Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

2

gálát írásbeli részét részükre a tanügyi kormány elengedte. A főgimnázium elnökltte alatt most lefolyt érettségi vizsgálat eredménye igen jó volt, amennyiben Implom József és Merksz R. László jelesen érettek, Daimel Lajos és Fábián Gábor jól éretteknek nyilvánitattak. A f. év január havában bevonult VIII. osztályos (1898-as) tanulók is beszámítva a jelen iskolaévben a főgimnázium 3 jeles, 3 jó és 2 egyszerű érettségi bizonyítványt adott ki. Ugyancsak március 1-én vette kezdetét a főgimnáziumban az 1899-es évfolyamú besorozott VIII. osztályú tanulók részére a kul- tuszministeri rendelet alapján szervezett hat hetes VIII. oszt. kurzus is, amelynek végén a tanulók osztályvizsgálatot és szóbeli érettségit tesznek. E tanfolyamon 9 tanuló vesz részt s ők a tanfolyam bevégzése után csak április 18-án tartoznak bevonulni.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minister Turay Veronika pósteleki uradalmi elemi iskolai tanítónőt a perlaki állami elemi iskolához rendes tanítónővé kinevezte.

Szolgálattételre rendelés. A vallás- és köz- oktatásügyi minister Fenyesyné Eördögh Erzsébet Csíkszeredái állami elemi iskolai tanítónőt a vésztői állami elemi népiskolához további intézkedésig szolgálattételre beosztotta.

Háborús délután Békésen. A békési ref. főgimnázium tanári kara és ifjúsága február 24. és 25-én háborús délutánt rendezett a Vörös Kereszt Egylet, a szegénysorsu tanulók javára. A hangverseny magasan kiemelkedett a sablonszerű gimnáziumi estélyek keretéből.Hinden egyes pontja zajos tetszést aratott. Különösen ügyesen adták elő a szereplők az „Attak“ a „Kis kadett“ s a „Dániel ne bőgj“ cimü táncos számokat. A hangverseny csaknem 2000 koronát juttatott a jótékony célra.

Hírek.

A közigazgatási-bizottság március havi rendes ülését folyó hó 12-én, vagyis holnap fogja tartani.

Képviselőrálasztók összeírása. A gyulai választókerület jobb és balparti szavazókörének összeíró küldöttségei a választók összeírását március 15., 16., 17. és 19-én délután 3—5 óráig a városháza nagytermében foganatosítják. A küldöttség előtt azok jelentkezhetnek, akik a névjegyzékbe eddig felvéve nem voltak és az elemi iskola IV-ik, vagy IV. osztályáról bizonyítványuk nincsen, sem pedig írni olvasni tudásukról vizsgát nem tettek. Azok a munkadók, akik rendszeresen legaiább 10 harminc évet betöltött férfimunkást foglalkoztatnak, alkalmazottaik jegyzékét tartoznak bemutatni. Más munkaadók pedig alkalmazottaik munkakönyjuk!) A vízellátás kérdésében ugyan a legutóbbi időben bizonyos haladás észlelhető, aminek illusztrálásául nem akarok egyébre rámutatni, mint az Alfőldön újabban nagyon sűrűn létesített artézi kutakra, amelyek a lázas tájkórok különböző fajait egy csapásra megszüntették. Mindennek dacára még ma is ezrével vannak olyan községeink, amelyek mind a mai napig nem rendelkeznek egészséges ivóvízzel, modern csatornázással pedig még legnépesebb városainkban is alig találkozunk. Már pedig mindaddig, amig a vízellátás, csatornázás, szennyvizlevezetés köz- tisztaság kérdései nem lesznek országszerte ak- képen rendezve, amint azt az egészségügy elemi feltételei megkívánják, mindaddig hiányozni fognak a feltételek arra, hogy egészséges munkabíró nemzedéket nevelhessünk fel és hogy népességünknek számban és erőben való gyarapodását garantálhassuk. (Igaz ! Úgy van !)

Tovább megyek, t. képviselőház. Jó közegészségügyi politikát nem lehet addig folytatni, amig a kórházügy nincs kellőleg rendezve. (Úgy van !) Nagy igazság az, hogy a kórházak képezik a közegészségügy gerincét. Nem akarok a részletekbe elmerülni és nem akarom statisztikai adatokkal fárasztani a t. ház figyelmét, azonban azok, akik a viszonyokat ismerik, igazat fognak nekem adni abban, hogy a kórházügy hazánkban még mindig nagyon rendezetlen. (Úgy van 1) Vannak nagyon kitűnő kórházaink, vannak azon ban rendkívül kezdetlegesek, különösen a felszerelés terén. A legnagyobb baj a férőhelyek abszolút elégtelensége. Ebből következik, hogy főleg a téli időszakban, mikor a betegségek is jobban graszszálnak, rengeteg a túlzsúfoltság a kórházakban és szomorúan nagy a száma a kórházból elutasított, oda hely hiányában fel nem vehető betegeknek. A kórházi férőhelyek nagymérvű szaporítása és a kórházaknak főleg

Békés

veit, vagy cselédkönyveit 100 koronáig terjedhető pénzbírság terhe alatt mutassák be.

Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Szilvássy Károly, egy honvéd hadosztálynál beosztott, a honvédelmi minisztérium állományába tartozó 2. oszt. főhadbiztosnak a hadidiszitményes Ferenez József rend lovagkeresztjét adományozta. A kitüntetett föhadbiztos Schmidt Gyula gyulai vaskereskedő veje, aki régebben a 2. honvédgyalogezredben városunkban szolgált. — A király az ellenség ellőtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül, az ellenség előtt elesett Sőtér Győző, a 2. népf. gyalogezrednél beosztva volt népfölkelő főhadnagynak, a 3. osztályú katonai érdemkeresztet a kardokkal adományozta. Elrendelte, hogy vitéz magatartásukért az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerés, a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassák: dr. Szöllösi Zsigmond a VII/2. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népf. főhadnagynak, Schiffer Miklós 2 honv. gyalogezredben népf. főhadnagynak, valamint Malártsik Lajos 2. honv. gy. ezredbeli tart. hadnagynak. Ugyancsak az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerés az ellenség előtt kitűnő szolgálatáért Csillag János államt. tudor 101. gy. ezredbeli tart. főhadnagynak. Meg- párancsolta, hogy a legfelsőbb* dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett — vitéz magatartásukért tudtul adassák: Tekula Ferenc, a 2. népf. gy. ezrednél beosztott népf. hadnagynak, Bierbaum Miklós 101. gy. ezredbeli tart. hadnagynak, továbbá vitéz és önfeláldozó magatartásáért dr. Bóth Kálmán a VII/2. népf. gy. zászlóaljnál beosztott népf. főorvosnak. A hadseregparancsnokság vitéz magatartásukért adományozta a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet: Daróczi Mihály népf. tizedesnek, Nyiszter János, Rein Demény, Komáromi István, Breban András és Butács Traján népfölkelőknek, a 2. honv. gyalogezredben. A bronz vitézségi érmet a 2. honvéd gyalogezredben: Török Károly, Fürst József, Brücker József, Czilich Mihály, Bálint Miklós és Daróczi Mihály népf. tizedeseknek; Gál István, Pi- linszki Mátyás, Kicsin György, Lukács János, Szabodai János népf. őrvezetőknek; Hrutka János, Joneszku János, Janoseszk Miklós, Janyik Mátyás, Tarkó Mihály, Balog János, Jank János, Kesjár András, Farkas G. Mátyás, Andó Márton, Yerkó András, Rakonczai István, Bulcsa Péter, Pflaum Antal, Békási János, Endre István, Fitos Sándor, Suhajda János, Kleios Vazul, Hupaucz Pét r, Pfafi János, Plennert Ádám, Korponai Ferenc, Farkas Sándor, Merta György népfölkelőknek,’ Schneider János, Dobos András, Nikolács Emil, BaszÍ8ta György és Bakos Ambrus honvédeknek.

Miniszteri köszönet. A vallás és közoktatásügyi miniszter — a hivatalos lap közlése szerint — a Vörös Kereszt egylet gyulai fiókjának, azon tényeért, hogy az állami elemi iskola szefelszerelés dolgában lehetőleg egyöntetű színvonalra emelése a közeljövő sürgős feladatai közé tartozik. (Igaz ! Úgy van !)

A kórházügy rendezés ével egészen összefügg az otvosi továbbképzés kérdése, valamint az ápolószemélyzet képzésének nagyfontosságu ügye, továbbá a fertőtlenítés ügyének országosan való rendezése és az eddig majdnem kizárólag csak társadalmi erők által kultivált mentőügynek nagy fontosságához mérten szintén országos rendezése. (Igaz ! Úgy van ! a jobboldalon)

Mint nemcsak közegészségügyileg, de közgazdaságilag is elsőrangúan fontos kérdést, nem hagyhatom szó nélkül a hazai fürdők ügyét sem. Köztudomású, hogy a természet bőven ellátta hazánkat gyógyforrásokkal és egyéb természetes gyógyhatású tényezőkkel, úgy hogy a természeti kincsek egész tömegével rendelkezünk, amelyek kellő felhasználása révén rendkívüli fellendülést adhatnánk az egészségügynek. Mindennek dacára a hazai fürdőügy erőteljesebb fellendítése terén, amihez a kellő tőke rendelkezésre bocsátása is hozzátartozik, mindezideig elhatározó lépés nem történt. Közönynyel néztük azt, hogy gyógyulást kereső honfitársaink, főleg a nyári időszakban, vándorbotot vegyenek kezükbe és seregestül keressék fel a külföldi fürdőket, amelyek legnagyobb része a hazai gyógyító tényezőknél sokkal értéktelenebb gyógyeszközök- kel rendelkezik, azonban kellő tőkebefektetés, kényelembiztositás és megfelelő reklám segítségével magához csábítja a mi hazai közönségünket is, amely igy állandó adófizetője lesz a külföldnek és akaratlanul is tényezője lesz valutánk megrontásának. (Igaz ! Úgy van!) Szinte kiszámíthatatlan az a nagy közgazdasági kár, ami ebből hazánkra származik, nem is említve, hogy az egészségügy mennyire károsodik természeti

1917. március 11.

génytanulóinak felruházására 1020 koronát adományozott, elismerését és köszönetét nyilvánította.

A katonazenekarok megmaradnak Nagy liadalmat keltett ezelőtt három hónappal a hadügyminiszter rendelete, mellyel megszüntetendőnek mondotta a front mögötti katonazenekarokat. A hadügyminiszter most beérte azzal, hogy bevonultatta a front szolgálatra alkalmasnak minősített legénységet, de megengedte, hogy ezeket rokkant, vagy betegállományban levő zenészekkel pótolják. A megszűnésre it élt zenekarok az előbbinél kisebb létszámmal szükebb korlátok között folytathatják működésüket. Nyilvános helyen nem játszhatnak, kizárólag színházakban működhetnek és elláthatják katonai ügyekből kifolyó teendőiket, menetszázadokat kisérhetnek a nappali órákban a pályaudvarra és a katonatemetéseken vehetnek részt

Kinevezés. A Békésvármegye területére 1917—1919. évekre alakítandó egyenesadó fel- szolamlási bizottság elnökévé a belügyminister dr. Márki János kir. közjegyző, helyettes elnökévé pedig Kliment Ferenc takarékpénztári igazgató gyulai lakosokat nevezte ki.

Orosháza helyett Békéscsaba. A jövedelem- adó, vagyonadó és hadi nyereségadó kivetésére hivatott bizottságok működésének helyéül a pénzügyminiszter Gyulát és Orosházát jelölte ki, az utóbbi helyen működő bizottság hatáskörébe az orosházi, békéscsabai és szarvasi járásokat osztván be. A törvényhatósági közgyűlés is ez alapon választotta meg a bizottság tagjait. A héten egy leirata érkezett a pénzügyministernek, a melyben az orosházi bizottság székhelyét Békéscsabára helyezi át. Békéscsaba fekvésénél, közlekedésénél és adózási viszonyainál fogva joggal igényli, hogy a kivető-bizottság ott székeljen, bárha a kerületek jelenlegi beosztása mellett Orosházának székhelyként való kijelölése épen oly indokolt volt és a székhely változtatás folytán most már a szintén sok adózóval biró népes orosházi járás, valamint az ugyanazon bizottsághoz tartozó szarvasi járás, a melyből Orosháza könnyen megközelithető, mig a mai közlekedési viszonyok között Békéscsabára eljutni nem egész nehéz, — jutnak az áthelyezéssel kedvezőtlenebb helyzetbe.

A gyulai vöröskereszt egylet f. hó 18-án

jövő vasarnap délután, a városbáza nagytermében évi rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal. Elnöki megnyitó. Kórházi igazgató főorvos jelentése. Titkári, gondnoki s pénztári jelentés. Számvizsgáló bizottság jelentése. A tisztikar és választmány megújítása. Esetleges indítványok.

A „Polgári Kör“ ma délután 5 órakor, saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés.

2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Költség- vetés megállapítása. 4. Indítványok. 5. Tisztujitás.

kincseinknek ilyen vétkes kihasználatlansága következtében. (Igaz ! Úgy van !)

Most t. képviselőház, midőn a háborús viszonyok kényszere kezdi elszoktatni közönségünket a külföldi fürdők felkeresésétől, most van itt az ideje annak, hogy a hazai fürdőügy nagyszabású fellendítése iránt a szükséges törvényhozási, kormányzati és társadalmi intézkedéseket megtegyük. (Igaz! Úgy van !) Dús kamatokat fog hozni ez az akció közegészségügyi és közgazdaági szempontból egyaránt. (Úgy van !)

A szociálhigiénikus tennivalók között korszerű roppant hordereje van a munkástársadalom egészségügyi szükségletei felkarolásának. Ami nevezetesen a munkásbiztositás kérdését illeti, ez a nagyfontosságu kérdés első sorban szociálhigiénikus szempontok szerint Ítélendő meg és a gyakorlatban is azok szerint kezelendő Sokkal helyesebb ezeknek a kérdéseknek objektiv szociálhigiénikus szempontok szerint való eldöntése és gyakorlati kezelése, mintha akár a munkaadó, akár a munkások mégis csak szubjektív, mégis csak egyoldalú szempontjai szerint nyernek azok eldöntést. A szociálhigiéne objektiv tekintetei kiegyenlítik azokat az ellentéteket, melyek különben a munkaadó és a munkások között fenforognak és biztosítják azt, hogy az idevágó kérdések tárgyilagos közérdekek szerint irányittatnak. A munkás egészségének és testi épségének fentartása, valamint munkaképtelenség és aggkor esetére való biztosítása a nemzet javára csak akkor lesznek jól megoldva, ha ez életbevágó nagy kérdéseket a szociálhi- giéne követelményei szerint szabályozzuk. (Helyeslés.)

A szegényügy egész territóriumát is, mint általában a népjóléti kérdéseket, a szociális egészségügy körébe tartozóknak kell tekintenünk, mert hisz a szegénység is elsősorban közegészség-