Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-29 / 17. szám

1917. április 29. Békés 3 úgy, hogy egy*egy összeiróra 50 háznál nem esik több, amit tehát három nap alatt el lehet végezni. Szentgyörgy napja. Régi fontos, nevezetes dátuma a kalendáriumnak. A szegődések napja. Béres, kocsis, kanász, juhász és egyébb cseléd­emberek ekkor kötötték le magukat a régi helyre, vagy álltak be uj gazdához. De egyébként is sarkalatos fordulója volt ez a nap az esztendő­nek. Az állattal és a földdel bajloskodó emberek ekkor hajtották ki a legelőre a gulyát, a ménest, a csürhét. Akkor még a páskumokat nem dara­bolták, nem törték föl. De ez is elmúlt. Amint­hogy a hurcolkodások is áttevődtek más napokra. A negyedévek elsejére. Még csak a templomok rendje se igazolódik már a Szentgyörgy naphoz. A háború szülte nyári időszámitás ebbe is bele­játszott. Az idő lassanként letördelte a Szent­györgy nap minden kiválóságát, különlegességét. Egyszerű szürke nap lett belőle. A Györgyök, a Gyurkák napja, akik sóhajos gondolatokkal áhi- tozzák vissza a fronton is, a front mögött is a régi jó időket, amikor még nevüknapját át-átto- logathatták a harmadik éjszakába, nem szűköl­ködve a hozzávaló instrukciókban.' X Május 1. Valamikor az iskolák ünnepe volt. \ Nem hivatalos. A gyermekek tették azzá. A fiuk, a leányok felzöldgalyazták felvirágozták a pado­kat, a katedrát, az ablakokat s ünnepies csöndben szorongó szivvel várták a tanítót. Aznap nem volt tanítás se magyarázat, se kérdezés. Már ez is ün­nep. Csak játék. Kün az udvaron vagy a gyepen, az erdőszélen . . . Emlékezetes nap. A serdülők­nek is. A legény-embereknek, az eladóknak . , . A sorelőtt álló legény májusfát lopott a lány kapuja elé. Lemesterkedte a földbe, vagy a kapu rései közé ügyeskedte. Volt úgy, hogy kendőt is kötött rá, meg pántlikát, amellyel egész nap ját­szadozott az első májusi szél. A szomszédasszonyok találgatták: Ki hozta ? Lestek utáua. A lány tudta Mindig kitudta. Néha gyöngyvirág is volt a galy hegyén, vagy egy kis csokor ibolya, mely rend szerint odatevődött az imakönyvbe. Aztán meg­nőtt a nap jelentősége. Kisajátították a magok ünnepévé a proletárok. A nincstelenek. Akkor a virágos május, vörös májussá alakult. Letevődtek a szerszámok, megálltak a gépek, a nagy gyárak­ban kialudtak a tüzek, hogy azok az elnyomottak lelkében lángoljanak fel ezen az egy napon. Mi is élünk ! Tudatták a világgal . . . Most három év óta a vörös zászlók vérrel vannak átfestve, de már hajtanak a fák, melyeknek zöld-lombos ágai közt a sovárgva várt béke szellői susognak egy uj életről, egymás megértésről, szeretetről, hitről A galamb is felröppent már, aki letöri az ágat s minden ember szivét megérinti vele . . . Hősök kitüntetése- A. király megengedte, hogy Benedicty Imre a 308. honvéd gyalogezred­nél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli őrnagy a neki adományozott porosz királyi II. oszt. vaske­resztet elfogadhassa és viselhesse. Elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal ujóiag tudtul adassák übl Rezső egy gyalogdandár pa­rancsnokságnál beosztott 2. honvéd gyalogezred­beli századosnak' és Csordacsics Ferenc 101. gya­logezredbeli századosnak, továbbá a legfelső di­csérő elismerés a kardokkal Noiret Arnold a 300' honv. gy.-ezredbeli és Kiss János 101. gy.-ezred- beli t. hadnagyoknak. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása és kitűnő szolgálatai elismeréséül Gombkötő Ferenc a 310. honv. gy - ezrednél beosztott 2. honv. gy.-ezredbeli tart. egészségügyi zászlósnak az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján és a kardokat, vala­mint kitűnő szolgálataiért Pánczél József a 302. honv. gy.-ezrednél beosztott 2. honv. gy.-ezred­beli t. hadnagy gazdászati tisztnek az arany ér­demkeresztet a vitézségi érem szalagján adomá­nyozta. A hadsereg parancsnokság vitéz magatar­tásukért az I. osztályú ezüst vitézségi érmet ado­mányozta : Reiner István t. zászlósnak, Horváth Márton és Ruszanduj Dömötör szakaszvezetőknek, Farkas István népfelkelőnek a 2. honvéd gyalog­ezredben. A II. osztályú ezüst vitézségi érmet: Tiszovszky Lajos egészségügyi zászlósnak, Alföldi András t. zászlósnak, Kardos Elek t. zászlósnak ("újólag), Csatlós Imre t. hadapródnak, Szmola Imre őrmesternek, Goldstein Oszkár egyévi ön­kéntes szakaszvezetőnek, Péter András, Bere Lajos népf. tizedeseknek, Kapás János, Magyar András tizedeseknek, Tóth Pál őrvezetőnek, Nagy Imre népfelkelőnek, Kajdi György honvédnek, továbbá az ellenség előtt elesett: Horváth Károly népf. őrvézetőnek, Pántye Ádám, Csobota László, Szi­lágyi Tódor, Rosu Péter népfölkelöknek a 2. honvéd gyalogezredben, végül Lewandovszky Dé­nes hadapródjelöltnek a 10. honvéd gyalogezred ben. A bronz vitézségi érmet: Metz Jakab, Klesz- kényi József őrmestereknek, Emerich Rezső sza­kaszvezetőnek, Mesarus József népf tizedesnek, Keresztes Sándor, Lusztig Ferenc tizedeseknek, Herk Henrik, Tóth Ferenc, Mezei Zoltán, Mercse János őrvezetőknek, Rogozi János, Kocsik András, Szőcs József, Sági János, Hohmann Miklós, Gyar­mati Illés, Kovács Lajos, Lukács János honvé­deknek, Knopp János, Weiland Gyula és Papp László honvédeknek, a honvéd táviróiskola állo­mányában. Hermann Sebestyén, Mladin György népf. szakaszvezetőknek, Köteles Ferenc, Kmetz András, Minisán Péter, Siklován Demeter, Po pesku György, Farkas Imre, Sipos Ferenc népf tizedeseknek, Híjdu Péter, Uiicsni György tize­deseknek, Holub Nándor, Tóth János, G lgóczi János, Pero Teórián, Szatmári István, Mócz Já­nos, Slavkó István, Diószegi Károly, Pető István, Szilágyi János, Sipos Mihály (másodszor) őrvez - tőknek, Tógyer Antal tart. honvédnek, Mihajlovics Sándor, Olear György, Demkó Lajos, Theisz Má­tyás, Leiehtag Sándor, Szitár János, Jencső Já­nos, Misvolye György, Kiszely János, Schmidt Antal, Szikes Janos, Dragos Tivadar, D sió Ti­vadar I., Deskó Tivadar II., Deskó György Dobra István, Ankatyó János, Emándi Traján, Farkas Mihály Csordás Lajos, Szabó Mátyás, P * Ifi Mi­hály, Yas Pál, Lengyel Antal, Sztana Mihály, Tüsér Sándor, Csurdár Ábrahám, Dénes Duma, Dumele Ádám, Nyamcz Szilárd, Hundra Sebes­tyén, Patyán Mihály, Bjrki József, Pakurár Kor­nél, Juhász József népfölkelöknek. A 46—50 évesek sorozása. Az 1871 évtől 1867 évig bezárólag terjedő időben született és tényleges szolgálatot nem teljesítő népfelkelésre kötelezetteknek, valamint az 1893 évtől 1867 évig terjedő időben született, annak idején törlendők­nek vagy minden népfelkelési szolgálatra alkal­matlannak osztályozott és eddig szemlén meg nem jelent népfelkelésre kötelezettek bemutató pót­szemléje a vármegye területén a következő napo­kon fog megtartatni: Gyulán május 2-án, a gyu­lai járásban május 3-án, a békéscsabai járásban május 5-én, 7-én és 8-án, az orosházi járásban május 10-én, 11-én, 12-én és 14-én, a szarvasi járásban május 2-án, 3-án és 4-én, a gyomai já­rás május 7-én, a szeghalmi járásban május 11-én és 12-én, a békési járásban május 21-én, 22-én és 23-án. A polgári elnöki tisztet Gyulán dr. Kohn Mór tb. főügyész, Békéscsabán Haán Béla, Orosházán dr. László Elek, Szarvason Fejér Imré, Gyomán Fazekas Zsigmond, Szeghalmon dr. Tót Ákos, Békésen dr. Török Gábor törvényhatósági bizottsági tagok fogják ellátni, mig polgári orvo­sok Gyulán és a gyulai járásban dr. Zöldy János vármegyei főorvos, a többi járásban pedig az ille­tékes járási orvosok lesznek. A vármegyei központi választmány szerdán délután dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt dr. Berthóty István, dr. Zöldy Géza, dr. Lovich Ödön, Weisz Mór, Holdy Kálmán tagok és Házy Imre választmányi jegyző részvételével ülést tar­tott, amelyen megállapította, hogy a képviselő­választó kerületek szavazóköreibe kiküldött össze­író küldöttségek tagjai az előirt esküt letették és az összeírás munkálatait végrehajtották. A vár­megye 38 szavazóköréből 13-nak választói név­jegyzékét vizsgálta át a választmány és pedig az ujkigyósi, gádorosi, mezőberényi első és második, nagyszénási, kondorosi, orosházi belső, Orosháza- kiscsákói, csorvási, gyomai, öcsödi, köröstarcsai és vésztői szavazóköröket és megállapítván az újonnan felvett és kihagyott névjegyzékét, ezen szavazókörök ideiglenes névjegyzékét megállapí­totta és annak közszemlére tétele iránt intézke­dett. Az uj névjegyzékek a választók száma tekin­tetében a múlt évhez viszonyítva tényleges elté­rést nem mutatnak és a legtöbb szavazókörben csekély emelkedés van a választók számában. A muzeum Békésvármegye közművelődési egyesületének kezelésében álló muzeum a Göndöcs- népkertben a mai naptól kezdve minden vasár- és ünnepnapokon délután 3 órától 6 óráig nyitva áll és bárki által díjtalanul megtekinthető. Lehet táviratozni a táborba. A posta- és táviróigazgató közli hogy ezentúl a táborba lévő katonák részére kísérletképpen magántáviratot is lehet küldeni, de csak a következő feltételek mel- !ett: Csak sürgős ügyben lehet táviratozni ; ilyen sürgős ügy a súlyosabb seoesültek állapota iránt való tudakozódás, közeli hozzátartozók haláláról vagy súlyos megbetegedéseiről szóló értesítések stb. Nun lehet azonban oly táviratot küldeni amely szerencsekivánat vagy kevésbbé fontos csa­ládi ügyet tartalmaz, egyesületek törzsasztalok közleményeit vagy olyan táviratot, amely a cím­zett hogyléte iránt érdeklődik. A táviratot magya­rul vagy németül vagy a felvevő postahivatal székhelyén használatos nyelven kell irm és a fel­adónak a táviraton saját nevét és címét is fel kell jegyeznie. A távirat, a címet is ideszámítva, harminc szónál többet nem tartalmazhat. A dij a szavak számára való tekintet nélkül, táviraton- kint 2 korona, azonkívül az űrlap 2 fillér. A tá­viratot a feladók nem adhatják fel közvetlenül a táviróhivatalnál, hanem kötelesek azokat a leg­közelebbi katonai parancsnokságnak személyesen vagy levélben bemutatni, amely a feladást elvégzi. Olyan helyeken, ahol állomásparancsnokság nincs a teendőkkel a csendőrparancsnokságok vannak megbízva. Olyan területeken, melyeken a magán- taviratforgalom felvétele szünetel, a táborba sem lehet magántáviratot küldeni, de kivétel a nehéz sebesültek hogyléte iránt való tudakozódás. Halálozások.A pénzügyigazgatóság egyik sze­rény, szorgalmas fiatal tisztviselője Papp Pál ál­lami végrehajtó f. hó 23-án tragikus körülmények között meghalt. A mindössze 37 éves egészséges tisztviselő husvét hetében meghűlt és tüdőgyula- dásba esett, amely betegsége mell és agyhartya- gyuladással komplikálódott. A súlyos beteget a gondos hitvesi ápolás sem menthette meg az élet­nek. Yáratlan halála mélyen sújtja híresét, aki a vésztői állami elemi iskola tanítónője, árván ma­radt három apró gyermekét, apósát Thury Mihály nyug. pénzügyi főtanácsost, a gyulai számvevőség volt főnökét és kiterjedt rokonságát. Hivataltársai fájdalmas részvéttel vettek búcsút szeretett kolle­gájuktól. Temetésén szerdán délután testületileg jelentek meg a gyászháznál Zidor Mór kir. tan. pénzügyigazgató vezetésével, a ravatalra koszorút helyeztek, külön gyászjelentést adtak ki és elkí­sérték utolsó útjára a Szentháromság temetőbe.— Moldován Sándor volt békéscsabai, utóbb sárvári kir. adóhivatali főtiszt előrehaladott tüdőbaja kö­vetkeztében f. hó 27-én reggel 37 éves korában meghalt a gyulai közkórházban. Neje és egyetlen gyermeke fájlalják elhunytat. Temetése ma délu­tán lesz, a rom. kath. egyház szertartásával. Szélhámos szabólegény. A katona rendőr­ség csütörtökre virradó éjjel elfogott egy gyanús alakot, aki az éjszakai vonaton négy c omaggal el akart utazni. Az illető már este tíz órakor a perronon ácsorgott, de észrevette, hogy a rendőri szolgálatot teljesítő katona erősen figyeli. Egyszer csak, még a vonat beérkezése előtt eltűnt az ál­lomásról, ott hagyva csomagjait, amelyeket a ka­tona őrizetbe vett. Ejfél után újból az állomásfelé tartott, de akkor már négy tyúkot vitt a kezében. Ekkor az őrség elfogta és a rendőrségre kisérte, csomagjaival együtt. A rendőrségen vallatóra fog-

Next

/
Thumbnails
Contents