Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

1917. március 11. Békés 3 Jótékony adomány. Bárdos Ignácné Schwim­mer Böske a szegény hadi árvák vagy támoga­tásra szoruló gyermekek között leendő szétosz­tása az izraelita nőegyletnek 50 koronát küldött, mely adományért hálás köszönetét mond Weisz Mór elnöknő. Szeghalmi Gyula előadását elhalasztották. A Szegénygyermekeket Felruházó Egyesület által március 15-ére tervezett és multheti lapunkban jelzett estélyt Szeghalmi Gyula közbejött beteg­sége miatt el kellett halasztani. A jótékonycélu estély valószínűleg április első felében lesz meg­tartható. Árvizveszedelem Időjárásunkról sróló tudó­sításainkban már hetek óta refrénszerüleg ama óhajunknak adunk kifejezést, vajha márciusban egy csepp eső se esnék. Mintha éreztük volna, hogy ez a kívánságunk nem fog teljesülni, amint nem teljesült tavaly, s két esztendő előtt sem, amikor szintén a márciusi eső, amely valóságos méreg a buzavetésre, egyik erős tényezője volt a termés kedvezőtlenségének. A perhorreskált eső — sajnos mindjárt a hét elején, tehát március első napjaiban beállott és pedig ugyancsak bősé­ges mennyiségben. Egész napokon és éjszakákon által esett nagyon kis szüneteléssel, úgy hogy a hó a földökén is teljesen elolvadt, a laposabb föl­deket pedig, különösen ott, ahol a tél fagya még föl nem olvadt, sik viz borítja el. Es újra felfa­kadt a vadvíz is, a kutak ismét szinültig tele van­nak, a pincék túlnyomó részét is elborítja a viz. Szeretnénk hinni, hogy a márciusi eső ezúttal nem okozta mégsem á vétésekben a múlt esz­tendei károkat, de ez a reménységünk csak akkor valósulhatna meg, ha három hétig igazán nem volna több eső. Erre azonban, mindazonaltal hogy a légsulymérő péntek és szombaton lényegesen emelkedett, különösen a lapunk zártakor észlelt nagy beborulás miatt igen kevés kilátás van. Az eső, mint az előrelátható is volt, tömeges hóol­vadást okozott folyóink eredeténél. Szerdán egy­szerre 3 métert áradt a viz, úgy hogy a vizsza- bályozó társulatok minden vonalon megtették a szükséges óvintézkedéseket. A vízállás folyó hó 10-én, vagyis tegnap reggel 8 órakor Gyulán a Fehér-Körösön 534, Bemeién a Fekete-Körözsön 636, Békésen a Kettős-Körözsön 704, Gyomán a Hármas-Körözsön 598 cm volt. A tegnapi nap fo­lyamán is, bár lassúbb tempóban áradt, de fel­sőbb vidékről lassúbb apadást jelentenek. A gyepmesteri teendőket Kovács József vállalkozó hadbavonulása és feleségének betegsége miatt, a város kénytelen volt házi kezelésbe venni. Ez a rendszer azonban nem vált be, az alkalma­zott felügyelő jobb állást kapott és eltávozott, sőt a segédmunkások is lassanként elhagyták a városi szolgálatot. Kovács Józsefné időközben visszanyerte egészségét és hajlandónak nyilatkozott az üzemet újból visszavenni, azzal a feltétellel, ügyi kérdés, minthogy a szegénység alapja álta­lában a betegség és a szegényügy elsősorban is a fertőző kórok terjesztése által válik a közre veszedelmessé. (Úgy van!) Csak egy rövidke futó pillantás is mily széles körét, mily nagy horderejét tárja fel azok­nak a közkérdéseknek, melyek helyes megoldása a szociális boldogulás megannyi biztosítékát alkotja. Valamennyi elősorolt kérdésnél fontosabb és elsősorban szintén szociálhigiénikus kérdés napjaink égető fontosságú kérdése: a rokkant­ügy. (Halljuk ! Halljuk !) Azok, akik a haza szol­gálatában egészségüket, testi épségüket vesztet­ték el és munkaképtelenek lettek vagy legalább is megcsökkent a munkaképességük : méltán kö­vetelhetik a köztői, hogy megadja nekik mindazt a kárpótlást, amit megadnia módjában áll, egész­ségüket, testi épségüket, munkaképességüket egészben vagy legalább részben állítsa helyre és gondoskodjék arról, hogy csökkent munkaké­pességgel is tisztességesen megkereshessék ke­nyerüket. Magasztos és becsületbeli kötelessége az államnak a rokkantak egészségének, munka­bírásának helyreállítása, szociális helyzetének ily rendezése. (Helyeslés) T. ház! A szociálishigiéne fontosságáról órákat lehetne beszélni, az annak körébe tartozó nemzetvédő jelentőségű kérdések horderejét kü- lön-külön hosszan lehetne fejtegetni. Én azon­ban beérem ezúttal azzal, hogy rámutatok e kér­dések regenerativ jelentőségére (Halljuk! Hall­juk !) A békében újjá kell építenünk ezt a sokat szenvedett szegény hazát. Az újjáépítés munká­latai közül egy sem fontosabb, mint az élet, az egészség biztosítása, a normális népszaporodás lehetővé tétele, erős ellenálló, munkabíró nemze­dékek felnevelése. (Élénk helyeslés) ha a város a szabályrendeletileg megállapított, hektóliterenkénti 56 fillér tisztítási dijat, a meg­drágult viszonyoknak megfelelően legalább 80 fil­lérre felemeli. Miután tény, hogy úgy az embert munkaerő, mint a lótartás igen drága, a kért mérsékelt áremelés kilátásba helyeztetett részére. A legközelebbi közgyűlés fog foglalkozni a sza­bályrendelet ezen pontjának módosításával, Ko- vácsné pedig az üzemet addig is megkezdette. Halálozás- A kápolnatéri ősi Uferbach ház­ban Mors Imperátor utóbbi időben sűrűn teszi látogatásait. Alig két hét előtt hántoltuk el mélysé­ges részvéttel őzv. Dutkay Bélánét, most újabb ha­lálesetről kell számot adnunk. A boldogultnak nagy­nénje, egyben ház tulajdouostársa Uferbach Agnes követte szeretett unokahugát az örök földi sírba. A derék nő magas kort, 78 esztendőt élt és rövid szenvedés előzte meg halálát. Tulélie testvéreit,, akiknek gyermekei s azok- hozzátartozói állották körül koszorúkkal borított ravatalát. Szerdán dél­után temették el a rom. kath. egyház gyászszer­tartása szerint, a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira! Álhir gyilkosság és öngyilkosságról. Egy 78 éves öregasszonyt, özv. Szigeti Gáborné Hollósi Kebekát a szomszédok folyó hó 6-án reggel Hajós-utca 8. szám alatti lakásán halva találták. Feltűnt nekik, hogy a máskor korán kelő asszony még nem jött ki szobájából és kopogtatásra sem ad életjelt. A szobaajtó belülről kulcscsal volt bezárva, s mivel rosszat sejtettek, az ajtó egyik kitört és papírral beragasztott üvegkarikáját be- szakitották. Szigetiné ott feküdt mozdulatlanul a szoba közepén, félig felöltözötten. Hozzátartozói bejelentették az esetet a rendőrségen, honnan dr. Kurtuc Valéria tisztiorvos és Elek István detektív kiszállottak a helyszínére. Megállapították gondos vizsgálat után, hogy az ajtó és ablakok belülről rendesen bevoltak zárva és a szobában teljes a rend, onnan semmi sem hiányzik. Kihallgatták a viszonyokkal ismerős szomszédokat és rokonokat, akik nem tudtak semmi olyan körülményről sem, amelyből az asszony esetleges öngyilkosságára lehetne következtetni. Arról pedig szó sem lehet, hogy valaki a szobába behatolt volna és erőszak­kal oltotta volna ki az öreg nő életét. Egészen bizonyos, hogy szivszélhüdés okozta halálát^ Az ügyészség semmi okot nem látott fenforogni a beavatkozásra és megadta a temetési engedélyt, így a városszerte megindult fantasztikus plety­káknak, hogy az öregasszonyt meggyilkolták, vagy maga öngyilkossá lett volna, semmi alapjuk sincs és nem egyebek asszonyi fecsegésnél. Ellopták a város szénáját. Gyula város fövenyesi majorjából, amely Gog Mihály mezőőr hadbavonulása miatt az asszony őrizetére van bízva, márc. 2-án virradóra 2 szekér szénát el- loptakA rendőrség kinyomozta, hogy a 600 korona értékű takarmányt Oláh János vitte el, aki külön­Mind e nagy feladatok a szociálhigiéne kö­rébe tartoznak. A feladatok oly óriásiak, hogy a koncentrikus kezelést teszik szükségessé A köz- egészségügy és a népjólét összes nagy kérdéseit koncentrálnunk kell egy központi állami hatóság­nál, nevezzük azt 'közegészségügyi ministerium- nak, népjóléti hivatalnak vagy bárminek. De nem maradhatnak ezek a nagy kérdések szétszórtan külön-külön hatáskörökben. A közegészségügy nem maradhat a heterogen nagy ügykörök egész tömegét felölelő belügyministerium. egyik aláren deltebb osztályában. A munkásbiztositás és a munkásjóléti intézmények ügyét is ki kell vonni a különböző szakministeriumok köréből és a szociálhigiénikus központi hatóság hatáskörébe utalni. A rokkantügyet is legelőnyösebben ebbe a koncentrált ügykörbe lehetne beosztani. Az cjsszevaló kérdések ily koncentrációja lehetővé teszi egy nagyszabású, egységes elvekre alapított népesedési politikának inaugurálását, amely nemcsak az e téren eddig elkövetett kardi­nális mulasztásokat volna hivatva jóvátenni, ha­nem a világháború által oly rémesen szenvedet emberanyagnak regenerálását is eredményesen közvetíthetné, alapját vethetné meg olyan terv­szerű embergazdaságnak, emberi erő-ökonomiá- nak, mely egy nagyarányú jövő nemzeti fejlő­dés legbiztosabb zálogát alkotná. Minthogy át vagyok hatva a szociálhigiéni­kus kérdések fontosságától és annak tudatától, hogy nemzetünk jövő boldogulása nagyrészben függ attól, hogy mikép vagyunk képesek felka­rolni és hatályú kölcsönözni e nemzetfentartó nagy kérdéseknek, egész melegséggel vagyok bátor e nagyon fontos kérdéseket a mélyen t. háznak és kormánynak figyelmébe ajánlani. Ma­gát a ministerelnöki jelentést elfogadom. (Élénk éljenzés jobbról) ben, a várostól azon a környéken földet is bérel. Egyrészét saját tanyájára vitte, nagyobb részét pedig Szabó Károly 63 száma pályaőrnek juttatta, aki az elszállításban neki segédkezett. A szénát elkobozták és a tettesek ellen, akik a lopást beis­merték, az eljárást megindították. A kondorosi csárdásné halála. Gyomán, a póhalmi pusztán, vejónél Vaszkó Gáspár kerék­gyártónál csendes elvonultságban élte végnapjait az Arany János gyönyörű versével halhatatlanitott „Csárdabeli szépasszonyíl Reguliné, született Jarebin Klára 84 éves korában folyó hó 3-án meghalt s hült tetemei 5-én délelőtt a róm. kath. temetőbe tétettek örök nyugalomra. Vele a ro­mantikus csárdái betyáréletnek talán utolsó szem­tanúja költözött el az árnyékvilágból. Eeguli Györgyné, kinek első férje Edelmann Mihály volt, a múlt század ötvenes éveiben lett kondorosi csárdásné. Abban az időben, mivelhogy még vasút nem volt, a csárda nemcsak az elfáradt lovaknak volt itató s etető állomása, hanem az utazó kö­zönségnek és vele az úri rendnek is. Ilyenkor a a Csárdabeli szépasszouy« főztét sok utas meg- izlelte és borát még többen kóstolgatták. Mon­danunk sem kell, hogy vármegyénkben a kondo­rosi csárda volt a leghíresebb, mert nagy országút mentén, minden falutól, várostól messzire esett, de nem csupán a pusztaságban való fekvése, ha­nem a benne lakó szépcsárdásné és annak főzte tette a csárdát nagyhírűvé. Hires volt a csárda arról is, hogy több falu és város gulyái szoktak körülötte találkozni, no meg a betyárok is meg­meglátogatták. Az absolut rendszer alatt a csár­dával szemben direkte zsandárkaszárnyát építet­tek a csárdába járó betyárok elriasztására. Regu- liné idejében volt legtöbb futóbetyár látoga­tója is: Babály Gyuri hires zsiványt a csárdásné többször kiszolgálta, egyszer feltűnt neki a kocsi­ban lópokróccal letakart csomag, melyben diny- nyét vélt találni s föllebbentá a takarót, mely alatt egy halom különböző lőfegyvert látott. Mi­dőn a betyár kocsija a csárdát elhagyta, a csár­dásné egy lovaslegénnyel azonnal megüzente a legközelebbi Mitrovszki uradalmi ispánnak a lá­tottakat, aki meg Kovák szarvasi csendbiztost ér­tesítette a betyárjárásról s megindult a betyár üldözése, akit harmadnapra a csorvási csárdában agyonlőttek. Reguliné a kondorosi csárdában meg­érte azt is, hogy a hires, csárda körül község ala­kult és csárdája afféle községi vendéglővé vedlett, amelyből utoljára ő is kiköltözött s azóta elve­gyült az emberek között az ismeretlen szürkeség­ben, visszaemlékezéseinek élve s elábrándozva a tégi romantikáról, amely elmúlt örökre s vissza nem tér soha többé. A nyári időszámítás. A belügyminiszter értesítette a vármegyét, hogy múlt évben bevált nyári időszámilás, vagyis az óramutatóknak egy órával előretolása április 1-én veszi kezdetét és október 1 -éig marad érvényben. Az uj rend a vasúti menetrendet és a hivatalos órákat semmi tekintetben nem változtatja meg. Eljegyzés. Somogyi Imre hírlapíró, 2-ik hon­véd gy. ezredbeli tiszthelyettes f. hó 10-én elje­gyezte Jesztl Olgát Gyulán. (Minden külön érte­sítés helyett.) Katonai rendőrség Szarvason. A közvilágí­tás megrosszabbodása, de főleg a rendőrség lét­számának nagy megcsökkenése következtében a szarvasi közbiztonság mind botrányosabb állapotba kezdett jutni. A lopások, betörések egymást érték és legutóbb már fényes nappal is történt ilyen bűncselekmény. Ilyen körülmények között min­denki hálás az ott állomásozó m. kir. 23-ik hon­véd gyalogezred pótzászlóalj parancsnokságának azon üdvös elhatározásáért, amellyel katonai ren­dőrség felállítását határozta el- A katonaság ez uj intézménye március 1-én kezdte meg működé­sét. A legénység száma 25 és vörös karszalaggal van felismerhetővé téve. Parancsnoka Surányi Lajos főhadnagy, aki a civil életben Besztercebánya rendőrkapitánya. Halálozás. Bariss Árpád kondorosi gyógy­szerész rövid szenvedés után 46 éves korában f. hó 2-án elhunyt. A halálozás nagy részvétet kel­tett Kondoroson, mert a korán elhunyt gyógy­szerész élénk részt vett a község társadalmi éle­tében. Temetése vasárnap délután volt nagy rész­vét mellett. Gatyás ölyvet fogtak. Sárkány György szarvasi földesgazda örmenyzugi tanyáján gyönyö­rűen fejlett gatyás ölyvet fogtak. A harcias raga­dozó madár az őt megfogni akaró muszkafogoly kezét csőrével felhasitotta. Csak nehezen tudták megfékezni a fogságában is veszedelmes madarat, mely különben a leghasznosabb pusztítója a me­zei egereknek. A fogságba jutott ragadozó ma­darat tulajdonosa hurokkal megfojtotta s kitöme- tése végett Csabára küldötte.

Next

/
Thumbnails
Contents