Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-08-25 / 34. szám

1918. augusztus 25. IBékéi 3 A gyulai tűzoltók vasárnapi népünnepélyét úgyszólván elmosta az eső. A délutáni órákban, kisebb megszakításokkal több ízben kiadós eső volt s ez a közönség túlnyomó részét visszatartotta a népünnepélyen való részvételtől, az a kevés számú résztvevő pedig, amely a kedvezőtlen idő dacára is megjelent, nyomott hangulatban töl­tötte a délutánt. A beígért látványosságok az idő miatt elmaradtak s csak katonazene, vendéglő és tombola-sátrak nyújtottak némi szórakozást, a színházban pedig kabarét rendeztek a színészek. A Szent István napi bál, melyet szintén a tüz- oltó-egvlet rendezett, igen szép erkölcsi és anyagi sikerrel zajlott le. Eljegyzés. Ábrahámfalvi Bubla István békés- megyei takarékpénztári tisztviselő leányát Ilonkát eljegyezte Tóth Árpád Kassa-oderbergi vasúti tiszt, tartalékos főhadnagy. Orosháza, Szepesolaszi, 1918 augusztus 18 án. 544 1—1 Eljegyzés. Varga Bálint eljegyezte Kardos Belluskát Gyulán. (Minden külön értesítés helyett.) Eljegyzés. Messinger Rózsit Gyuláról elje­gyezte Singer Oszkár főhadnagy Komáromból. (Minden külön értesítés helyett.) Rabló orosz foglyok. Szerb István gyulai napszámos hétfőn délután feleségével gyalog ki­ment Nagypélbe, hogy ott 400 korona követelé­sét behajtsa. A pénz átadása az udvaron történt. Épen akkor ment arra a korcsmából négy orosz fogoly, akik az alacsony kerítésen a pénzolvasást végig nézték. Mikor a hazafelé tartó házaspár a falu határához ért, este 9 óra tájban, a kukori­cásból kijött egy oroszx fogoly és hozzájuk csat­lakozva dohányt kért. A muszka beszélgetés köz­ben füttyentett, mire még három orosz jött elő, Szerb Istvánt botokkal leverték és pénzét, kabát­ját, mellényét, zsebóráját elvették, azután az esz- * méletlen embert ott hagyták. Az asszony rémül­ten elszaladt. Később Szerb magához'tért, vissza- vánszorgott Nagypélbe, ahol jelentést tett a rab­lásról. A muszkák, akik szökésben vannak, eltűn­tek. A súlyosan összevert napszámos a a közkór­házban van. Elfogott bolti tolvaj. Legutóbb megirtuk, hogy folyó hó 13-án egy idegen nyelven beszélő ember Junászka Mibályné szerecsentéri italméró- sében, sörözés közben kimarkolta a pénzesfiók 400 korona tartalmát és a zsákmánynyal eltűnt. Két nap múlva Gabányi Ernő hadifogoly felügyelő altiszt Weisz Mór és Társa depójában figyelmessé lett egy pálinkázó idegenre, akinél sok pénz volt. Igazolásra szólította, amikor kitűnt, hogy az illető Makri Antonio olasz hadifogoly, aki munkaadójá­tól, Éjekről megszökött. A nála talált 1536 kor. hol szerzését nem tudja igazolni. Szembesítéskor Junászkáné ráismert a tolvaj vendégére. Átadták a hadifogoly ügyeleti tisztnek, Találtatott folyó hó 18-án az utcán egy ezüst nyakláne. — Mülek József benedeki tanyá­jára folyó hó 16-án betévedt egy hat hetes fekete szőrű malac, ahol azt eddig senki sem kereste. Tulajdonosuk a rendőrségnél jelentkezhet. Tizenegyezer korona Az Érdekes Újság pá­lyázatainak összege az 5000 koronás újabb pályá­zatokkal, melyeket most tűzött ki olvasói számára a legnépszerűbb képes hetilap. A pályázatokról részletes beszámolót közöl a legújabb szám, mely a szokottnál is terjedelmesebb. Az Érdekes Újság különben is az érdekes események tükre és a leg­jobb szépirodalom gazdag tárháza. Nagy Endre rovata s a minden számban a legjobb Íróktól kö­zölt teljes kis regények még DÖvelik a joggal megszokott népszerűségét. Egyes szám ára I kor. Előfizetési díj V4 évré" 12-10 korona. Az Érdekes Újság kiadókivatala Y., Vilmos császár-ut 78. Szerkesztői üzenet. Egy vendéglátó. Annak koncedálásával, hogy önt egyénileg nem sugalmazta gyűlölet felszóla­lásának beküldésekor, szerkesztői üzenetünkben írottakat nincs okunk visszavonni. A Szeretetháznál a r Ertesittetnek Gyula r. t. város terü­letén lakó szöllősgazdák, bogy a folyó 1918. évi szöllőtermésből származó borfogyasz­tási adó kedvezmény iránti bejelentéseket a folyó évben is augusztus 15-től szeptember 15-ig lehet megtenni Gyula város fogy. és italadó kezelő hivatalánál (Kossuth-tór 4. sz.) Gyula, 1918. aug. 9-én. Gyula város fogyasztási 522 3—3 és italadó kezelő-hivatala Elég eső volt: hallottuk a hét elején talán először ebben az esztendőben a határ minden ré­széből összegyűlt földmives polgártársaink köré­ben. Különösen jó kiadós eső volt e hó 17-én és 18-án, amelynek kedvező hatását fokozta, hogy az esőket követő hétfői nap hűvös és borongós volt és csak utána következett be a meleg, sőt a hét végén tikkasztó forróságig fejlődött idő, amely azonban szintén nem mondható kedvezőtlennek, mert a melegre a vegetációnak az eső után szin­tén szüksége van. A szombat és vasárnapi bősé­ges csapadék jó hatása elsősorban a legelőkön és kaszálókon észlelhető. Ezek oly szép zöldek és oly kitünően fejlődtek, hogy öröm rájuk nézni. A késői tengeri, ahol az még zöld maradt, szin­tén érzi az eső jó hatását, de további fejlődése a küszöbön álló betek időjárásától függ ; azesetben ugyanis, ha szép hosszú őszi időnk lesz és a dér október közepéig nem hull le, ezek a késői ten­gerik )ia nem is nagy, de még számbavehető ter­mést tudnának hozni. A szőlő szintén szépen fej­lődik, az eső nagyon sokat basznál!; a szemképző- dés és puhulásnak. Nagy baj, hogy a szőlősgaz­dák a termést jóformán félóíetten szedik le és hordják ha2a s a piacokra. Ennek az az oka és magyarázata, hogy különösen éjszakánként való­ságos karavánok lepik el a szőlőskerteket és nem csak dézsmálják, hanem valósággal leszüretelik a termést. A szőlőpásztorok sokkal kevesebben van­nak és a bivatlan vendégek sokkal többen és vakmerőbbek, semhogy a szőiőlopást megakadá­lyozhatnák. Igen sok szőlősgazda már napok óta maga őrködik szőlője fölött. Megyeszerte külön­ben az eső után fokozódott serénységgel folytat­ják az őszi szántást, a vetést azonban hátráltatja a vetőmag hiánya, amin segíteni kormánynak és hatóságoknak mindenek fölött álló sürgős feladata. A közalkalmazottak lisztellátása. A közélel­mezési minister a ministertanács felhatalmazása, folytán megengedte, hogy az állami, vármegyei, városi és községi közalkalmazottak beszerzési csoportjának mindazon tagjai részére, akik az 1917. évi 15 t.-c. értelmében háborús segélyben részesülnek, úgyszintén azoknak a nyugdíjasoknak akiknek ha tényleges szolgálatban állanának, há­borús segélyre igényük lehetne, valamint a fel­soroltak családtagjainak részére a lisztet napon­ként és fejenként 240 grammot a Haditermény rt.-től közvetlenül egész évre egyszerre beszerez­hessék. Akik egyszerre nem tudják kiváltani, azok részére 3 részletben engedi meg a bevásárlást. A lisztet a tavalyi árban adják : finom lisztet 1.26, főzőlis2tfit 60 fillér, kenyérlisztet 48 fillérért. A békésmegyei közalkalmazottak beszerzési cso­portja már folyamatba tette a szükségletek ösz- szeírását. Miután szeptember végéig a tagok a községek utján már el vannak látva, az uj lisztet csak október 1-től utalják ki. A Galbáeskerti legelő megvétele Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 19-én dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott és pedig miután a városháza ter­me közélelmezési ügyek lebonyolítása miatt állan­dóan zsúfolásig van megtelve, dr. Daimel Sándor alispán készséges előzékenységéből a vármegye- háza dísztermében, amelynek a közgyűlés részére történt átengedéséért a polgármester és a képvi­selőtestület köszönetét nyilvánította. A polgár- mester előterjesztése szerint a küldöttség Almásy Imre grófnak összes eladási feltételeit elfogadta és a Galbáeskerti földet 1,250.000 koronáért a tulajdonostól megvásárolván, vele az adásvételi jogügyletei meg is kötötte. A szerződés feltétele szerint 50.000 korona foglalóul augusztus 20-án, a vételár pedig teljes egészében ez év október 1-én fizetendő le. Amennyiben a vármegye vagy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a jogügyletet jóvá nem hagyná, az eladó a vételárat a városnak visszafizeti. Ami a vételár fedezetét illeti, a tanácsnak és állandó választmánynak ja­vaslata szerint úgy a vételár, valamint a kincstári illeték fedezése céljából a gyulai három pénzinté­zetnél 1,300.000 korona folyószámla nyittatik, egyben azt javasolják, hogy a város Remetén né­hány apróbb parcelláját és a benedeki földvétel alkalmával vásárolt, de bérletileg kezelt sziklege­lőket adja el s az azokból befolyó összeget for­dítsa a vételár fedezésére. A képviselőtestület an­nak dacára, hogy az előző gyűlés határozata tel­jes egészében nem hajtatott végre, nevezetesen, nem lett megállapítva, hogy a Galbácskertből mennyi a tényleg felszántott termőföld és mennyi belőle a legelő, mégis tekintettel arra, hogy an­nak megszerzése közérdeket képez, a megvételt névszerinti szavazás utján egyhangúlag elhatá­rozta, de azzal a szoros feltétellel, hogy a Gal­hácskert megvételéből nem szabad a városnak egy fillér újabb adósságot sem csinálnia és hogy ebből kifolyólag annyi földet kell eladni, hogy a Galbácskert vételára eme eladásokból teljes fede­zetet találjon. Ez okból a képviselőtestület rövid időn belül újabb közgyűlést fog tartani. A burgonya zár alá vétele. A hivatalos lap keddi száma közli a közélelmezési miniszter 18500 számú rendeletét az 1918-ik évi - burgonyatermés zár alá vételéről, igénybevételéről és felhasználá­sáról szóló 3243. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Eszerint azok, akik nem burgonya­termelők, vagy akiknek termése házi szükségletü­ket nem fedezi, saját házi szükségletükre bur­gonyát vásárolhatnak. A vásárláshoz vásárlási iga­zolvány kell. A vásárlási igazolványt az illetékes köz'ságí elöljáróság (polgármester) állítja ki. Hogy egész évi szükségletére ki-ki mennyit vásárolhat a közélelmezési miniszter külön rendeletben fogja közölni a hatóságokkal. Békésmegye területén lakó ellátatlanok jogos házi szükségletükre, mint a múlt é vben is történt,a vármegye egész területéről szaba­don vásárolhatnak, mig a rendeletben felsorolt szá­mos vármegyebeliek csakis saját községük területéről szerezhetik be szükségletüket. A miniszter egyút­tal elrendelte a termelők (készletbirtokosok) jogos házi és gazdasági szükségletét meghaladó felesle­geinek hatósági igénybevételét (rekvirálását) és pedig oly módon, hogy a törvényhatóságok első tisztviselői a törvényhatóságukra a termésered­ménnyel arányban állóan kivetett kontingenst első sorban önkéntes felajánlás utján, ennek siker­telensége esetén pedig egyidejű tényleges rekvi- rálássál is feltétlenül biztosítani tartoznak. A rek- virálási (önkéntes felajánlási) eljárást legkésőbben 1918 szeptember 15-ig kell befejezni. Az 1918. szeptember 15:ig önként felajánlott készletekért a rendelettel megállapított legmagasabb áron fe­lül 5 koronás ártöbblet, a rekvirált tételekért el­lenben csak a rendeletileg megállapított leg­magasabb ár fog a tényleges átvétel alkalmával kifizettetni. Pályázati hirdetmény. A posta, távirda és távbeszélő kezelési szolgálatban való kiképzés cél­jából a m. kir. posta távirda ás távbeszélő hiva­talokhoz növendékek vétetnek fel. Pályázhatnak azon magyar honos ifjak kik a középiskola IV. vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát sikerrel elvégezték. Pályázati határidő 1918 szeptember 10. Bővebb felvilágosítást a gyulai posta hivatal főnöksége nyújt. Sertéshizlalás és felajánlás. A sertéshizla­lásra vonatkozó rendelet szerint mindenki Házi és gazdasági szükségletére a helyi hatóság által engedélyezett számú sertést hizlalhat, ezen a számon felül minden hizlalás csak közszükségleti célra történhetik és az e célra hizlalandó serté­seket mindenki tartozik a Országos Sertésforgalmi Iroda részére szerződésileg lekötni. A hizlalandó sertések lekötése mindenütt a községi elöljáróság­nál történő bejelentéssel és a vonatkozó szerződés aláírásával történhetik. Az ország zsirszükségleté- nek és a közszükségleti célra történő hizlalásnak biztosítása végett a föidmivelésügyi minister most egy újabb rendeletet adott ki, a mely szerint mindenki, a ki a házi és gazdasági szükségletére engedéllyel hizlalandó sertósmennyiségén felül darabonként 35 kg-nál nehezebb súlyú sertések­kel rendelkezik, köteles azokat szeptember 20-ig hizlalásra vagy sovány állapotban az Országos Sertésforgalmi Irodának felajánlani, tehát vagy szerződés alapján közcélokra meghizlalni, vagy sovány állapotban átadni. A felajánlás a községi elöljáróságnál való bejelentéssel eszközlendők. Ez a kötelezettség nem terjed ki az igazoltan tenyész­tési célokat szolgáló sertésállományra, mely azon­ban nem lehet nagyobb, mint a mekkorát a gaz­daság rendje szerint eddig is tenyésztési célokra tartottak. A felajánlás elmulasztása súlyos elzárás és pénzbüntetést és a sertések elkobzását vonja maga után. A asir csereakció- Lapunk egyik előző szá­mának hirdetési oldalán olvasható volt, hogy a közélelmezési minister a gabona csereakcióból fen-^ maradt iparcikkeket a hadsereg zsirszükségletének biztosítására kívánja értékesíteni s elrendelte, hogy az iparcikkek sertészsír, illetve szalonna beszol­gáltatása ellenében adassanak ki. — Tekin­tettel arra, bogy a zsir és szalonna átvétele és kezelése nagyobb gondosságot igényel és költsé­ges, a csereakciót csak ott érdemes lefolytatni, ahol számottevő mennyiség felajánlására van ki­látás. Ez okból dr. Daimel Sándor alispán fel­hívta Gyula város polgármesterét és a községi elöljáróságokat, tegyék azonnal közhírré, hogy akik zsirt vagy szalonnát iparoikkekért beszolgál­tatni akarnak, szándékukat a községi elöljáróság­nál (polgármesternél) azonnal, legkésőbb pedig augusztus 27-ig bezárólag jelentsék be.

Next

/
Thumbnails
Contents