Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-09-08 / 36. szám
1 50. évfolyam. ííyula, 1918. szeptember 8. 36. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. Ingatlan árak és pénz érték csökkenés. Azzal immár mindenki tisztában van, hogy árdrágításnak, minden ingó és ingatlan érték óriási áremelkedésének, sőt a lánckereskedelemnek is valutánk romlása, magyarosan kifejezve a pénz elértéktelenedése, ha nem is kizárólagosan, de legalább is tulnyo- mórészben az oka/ A pénz elértéktelenedése magyarázza meg, hogy a békeidőben 3 filléres tojásért most 70 fillért, az 50 koronás egy rend ruháért 1000 koronát, a 14 koronás pár cipőért 250 koronát, a 400 koronás kishold földért örök áron négyezer koronát, egy évi bérletéért pedig 30 korona helyett 300 koronát kérnek és adnak az emberek. Termények, iparcikkek abnormis érték- emelkedését figyelmen kivül hagyva, ezalka- lommal csupán az ingatlan ár szörnyű emelkedését tesszük fejtegetésünk tárgyává. Publicistái hivatásunk kötelez erre, mert ami e téren történik, annak sokkal borzalmasabb és katasztrofálisabb következménye lehet, mint az ingóságok mértéknélküli árfelhajtásának. Hozzá kell szólnunk a horribilis ingatlan ár felhajtáshoz, mert ugylátjuk, bármenynyire kézenfekvő, az ingatlanokat vásárló közönség nagy, mondhatnánk tulnyomórésze nem gondolja meg, vagy legalább is nem mérlegeli, minő sorsnak, minő jövőnek nézhet eléje. Az „államnak és vele a közgazdaság összes tényezőinek, az ég adja minél hamarább bekövetkező dicsőséges béke után reá váró nehéz problémák között legsürgősebb és legnagyobb feladata lesz a pénz értékének emelése,fokozatos helyreállítása. Tudjuk, hogy ez óriási munka lesz. Nincs rája varázsszer, mert nincs rá egyéb mód és lehetőség, mint egyrészről minden jogtalan és részben jogos igényről való lemondás, a legszélsőkig terjedő takarékosság, sőt önmegtagadás, másrészről az agy minden sejtjét, a kar minden izmát megfeszítő munka s többtermelés, utóbbi a közgazdaság minden ágában. Gyökeresen meg kell változnia az eddigi társadalmi életnek, egyben közgazdasági rendszernek; úgyszólván sem egyes embernek, sem családnak nem lesz szabad keresetén felül egy fillérrel sem FELELŐS SZERKESZTŐ: HÓHJV DÁVID. többet költenie, de még ennél is tovább kell mennie, nevezetesen mint a németalföldi népről mondják, úgy kell a mi közgazdasági életünknek is berendezkednie, hogy tekintet nélkül kisebb, vagy nagyobb keresetünkre, annak csupán 2/3 részét költsük el, y3 részét pedig megtakarítsuk. így és csakis igy lesz lehetséges valutánkat, pénzünk értékét fokozatosan emelni és idővel helyreállítani. Az ingatlan értékek tulfizetői rendkívül megnehezítik azonban, sőt magukra nézve lehetetlenné teszik a fentebbi követelmény teljesithetését. Különösen lehetetlenné teszik azok, akik az ingatlanokat: házakat, főleg pedig szőlőket, földeket megfelelő nagy adósságok mellett vásárolják, mert ezekre nézve a pénz értékemelkedése — ami pedig elsőrangú és mindenekfölött álló országos érdek — valósággal katasztrofális hatású lesz. A pénz értékemelkedésével ugyanis párhuzamosan be kill következni s be is fog következni minden vonalou és elsősorban az ingatlanoknál a tetemes értékcsökkenés is, az adósság és annak fizetési kötelezettsége az alacsonyabb árak és Összezsugorodott jövedelem mellett azonban ugyanúgy marad, mint a felvétel idejében volt. Életbevágó érdeke tehát minden embernek, hogy ha mindenáron ingatlanba, és pedig akár házba, akár földbe fekteti pénzét, hogy azt csak akkor cselekedje meg, ha a vételárat egészben le tudja fizetni, avagy a vett ingatlant legrosszabb esetben csak a béke áraknak megfelelő tartozással terheli meg. De hogy igy történjék, az nemcsak a közvetlenül érdekelt vevőknek és családjuknak érdeke, hanem a tapasztalható nagy ingatlan forgalom miatt közérdeket is képvisel. Gyula városa képviselőtestülete is igen helyesen cselekedett, amidőn csakis azzal a szoros feltétellel járult hozzá a Galbácskert megvásárlásához, hogy a vételárat nem kölcsön felvételével, hanem egyéb ingatlanainak eladásából fizeti ki. A város a Galbácskerttel határos kispéli legelőt negyven esztendővel ezelőtt 50.000 koronáért vásárolta meg néhai Wenckheim Rudolf gróftól és négy évtized számadásai bizonyítják, a város eme legelő értékesítésével éppen hogy ki tudta fizetni az eme okból felvett amortizációs kölcsönt és hogy alig pár esztendeje, amióta Megjelenik minden vasárnap a föld jövedelmet is hoz neki és pedig csak a vételárral arányban álló, szerény összeget. A kispéli legelő területe ugyanannyi, mint a Galbácskertté. Igaz, hogy a Galbácskert ha- sonlithatlanul jobb és értékesebb a kispéli legelőnél, de az 1250.000 koronás vételárat még a mai konjunktúra is csak azesetben teszi elfogadhatóvá, ha a város a föld árát teljes egészében kifizeti. A horribilisán magas vételárral szemben ugyanis a Galbácskert minden 1100 □ öles kisboldjának, szántóföld és legelőnek egyaránt ötven esztendőn keresztül évenként legalább 200 koronát kellene jövedelmeznie, hogy a földre rá ne fizessünk. Nem valószínű, hogy ez, akár házi kezelés, akár bérbeadás mellett a pénz érték- emelkedése mellett lehetséges legyen. Ha a város a vételárat, vagy pedig annak nagyobb részét kölcsönnel fizetné ki, igen könnyen megtörténhetik, hogy évi százezer korona újabb kamat és költség teher hárulna rá, amellyel szemben a pénz értékemelkedés maga ntán vonandó jövedelemcsökkenés a városra olyan terbot róna, melyet a mai közel százötven percentes pótadónak 25—30 vagy még ennél is nagyobb percentnyi községi adóemeléssel kellene fedeznie, ami bizonyára senkinek sem érdeke, senkinek sem célja és amely eshetőséget minden körülmény között ki kell kerülnünk, aminek pedig egyedüli módja annyi más ingatlant: legelőket és szántóföldeket eladni, melyeknek árából a Galbácskert teljesen kifizethető. Tanügy. Nevelési segítség hadiárváknak. Az Országos Hadigondozó Hivatal középiskolai tanulmányok folytatása céljából létesített nevelési segély alapból a következő békésvármegyei illetőségű hadiárva és hadirokkant gyermekek részére adományozott, a következő évekre is kiterjedő nevelési segítséget: Sümeg hi László orosházi I. gimn. tanulónak évi 400 K, Zsilák Pál békéscsabai III poig., Vasas Mihály békéscsabai III. gimnáziumi, Schriffert András gyulai I. gimnáziumi, Klinkovies Erzsébet gyulai IV. polg., Papp Margit gyulai I. polg. iskolai tanulóknak évi 400—400 koronát. a i7ek 1 vármegyék nj beosztása ügyében megjelent lapkózleméuyek — mint előre látható volt — országos érdeklődést váltottak ki és a vidéki lapok lagtöbbje uj és uj cikkekben foglalkozik a kérdéssel. Múltbeli cikkünk megírása óta az ügyben Főraktár: M. kir. dohány nagy tőz»de, tiynla 410 13—lí Lapunk mai stéaa 4 altfal, I
