Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-04 / 9. szám
XlilX. évfolyam <&yulA, 1917« március 4. 9. szám. ElSieetégi árak: ÖJi ’ n. ! Egész évre Fél évre Évnegyedre Hirdetési 12 K — f 6 K — f 3 K — f dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohár János könyvkereskedése, nova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. A vármegye közgyűlése. (Február 28.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt tartotta meg ez évben első rendes közgyűlését. A lehetetlen vasúti közlekedés és talán részben a tárgysorozat szürkesége okozták, hogy a bizottsági tagok igen csekély számban jöttek össze. Alig is volt felszólalás az egyes előadmányokhoz és csak a vámőrlés százalékának kérdésében folyt bővebb tárgyalás, itt is azonban a javaslatot magát egyhangúlag elfogadták. A kögyülésen Ambrus Sándor főispán elnökölt és jelen voltak dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Vangyel Endre b. Il-od főjegyző, Házy Imre h. aljegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Lukács Endre, Kiss László és Moldoványi János főszolgabirák. Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Kiss László, Sinszky Ferenc, Schmidt Iván, dr. Stojanovics Szilárd árvaszéki ülnökök, Bobus M. György, Lipták L. Pál, Csizmadia András, K. Scbriffert József, Aszalay Gyula, dr Jantsovits Emil, Varga Elek, Fekete Sándor, Csillag Ignác, dr. Holländer Lipót, Wieland Dénes, dr Tőrök Gábor, dr. Sebők Elek, Szalay Lajos, Horváth Béla, Hacskó Lajos, dr. Lovich Ödön, Míkler Sándor, Holló György, Neumann Antal, Morvay Mihály, Dobay Ferenc, Eosenthal Adolf, dr. Ladies László, Csomós István, Rajki József, dr. Hegedűs Béla, Reisz Hermann, Bőbm Miklós, Orodán János, Kohn Dávid. dr. Berthóty Károly, Cziuczár Adolf, Weisz Mór, dr. Bucskó Koriolan, dr. Kun Pál, dr. Kohn Mór, Ritsek János bizottsági tagok. A főispán kevéssel 9 óra után megnyitotta az ülést és felhívta az előadókat a tárgysorozatban felvett ügyek referálására. Az alispánnak terjedelmes jelentését, a mely főleg a közellátás terén felmerülő eseményekkel FELELŐS SZERKESZTŐ: KŐM DÁVID. foglalkozik, dr. Berthóty István főjegyző terjesztette elő. A jelentéssel kapcsolatban K. Schriffert József kérdést intézett a Haditermény gyulai ki- rendeltségének működésére vonatkozólag. Dr. Daimel Sándor alispán a kérdésre válaszolva előadja, hogy a mióta a kirendeltség vezetését Erős Samu vette át, csak a legteljesebb elismeréssel emlékezhetik meg a kirendeltség tevékenységéről. Példás rend, gyorsaság és teljes jóakarat jellemzi a kirendeltség tevékenységét, a mi a nehéz viszonyok között igen megkönnyíti a közélelmezési ellátást. A jelentést és az alispán felvilágosítását a közgyűlés tudomásul vette. Hódolattal tudomásul vette a közgyűlés a trónralépés alkalmával nyilvánított hódolatáért, valamint I. Perencz József .alkalmából tolmácsolt részvétéért kifejezett legkegyelmesebb királyi köszönetét. A vármegyei utbiztosoknak az 1916. év január—augusztus hónapjaira 50 százalékos úti átalány többletet megszavazták. Zemplén vármegyének az általános polgári segédszolgálat szervezése,több vármegyének a szesz gyártás és szeszfogyasztás korlátozása ügyében kelt köriratait tudomásul vették. Az egyenes adó felszólamlási bizottságba rendes tagokul Kohn Dávid és Kliment Ferenc gyulai, póttagokul dr. Sebök Elek békési és Moldoványi István gyulai lakosokat választották meg. A jövedelem,- vagyon- és hadinyereségadó kivetésére hivatott bizottságokba a következő tagot választották meg: A Gyulán működő bizottságba rendes tagokul dr. Török Gábor békési, Kohn Dávid gyulai, Borsöthy Géza füzesgvarmati és Kovács Lajos gyomai, póttagokul dr. Gross Mátyás szeghalmi, Hartenstein Ignác gyomai, báró Drechsel Géza békési és Wieland Dénes gyulai lakosokat; az Orosházán működő bizottságba dr. Berthóty Károly és Fischer Sándor orosházi, Rosenthal Ignác békéscsabai és Grimm Mór'szarvasi póttagokul Omasta Gyula békéscsabai, dr. Haviár Gyula szarvasi, Öhlschláger Márton és Jankó Lajos orosházi lakosokat. Kapcsolatosan elhatározta a közgyűlés, hogy a rósz közlekedési viszonyokra Megjelenik minden vasárnap . . ........ . "—-■■■....- ■ 1 -!Z tek intettel felír a pénzügyminiszterhez a bizottságok számának szaporítása iránt. A vámőrlés feltételeinek megállapítására vonatkozólag az állandó választmány azt javasolta, hogy a vám őrlésnél 8, darálásnál 6%-ban, a por- lásért felszámítható levonás rozsnál 3, más terményeknél 2°/o-ban állapíttassák meg. Csizmadia András elfogadja a javaslatot, de azt kéri, hogy annak betartására a malmok szigorúan és azonnal köteleztessenek, mert a múlt közgyűlésben hozott határozat dacárá is a malmok nagy levonásokat teljesítettek. Dr. Berthóty főjegyző javasolja, hogy a határozatra birtokon kívül való felebbezhetőséget mondják ki. Az előzdftiatározat kellő időben közhírré tétetett és ha a malmok nagyobb levonásokat teljesítettek, az visszaélés volt. Szalay Lajos a kiőrlési arány megállapítása tárgyában kér gyors intézkedést, egyúttal kötelezni kéri a malmokat, hogy a gabona tisztításával kikerülő magvakat őröljék meg. Yarga Elek felszólalása utáu dr. Daimel Sándor alispán válaszolt a felszólalásokra. Ha a malmok nem tartják be a rendeletet, kéri, hogy a visszaéléseket jelentsék fel és ő a legszigorúbban fog eljárni ellenük. Az őrlési vám százalékának megállapítására vonatkozó kérdés előkészítés alatt áll. Az ügyben szakértőket kell meghallgatnia és a lehető leggyorsabban fog a kérdésben intézkedni. A gyommagvak megörlésére a malmok külön rendelettel köteleztetnek. A megnyugtató felszólalások után a közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy azt azonnal kötelező erőre emeli. A Rosenthal Adolf emlékére tett alapitv ány módosított alapitó oklevelét jóváhagyta a közgyűlés Dr. Kiss László gyomai Il-od osztályú szol- gabirót a IX. fizetési osztályba léptették elő. A gyomai Wodianer árvaházat vezető irgalmas nővérek átalányát újból megállapította. Veres József hősi halált halt varmegyei aljegyző özvegyének nyugdiját 1200 koronában állapította meg. Az iparkamarai központi bizottság tagjaivá megválasztattak Weisz Mór és Braun Mór gyulai, Wágner József békéscsabai és Tóth Sándor orosházi lakosok. TÁRCA. Magyarország legfontosabb problémája: a közegészség Lukács György, Gyula város képviselője beszédje a február 23-ik országgyűlésen. T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólt t. képviselő ur, úgy amint legtöbben a most folyó vitában, közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Többet és jobbat kell termelnünk, hogy boldogulhassunk: ez a jelszó. En mindenben aláírom ezt a jelszót, de ha általában a javakból többet és jobbat kell termelnünk, akkor ez elsősorban a javak legfontosabbjára, legértékesebbjére: az emberre nézve áll. (Úgy van ! jobbfelől.) En tehát az embergazdaság, az emberi életekonómiája dolgában kivánom röviden igénybe venni a t. képviselőház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! A -legközelebbi jövőnek nagy problémái közé tartozik legelsősorban hazánk közegészségi rekonstrukciója A közegészségügy — sajnos — különben sem volt dédelgetett gyermeke közállapotainknak. A múlt század három utolsó évtizedét és a jelen századnak másfél évtizedét közgazdasági és kulturális életünk megalapozására fordítottuk. Értünk is el jelentékeny eredményeket, amennyiben nemcsak a múlt mulasztásait sikerült jóvátennünk, hanem megvetettük egy Inagyobbarányu jövő fejlődés szilárd alapjait. (Úgy van ! jobbfelől.) Közegészségügyi tekintetben azonban nem tudtak lépést tartani. Nem azéit, mintha a hazai orvostudomány fejlődése nem lett volna mindenkor párhuzamos a külföld e részben való előrehaladásával, hanem azért, mert sem közönségünk a kellő érzéket és érdeklődést, sem pedig az államhatalom elegendő áldozatkészséget nem tanúsított a lefolyt félszázadban a közegészség- ügy nagy problémái iránt. Innen van az, hogy közegészségügyünk fejlődése inkább szakadékos, mondhatnám szeszélyszerü. Itt-ott egyes tereken egyenesen nekilendül, azonban közegészségügyi viszonyainknak általános színvonalát nem tudtuk arra a magaslatra emelni, amelyre mint szilárd alapra kell helyeznünk az emberi élet, az emberi egészség tervszerű ekonómiájának épületét. Közegészségügyi intézményeink hézagosán vannak kiépítve. (Halljuk! Halljuk 1) A gyámólitásra szoruló gyengébb társadalmi rétegek támogatása nagyon is fogyatékos. A közegészségügy alapvető fontosságának átértése, az egészséges élet alapvető ismeretének s az ezen ismeretek gyakorlati megvalósítására való készség még mindig csak szunnyadozó energiák Ez volt a helyzet közvetlenül a háború kitörése előtt. Már. most nagyon jól tudjuk, hogy ez a világháború szinte katasztrofális veszedelmeket zuditott az. emberi életre és egészségre, úgy hogy még azok az államok is. amelyek teljesen vértezettek voltak közegészségügyi tekintetben a háború előtt, még azok is nagy visszaesést szenvedtek a rémes háború három esztendeje alatt. Mekkorának kell lenni a visszaesésnek azon országokban, melyeknek közegészség- ügye már a háború előtt is fogyatékos volt. (Halljuk! Halljuk!) Előttünk tehát nemcsak az a nehéz feladat áll, t. ház, hogy elhanyagolt közegészségügyünket az eddiginél sokkal nagyobb gonddal, lendülettel s költséggel emeljük színvonalra, hanem az is, hogy a háború által ránk zuditott nagy speciális közegészségügyi veszedelmeken győzedelmeskedjünk, mert csak igy leszünk képesek arra, hogy munkabíró, életrevaló nemzedékeket állítsunk sorompóba. (Úgy van ! jobbfelől.) A szociális egészségügy a közeljövőnek mondhatnám legnagyobb problémája, mert hiába minden törekvés a haladás utján, ha erőteljes, egészséges, ellentálló, munkabíró nemzedékeket nem tudunk sorompóba állítani (Halljuk! Halljuk!) A corpus sanum-ra soha olp nagy szükségünk nem volt, mint a jelenben, midőn künn is, benn is harc folyik, midőn az arcvonalon, á lövészárkokban s a tengereken ropog a fegyver, idebenn pedig a katonaságnak fokozott szükségleteinek s a polgári népesség leszorított igényeinek kielégítése érdekében kell a küzdelmet folytatnunk. Ha pedig előbb utóbb mégis csak vége lesz ennek a szörnyű világháborúnak, akkor előttünk lesz a béke a maga rengeteg munkatömegével : a háború pusztításainak pótlása, előállítása, beszerzése a készleteknek általában a fejlődés fonalának felvétele ott, ahol a háború előtt abbahagytuk. Mindez roppmt erőfeszítést igényel s mind erre csak munkabíró, egészséges nemzedék képes. (Úgy van ! jobbfelől.) A szociális egészségügy legnagyobb problémája, megóvni az emberi életet, az emberi egészséget az egyetemesen ható, állandó nagy ncpártalmaktól. Ezek az egyetemesen ható, állandó nagy népártalmak : a nagy gyermekhalandóság, a tuberkulózis, a nemi betegségek és az alkoholizmus. A nagy gyermekhalandóságnak főoka, t. ház, népünk tudatlanságában rejlik. (Úgy van! Úgy van!) a gyermekkel, a csecsemővel való bánásmód terén. (Úgy van !) Ennek a nagy tudatlanságnak szomorú eredménye az, hogy, noha Lapunk mai száma S oldal-
