Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-04 / 9. szám
Békéi 1917. márcíúá 4. Az iparcikkek árának maximálása ügyében kelt kormányrendeletre Csizmadia András felszólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy a meg nem engedhető áru és munkabéruzsorára tekintettel újból felir a kormányhoz az iparcikkek árhatárának megszabása iránt. A vármegyei közkórháznak Stark Sámuellel szemben fennálló és behajthatatlan követelését törülte a közgyűlés. A beterjesztett községi határozatok körül jóváhagyta á törvényhatósági bizottság: Gyula városnak a kisvasút hídjának átépítési költségeihez hozzájárulást megszavazó határozatát, Békéscsabának a gazdasági vasút vöntatótelepé és vasutasok lakásai céljára területet átengedő határozatát, Orosháza, Köröstarcsa, Békés, Mezőberény, Gyoma Doboz és Kétegybáza községeknek he.dikólcsön jegyzése ügyében hozott határozatait, Gyomának a villanyvilágitási szerződés átruházása, Orosházának a villanyáram árának felemelése tárgyában hozott határozatát, több községnek az alkalmazottak háborús segélye ügyében hozott határozatait, Békéscsabának a Hősök temetője 10.000 koronát megszavazó határozatát, Orosházának napidij, Tótkomlósnak husvizsgálati, Békésnek vásári hely- pénz szabályrendeletét. A vármegyei utkaparók segélyezése céljából azoknak egy-egy pár erős lAbakkancs beszerzését és kiosztását határoztá el a Közgyűlés. Több apróbb községi ügy és számadás elintézése után a közgyűlés kevéssel 11 óra után véget ért. ■> Hírek. Lukács György beszéde. A parlament február 23-iki ülésén városunk illustris országgyűlési képviselője nagy beszédet mondott. A szónoklat kiváló, sőt eseményszámba menő voltának bizonyítékául csak annyit említünk meg, hogy legelőkelőbb fővárosi magyar napilapunk a Budapesti Hírlap „Lukács György“ cim alatt vezércikket irt róla. Hogy ez a háború okozta aktualitások és különösen a papirhiány miatt, amelynek következtében a nagy lapok összezsugoritva Írják meg legfontosabb és a legérdekesebb dolgokat is, mit jelent, érdeme szerint nem is lehet értékelni. A beszédről különben, amelynek közlését lapunk mai számának tárca rovatában kezdjük meg és jővö számunkban fejezünk be, a többi lapok i's, pártállásra való külömbség nélkül, nagy elismeréssel nyilatkoznak. Bartoss Ferenc szentszéki ülnök. Gróf Széchényi Miklós megyés püspök Bartoss Ferenc gyulai róm. kath. főgimnáziumi hittanárt szentszéki ülnökké nevezte ki. Bartoss Ferenc, aki előa születések arányszámában hazánk mindenkor előljárt, fájdalom, ezt a privilégiumát is elvesztette a háború alatt, mert hiszen, amint köztudomású, a születések száma nagy mértékben visszamenőben van. Noha tehát hazánk mindig előnyt élvezett a születések számaránya tekintetében, ezt az előnyt mégis majdnem teljesen paralizáltak a gyermekhalandóság óriási méietei, úgy hogy a népszaporodás terén nagyon szerény eredményekkel tudtunk beszámolni. (Úgy van ! jobkfelől.) Ennek, t. ház, a jövőre meg kell változnia. A csecsemőgondozást már az áldott állapotban levő anyánál el kell kezdeni, mert eredményes csecsemőgondozás a vele együtt való erélyes anyavédelem nélkül el sem képzelhető. (Ügy van! Úgy van!) Az anyasági biztosítás mint preventív intézkedés, a bábaképzés, csecsemő - gondozó intézménynyel kapcsolatosan, azután a csecsemőgondozásban való jártasság általánossá tétele, az orvosoknak alapos kiképzése és továbbképzése a csecsemőgyógyitás terén mind- megannyi nagy kérdései az anya- és csecsemővédelemnek. amely tevékenység most, népesedési dificitünk szomorú időszakában igazán nemzetmentő jelentőségű feladat és az is fog maradni még sokáig. (Élénk helyeslés) A tuberkulosis morbiditás szinte példátlanul elterjedt népbetegség, amely ellen erélyes küzdelem hazánkban mindössze két-három évtizeddel ezelőtt vette kezdeté^ ' an ezen aránylagos rövid küzdelem .o jelentékeny eredményeket mutat fel, mert uiszen közvetlenül a háborút megelőző években a népesség növekedése dacára a tuberkulosis morbiditásnak bi- zonyosszerü csökkenését lehetett tapasztalni A háború természetesen derékban vágta ketté ezt zőleg évek hosszú során káplán, feledhetlen jó- emlékü Göndöcs Benedek apátplébános halála után pedig administratora is volt a parochiának, 1903. év óta hittanára főgimnáziumunknak. Nagytekintélyű pedagógus, aki társadalmunk minden körében nagy tekintélynek és szeretetnek örvend. Az uj szentszéki tanácsos méltó dísze lesz a püspöki szentszéknek. Kitüntetéséhez lelkűnkből gratulálunk és szivünkből hangoztatjuk: ad multos annos! Ülések a vármegyén A vármegye hadsegélyző bizottsága dr. Döimel Sándor alispán elnöklete alatt dr. Lindenberger János, dr. Berthóty István, dr. Berényi Armin, dr. Jantsovits Emil, dr. Stojanovics Szilárd, Holdoványi János, Holló György és dr. Yangyel Endre részvételével február hó 26-án ülést tartott. A bizottság számon vette a hadi özvegyek, árvák és rokkantak ösz- szeirására vonatkozólag eddig begyült adatokat és a további akció megbeszélése során elhatározta, hogy a községek vezetőihez, valamint társadalmához fordul oly irányban, hogy arra vállalkozó egyénekből alakítsák meg mindenütt az állandó tevékenységre hivatott községi hadsegélyző bizottságokat, a melyek a rendkívül elfoglalt elöljáróságok helyett a helyi segélyező és gyámo- litó tevékenységet mint hivatalos szervezetek ellássák. A bizottság felkérte az alispánt, hogy addig is, mig a segélyezés kérdése végleg ren- deztetik, a sürgős segítségre szorult özvegyeket és árvákat valamint rokkantakat, amennyiben azokról a községek helyi jótékonysági alapjuk terhére kellőkép nem gondoskodnak, a rendelkezésre álló összegből a szükséghez képest segélyezze. — Március 1-én a a vármegye közkórházi bizottsága tartott ülést, amelyen ugyancsak az alispán elnöklete alatt résztvettek: dr. Zöldy János, dr. Berthóty István, dr. Lindenberger János, Reisner Emánuel, dr. Zöldy Géza, dr. Berkes Sándor, ifj. Schmidt Gyula és Házy Imre jegyzó. A bizottság meghallgatta dr. Berkes Sándor kórházi igazgatónak részletes jelentését, amely a kórház üzemének fentartásában és az élelmezésben mutatkozó nehézségeket emelte ki. A kért 4 ykorona helyett csupán 3*80 koronára emelte fel a napi ápolási dijat a miniszter, a mivel a rendkívül uövekvő deficit elhárítva nem lévén, a bizottság elhatározta, hogy a még mindig növekvő drágaságra tekintettel 1917. január 1-től 4-22 korona napi ápolási dij megállapítását kéri és lépéseket tesz, hogy a katonai betegek után 1916. évre visszamenőleg 4 korona fizettessék. az örvendetes előhaladást, mert bizony a gyengébb szervezetek százezrei a lövészárkok nedvességében és egyáltalán a hadi fáradalmak folytán a tüdővészes fertőzésnek ellentállani nem tudta« s igy a tuberkulótikusok száma rendkívül megszaporodott. A tuberkulózis elleni küzdelmet tehát hatványozott erővel kell felvennünk és mind preventív, mind a gyógyító intézmények egész hálózatát kell gyors egymásutánban létesítenünk (Helyeslés jobbtelől.), valamint a tuberkulózis lényegéről s fertőző voltáról a legszélesebb néprétegeket ki kell tanítanunk, ha nemzetünk ezen ellenségének fojtogató ölelésétől meg akarunk szabadulni. (Úgy van ! jobbfelől.) A nemi betegségek béke idején is hihetetlenül el voltak terjedve hazánkban, hiszen állan - dóan mintegy négy millióra volt tehető a nemi betegek száma. Köztudomású már most, hogy a háború a nemi megbetegedések számát rendkívül felfokozza s ami különösen szomorú, olyan kategóriákra is kiterjeszti amelyek békében nagy részt mentesek ettől a veszedelemtől, t. i. a családapákra. (Halljuk ! Halljuk !) Fennforog tehát az a következményeiben szinte beláthatatlan veszedelem, hogy a nemi betegségekkel való fertőzés a családok százezreibe széthurcoltatik, ha idejében meg nem történnek az éber ellenintézkedések, főleg a leszereléskor. Ha meggondoljuk azt a nagy pusztítást, melyet a nemi betegségek nemcsak közvetlenül, hanem mindennemű más utómegbetegedések, paralizis, tábesz, véredényelmeszesedés, szívbajok, vakság stb. révén okoznak és ha hozzávesz- szük, hogy e betegségek nemcsak a betegeket magukat, hanem vérszerint való leszármazóikat is nemzedékek során pusztítják és degenerálják ; ha az elől sem hunyunk szemet, hogy a házasBeható vita után a kórháznál működő * tisegitö orvosok díjazásának kérdését rendezte a bizottság és kisebb folyó ügyeket intézett el. Képviselőrálasztók összeírása, a vármegye központi választmánya február hó 27-ik napján tartott ülésében intézkedett a képviselőválasztók 1918. évi névjegyzékének összeállítására az előmunkálatok megindítása iránt. A választmány az egyes választókerületek szavazóköreire nézve az összeíró küldöttségeket a következőleg alakította meg: A gyula-jobbparti szavazókőrben dr. Kohn Mór elnök, Székely Lajos h. elnök, Szikes György jegyző, dr. Major Simon póttag ; a gyula- balparti szavazókörben dr. Follmann János elnök, Schreiber Ottó h. elnök, Erdős Gyula jegyző, Székely Zsigmond póttag ; a dobozi szavazókörben Fara Sándor elnök, Szabó Sándor h. elnök, Aszalav Gyula jegyző, Gyenge Lajos póttag ; a kétegyházi szavazókörben Beles Vazul elnök, Mah- lik András b. elnök, Mancsu Aurél jegyző, Sza- buka János póttag ; a gyulavárii szavazókörben Csete György elnök, Kovács András h. elnök, Hegedűs Gyula jegyző, Berényi Antal póttag ; az ujkigyósi szavazókörben Unyalaki László elnök, Kovács Marton h. elnök, Pain Károly jegyző, Gera András póttag ; a a békéscsabai első szavazókörben dr. Pető Ákos elnök, Zsíros András h. elnök. Tóth László jegyző, Kitka György póttag ; a békéscsabai második szavazókőrben Kopáuyi Gyula elnök, Kovács L. Mihály h. elnök, Horváth István jegyző. Lepény Mátyás póttag ; a békéscsabai harmadik szavazókörben dr. Padrah Kálmán elnök, dr. Deutsch Henrik h. elnök, Zsilinszky Sándor jegyző, Bohus M. György póttag ; a békéscsabai negyedik szavazókörben Suck Kálmán elnök, Ferenczy Árpád h. elnök, Sts István jegyző, Viczián János póttag; a gyomai szavazókörben dr. Tardos Gáspár elnök, Szilágyi Ferenc h. elnök, Házy Imre jegyző, Gy. Nagy László póttag; az éndrÖdi szavazókőrben Bencze Sándor elnök, Kalmár Vincze h. elnök, Viskovies Ignác jegyző, Márkli Gyula póttag; az orosházi belső szavazókörben dr. Müller Jenő elnök, Bezi Balázs h. elnök, Torkos Kálmán jegyző, Kiss Ferenc póttag; az orosházi külső szavazókörben Pál Ernő elnök, Baranyai Kálmán h. elnök, Bányai Zsigmond jegyző, Rostás István póttag; az orosháza- ktilső szavazóköiben Kiss László elnök, Vizi Sándor h. elnök, Kunos István jegyző, Fehér' János póttag; a pusztaföldvári szavazókörben Holéczy Pál elnök, Kohn Sámuel h. elnök, Bakos Béla jegyző, Keller József póttag ; a tótkomlósi szavazókörben Hrdlicska Lajos elnök, Paulovics János h. elnök, Németh Kálmán jegyző, Gajdács Pál póttag ; a szentetornyai szavazókörben Csermák Elemér elnök, Szabó Sándor h. elnök, Kuczkai Zoltán jegyző, Szedlacsek István póttag ; a békéssámsoni szavazókörbén Nagy Mihály elnök, Fould Ernő h. elnök, Básthy Ernő jegyző, Cseszkó József póttag ; a csorvási szavazókörben Reck Géza ságok sterilitása is túlnyomó részben a nemi megbetegedések folyománya: egy percig sem szabad haboznunk abban a tekintetben, hogy kötelességünk a legnagyobb erélylyel szembeszállni ezzel a veszedelemmel. (Úgy van ! jobbfelől.) Preventív rendszabályokra és gyógyító intézményekre van szükség ezen a léren is. És igen nagy eredményt igér a nemi betegségekről, a nemi betegségek által való okos, szisztematikus felvilágosítás. Nagy szerepe van a küzdelemben az ifjúság erkölcsös nevelésének, valamint az idejében való családalapítás előmozdítására szolgáló, főleg gazdasági természetű intézkedéseknek és intézményeknek. (Úgy van ! jobbfelől.) Természetes dolog, hogy a prostitúció szigorú rendszabályozása is beletartozik a nemi betegségek elleni küzdelem kérdéseinek kom- plekszumába Az alkoholizmus mint káros népszenvedély nemcsak azért teszi kötelességünkké az ellene való legszigorúbb harcot, mert az alkohol direkt pusztítója az emberi szervezetnek és tönkretevője a családok százezrei gazdasági létalapjának, hanem azért is, mert az alkohol indirekt rombolásai is vészt hintenek szerteszét. Hiszen köztudomású, hogy az az alkohol, illetve az alkohol mértéktelen élvezete a legtöbb esetben az alkalmi okozója a nemi megbetegedéseknek és közismert dolog az is, hogy az alkohol meggyengiti a szervezetet, ennélfogva a testet a tüdővész és egyéb fertőzések felvételére alkalmassá, tehát mindennemű megbetegedésre fogé- konynyá teszi. (Úgy van 1) (Vége. köv.)
