Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-25 / 8. szám

1917. február 25. Békés Aszalt szilva érkezik. A város 50 láda aszalt szilvát vásárolt a szilvaközponttól, amely­nek megérkezését a vasúti szállítás korlátozott volta késlelteti. A szilvát a kereskedők utján fog­ják forgalomba hozni. Bezárt malmok. A szigorú rendszabályok da­cára még mindég akadnak malomtulajdonosok, a kik a malom üzemére vonatkozó intézkedéseket nem akarják betartani. A hatóság azonban az ily könnyelmű és renitenskedő tulajdonosokkal szem­ben a végső esetben erélyes rendszabályokat al­kalmaz. Az alispán a héten ily szabálytalanságo­kért két kisebb orosházi malomnak* a Bartha Má­tyás és Cserven János malmának bezárását ren­delte el. A kukoricaliszt megjelent ismét ... itt van ismét a kelletlenül látott vendég. A gazd- asszonyok tagadhatatlanul félnek tőle. — a gyomor bukfencet hány a gondolatára is, mert nem feledtük még a harmadévi kukoricakenyeret, amely keserű volt, nehéz volt s a reményt ölte ki az emberekből. A pesszimisták hangosan kia­báltak, hogy ime, máris kukoricalisztre fanyalod­tunk, máris győzedelmeskedett az angolok ki- élieztetési politikája. És ime még a harmadik esztendői© sem éhtztünk ki. Sőt közben egészen jól táplálkoztunk. A tavalyi termésből ezideig fehér kenyeret ettünk. S hogy most kukoricával kell kevernünk az acélos búzalisztet, annak szintén bölcs előrelátás uz oka. így teljes bizonysággal kihúzzuk aratásig, mikor saját földjeinken kivül különösen megművelt francia, belga, orosz, szerb és román területek fogják részünkre — pótlólag — az életet ontani. A kukoricaliszt a garancia arra, hogy az uj termést mindenesetre megérjük s hogy az angolok kiéheztetési politikájának ez­úttal is fittyet hányhatunk. Fogadjuk tehát szeretettel a sárga kukoricalisztet, mint végső győzelmünk kivívásának egyik legfontosabb esz­közét. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Gondatlanság. A gondatlanság már sok emberéletet és különösen gyermeket kívánt áldozatul. A kir. törvényszék a múlt he en több ilyen ügyet tárgyalt. Beke Imréné szül. Nyéki Ágnes füzesgyar­mati lakos a rábízott Nyéki Lajos 4 éves gyer­mekre nem vigyázott kellőképen, miért is az a múlt év julius 27-én a kút melletti vizes gödörbe belefult. Kalivoda Jánosné szül. Balázs Viktória endrődi lakos Mária nevű 8 éves leánygyerme­kévei ugyancsak a múlt év julius no 5-én a Körös parton legeltette a libáit. A gyermek e köz­ben megkívánta a fürdést, levetkőzött s bele­ment a folyó vizébe. Odaveszett Kardos Mujszáné szül. Biró “Mária gyulai lakos meg a marólúggal bánt gondatlanul nagy- takarítás közben A marólugos bögrét a konyha- asztalra tette s kiment a kútra vizén. Ezalatt György nevű 2 és fél éves gyermeke ivott a mérges folyadékból és sérüléseket _ szenvedett. A bíróság — tekintettel a háborús időkre mindenjküket kisebb-nagyobb pénzbüntetésre Ítélte, melyekn- k végrehajtását részben felfüg­gesztette. Hatóság elleni erőszak. Sztancsik János 22 éves, szarvasi napszá­mos a múlt év május 22-én este felöntött a ga­ratra. Duhaj jókedve támadt és hazafele lartva, kiabált es verdeste a kerítéseket. Akkora lármát csapott, bogy azt már a legtürelmesebb rendőri tapintat sem nézhette el. Elébe is került Palicska Pál Vendor és megszólította, hogy ne lármázzon. Ha nem !ér benne a virtus, akkor legfeljebb énekelhet de csak úgy, ha tud énekelni, de or­dítozni nem szabad sem a kerítéseket verdesni. Sztancsik János rá se hederitett „Palicska bácsira“, hanem lármázva tovább ment. Majd csakhamar visszafordult és neki ment a rendőr­nek mellén megfogta a ruhát, de a rendőr ol­dalba lökte úgy, hogy elesett. Sztancsiknak igen rosszul esett, hogy igy kifogtak rajta, elment tehát haza, magához vett egy karvastagságnyi kerítés cölöpöt és azzal akart magának elégtételt szerezni. Ha megüti vele a rendőrt, biz az aligha állja ki élve. De a rendőr is védte magát, kardot rántott és ártalmatlanná tette Sztancsikot, a kin végig vágott. A kir. törvényszék Sztancsik Jánost hatóság elleni erőszak miatt 14 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. A furfangos tolvajok. Özv. Biró Gáborné gyomai lakos jó barát­ságban volt Gábor Lajósné és Nemes Mihályné gyomai lakosokkal A múlt év junius hó 3-án estefelé azok lakásán ment. Özv. Biró Gáborné szerette az italt s ez alkalommal is pálinkát ho­zatott. Addig-addig ivott, mig részeg nem lett. Gáborné és Nemesné csak ezt várták, Birónét lefektették, a lakása kulcsát elvették tőle, elmen­tek a lakására, azt kinyitották és 9 és fél rőf gyolcsvásznat, 13 kor. 30 fillér készpénzt. 3 kgr. zsirt, 25 kgr búzalisztet és 3 kgr. szalonnát el­loptak, — a ház ablakát b vertek, mintha azon keresztül bújtak volna be a tettesek — és eltá­voztak. Ezután Gábor Lajosné, Nemes Mihályné és Herier Józsefné a lopott holmin megosztoztak Özv. Biró Gáborné mikor felébredt és haza ment keservesen látta, hogy elvitték tőle holmiját. Kérte a nevezett asszonyokat adják vissza a holmiját, de azok tagadták, hogy ellopták volna. Ekkor Biróné a csendőrökhöz ment, a kik kide­rítették az esetet. A főtárgyaláson azzal véde­keztek a tettes asszonyok, hogy Biróné maga adta at nekik lakása kulcsát és 10 koronáért felhatalmazta ókét, hogy a szóban forgó tárgya­kat elvigyék tőle. — mert Biróné azt mondta: inni akar, a mig a világ világ lesz Gábor La­josné vádlott nem jelent meg. Nemes Mihálynét ellenben a kir. törvényszék és Herter Józsefnél lopásért és orgazdaságért elitélte 1 - 1 hónapi fogházra. Szerkesztői üzenet. 0 C- Köszönjük. Trrszüke miatt lapunk jövő számában közöljük. ELADÓ HÁZ! If. Rákóczi Ferenc- íitea 2$. szánni ház szabad kézből eladó. Értekezhetni a házban lakó tulajdonossal 95 1—1 A gyulai in. kir. pén/.ügyigazgatóságtOI. 5823. szám. III 1917. Hirdetmény. Az 1916. évi XXXIII. t-c. 1. §-a értelmé­ben az 1916. évre az 1875. évi XXIX. t.-c 15—24. § ai, illetve az ezeket módosító kiegészítő törvé­nyes rendelkezések alapjan kivetett III. oszt. kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1917., 1918. és 1919. évekre érvényben marad. Ezen törvény 2. §-a értelmében úgy az adófizetésre kötelezett, mint p dig a pénzügyi hatóság az 1. §. szerint érvényben tartott I., II. oszt. kereseti adónak helyesbítését kérheti és pedig az adófizetésre kötelezett abban az esetben, hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy adóköteles foglalkozásának terjedelme az 1916. évi adó meg­állapítása idején elért terjedelemmel szemben lényegesen csökkent, vagy hogy az adó más ugyanazon, vagy hasonló foglalkozást űzők adó­jával, a foglalkozások terjedelmének figyelembe­vételével arányban nem áll. Az adó helyesbítésére irányuló, ha hitelt érdemlő adatokkal támogatott kérelem a pénzügy- igazgatóságnál 1917., 1918 és 1919 években minden év február bó végéig adandó be. Az adó helyesbítésének alap feltétele az adó­köteles foglalkozás terjedelmében bevallott lénye­ges változás, illetőleg más ugyanazon, vagy ha­sonló foglalkozást űzők adójával összehasonlítás szempontjából a foglalkozás terjedelme szerint jelentkező aránytalanság lévén. Ennélfogva azon a címen, hogy az 1916. évi kereset kisebb, mint az az összeg, mely az adónak jogerős megállapítása alkalmával alapul vétetett, az adó helyesbítését nem lehet kérni, ha csak nem igazoltatik, hogy az adő az eredeti kivetés alkalmával is már aránytalanul lett megállapítva, más ugyanazon vagy hasonló, foglalkozást űzők adójával szemben vagy hogy adóköteles foglalkozásának terjedelme azóta lényegesen csökkent. Gyula, 1917. évi február hó 20-án. 1—1 90 Szikes, adóügyi tanácsnok. E LADÓ HÁZ! l^gy jól jöve­delmező 3 lakrészből álló ház előnyös feltételek mel­let eladó. Értekezni Munkácsi Mihály- utca 15 szám alatt. 94 1 -1 Meghívó. A Gyulai Kereskedők és Iparosok Ön­segélyző Szövetkezete VI-ik rendes övi közgyűlését 1917. évi március hó ll-én délután 3 óra­kor, határozatképtelenség esetén 1917. évi március hó 18-án délután 3 órakor, a szö­vetkezet saját helyiségében (Báró VVenckheim Béla-utca 19. szám) tartja meg, melyre "á tagokat ezennel tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kijelölése. 2. Az 1916 évi zárszámadás, az igaz­gatóság és felügyeiébizottság jelentéseinek, valamint a IV. évtájsulat vagyonának fel­osztására vonatkozó számadások és a fel­számoló bizottság jelentésének ismertetése, azok elfogadása iránti határozathozatal s ennek alapján az igazgatóság és felügyelő­bizottságnak az 1916. évre a felmentés megadása. 3. Az 19.17—1919. évi VII. évtársulat megalakulása. 4. Az igazgatóság 11 tagjának, fel­ügyelőbizottság 5 rendes és 1 póttagjának választása. 5. Az alapszabályok 85. §-a értelmé­ben, az 1917. évi december hó 31-én vég­ződó 1915 — 1917. évi V. évtársulat felszá­moló bizottságába 3 tag választása. 6 Az alapszabályok 54. §-a szerint esetleges indítványok. Gyula, 1917. február 21. Grünfeld Jakab alelnök. Kivonat az alapszabályokból: 81. §. 3. A zárszámadások és jelentések a közgyűlés előtt 8 nappal a szövetkezet helyiségében a tagok rendelke-r zésére állanak. KERESEK a város közelében, lehetőleg a Bodoky-major felé 1—5 hold földterületet esetleg szőlőt haszonbérbe. Cim a kiadóhivatalban. Eladó ház! Gyulán, Pálinkaház-utca 1. számú (Kiss Györgyné-féle) ház kedvező feltételek mellett eladó. Ugyanott 2 szobás lakás kiadó. Értekezhetni lehet Tarnay Károlynál, (Új­város) Virág-utca 17. sz. a 911-3 1916. év folyamán kölcsönkért 2 drb 6" széles és 6 méter hosszú, vascsavarokkal össze- erősltett H r í—í O szives azonnali visszaküldé­sét kéri a tulajdonos IDD. MOGYOROSSY SÁNDOR.

Next

/
Thumbnails
Contents