Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

1917. január 14.

Békés

A tavaszi vetőmag biztosítása érdekében a vármegye alispánja feliratot intézett a földraive- lésügyi miniszterhez, hogy a vármegye gazdaközönsége részéről bejelentett mennyiségű vetőmagot teljes egészében és kellő időben bocsássa rendelkezésre. A vetőmag szükséglet feltűnően nagy, aminek oka az, hogy a vármegye egy részében a vizes évek miatt egyáltalán semmi, vagy igen rossz termés volt és a gazdák beszerezni sem voltak képesek a vetőmagot A kiutalni kért mennyiség tavaszbuzából 2539, árpából 5400, zabból 1440, tengeriből 3300 és kölesből 17 mtmázsa. A vetőmag ára a feladási állomáson számítva zsákkal együtt tavaszbuzából, árpából, zabból és fajtengeriből mtmázsánként 55 K, közönséges tengeriből 51 és kölesből 50 korona 1 sz. A főispán felterjesztésében rá mutat arra a fontos érdekre, mely az összes gazdasági területeknek kellő időben való bevetését teszi szükségessé és ezért olyan intézkedést kér. hogy a tavaszbuza február 10 ig, árpa és zab február végéig, a többi vetőmag pedig március közepéig rendeltetési állomására megérkezzenek.

A seríéshizlalók figyelmébe A hadsereg sertéshús és zsirszükségletének biztosítására a hadügyminiszterim sertésátvételi bizottsága és ennek bizományosai vásárolhatnak sertéseket, a 3172—1916 számú miniszteri rendelet érielmében az alispán engedélyével kiutalt sertések pedig a közélelmezés biztosítására a belügyminisztérium rendelkezésére vannak lekötve és azokat megbízásból a Haditermény r.-t. kiküldöttei jogosultak átvenni. Miután sok esetben félreértések állottak elő és a hadügyminisztérium sertésátvételi bizottsága által oly sertések is leköttettek és átvétettek, amelyek a belügyminisztérium illetve a köz- élelmezési hivatal rendelkezésére állanak, báró Kürthy Lajos a közélelmezési hivatal elnöke külön leirattal figyelmeztetni rendeli a sertéshizlalókat, hogy mindazon sertések, amelyek alispáni engedély alapján hizlaltatnak, külön hozzájárulása nélkül semmi más célra igénybe nem vehetők és csakis a Haditermény r.-t. részére adhatók át. Ismételve ez utón is figyelmeztetjük ezért a sertéshizlalókat, hogy alispáni engedélylyel hizlalt sertésüket átadás végett 14 nappal megelőzőleg a vármegye alispánjához jelentsék be és csakis a Haditermény kiküldöttének adják át.

Tavaszi állatvizsgálatok. A fóldmivelésügyi

miniszter az állatorvosok egy részének hadbavo- nulása következtében a tavaszi állatvizsgálatok megtartására vonatkozólag kivételes intézkedéseket tett. E szerint a tavaszi általános vizsgálatot csak azokban a községekben kell megtartani, a melyekben takonykor és rühkór esetek voltak, a hol a községi állatorvos itthon van, vagy a melyekben — fia községi állatorvos nincs is itthon — m. kir. állatorvos székel. A többi községekben az általános tavaszi állatvizsgálat elmaradhat, intézkedés történt azonban, hogy ily helyeken a megtartandó lóosztályozás alkalmával a lovak egészségügyi szempontból is megvizsgáltassanak.

Gyönyörű hátasló eladó.

______ Kocsiban is használható. ______

Gy

ula Kossuth-tér 9. sz. alatt.

V

AN SZERENCSÉM a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy Gyulán folyó liő 20-án szombaton, Városház-utca 1. sz. alatt (Vég féle házban) levő

MT mészárszékem megnyitom

hol húsevő napokon marha és borjúhús kapható.

Szives pártfogást kér R 0 T H J Á N 0 S

19 1-2 mészáros.

ugyanott egy jó tanulónak felvétetik, házból való fiú ■

Éladó vagy kiadó üzlet!

Egy harminc év óta fennálló fűszer-, liszt- és kenyériizlet haláleset miatt eladó, esetleg kiadó!! . Értekezhetni lehet Reisner Zsanka 6 tőzsdéjében. 1—l

Pk. 2006—1916. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulírott bírói kiküldött a vhajtási törv. 60. te. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbíróságnak 1916. Pk. 2006. sz. végzése következtében dr. Tury Ferenc gyulai ügyvéd által képviselt Z. Szabó Sára dobozi lakos javáia, Z. Szabó Zsófia és társai dobozi lakos ellen 650 K 72 f, s jár. erejéig foganatosított kiel. végr. utján le- és felülfoglalt és 2050 koronára becsült egy tarka vörös szőrű fejős tehén, egy tarka szőrű bika borjú és egy tarka szőrű üsző borjú uyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek Doboz község házánál leendő eszközlésére 1917. évi január hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az ingóságot készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni.

Gyulán, 1917. január hó 3. napján.

CSIKÓS

20 1 — 1 kir. kiküldött.

Eladó ház.

Báró Wenckheim Béla-utca 12. és Corvina utcára nyúló II. számú ház szabad kézből eladó. Bővebbet a fenti szám alatt lakó tulajdonossal. 18 1—2

2237/1—1916. A gyulai kir. törvényszéktől

Hirdetmény

csődönkiviili kényszeregyezségi ügyben.

A gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Pletenik Józsefné, szarvasi fűszer és vegyes- kereskedő kérelmére (képv. Dr. Salacz Elemér szarvasi ügyvéd) a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást megindította s vagyonfelügyelőül Silberstein Fülöp szarvasi kereskedőt kirendelte.

A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket

1917. évi február hó 25 ig napjáig bezárólag a 4070—1915. M. E. számú rendelet 43. §-ában irt jogkövetkezmények terhe alatt a rendelet 28. §-ában előirt módon jelentsék be és az érdemleges tárgyalásra követeléseikről szóló váltóikat és egyéb okirataikat hozzák magukkal.

Az egyezség érdemleges tárgyalására határnapul 1917. évi február hó 1 napjának d. e 9 Óráját a kir. törvényszék 43—44. számú hivatalos helyiségébe kitűzte.

Az eljárás megindításának joghatálya a mai napon állott be.

Gyula, 1917. évi január hó 2. napján.

Dr. Frailer Jenő s. k. kir. törvényszéki kiró.

A kiadmány hiteléül:

Kovács Albert

17 1—1 s. h. tisztv.

Hirdetmény

a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1917. évi január 20-ig a tökekamat- járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tökekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely föld-, ház-, keresetadó, bányaadó valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója' által közvetve, vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a kővetkező jövedelemforrásokból, úgymint :

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tökéből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából ;

d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez ;

e) külföldön fekvő föld, vagy házbirtokból,

.>

ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

f) az állam vagy

g) a törvényhatóságok által kibocsátott, s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

h) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok, vagy folyó számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tökéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tökéből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel:

1. a fentebb említett magyar államkötvények.

2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények,

3. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tökék kamataira nézve.

Az ezen kamatok után járó tökekamat adót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állampénztár, a 2. és 3. alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezönek rovására vonja le, s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb h) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tökék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani.

Ugyanis a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

aa) a kifizetett kamatok összegét évnegye- denkint, minden év március, junius, szeptember és december utoló napján;

bb) a tőkésített kamatok összegét félévenkint minden év január és julius utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tökéhez irt kamatokból visszatarthassák.

A tökakamat és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1914. évi adótartozás alá az 1913. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be.

A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazok az adózók, kik a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-ckk 93. (az 1913. 50.000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében bűntetteinek.

Gyula, 1917. január hó 1.

SZIKES GYÖRGY

8 1—1 adóügyi tanácsnok.

Hirdetmény.

a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1917. évi január hónapjában állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek nyug- avagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivök, pénztárnokok, s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelök, irók, művészek, hivatalszolgák stb. stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken január 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonns, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés-jegyzékét az adókivetö hatóságnak nyújtsa be.

Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk