Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

4 Békés 1917. március 11. Gyilkosság Békéscsabán. Folyó hó 4-én egy vasúti őr jelentést tett Békéscsabán, a rendőrség­nél arról, hogy az öntözőrét csatornájában egy ismeretlen hulla fekszik. A hatóság által fogana­tosított nyomozás megállapította, hogy a hulla tel van öltözve. Bakkancs, szőrharisnya, nadrág, és ruha van rajta. Körülötte sapkája és keztyüje. Hason fekszik, feje hátsó része be van ütve, úgy hogy agyveleje kilátszik, a koponyacsont darabjai pedig a jégén el vannak szórva. A vérnyomok azt mutatták, hogy az embert még az árokparton vezető ösvényen ütötték fejbe és amint a parton lefordult, az átjáró palló elé húzták. A nála meg­talált fogoly igazolvány szerint az elhalt a Weisz Ede békéscsabai lakoshoz beosztott Bjelov István orosz hadifogoly. A kir. ügyészség intézkedésére dr. Artimovics Gábor békéscsabai kir. járáshiró a hulla orvostörvónyszéki boncolását foganatosította. A tettes eddig ismeretlen. A nyomozás folyamat­ban van. Kátfnrási segély. Pusztaföldvár kincstári telepes községnek mélyfúrású kutak létesítésére az aradi kincstári jószágigazgatóság 5000 korona államsegélyt utalványozott. Katliolikus francia pap francia órakat Tállal. Bőveb­bet a kiadóhivatalban. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárn- gyár R.-T. folyó hó 4-én délelőtt 10 órakor tar­totta meg dr. Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt XVII. évi rendes közgyűlését, melyen 10.761 részvény képviseletében 39 részvényes jelent meg. Dr. Lukács György lendületes szavakkal elmon­dott elnöki megnyitó beszédje után, szívélyesen üdvözölve megjelent részvényeseket, megállapította hogy a közgyűlés napja és tárgysorozata egy bu­dapesti, egy temesvári és egy nagyváradi napi­lapban, továbbá a »Békés«-ben is alapszabályszerü módon és időben lett meghirdetve, s miután igy az alaki követelmények betartva lettek, a közgyű­lést minden irányban határozatképesnek jelentette ki, s jegyzőkönyv vezetésére dr. Major Simon, annak hitelesítésére pedig Dobay Ferenc és Bo- doky Kálmán részvényeseket kérte fel. Ezután Spielmann Gyula irodafőnök felolvasta az igazga­tósági és felügyelő-bizottsági jelentéseket, melye­ket a bemutatott zárszámadásokkal együtt a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vett s melyeknek értelmében a mérlegszerinti 436.247 kor. 51 fillér nyereményből 35.624 kor. 75 fillér a tartaléktőke gyarapítására, 19.124 kor. 53 fillér alapszabály­szerü jutalékokra, 180.000 kor. osztalékra, 160 000 kor. leltárkiegészitő tartalékalap létesítésére, 25 000 kor. nyereségátvitelre s végül a fennmaradó 16.498 kor. 21 fillér hadisegélyezésekre, tisztviselői jutal­mazásokra és előre nem láthatókra fordítandó. A felmentvény úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizottságnak az 1916. üzletévre mega­datott s elhatároztatott, hogy a szelvényenként! 9 kor. osztalék a 16. számú szelvény ellenében március 5-étől kezdve fizettessék ki és pedig Gyulán: a gyár irodájában és a Békésmegyei Ta­karékpénztár Egyesületénél, Temesváron: a gyár­telep irodájában és a Magyar Hitelbank fiókjánál, végül Budapesten: a M. Ált. Hitelbank főpénztár­nál. A tárgysorozat 4. pontja során igazgatósági tagul a jelenlegi 5 éves ciklus hátralevő négy évre szóló megbízatással, a Magyar Általános Hitelbank képviseletében megjelent Ervin Kálmán igazgató ajánlatára, egyhangúlag Zerkovits Emil választatott meg. A tárgysoiozat 5. pontjával kap­csolatosan tárgyaltatott dr. Ladies László igazga­tósági tagnak alapszabályszerü időben az elnök­séghez írásban beadott azon indítványa, hogy a felügyelő-bizottsági tagok száma 11-ről 12-re emeltessék fel, s hogy ennek az indítványnak el­fogadása esetén már a mai közgyűlésen 12 felü­gyelő-bizottsági tag választassák meg. A közgyű­lés dr. Ladies László indítványát egyhangúlag elfogadta és ez indítvány folyományaként, 3 évre szóló megbízatással, az igazgatóság javaslatára felügyelő-bizottsági tagokul a következő 12 rész­vényest választotta meg : dr. Márki János, dr. Berkes Sándor, dr. Follmann János, Lukács Sán­dor (Budapest), Lukács Endre, dr. Vámos Géza (Szolnok), Vilsmeier Antal (Temesvár), Lindner Armin (Temesvár), Popper Zsigmond (Temesvár), Kliment Ferenc, Tanczik Lajos, Haan Béla (Csaba) Miután szóbeli indítvány nem tétetett, elnök a közgyűlést a részvényesek lelkes éljenzése közben berekesztette. A Gyulai Tejszövolkezet vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta XV. évi rendes közgyűlését a városháza termében dr. Lukács György ország­gyűlési képviselő elnöklete alatt, melyen 47 tag jelent meg 160 részjegy képviseletében. Dr. Lu­kács György elnök üdvözölvén a szövetkezet megjelent tagjait, megemlékezik a még mindig dúló világháború okozta súlyos mezőgazdasági viszonyokról, azon reménynek adva kifejezést, hogy mint a haza hős fiai a harctereken a lövész­árkokban, éppen úgy itthon maradt gazdáink leg­szentebb hazafias kötelességükhöz híven fogják a reájuk nehezedett terhes feladataikat teljesíteni. Lőwy Sándor szövetkezeti könyvelő felolvasta az igazgatóság jelentését, amely szerint a takarmány­hiány és szarvasmarha állomány csökkenése nagy befolyással volt a tejtermelésre s ezen abnormális viszonyok miatt csak nagyon kismértékben voltak képesek a közönség igényeit kielégíteni. Esek a körülmények a szövetkezet forgalmára és jövedel­mezőségére bémtólag hatottak s hogy az évi mér­leg mégis vagyon szaporulatot mutat fel, a veze­tőség gondos körültekintésének tudható he. A szövetkezet taglétszáma a múlt évben 261 volt, ezek közül kilépés és egyéb okokból töröltettek 62, s igy az év végén a taglétszám 199-re apadt. A tagok ez év folyamon 401.480 liter tejet szál­lítottak he, melyért 120 267 kor. 56 fill, fizettetett ki. A szövetkezet tiszta vagyona 27399 kor. 13 fillér. A felolvasott jelentést és zárszámadást jóváhagyólag tudomásul vették és az igazgatóság valamint felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadták. Dr. Lukács György elnöknek a szövet­kezet érdekében teljesített eredményes fáradozá­sáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Ezek után az eddigi szövetkezeti elnököt, igazgatósági tagokat és felügyelő-bizottságot közfelkiáltással újabb három évre megválasztották. K. Schriffert József szövetkezeti tag indítványára felkéretett az elnök, miszerint özv. gróf Almásy Kálmánné- nal a megfelő lépéseket megtenni szíveskedjék, hogy a tulajdonát képező »Galbácskerti« legelőt a gyulai kisgazdáknak csordajárás céljaira örök­áron adja el. Továbbá a kender központnál kiesz­közölni szíveskedjék, hogy a gyulai kötélgyártók megfelelő mennyiségű kendert kapjanak, mert ennek hiányában a gazdasági munka fennakadást szenved, valamint a korpaközpontnál, hogy a kis­gazdák korpát kaphassanak. Dr. Lukács György elnök Ígérte, hogy az előterjesztett kérelmek tel­jesítése iránt az illetékes helyeken el fog járni, amit a közgyűlés lelkes köszönettel' tudomásul vett s ezzel a közgyűlés véget ért. A tisztviselők konyhakertészeti telepe. Múlt számunkban ismertettük azt a mozgalmat, amely a közélelmezési hivatalból indult ki és azt céloz­za, hogy a köztisztviselők bérlet utján konyha­kertészeti telepet létesítsenek és ekként önma­gukról gondoskodjanak. Dr. Lovich Ödön polgár- mester március 3-án délután 3 órára értekezletre hivta össze e hivatalok vezetőit. Ez alkalommal a tanácskozás tárgya az alkalmas földterület meg­szerzése volt, amelyen a kertészeti telep létesí­tendő volna s a természetesen nem eshetik a várostól messze. Legkívánatosabb volt a gróf Almásy Dénes tulajdonát képező az a földterü­let, amely mindjárt a város közvetlen szomszéd­ságában, a park háta mögött kerül el. Az érte­kezlet megbízta Berthóty István megyei főjegyzőt és Sztojanovics Szilárd árvaszéki ülnököt, hogy Ondrus Cyrill gyulavárii főintézőnél járjanak el a kérdéses földhaszonbérbe vétele tárgyában. Egy­idejűleg a hivatalvezetők felkéref.tek, hogy Íras­sák össze azokat a tisztviselőket, akik a haszon- bérletben résztvenni kívánnak. Március 7-én új­ból összejöttek az értekezlet tagjai. A kiküldöt­tek beszámoltak arról, hogy a gróf Almásy ura­dalom a kérdéses földterületet haszonbérlet utján értékesíteni nem kívánja, ellenben Gyulavári ha­tárában, a Dugó-gátnál — amely a várostól egy kilométernyire van — rendelkezésre bocsát 50-60 kát. hold területet holdankint 110 korona ha­szonbérért. Az értekezlet e terület haszonbérbe vételét helyesnek találta és az összeírás alapján megállapította, hogy a jegyzett igények kielégít­hetők annál inkább, mert a gyulavárii uradalom a gát túlsó oldalán szükség esetén még további területet is bocsát rendelkezésre. Ezután a köz- élelmezési hivatal rendelete értelmében megválasz­tatott elnökké Bodoky Kálmán, gazdává Berthóty István, pénztárnokká Deimel Lajos, szertárossá Diósy Béla. A telep-aktió további ügyeit ez a tisztikar fogja végezni. Jelentkezés rézgálieért. Gyula város annak idején 96 m. rézgálicot rendelt a földmivelésügyi minisztertől, a létező szőlőterületeknek megfelető- leg. A miniszter most arról értesítette a várost, hogy egyelőre csak 22 mázsát utalhat ki. így a már bejelentett igények aránylagos leszállítására került a sor. Akik még nem jelentették be szük­ségletűket, jelentkezzenek Szikes György adóügyi tanácsnoknál. Takarékoskodjunk a petróleummal. A téli hónapok alatt Békésvármegye havonként 840 métermázsa petróleumot kapott. Legalább is annyi lett megígérve, aminek egyrésze azonban leszál- littatlan maradt, úgy, hogy a telet, világitó anyag dolgában sok helyen bizony nagy mizériák között húzták keresztül. A nappalok hosszabbodása foly­tán kevesebb világitó anyag lévén szükséges, a vármegye márciustól kezdve havonként mar csak 400 mázsa petróleumot fog kapni és igy erősen takarékoskodnunk kell, hogy ez a mennyiség a legszükségesebb világításra elég legyen. Uj rekvirálás. Az országos közélelmezési hivatal a békéscsabai és szarvasi járásokban az általános rekvirálás megismétlését rendelte el. A rendelkezés azzal van indokolva, hogy a decem­berben megtartott általános rekvirálás eredménye ebben a két járásban nem volt kielégítő és a ter­melési eredményekkel nem állott arányban. Te­kintve, hogy a rekvirálás eredményét nemcsak a termés mennyisége, de a rekvirálásig önként fel­ajánlott és eladott terménymennyiség is befolyá­solja, közelebbi adatok hiányában nem tudunk véleményt | mondani a tekintetben, hogy a rekvi­rálás megismétlése tényleg indokolt-e, de a ma­gunk részéről valószínűnek látjuk, hogy az uj rekvirálás ma már nem járhat oly eredménnyel, hogy az a reá fordított nagy költséggel és óriási munkával megközelítőleg is aránybau állana. A rendelet folytán dr. Dairnel Sándor alispán meg­tette az előkészítő intézkedéseket, hogy az uj rekvirálás március hó végéig befejeztessék. Mint értesülünk, az érdekelt járásokban széleskörű moz­galom indult meg, melynek célja meggyőzni az országos közélelmezési hivatal elnökét, hogy a rendelkezésnek kellő oka nincsen és az óriási munka, költség és zaklatással szemben számottevő eredmény egyáltalán nem várható. Kávé nélkül. A vármegyében volt kávékész­letek lassanként teljesen kifogytak és ma már a legtöbb községben kávé egyáltalán nem kapható, a mi miatt naponként sűrűbben hangzanak a pa­naszok és a sürgető kérések. Ezekre mintegy vá­laszul a héten érkezett meg a Kávéközpont érte­sítése az alispáni hivatalhoz, hogy a vármegye március havi ellátmánya fejében hajlandó 3000 kgr. kávét kiutalni. Az értesítést kisérő indoko­lásban kifejti a Kávéközpont, hogy a készletek és a behozatal csekélységére tekintettel országos át­lagban fejenként és havonként csak 2V# dgr. kávé vehető számításba, a mi arra való tekintettel, hogy a lakosság jelentékeny része egyáltalán nem fo­gyaszt kávét, szűkén elegendő. Az indokolással azonban nincs összhangban az intézkedés, mert a kilátásba helyezett mennyiségből a vármegye la­kosságára fejenként és havonként csak 1 dgr. esik. Ezért és annak hangsúlyozásával, hogy a vármegye fejlettebb gazdasági életet élő lakossága általában sokkal nagyobb mérvben kávéfogyasztó, mint más vármegyék lakosai, az alispán megkereste a Kávéközpontot az ellátmány felemelése, de lega­lább az országos átlagnak megfelelő mennyiség sürgős kiutalása iránt. Az alispán egyébként megtette az intézkedést, hogy a 30 q kávé a községek között szétosztassék és ha tényleg meg­érkezik ez a mennyiség, havonként kétszer kávét is ihatunk. Megjött a cukor. A városnak nehezen várt, március első felére esedékes cukor ellátmánya pénteken megérkezett. A 150 mázsa cukrot hét­főn osztják ki a kereskedők között és kedden reggel veszi kezdetét az árusítás. Minthogy pedig a multheti cukormaradványhól már számosán megvásárolták az igényelhető szükségletüket most minden tolongás és idegesség nélkül mindenki nyugodtan beválthatja szelvényeit. Megérkezett a tavaszi vetőmag, habárcsak részletekben is, de mindenesetre ez is haladás a múlt évhez képest és reményt nyújt, hogy vetés idejére követni fogja a még elmaradt rész is. A gazdaközönség 100 mázsa búzára, 300 mázsa ár­pára, 100 mázsa kukoricára, 71 mázsa zabra, 1 mázsa kölesre tett megrendelést. Eddig csupán a búza és árpa érkezett meg, amit a város berak­tározott. Úgy a búza, mint az árpa ára egyfor­mán 55 K. A vetőmagot azonban csak azoknak a gazdáknak adják ki, akiknél a rekviráláskor a szükséges vetőmagot nem hagyták vissza. Most folyik ezirányban a rekviráló lapok átvizsgálása. A lisztellátás nehézségei. Az utóbbi napok­ban egy-két községben előfordult, hogy teljesen kifogyott a kőzellátásra szorultak lisztje. Ennek oka a szállítási nehézségekben rejlik, hogy a ki­utalt és rendelkezésre álló lisztet a vasút nem to­vábbította. Az alispán feliratilag fordult a köz- élelmezési hivatalhoz, hogy a teljesen nélkülöz- hetlen lisztnek az államvasutak által való továb­bítását biztosítsa, de onnan azt a választ kapta, hogy darabainknak vasúti szállítása egyelőre nem

Next

/
Thumbnails
Contents