Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

6 Békés 1917. január 14. fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. E keresmények bevallása alól azok az illet­mények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tár­gyául nem vehetők, mert annak elbírálására, váj­jon valamely készpénzbeli, vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó ne­gyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésre illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó já­randóságoknak az államkincstár megröviditésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, illetve az adott vallomásban a kincstár szándékos megrövidítésének, megkárosításának, az adóköteles foglalkozás vagy jövedelem szándékos eltitkolásá­nak cselekménye (1909. XI. 93. §-a) jövedéki ki­hágás, melynek birsága 1—8 annyi mint az ösz- szeg melylyel az államkincstár mei károsittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a köz­adók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői e vállalatoktól húzott já­randóságairól vallomást nem adnak, ezeknek illet­ményeit az illető vállatok és egyletek kötf lesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fi­zetéseiket állami vagy államkezelés alatt áló köz­alapítványi pénztárból húzzák, e pénztárak által kifizetett illetményeikről vallomást adni nem köte­lesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján köz­pénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tár­gyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IY. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Gyula, 1917. január 1. SZIKES GYÖRGY 7 1—1 adóügyi tanácsnok. A cs. és kir. hadügyminisztérium a felmentett tartalékos tisztek, tisztjelöl­tek, katonai hivatalnok jelöltek, valamint a tartalékos és póttartalékos hadapródjelöltek részére a Védtörvény Utasítás 4. részében előirt főszemlének (Hauptrapport) megtartá­sát rendelte el. A föszemlét a hadki­egészítő parancsnokságok január 31-én délelőtt 9 órakor fogják meg­tartani. Megjelenni kötelesek az összes fent említett hadseregbeli tisztek, azok ki­vételével, akik vasúti szolgálatot teljesítenek, vagy pedig katonai vasúti hatóságnál, vagy katonai hajózási hatóságnál működnek. A je­lentkezők tartoznak magukkal hozni kineve­zési okmányaikat, illetve katonakönyveiket, felmentésükre vonatkozó okmányaikat, és a politikai hatóság (főszolgabíró, polgármester) által igazolt személykimutatást (Personal­nachweis) A tisztek és tisztjelöltek illetékes hadkiegészitőparacsnokságukuál, a hadapród­jelöltek pedig a tartózkodási helyükhöz leg­közelebb eső hadkiegészitöparancsnokságnál jelennek meg a szemlén. A tisztek egyen­ruhában, szolgálati jelvénnyel, a zászlósok, badapródok, s hadapródjelöltek polgári öltö­zetben. A megjelenés alól a hadkiegészítő parancsnokság a következőket menti fel: a) a betegeket orvosi bizonyítvány alapján ; b) a hitoktatókat és a hitközségek egyedüli lelkészeit, ha felettes egyházi hatóságuk kéri felmentésüket; c) távolfekvő községek egyet­len orvosát és gyógyszerészét, ha helyettest nem kaphatnak, s felmentésüket a járási ha­tóság kérelmezi. Egyéb rendkívüli, vagy halaszthatatlan esetben a felmentés csak a pótszemlén való megjelenés kötelezettsége ellenében adható meg. A felmentési kérvények legkésőbb 22-ik- éig terjesztendők a hadkiegészitőparancsnok- sághoz. is i_i Hirdetmény. A Részvénytársulati Gőz­malom igazgatósága közhírré teszi, hogy a m. kir. minisztérium 3652 - 1916. szám alatt kiadott rendelete alapján az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet által a tengeri csírátlanítással megbizatván, tengerit csakis úgy dolgozhat fel, ha a feldolgozásra átadott tengerit a fel­dolgoztató csirátlanittatja. Felhívja a malom a gazdák figyelmét arra, hogy a csírátlanítás végett átadott ten­geriért őrlési vagy darálási dijat nem fizet­nek. A malom minden métermázsa tengeriből 10 legfeljebb 12 kiló csirát von el, s ezért az illető gazdának a tengeriért járó maxi­mális árat vagyis 35 koronát megfizeti. Ezenfelül minden métermázsa olyan tengeriért, amelyet a gazda csirátlanitaui átenged, kü­lön 3 korona jutatmat ad, vagyis 10 kiló csira után az illető gazdának összesen 65 koronát fizet, s őrlési vagy darálási dijat fizetni nem kell. Figyelmezteti a malom a közönséget arra, bogy a tengeri a csira elvonásával táp- értékéből semmit sem vészit, sőt éppen táp­ereje fokozódik, mert a csira olajos volta miatt az állat által megemésztve nem lesz ; a csira az, amitől a tengeri-liszt és dara megkeseredik, tehát aki tengerijét csirátlanit­tatja csak nyer ez által, mert jobb, tartósabb lisztet, illetve darát nyer. Közli a malom a közönséggel azt is, hogy a csirátlanitás oly célból történik, hogy a csirából finom étel-olaj préseltessék, s a kormány ez által az olaj hiányon s a glycerin hiányon is akar segiteni. Azt tudjuk, hogy az olajra mennyire szükség vau minden nap, a glycerinre pedig a badvezetőségnek van nagy szüksége robbantó szerek gyártásánál. Aki tehát tengerijét csirátlanittatja, nemcsak magának szerez hasznot, hanem egy­szersmind a közélelmezés ellátását és hadi­szerek gyártását segíti elő, tehát hazafias kötelességet is teljesít. Figyelmezteti a malom a közönséget arra is, hogy a jövőben a hét első 4 napján őröl, mig a két utolsó nap darál. 836 5-5 Igazgatóság. Köröspart-utca 1 /■ 43. számú JlI d Z szabad kézből eladó! Értekezni lehet Kossuth Lajos-ut 22. sz. 1 ^ 8296 - 916. szám. Hirdetmény. Békés község elöljárósága a bél­megyeri pusztára gyakorolható va­dászati jogát, 1917. január 29- én d. e. IO órakor Békés község­háza tanácstermében tartandó nyil­vános árverésen haszonbérbe adja. Feltételek a számügyi jegyzői hivatalban tudhatok meg. Békés, 1917. évi január 9-én. Békés község elöljárói hivatala. Kocsor András Hídvégi Imre jegyző. ío l—l biró. Öntött törött­vasat (ócskavas) min- <,l^| dennemii öntött­vas géprészt stb. állandóan IT vásárol "Vl Schillingen Lipót vaskereskedő Gyula és Békés Gyulai telefon 62. 352 4—6 Békési telefon 12. A Pejréten levő 22 és fél hold földemet tanyával e la d n á m. Ugyanott eladó 2 igás kocsi, eke, taliga, 1 vas borona, egy pár szerszám. Értekezni lehet Balassa Arpádné­nál az Újvárosi Olvasó-Körben. 2 darab Békésmegyei Takarékpénz­tári Egyesület Ajánlatokkal for­dulni e lap kiadó- hivatalához, vagy B az illető pénzinté­zethez, vagy a rész­vények tulajdonosához : özv. Németh Mihályné úrnőhöz Hódmezővásárhely, IV. Kinizsi utca 10, szám. 12 f-1 Egy/riir zongora megvételre kerestetik. Cím a kiadóhivatalban. 14 1-1 337-917. Hirdetmény. Gyula város tanácsa, mint első­fokú iparhatóság, az iparhatósági megbízottak választását el­rendelvén, annak határidejéül 1917. évi január 27-ik napját állapí­totta meg, s választási helyiségül a városháza nagytermét tűzte ki. A vá­lasztás kezdődik délelőtt 8 órakor és tart délután 4 óráig. A választás sza­vazatlapok által történik. Választható mindazon iparos, vagy kereskedő, ki a választási laj­stromba felvéve van. Választandó a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság mellé: 10 keres­kedő és 10 iparos; a gyulai járási fő- szolgabiróság mint elsőfokú iparható­ság mellé: 10 kereskedő és 10 iparos. A szavazás eredménye a szava­zás lezárta után összeszámoltatván azonnal kihirdettetrii fog. Gyulán, a városi tanács, mint első­fokú iparhatóság 1917. évi január hó 8-án tartott üléséből. _ ■■ Dr. Lovich Ödön 9 1 — 1 polgármester. Gyulán 1917. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents