Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
4 Békés 1917. április 29. ták. Gyulai József 34 éves magyarkauizsai illetőségű szabósegédnek mondta magát. Megállapították, hogy pár napig Haverda Ferenc műhelyében dolgozott, ahol a helyi viszonyok kiismerése után, minthogy bizonyára más zsákmányhoz nem tudott hozzáférni, munkaadójának három tyúkját és a házban lakó Farkasházy Yilmosné egy tyúkját összefogdosta s azzal tovább akart állani. A négy dobozról semmit sem akart tudni. Egyikben majolika virágvázák, másikban tojás, harmadikban szalona és kolbász volt, negyedikben saját ruhája s csak annyit lehetett megállapitani róluk, hogy Békéscsabáról származnak. Yalószinüieg ott is munkába állt egy-két napra és onnan lopta el a holmikat. A rendőrség átirt Csabára a lopott dolgok származásának kipuhatolása végett, a szabólegényt pedig őrizetben tartják. Áprilisnek immár múló félbon levő második hete az idők krónikájában úgy lesz megörökítve, mint amely csaknem páratlanul marad a mai nemzedék emlékében. Hiszen volt hideg idő máskor is áprilisban, de hogy Szent Györgyöt előzőleg és követőleg egy-egy héten keresztül hasonló makacsságot fejtsen ki, mint az idén, arra igazán nem emlékeznek ama bizonyos legöregebb emberek sem. Két hét óta a hévmérő hajnalou- kint veszedelmesen kerülgeti a fagypontot, e mellett folyton északi légáramlat, úgy hogy a fagy és a dér állandóan Damokles kardjaként lebeg fölöttünk. Legkritikusabb volt a helyzet folyó hó 28-án, vagyis pénteken virradóra, amikor a hévmérő tényleg leszállt a fagypontig és csupán a szél akadályozta meg a dér képződését. Némi fagyot észleltek itt-ott, de az még szerencsére nem okozott sem a virágzó gyümölcsfákban, sem a gyenge vetésekben vagy veteményekben számba- vehető kárt. A hideg időnek legnagyobb hátránya az, hogy a vegetáció fejlődését akadályozza, ami igén kézen fék vő okoknál fogva nagyobb baj, mint bármikor volt. A legsúlyosabb baj a legelők és kaszálók gyengesége, amelyek dacára, a végleg elfogyott takarmány miatt, a jószágot nem lehetett tovább födél alatt tartani s ki kellett hajtani legelőre. Vigasztaló körülmény azonban, hogy a hideg idő csupán fejlődésben akadályozta a vetéseket és veteményeket, de kárt nem okozott sehol bennük, úgy hogy kedvezőbbre forduló idő mellett a jó termésbe vetett reményünk egyáltalában nem csorbult. Még egy reményünk van, nevezetesen hogy a hideg idő most kitombolja magát és hogy a májusi fagyoktól az idén meg leszünk óva. Zeneesiély a Komlóban. A közkedvelt vasárnap esti haugversen ma, 29-én este ismét meg lesz tartja, változatos és művészi műsorral. Hadi jótékonyság. Dr Major Simon lapunk .utján 20 koronát adományozott Gyula város rokkant alapjának. A Gyulai Általános Ipartestület házvételére adakoztak: Gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet 1000 K, Braun és Czinczár, Dobay Ferenc 500—500 K, Weisz Mór 400, Kátai Ferenc 250 K, Gyulai téglagyár szövetkezet, Im- plom János, Kalocsa István, Névery István, Reis- ner Emánuel cég, Reisner Ede 200—200 K, Barát István 150 K, Bisitz Elek, Gyepes Gergely, id. Jeszenszky Béla, ifj. Jeszenszky Béla, Kelemen Miklós, Kohn Dávid, Krizsán András, Kukla István, Licska Ferenc, Lindenberger János, Mi- hálik János, Néveri Antal, Soltész Béla, Somogyi János, Somogyi Lajos, Szabados János, Szepesi Sándor, Szikes Béla, Tóth Lajos, Werner Lajos, id. Szabó Antal, Bujdosó József, Tarjányi Árpád, ifj. Magyar István, Karácsonyi Mihály 100—100 K, Máder József, N. Szabados József, Schwert- höffer András, ifj. Gáspár József, id. Bakóh György, ifj. Biró György, Ladies Gyula, Billitz Sándor, Eisele János, Leopold Béla, Vértesi Arnold, Schriffert Pál, özv. Mayer Istvánná 50—50 K, Névery Albert, Szilágyi Mátyás 30—30 K, Mogyoróssy Gyula 25 K, Makray Sándor, Sárga Simon, Szarka Sándor, Baranyi László, Klinko- vits István, Kohlmann Károly, Békés Gyula, Ludvig József (órás) 20—20 K, Szegedi Gábor, Benkő János 10—10 K, Kovács Károly 5 K, Wallner Lajos 4 K. (Folytatjuk.) Feltűnő öngyilkosság keltett nagy szenzációt és mélységes részvétét Szentandráson, ahol vasárnap, folyó hó 22-én lolnay Ferenc a község egyik legtekintélyesebb polgárának leánya Emma atyja vadászfegyverével agyonlőtte magát, A viruló szépségű, müveit úri leány öngyilkossága olyan rejtély, amelyet sem bánatos szülei, sem ösmerősei nem tudnak megfejteni. Kedden délután temették el nagy részvéttel. Halálozások. Péchy Kálmán a szarvasi ta- rékpénztar főkönyvelője folyó hó 22-én hosszas, súlyos betegség után meghalt. — Ugyancsak meghalt Udvardy István mezőberényi vasúti állomási főnök folyó hó 22-én a gyulai kórházban. Mindkét derék férfiú elhunyta nagy részvétet kelt a szarvasi, illetőleg a mezőberényi társadalom körében. Nines perron-zárlal. A közönségre nézve rendkívül kellemetlen volt és rengeteg sok panasz is hangzott el miatta, hogy Csabán nem volt szabad éveken át a perronon tartózkodni. A szűk várótermekben volt összezsúfolva a közönség, vagy pedig az állomásépület előtti téren fagyoskodott. De nemcsak Csabán volt ez igy, hanem más nagy állomásokon is. A jó ég tudja, micsoda hadászati érdek fűződött ehhez a tilalomhoz. Most aztán végre jön az örömhír, hogy Budapest, Békéscsaba, Arad, Szeged, Orosháza és Temesvár állomásokra nézve a perronzárlat érvényét hatályon kívül helyezték. Tehát lehet már a perronon is sétálni és — várakozni ... Halálos vasnti szerencsétlenség. Köröstar- esán Gábor Ferenc odavaló lakost a katonai szolgálat alól felmentették azért, hogy a községi előfogatos teendőket teljesítse. Ebből a célból Gábor Ferenc egy kocsit rendelt meg Budapesten a melyet azonban a vasúti szállítás korlátolt volta miatt nem tudott megkapni. Elhatározta tehát hogy két lovával maga megy érte a kocsinak, a melybe befog és Budapestről pár nap alatt hazahajtat Köröstarcsara. A két lovát tehát a múlt héten Mezőberény állomáson feladta s azokat elhelyezték egy teherszállító kocsiban, a melybe maga is felszállt, hogy a lovakkal együtt utazzon Budapestre. Indulás előtt azzal a teherkocsival, a melyben Gabor Ferenc tartózkodott, Mezőberény állomáson tolattak, s e közben Gabor Ferenc kinézett a kocsi ajtaján. Tolatás közben a teherkocsik . erőseu ütődtek egymáshoz minekfolytán a Gábor Ferenc kocsijának ajtaja becsapódott s Gábor Ferencet úgy oda szorította, hogy azonnal szörnyet halt. Megindult a hatósági eljárás a felelősség megállapítása végett. Közgazdaság. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület folyó ho 23 au tartotta 53-ik évi rendes közgyűlését, amelyen 963 részvény képviseletében 9 5 részvényes jelent meg. A közgyűlésen Lukács György b. t. t. a megjelenésben akadályozva leven dr. Ladies László vezérigazgató elnökölt, aki a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Kóhn David titkárt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Lovich Ödönt és Dubányi Gyulát kérte fel. Az igazgatósági jelentés felolvasottnak tekintetvén, a felügyelő-bizottság jelentése pedig felolvastatván, mindkettő felszólalás nélkül tudomásul vétetett. A közgyűlés ugyancsak vita nélkül elfogadta az igazgatóságnak a 119.102 kor. 26 fillér tiszta nyereség-felosztására vonatkozó javaslatát s a részvény osztalékot ezúttal is 36 koronában állapította meg. Adományokra a következő összegek szavaztattak meg: Hadsegélyezési célokra .... 1000 K — f Gyulai Vöröskereszt Egyletnek. . 100 K — f Gyulai Női Kereskedelmi Szaktanfolyamnak ...................................100 K — f A Szanatórium helyi bizottságának 100 K — f Békésmegyei Pártfogó Egyesületnek 100 K — f Gyulai főgimnázium segélyalapjának ........................ 100 K — f A gyulai rendőrlegénységnek . . 100 K — f A Gyulán felállítandó ág. ev. templomra ..................................... . 100 K — f A Gyulai Ipartestületnek házvételi alapra........................................100 K — f Oro sháza község szegényalapjára . 50 K — f Nagyszénás közs. szegényalapjára . 50 K — f Gádoros község szegényalapjára . 50 K — f Nagyzerénd közs. szegényalapjára 50 K — f A Gyulai Nőegyletnek .... 50 K — f Békésm. Közkórház segélyalapjára 50 K — f Gyulai Ipartestületnek az elaggott iparosok segélyalapja javára . . 50 K — f A 8zentetornyai ág. ev. hitv. egyháznak templomépitési alapra . 50 K — f A Békésmegyei Múzeumnak . . 25 K — f A Békésmegyei Fehérkereszt Egyletnek ........................................ 25 K — f Gyulai Erzsébet-ápo'dának . . . 25 K — f Gyulai Izraelita Nőegyletnek . . 25 K — f Gyulai önkéntes Tüzoltóegyletnek 25 K — f Gyulai Polgári Leányiskolának 25 K — f Gyulai Tanítók Egyesületének . . 25 K — f A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesületének a gyulai fiókpénztárboz . . , 25 K — f Gyulai Iparosifjusági Egyletnek . 25 K — f Időközi adományozásokra . . . 409 K 16 f A közgyűlés alig egynegyedórai < sgyüttlét után befejeztetett. A Békésmegyei Villamossági r.-t. folyó hó 23-án tartotta meg XVII-ik rendes közgyűlését, melyen dr. Fábry Sándor volt főispánunk az A. Cs. E. Y. vezérigazgatója elnökölt. Az igazgatósági tagok közül résztvettek a közgyűlésen Döry Pál volt főispánunk, Hollós József kereskedelmi miniszteri műszaki főtanácsos, Mándy Bertalan debreceni máv. vasúti üzletvezető, dr. Márky János kir. közjegyző és Gergely Vilmos központi igazgató. A tárgysorozat kimagasló pontja volt, hogy a közgyűlés a társaság alaptőkéjét 500.000 koronáról 750.000 koronára emelte föl és ennek megfelelően határozott az alapszabálymódositás tekintetében. Az alaptőke fölemelése kapcsán remélhetjük, hogy a társaság telepe nagyszabású befektetésekkel fog bővülui s igy a fiözönség szükségleteinek kielégítése is minden várakozásnak megfelelő leend. Igazgatósági tagokul, mandátumaik lejárván, újból megválasztattak dr. Fábry Sándor és Mándy Bertalan igazgatósági tagok. A felügyelő-bizottság elnökévé dr. Bucskó Korioláa Gyula város főjegyzőjét választotta meg a közgyűlés, akit dr. Fabry Sándor elnök mint kipróbált munkaerőt meleg szavakkal üdvözölt. A közgyűlés beiekesztése után a társaság igazgatósága a telep munkásainak nyújtandó háborús segélyek kérdésében határozott, honorálván legmesszebbmenőén a munkások méltánylást érdemlő helyzetét. A tengeri moly elleni védekezés céljából, mint megírtuk, a földmivelésügyi minister elrendelte az előző évi termésből származó tengeri kóró, kukoricaszár (csutka, tengeri tuskó, a tengeri szárnak a földben maradt része) április végéig takarmányként való felhasználását, a megmaradt hasznavehetetlen résznek pedig trágyaként, vagy feltüzelés utján való megsemmisítését. Csak igy lehet megakadályozni, hogy a moly pille alakjában kikeljen a kukoricaszárból és az uj vetést megszállja s abban nagy pusztítást végezzen. Azt is közöltük, hogy gazdaközönségünk felirattal fordult a ministerhez, hivatkozván a mostani takar- mányinségre, kérték a rendelet végrehajtásának felfüggesztését. A földmivelésügyi minister dr. Lukács György orsz. képviselőnk közbenjárására haladéktalanul intézkedett a kérelem megvizsgálása tekintetében. Múlt szombaton leküldte Gyulára dr. Bakó Gábor állami rovartani állomási adjunktust, aki megtekintette az egyes határrészeken a kukoricaszárakat és megállapította, hogy a fertőzés veszedelme nálunk nem olyan nagymérvű, mint az ország déli részein s a gazdák méltányos kérelmét mérlegelve, a magával hozott felhatalmazás alapján május 15-ig kitolta a kukoricaszár megsemmisítésének határidejét. Erről a polgármester falragaszokon részletesen tájékoztat- je a gazdaközönséget. Rendelet a tej- és sajtárak országos maximálásáról. A hivatalos lapban rendelet jelent meg a tejárak országos maximálásáról. A rendelet a teljes tehéntejért követelhető legmagasabb árakat literenkint a következőképpen állapítja meg : Kis- és nagyközségekben: termelő és kereskedő közt 50 fillér, termelő és fogyasztó közt 54 fillér, kereskedő és fogyasztó közt 56 fillér. Bendezett tanácsú városokban : termelő és kereskedő közt 52 fill,, termelő és fogyasztó közt 54 fillér, kereskedő és fogyasztó közt 56 fillér. A rendelet megszegése, kijátszása, vagy meghiúsítása hat hónapig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető birsággal büntethető.
