Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-25 / 8. szám
4 Békés 1917. február 25 Elöljáróság választás Szarvason. Szarvas község polgársága folyó hó 21-én választotta meg dr. Wieland Sándor főszolgabiró vezetésével a következő három évre elöljáróit: A bírói állásra közfelkiáltással Pribelszky Pál választatott meg. A többi tisztségre megválasztattak ; Kita András törvénybiróvá, Kántor Soma főpénztárnokká, Boros Pál közgyámmá, Janurik Mátyás gazdává, Rácz Pál adószedővé, Valastyán György, Profét Lajos, Tóth Pál, Czinkóczky János, Piacsek János, Kasuba András, Lentworskv Mihály és Pi- varcsi Mihály esküdtek. Gáthy Bálint meghalt. Mélységes részvéttel veszünk hírt Gáthíj Bálint kir. főügyész helyettes, a debreceni kir. ügyészség vezetőjének hirtelen bekövetkezett haláláról. Az 51 éves derék férfiú halálát folyó hó 21-én munkája közben szivszól- hüdés okozta. A boldogultat, aki hivatali pályá ját, mint joggyakornok, majd törvényszéki jegyző Gyulán kezdette meg, rokoni s szoros baráti kötelékek fűzték városunkhoz. Gyulán nősült meg, felesége, akivel két évtizedet meghaladó boldog házasságban élt, Lázár Bella, jóemlékii Lázár Sándor telekkönyvvezetőnek volt leánya. Gáthy, ki egyébként Beregszászon született, ahol bátyja most polgármester, városunkból Gyulafehérvárra ment albirónak, onnan Nagyváradra került az ügyészséghez, majd Debrecenbe nevezték ki vezető kir. ügyésznek. Éppen halála napján kapta uj kitüntetését a főügyész helyettesi címet és jelleget; Rendkívül tehetséges, ambiciózus és humánus hivatalnok volt, egyben fáradhatlan munkás, sőt a túlfeszített munka áldozatának mondható. Hirtelen tragikus halála nagy megdöbbenést és fájó részvétet kelt mindazokban, akik őt ismerték és szerették. / Megromlanak az élelmiszerek a tábori postacsomagokban. Ismételten megújított tilalom ellenére a táborba még igen sok olyan csomag érkezik, amelyben könnyen romló élelmiszert helyeztek el. Mivel a tábori csomagok szállítása amúgy is hosszadalmas és nem ritkán fordul elő az is, hogy a csomagokat többször a csapatok után kell küzdeni, mire a csomag a címzett kezéhez jut, tartalma már tönkre is ment, ami az egyre fokozódó élelmiszerhiányra való tekintettel pótolhatatlan bár. A m.\ kir. posta és távirda vezérigazgatósága ezért újra kéri a közönséget, hogy a táborba szóló csomagokba romló élelmiszerek elhelyezésétől már nemzetgazdasági okokból is tartózkodjék. Szerencsétlenség. Endrődön végzetes baleset történt e hó 23-an. Sipos István 65 éves odavaló .lakost és nejét a mondott napon reggel bezárkózva találták lakásukon. Hiába zörgettek, nem nyitottak ajtót s miután már napok óta nem látták őket, végül erőszakkal mentek be hozzájuk. Mindkettőt holtan találták, anélkül hogy valami sérülés nyomai látszottak volna rajtuk. Hányadé- kot találtak metlettük. Valószínűleg égési termék gáza ölte meg a házaspárt. Elsült fegyver. Erdős Imre erdőőr és Szász György uradalmi csősz a gyulavárii uradalom kis-gelvácsi gazdaságában egy cselédházban laknak. Szász Györgyné február 16-án tejet hozott Gyulára a piacra és megbízásból Erdős Imre erdőőrnek is vásárolt valami apróságot. Mikor az asszony délután hazaért, az erdőör vállra tett puskával éppen távozni készült, de Szászné hívta, nogy vegye át a neki hozott bőrzsirt. Az erdőőr az asszony után a konyha felé indult, miközben a vállán levő puskája a folyosó rácsában megakadt, kakasa elcsattant s a sórétek nagy dörrenéssel az asszony bal lapockájába fúródtak. A súlyosan sérült asszonyt behozták a vármegyei közkórházba. A sarkadi Jótékony Xőegylet a sarkadi hadi árvák javára f. hó 17-én este jótékony célú estélyt rendezett, amely úgy erkölcsi mint anyagi tekintetben, a sarkadi viszonyokhoz képest iga zán pazarul és fényesen sikerült. Az elért tiszta jövedelem 1150 korona, mely összegtől a nőegylet vezetősége Pick Samuné elnök, Rácz Pál titkár s Boros Miksáné jegyző leginkább cipőt és ruhafélét vásároltak Az estélyen mint szereplők derekasan közreműködtek Polgár Márta conferenciere, Juhász András, Gilde Józsefné, Wimmer Imréné, Rácz Pál. Frigyes Andor, Búzás Mädi, Lang Lajos, Boros Miksáné, Zmer- tych Gyula, Durkay Sári, Kovács Böske, Sarkadi Erzsi s Manci, Seress Zsuzsi, Kubányi Villy, Spitzer Ilus, Hubay Pál, T. Balogh Jolán és Szilágyi Lajosné. , Lelkészbeiktatás Békésen. Folyó hó 18-áu iktatták be a békési református hívek még a nyáron nagy küzdelem utján megválasztott uj lelkészüket, Karácsony Andrást. A kiváló képességű fiatal lelkipásztor már félesztendőt meghaladó idő óta a harctéren teljesített szolgálatot s igy maradt el a beiktatása. A nagy hideg ellenére is-a hívek szorongásig megtöltötték a templomot. Békés társadalmának minden rétege részéről impozáns érdeklődés nyilvánult meg a beköszöntő iránt, jeléül annak, hogy a békésiek milyen nagy várakozással néznek az uj lelkész működése elé. A hivatalok, testületek, egyesületek teljes számban megjelentek ; a Békésen állomásozó székely huszárok tisztikara is résztvett az ünnepélyes istentiszteleten. A fiatal pap magas szárnyalású beszédet mondott. Alapigéje volt r a béke. A világbéke, a társadalmi béke. Mély meghatottsággal hallgatták a hivek a béke himnusát; Karácsony András minden szava arról tanúskodott, hogy a békésiek választása érdemes férfiúra esett s hogy a fiatal, ambiciózus lelkészben oly erős oszlopot nyertek, amelyen végre felépülhet a Békésen oly régóta nélkülözött béke s a torzsalkodások végre valahára elülnek. Öngyilkosság. Nem mindennapi öngyilkosság történt Békésen az elmúlt hét folyamán. Szabó Juliánná békési 15 éves kisleány a gazdája tanyáján egy szijjal felakasztotta magát, mire észrevették, már nem volt benne élet. Szüleinek levelet hagyott hátra, amelyben azt írja, hogy kínzó fogfájása miatt hal meg. Katholikns francia pap francia órakat Tállal. Bővebbet a kiadóhivatalban. Közgazdaság. Malomtulajdonosok gyűlése. A vármegye malomiparosai látogatott szervezkedő gyűlést tartottak folyó hó 19-én a vármegyeház erre átengedett tanácstermében. A gyűlést az Országos Malomegyesület kezdeményezte és az iránt malomiparosaink élénk érdeklődést tanúsítottak, a menynyiben a mostani lehetetlen közlekedési viszonyok mellett is közel ötvenen jöttek össze a vármegye minden részéből. Az érdekelteken kívül megjelentek a gyűlésen dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Kiss László békéscsabai főszolgabiró, R őchenberg Zsigmond ipar felügyelő, a Haditermény gyulai kirendeltségének vezetői és mint a gyűlés előadója Jutassy udön a Molnárok Lapjának szerkesztője. Dr. Daimel Sándor alisoán pár szívélyes szóval üdvözölte a megjelenteket és felhívására megalakult az. értekezlet, a mely elnökéül Reisner Edét választotta meg, a ki a gyűlés további folyamatát vezette. Jutassy Ödön szerkesztő hosszabb tartalmas és igen érdekes előadásban ismertette az összejövetel célját és a malomiparosok szervezkedésének, tömörülésének szükségességét. Kitért a malomipart érdeklő igen fontos ipari, területi és közélelmezési kérdésekre és reá mutatott arra, hogy a malmokkal szemben gyakran felhangzó elégületlenségnek okai abban keresendők, hogy a malomiparosok magukra hagyatva tájékozatlanok a sok megszorító rendeletben és vélt sérelmek ellen védekezve sokszor meg nem engedett eszközökhöz fordulnak. Egy vármegyei szervezet magukat a malmosokat ellátja kellő tájékoztatással és már szervezetében megakadályozva netaláni túlkapásokat a malomiparosok erkölcsi és anyagi érdekeit kiválóan fogja szolgálni. Indítványára az értekezlet egyhangúlag kimondta a »Békésmegyei Molnárszövetség« megalakítását és a szövetség székhelyéül Békéscsabát jelölte'ki. Megválasztották ezután a szövetség elnökévé Achim László békéscsabai, társelnökévé Reisner Ede gyulai, Melega János orosházi és Pipis Endre tótkomlósi, titkárrá pedig Iványi Aladár gyomai malomtulajdonosokat, valamint a bizalmi férfiakat. Az értekezlet ezután köszönetét szavazott a vármegye alispánjának, valamint a többi megjelent vendégnek érdeklődéseikért és több felszólalásban foglalkozott a malmokat legközelebbről érdeklő kérdésekkel ezek között a tengeri csírátlanításának kérdésével, a mely ügyet az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötte ismertette és ajánlotta a malomtulajdonosok figyelmébe. Gyula város kávé szükségletére a kávéközpont havi 600 kg. kávét utalt ki. Ebből a csekély mennyiségből két és fél deka jut mindenkinek fejenkiut. Azt sem tudják a városházán, mit kezdjenek ennyivel. Két és fél deka kávé annyi, hogy belőle legjobb esetben 5—6 kávé kerül ki, feltéve, hogy van hozzá tej. Tehát 30 napra jut 5—6 csésze kávé. A kávéközpont közli, hogy a viszonyok folytán az uj behozatalok felette kérdésessé váltak, igen bizonytalan, hogy ez a mennyiség is hosszabb időre biztosítható. Már pedig ez a 600 kiló oly kevés, hogy kár volna ezért kávéjegyet nyomatni. Mert 30 napra annyi kávét adni, amennyi 5 napra elég, igazán nevetséges volna. Leghelyesebb volna az egészet a gyermekek részére kiosztani, akiknek reggel és este kávé a fő táplálékuk, mig a felnőttek, ha már eddig sok egyébbről lemondtak, le tudnak mondani a kávé fogyasztásról is. Megszigorítják a fémbeszolgáltatást- A fémbeszolgáltatás és a fémkészletek gyorsabb mobilizálása érdekében nagyfontosságu értekezlet volt a napokban a hadügymmisteriumban, amelynek határozatai a nagyközönséget, a gyárakat, a műhelyeket stb. igen közelről érdekelheti. Ezen az ülésen ugyanis elhatározták, hogy egy egészen rövid határidőt engedélyeznek azok számára, akik bármely okból késedelmeztek a fémek beszolgáltatásával. Ezen terminus alatt még büntetés nélkül lehet a fémeket beszolgáltatni és az ellenértéket készpénzben kapja kézhez a késedelmező beváltó, ha a fémbeváJtók fémtárgyait ezen terminuson belül önként beszolgáltatja. Egyúttal intézkedés történt aziránt is, hogy az országban mindenütt ellenőrző bizottságok állíttassanak fel, amelyek a legmesszebbmenő jogokkal lesznek felruházva és házról-házra járva fogják ellenőrizni minden eldugott félreeső helyen, külön utasítás, esetleg feljelentés adatai alapján, hogy a muníció- gyártás céljaira beszolgáltatta-e mindenki az arra kötelezett fémkészletét. Akinél az önkéntes beszolgáltatásra adott ezen végső terminus után, eldugott, be nem szolgáltatott fémre bukkannak, az nemcsak, hogy semmit sem kap fémkészletéért — mert azt ilyen esetben elkobozzák — hanem még kihágás, esetleg vétségbe ütköző cselekedetéért külön meg is lesz büntetve. A kisvasút váróhelyisége. Régóta halogatott kötelezettségét teljesíti a Gyulavidéki helyiérdekű vasút, amikor oly sokszor sürgetett váró- helyiséget bocsát az utazóközönség rendelkezésére a város központjában Mint értesülünk e célra kibérelte a Komlóval szemközti Sal-féle házban levő egyik üres üzlethelyiséget húsz esztendőre és azt berendezve március 1 én átadja a közhasználatnak. Habár a kibérelt helyiség túlságosan szűk és forgalmasabb napokon nem fogja kielégíteni a hozzá fűződő igényeket, mégis — más megoldási lehetőség hiányában — rendes napokon általában menedéket fog nyújtani az utazó közönségnek az időjárás viszontagságai ellen. Drágább lett a marhahús. A mészárosoknak a magas marhaárakkal indokolt kérelmére Tanczik Lajos rendőrfőkapitány megengedte, hogy a marhahús árát kilogrammonként 7 K 40 fillérről 8 koronára emelhessék. Kötelezte azonban őket, hogy ezért az árért marhahúst és nem csekélyebb tápértékü növendék marhahúst mérjenek. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya ma d. e. 11 órakor Békéscsabán az Egyesület székházában gyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. A jövedelem adóról alkotott 1916. évi XXVI. t.-c rendelkezése értelmében, a mező- és erdőgazdasági üzemből származó tiszta nyereség megállapítása céljából, a pénzügyigazgatóság által, Egyesületünktől kért véleményezés összeállítása, a vármegye egyes községeinek területén előforduló, különböző minőségű 1000 holdon felüli nagybirtok, 1000 holdon alóli középbirtok és 100 holdon alóli kísbirtok átlagos évi haszonbéréről. 2. Földmivelésügyi miniszteri leirat tudomásul vétele, a tavaszi és nyári munkák elvégzésének biztosítása érdekében. 3. Esetleges indítványok. Érdekes számok. A törvényhatósági m. kir. állatorvos Bakos József álletegészségügyí felügyelő a vármegye múlt évi állategészségügyi és állatforgalmi viszonyáról részletes jelentést állított össze. A jelentés többek között érdekes adatokat tár fel a vármegye húsfogyasztásáról és állatfor- ^almáröl. Ezen adatok szerint a Békésvármegyében levő közvágóhidakon közfogyasztásra levágásra került az 1616. évben 975 bika, 459 ökör, 436 tinó, 2451 tehén, 429 üsző, 2623 borjú, 30 bivaly, 10973 juh, 1515 bárány, 22 kecske és 15836 db. sertés. Ha ehez elképzeljük, hogy a kisebb haszonállatokban, különösen sertésben magánfogyasztásra mennyi került levágásra, képet alkothatunk magunknak a vármegye múlt évi húsfogyasztásáról. Az állatforgalom tekintetében csak a vasúton szállított állatok mennyisége nyújt tájékoztatást, E szerint az 19)6. évben vasúton elszállittatott a vármegye területéről 14768 drb. szarvasmarha, 10966 drb. juh és 79493 drb. sertés.
