéri olvasói táborának támogatását. A munka nagy programmja szinte beláthatatlan. Ezt- egy szerény terjedelmű hetilap átfogni nem tudja. Ezért eleve is korlátozzuk magunkat és a mainál fokozottabb mértékben és elsősorban szeretett városunk ügyéivel kívánunk foglalkozni. Ezen munkánkhoz kérjük olvasóink szives támogatását. Lapunk hasábjai minden jó gondolat, minden életrevaló eszme előtt nyitva állanak. Szándékunk jóhiszeműsége, terveink önzetlensége nem féli a kritika szavát, de nem is tartjuk magunkat csalhatatlanoknak, s eszméink tovább építését, gyakorlatias módosítását egyenesen a cél érdekében állónak véljük és találjuk. Fogadják törekvéseinket megértéssel és szeretettel, ne tagadják meg tőle közreműködésüket és haladjunk együttes erővel az újabb, dolgosabb, de boldogabb jövendővel biztató rév felé. Megyei közgyűlés. A f. évi október hó 14-éré kitűzött vármegyei rendes őszi közgyűlés alább közölt tárgysorozatát, mint rendesen, a vármegye alispánjának jelentése nyitja meg a vármegyei községek állapotáról és a májusi rendes közgyűlés óta előfordult nevezetesebb eseményekről. A dolog természete és a mai viszonyok hozzák magukkal, hogy az alispáni jelentés legnagyobb részt közélelmezési kérdésekkel foglalkozik, mert ezek a kérdések most a legégetőbbek és ennélfogva csak természetes, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai kívánságaikat, igényeiket, panaszaikat a tárgysorozat e pontjánál fogják a legbővebben előterjeszteni. Fontos tárgya lesz a közgyűlésnek a vármegyei tiszti főügyészi állás betöltése. Amint már a Békésben ismertettük, a jelzett állásra Dr. Martos József és Hoffmann Károly pályáznak, kik közül mindeniknek nagy pártja van. Békéscsaba rendezett tanácsú várossá leendő átalakulásával kapcsolatosan szükséges szervezeti intézkedések között legfontosabb teendője lesz a törvényhatósági bizottságnak annak az elhatározása, hogy mi történjék a békéscsabai járással. Tudvalevőleg ez a járás csak Békéscsaba és Újkígyós községekből állott és Békéscsaba községnek a járásból való kiválása után Újkígyós községet vagy a gyulai járáshoz kell csatolni, vagy mint némelyek óhajtanák, Csorvás és Kondoros községekkel kiegészítve uj járást kell alakítani. E tárgyban van hivatva határozni a törvényhatósági bizottság. A vármegyei alkalmazottak azzal a kérelemmel járulnak a gyűlés elé, hogy a vármegyei tiszti nyugdíj alaphoz való hozzájárulásuk százaléka az állami tisztviselőkével egyenlő mértékben állapíttassák meg. Tudvalevőleg ugyanis a vármegyei alkalmazottak fizetésük öt és fél százalékával járulnak a tiszti nyugdíj alaphoz és igy sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint az állami tisztviselők, akik csupán egy és fél százalékot fizetnek ezen a cimen. Ugyanez a gyűlés lesz hivatva határozni amaz egyezség jóváhagyása tekintetében, amelyet Gyula varosa a katonai átmeneti elszállásolásból folyó költségek megtérítésére kötött. A békebeli katonai elszállásolási költségek jelentéktelenek voltak és azokat a vármegyei katonai elszállásolási alap viselte. A mozgósítással felmerült igen nagy mértékű eme költségek fedezését azonban senki sem akarta elvállalni s a legnagyobb mértékben érdekelt fél Fodor Gyula egyébként jogos igényeinek mérséklésével e részben a várossal egyezséget kötött. A vármegye háztartása s az erre vonatkozó számadások, valamint a pótadó kivetése természetesen szintén tárgyát képezi a közgyűlésnek. A vonatkozó számszerű adatok a vármegye hivatalos lapjában közzététettek és itt legyen elég megemlíteni annyit, hogy az 1919. évre is mindössze 3% vármegyei pótadó kivetése van előirányozva. Tótkomlós község kérelme járási székhelyé való átalakítása tárgyában, a tárgysorozat egyik pontját képezi. Nyilvánvaló, hogy ez a kérelem minden valószínűség szerint a vármegyék kikere- kitésével lesz megoldható. A tárgysorozatban szerepel még társ vármegyék és városi törvényhatóságok körirata különböző tárgyban, amelyek között azonban politikai jellegű alig, nagy jelentőségű pedig egy sem foglaltatik. Jótékony adományok iránti kérelmeken kívül községi és egyéni érdekeket szolgáló tárgyak kerülnek még napirendre. Rendkívüli és tisztújító közgyűlés. Miután a városháza nagyterme, ahol a városi közgyűléseket rendesen tartani szokták, a különböző vásárlási igazolványok és őrlési tanúsítványok zavartalan kiállítása végett a nagyközönség elől még rövidebb időre sem vonható el, a városi közgyűlést a múlt hó 28-án a megyeháza nagytermében kellett megtartani, amit dr. Daimel Sándor alispán lekötelező szívességgel bocsátott ismét a város rendelkezésére. Dr. Lovich Ödön polgármester meg is ragadta az alkalmat, hogy ezen szívélyes átengedésért a város közönsége hálás köszönetét a közgyűlés élénk helyeslése mellett tolmácsolja. A közgyűlés látogatottsága kicsiny volt, a folyamatban levő gazdasági munkák sürgőssége a városatyák nagy részét akadályozta a megjelenésben. Magán a közgyűlés tárgysorozatán a következő tárgyak szerepeltek: a városi tiszviselők családi pótlékának az állam által fizetendő részét, továbbá a közalkalmazottak beszerzési előlegét a közgyűlés folyósította, a városi közalkalmazottak azon kérelmét, hogy a Galbács-kertnek most a tisztviselői kertészkedő csoport által birí, eredetileg gróf Almássy Imre tulajdonostól gróf Almásy Dénes' által haszonbérelt 62 kishoídnyi szántóföldjét a köz- alkalmazottaknak adja a város haszonbérbe, a haszonbérleti időt 3 évben, a kisholdankénti haszonbér összeget 200 koronában állapítva meg, a közgyűlés teljesítette ; a közvilágítási számlák kérdésében a város és a villamossági társaság között fennforgó sántát röviden a következő : A háború következtében a város kénytelen volt beletörődni, hogy kezdetben a féléjjeli lámpákat, majd pedig este 11, később 12 órakor az egész közvilágítást kikapcsolják. Annak dacára, hogy ez a tetemes költségmegtakarítást jelentett, a lámpánként évi 30 koronában megállapított átalányárat a villamossági társaság mégis számlázta. Erre a polgármester a számlákra való utalványozást betiltotta. Természetes azonban, hogy egyrészről a tényleg szolgáltatott áramfogyasztásért, ellenérték jár, továbbá abban is van igazság, hogy az évi 30 korona átalány nemcsak az áramszolgáltatás ellenértéke, hanem a vezeték amortizatióját is magában foglalja, ezért a közgyűlés .a vitás kérdéseknek közmegelégedésre leendő megoldására bizottságot küldött ki, ebbe a maga részéről a polgármester elnöklete alatt Lapunk mai saúna 4 oldal.
