Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-08-25 / 34. szám

2 Béke* 1918. augusztus 25. amelynek igen helyesen és találóan adott Windischgraetz kifejezést abban, hogy »a há­ború sorsát az utolsó falat kenyér fogja el­dönteni.« Beírások a főgimnáziumban A főgimnázium­ban a beírások az 1918—19-ik tanévre szeptem­ber hó 2-án. 3-án és 4 én délelőtt 8 órától 12-ig lesznek a tanintézet épületében. Minthogy a múlt tanévben az I-ső osztály tulnépesült, s az alapitó szerződés szerint »túlnépesedés esetén első sorban a békésmegyei katholikus ifjak, azután a gyulai lakosok fiai valláskölőnbség nélkül, harmadsorban a nem békésvármegyei katholikus ifjak bírnak előnnyel a felvételre nézve«, azért az I-ső osz­tályba az első és második beiratási napon csak kath. tanulók vétetnek fel. Az első osztályba fel­vétetni kívánó tanuló tartozik bemutatni múlt tanévi iskolai bizonyítványát, születési anyakönyvi kivonatát és ujraoltási bizonyítványát. A tanitézet régi növendékei csak iskolai bizonyítványukat hoz­zák magukkal. Beiratási dij cimén 22 K, tandij- cimén egész évre 60 K fizetendő. Az igazgatóság azonban már most figyelmezteti a szülőket, hogy a tandíj minden valószínűség szerint mar ebben a tanévben 100—120 koronára lesz felemelve. Javító-, felvételi- és magánvizsgálatokat augusztus 30-án d. e. 9 órától kezdve tartunk. Az igazgatóság. Gyulaváros női kereskedelmi szaktanfolya­mában a beiratások szeptember hó 2, 3, 4 és 5. napjain délután 3—5-ig lesznek a tanfolyam helyi­ségében. A szaktanfolyamba felvehetők mindazok, akik a polgári vagy felsőbb leányiskola, illetve leánygimnázium negyedik osztályát sikerrel el­végezték. A beiratáskor a tanulok legutolsó iskolai bizonyítványukat, születési anyakönyvi kivonat és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Is­kolázottságukat bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, de 16-ik életévöket betöltött nők csak a felvételi vizsgálat alapján vehetők fel. E felvételi vizsgálat tárgyai: magyar és német nyelv, számtan, föld­rajz; dija 20 K, időpontja augusztus 31-én dél­utáni 3 óra. A felvételi vizsgálatra az igazgató­nál előre kell jelentkezni A tanulók 10 K fel­vételi, 10 K géphasználati és 130 K évi tandijat fizetnek, utóbbi havi részletekben is fizethető. Szegény sorsú tanulók, ha kellő szorgalmat tanú­sító iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, tandíj­mentességért és tankönyvsegélyért folyamodhat­nak. Mindkét folyamodvány bélyegmentes és a beiratáshor nyújtandó be; a tandijmentességi folyamodvány szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvánnyal látandó el. A tanfolyam csak ak­kor nyitható meg, ha arra legalább 25 tanuló jelentkezett, a 40-es létszámon felül való felvételre azonban már a kir. főigazgatóság engedélye szűk • séges. — A már előjegyzett tanulókat ezúton is figyelmeztetem, hogy részükre a hely csak szep­tember 3-án délután 5 óráig lesz fenntartva. — Az igazgatóság. A gyulai állami polgári leányiskolában az 1918—19-ik évi beírások a »Gyulai Kaszinó«-ban folyó évi szeptember hó 2, 3 és 4-én tartatnak. Augusztus hó 31-én lesznek a javitó-, pót- és tantervkülönbözeti vizsgálatok. A belterületi állami elemi népiskolában a beiratasok szeptember hó 2-ától 8-áig délelőtt 8 órától fél 12 óráig tartatnak a Kenyérsütő-utcai iskolában. A békéscsabai áll. leányközépiskola igazga­tójává a vallás és közoktatásügyi minister dr. Benedek Rózát, ezen iskola rendes tanárnőjét nevezte ki. Hírek. Búesá és beköszöntő. Dr. Lindenberger Já­nos gyulai apát-plébános, mint ilyen ma délelőtt tartja búcsú prédikációját a róm. kath. anyatem­plomban, mig a plébános utódja dr. Apor Vilmos báró az első magyar király Szent István napján tar­tott istenitiszteleten mondotta eí első szentbeszédét, amely egyúttal installációjának volt tekinthető. A háborúra való tekintettel mindennemű ünnepé­lyesség elmaradt, úgy a távozó, valamint az ér­kező plébánosok üdvözlésére. Dr. Lindenberger Jánosnak Gyula városából való eltávozása foly­tán törvényhatósági bizottsági s városi képviselő- testületi tagságán kívül a polgári kör és veres- kereszt-egylet elnöki állása is üresedésbe jönnek. A vereskereszt-egylet szerdán délután tartott ülé­sében, az egybegyült tagok nevében dr. Adler Ignác főrabbi érzelmes szép szavakban köszönt el a búcsúzó elnöktől, akinek a vereskereszt-egylet négy évi rendkívül közhasznú, humánus működé­sében hervadhatlan érdemei vannak. A polgári kör társas lakomában óhajtotta volna szeretve tisztelt elnökét elbucsuztatni, de miután a nehéz élelme­zési viszonyok miatt a bankett inopportunusnak bizonyult, az eszmét elejtették. De ha a külsősé­gek el is maradtak, úgy a hívek, valamint Gyula város közönsége valláskülönbség nélkül lelke mé­lyéből fakadó Istenhozzádot mond a holnapi na­pon körünkből végleg távozó dr. Lindeuberger János kisprépost-kanonoknak, úgyszintén nem ke­vésbé igaz, őszinte »Isten hozottc-at az ő gyulai örökét elfoglaló uj plébánosnak, erőt, egészséget és Isten áldását kérve szent hivatásuk betöltésé­hez : ad multos annos ! Uj esperes Gróf Széchényi Miklós megyés püspök Barabás György békési plébánost, váro­sunk derék szülöttét nevezte ki dr. Lindenberger János eltávozása folytán a gyulai kerület espe­resévé. Barabás, aki nyolc év előtt ujkigyósi, majd Kny Antal eltávozása után békési plébános lett, már évek óta mint kerületi jegyző teljesí­tette az esperessel a canoaica vizitációkat és es­peressé előléptetése igaz örömöt és megelégedést kelt paptársai körében. Segédlelkészek áthelyezése. Dr. Lindenber- ger János eltávozásával egyidejűleg megválik kö­rünkből Csernus Mihály segédlelkész is, akit a megyéspüspök visszahelyezett Debreczenbe. Cser­nus alig egy évi gyulai működése után is úgy papi, mint sociális tevékenykedésével, egyben sze­retetreméltó egyéniségével igeú sok rokonszenvet szerzett magának, mint az énekkar szervezője és vezetője pedig pótolhatlan űrt is hagy maga után. Csernus helyére a püspök Szabados Antal debre- czeni segédlelkészt, Szabados János iparos polgár­társunk fiát disponálta Gyulára, Glats Mihály káplán Békéscsabáról Váradolasziba helyeztetett át, utóda Tiniár Gyula csorvási káplán, akinek helyére Csillag Nándor helyeztetett át Orosházá­ról, ahová pedig Huber Ferenc uj misésfc nevezte ki a pfispöksegédlelkésszé. Az alispán Orosházán. Dr. Daimel Sándor alispán csütörtökön délután Orosházára utazott, a hol pénteken a főszolgabírói hiyatalt megvizs­gálta és község vesető férfiainál látogatásokat végzett. Hősök kitüntetése. A király a hadi vasúti szolgálatban, kitűnő szolgálatai elismeréséül La- czay Gyula 2 népf parancsnokságbeli népf fő­hadnagynak a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozta. Megparancsolta, hogy az újólagos leg­felső dicsérő elismerés másodszor a kardokkal tudtul adassák dr. Christian Kálmán gyomai ügyvéd, a 29. népf. gyalogezrednél beosztott népf, százados gazdászati tisztnek, Lindner József a 23. honv. gyalogezrednél beosztott 2. honv. gyalog­ezredben t. főhadnagynak, továbbá kitűnő szol­gálataik elismeréséül a legfelső dicsérő elismerés tudtul adatott dr. Jeszenszky Nándor gyulai ügyvéd, főhadnagy hadbírónak, Piicbta Kázmér főhadnagy népfölkelésügyi tisztnek és Szatmári Antal, egy hadsereg tartalékjánál beosztott 2. honv. gyalogezredbeli t. hadnagynak. A hadse­regparancsnokság a 2. honv. gyalogezredben Boros József tizedesnek az első oszt. ezüst vitézségi érmet harmadszor, Szilágyi Péter népf. őrmester­nek az első oszt. ezüst vitézségi érmet újólag, Kerekes Zsigmond t. • hadnagynak, Nagy István, Dani Lajos törzsőrmestereknek, Töviskes Imre, Borsi József, Barica József tizedeseknek, Gressner József egyévi önkéntes örvezetőnek, Rauner Mik­lós népfölkelőnek az első oszt. ezüst vitézségi érmet, Imre József szóig, kivüli viszonybeli fő­hadnagynak, Fenekán Pál, Popon Sándor őr­mestereknek, Ipacs József törzsőrmesternek, Kriszta Péter, Jakabfi Imre hadapródjelölteknek, Tamás Mihály,'Szabó János, Csabai József szakasz­vezetőknek, Czigány Tódor, Tripa György tize­deseknek, Lukács István, Schneider Antal, Dull János, Zsilinszky Mátyás, Unyatinszki Márton népf. tizedeseknek, Erdődi Mátyás* Makoviczky Mihály, Yarga István Miklovicz György, Haukó Máté, Sitaandán Antal népf. őrvezetőknek, Dobi Sándor tart. őrvezetőnek, Babocska Pál' honvéd­nek, Szigeti János népfölkelőnek a másodosztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. Katonai kinevezések. A király kinevezte a Teréziánum katonai akadémiából Kubinyi Ernőt a 101. gyalogezredhez, a Ludovika akadémiából Sebestyén Győzőt, Bibity Horváth Pált és Ulicska Endrét a 2. honvéd gyalogezredhez hadnagyokká, Dombi Lajos századost a 18. honv. gyalogezred­nél őrnaggyá ; a 2. honvéd gyalogezred kebelébep Nagy László, Csipkés Ernő, Thurner Géza főhad­nagyokat századosokká, Baksi Ernő hadnagyot főhadnaggyá, Csiky Sándor, GiDzery József zász­lósokat hadnagyokká, továbbá Erdős Lipót, dr. Dér Béla, Yértes Béni, Csóky Gusztáv, Samu Rezső tart. hadnagyokat főhadnagyokká, Zimmet Miksa, Schőffer Ferenc, Futó Zoltán, Fischer Lajos, Demsoreán Traján, Hllier Ernő, Bazsó Gábor, Yégh Lajos, Székely Zsigmond, Kovács Zsigmond, Löffler Ferenc, Nagy István, Werner Pál, Krausz Nándor, Csillag Sándor, Nagy József, Héber Mihály tart. zászlósokat tart. hadnagyokká. Katonai szabadságolások. A honvédelmi minister a katonai szabadságolások ügyében há­rom rendeletet bocsátót ki. Az első a tiz hétre szóló bevárási engedelmekről szól. A rendelet értel­mében a járási főszolgabirák azoknak a gazdák­nak, a kiknek a beadott újabb fölmentés iránti kérelme még nincs elintézve, a benyújtáskor ka­pott tizheti bevárási engedelmük pedig már lejárt, újabb tizheti bevárási engedelmet adhassanak. Ugyanilyen bevárási engedelmet kaphatnak azok is, akik eddig katonai szolgálatot még nem tel­jesítettek, tehát föl mentésüket élső Ízben kérik. A második rendelet a menetbe osztott legénység szabadságolásáról szól. Az utóbbi időben ugyanis gyakrabban előfordult, hogy egyes katonák a me­netszázadból megszöktek, mert hosszabb harctéri szolgálat után sem kaptak szabadságot, sőt még hozzátartozóiktól sem búcsúzhattak el a harctérre indulásuk előtt. Hogy ez a jövőben ne fordul­hasson elő, a honvédelmi minister úgy intézkedett, hogy a legénység, a mely valami menetalakulatba van beosztva, azok kivételével, kikkel szemben eddigi megatartásuk alapján az a gyanú merül­het föl, hogy szabadságukról idejekorán nem vonulnak be, a menetalakitás utbaindulása előtt magánügyeik rendezésére föltétlenül megfelelő rövid időre szabadságolandók. Abban az esetben, ha e szabadság a menetalakitás utbaindulását megelőzőn nem volna idejekorán megadható, vagy pedig egyesek az utbainduláskür még nem vonul­tak volna be, akkor ezek, mint külön szállítmányok küldendők ki a menetszázadaik után a kiképző- csoporthoz. Ezek az intézkedések a hadifogságból hazatért legénység szabadságolásra nem vonat­koznak. A honvédelmi minister harmadik rendelete a szabadságmeghosszabbitási kérvények bélyeg- kötelezetts égérői szól, E szerint legénységhez tar­tozó személyek szabadsághosszabbitása iránt be­adott Írásbeli kérvénye, akár legénységhez tartozó személy maga, akár egy harmadik személy, neve­zetesen a hozzátartozók valamelyike nyújtja be a kérvényt, továbbá jegyzőkönyvek, melyek szabad­ság iránti kérelmének szóbeli előterjesztése foly­tán a kérelemnek elintézése céljából fölvétetnek, ivenként egy korona bélyegkötelezettség alá esnek. Csendőrök a rendőrség megerősítésére­Hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy Gyula város megromlott közbiztonsági viszonyainak megjaví­tása céljából a városi tanács a belügyministertől a fogyatékos ’létszámú rendőrség megerősítésére csendőröket kért és hogy a minister a felirat folytán 12 főnyi csendőrlegénységet bocsátott a város rendelkezésére, díjtalanul. A város csupán lakásról tartózik gondoskodni. A debreczeni csend­őrkerületi parancsnokság értesítette a várost, hogy a csendőrök egy altiszt vezetésével folyó hó 29-én Gyulára érkeznek és megkezdik szolgálatukat a város belterületén. Lakásul a város a Göndöcs- népkerti pavilion helyiségeit rendezte be a csend­őröknek, akik a rendőrfőkapitány utasításai sze­rint fognak szolgálatot teljesíteni. Házasságok. Danka János kosárfonó mes­ter f. hó I9aén házaságot*feötött Szilágyi Erzsé­bettel, Szilágyi János polgártársunk leányával. Németi Péter máv. állomásfelvigyázó aug. 21-én lépett házasságra Rács Sándor cipész iparos Erzsébet leányával. — Sipos Yendel tenkei ko­vácsmester' augusztus hó 24-én kötött házasságot özv. Lukács Péterné, Kapitány Teréziával. Halálozás. Uferbach János az első gyulai temetkezési intézet társtulajdonosa, a cs. és kir. 68-ik gyalogezred katonája, f. hó 22-én hajnal­ban, a Kárpátokban szerzett súlyos betegség kö­vetkeztében, hosszas szenvedés után, életének 33. évében elhunyt. Halálát édesanyja özv. Uferbach Rezsőné, bárom árva gyermeke, testvérei és rokon­sága fájlalják. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel, a róm. kath. egyház gyászszertartásá­val a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira! Lopások. Spivakovics Akiva, a közkórbáz alkalmazásában álló orosz fogoly bosszú időn át megtakarított 1050 korona készpénzét folyó hó 16-án ládájából kilopták.— A József-szanatorium ápolásában levő Szvetkó Pál állomásfelvigyázó 200 korona értékű tula ezüst zsebóráját, mig a közös fürdőben fürdeni volt, ellopták. A rendőr­ség nyomozza a tetteseket.

Next

/
Thumbnails
Contents