Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-18 / 46. szám
XLI\. évfolyam Gyula, 1917« november IS 46. szám Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓII.X I>ÁVID. Megjelenik minden vasárnap Tizenkettedik órában. * A pénzügyminisztérium névszerint való nyilvántartást vezet arról, hogy kik jegyeztek és kik nem jegyeztek hadikölcsönt. Akik jegyeztek, azok a vagyonadó kivetésénél enyhítésben részesülnek. Ezt a kijelentést tartalmazza az a fölhívás, mely a hetedik nemzeti hadikölcsönre való aláírásra szólítja fel az ország polgárságát. A kijelentés nem kisszerű ijesztgető fenyegetés, hanem számításon alapuló igazságszolgáltatás. Aki önként nem jön áldozat- készségével a hadviselés érdekeiuek támogatására, hát jöjjön kényszerűségből: fizessen nagyobb adót! Ám, ha az aláírásra való felhívásban nem is rejtenék benne ilyen nyílt, egyenes szóval a közönbösök és huzódozók ellen való megtorlás osztóigazsága, azt hisszük a polgárság a maga praktikus észjárásával, a háború alatt már önként is ráeszmélt arra, hogy legjövedelmezőbb befektetés a hadiköl- csön, mert egyszerre hármas nyereséget biztosit, hatszázalékos kamatot, továbbá olyan értékpapír tulajdonjogát, mely egyedül adómentes s harmadszor kedvezményt a vagyonadó kirovásánál. Az egyesek hasznánál azonban még fontosabb a közügynek, a hazának és az áhított békének érdeke. Ezt szolgálja a hetedik hadikölcsön, melynek még az eddigieknél is jobban kell sikerülnie, mert olaszországi diadalmas előnyomulásunk eredményeiből s az orosz forradalom fejleményeiből minden egyes polgárnak ösztönszerüleg meg kell éreznie, hogy ütött a tizenkettedik óra, amikor a haza minden polgárának, utolsó erőfeszítése minden idegszálaival össze kell fognia arra az egy nagy célra, hogy katonáink fegyvereinek győzelmét segítvén, magunknak az igazságos békét mihamarább megszerezhessük. A hetedik hadikölcsön jegyzési ideje most a napokban kezdődött. Járuljon mindenki az aláíró asztalokhoz, hogy gazdasági téren is erőseknek mutatkozva, minél előbb kikónyszerithessük a háború befejezését. A közigazgatási bizottság ülése. — november 12. — Hétfőn délelőtt tartotta meg november havi rendes ülését a vármegye közigazgatási bizottsága, a melynek említésre legméltóbb részét a vármegye alispánjának a közellátási viszonyokat behatóan tárgyaló jelentése és az ehez íüződő felszólalások képezték Az ülésen dr. Füzessóry Zoltán főispán elnökölt és részt vettek dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór póuzügy- igazgató, Mikler Sándor tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Holló György gazd. felügyelő, gróf Wenckheim Dénes, dr- Ladies László, dr. Török Gábor, Varságh Béla és Morvay Mihály választott bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után az alispánnak október hóról szóló jelentését Berthóty István főjegyző terjesztette elő. A jelentés a következőleg hangzik : I. Közbiztonság. Közbiztonságunk, főként a vagyonbiztonsági állapotok, az elmúlt hó folyamán kedvezőtlen jelenségeket mutat A személybiztonság 25 esetben volt megtámadva. Történt 2 halálos kimenetelű, 3 súlyos és 2 könnyű testi sértés és 10 ön- gyilkosság. A vagyonbiztonság 133 Ízben zavartatott meg, még pedig 94 kisebl^-nagyobb lopás, 3 betörés és 36 tüzeset által. Közigazgatási hatóságaink a közbiztonság ellenes cselekmények illetve események megakadályozása, kinyomozása és megtorlása iránt a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket mindenkoron megtették, a lopási esetek legnagyobb részében a tettesek ki is derítettek s az ellopott tárgyak legnagyobb része megkerült. A tűz okozta kár biztosítás utján megtérül. II. Földmivelésügy. A külső mezőgazdasági munkálatok közül a rozs és az őszi búza vetésével, szántásával, cukorrépa szedésével és behordásával foglalkoztak. Az őszi vetések, eső hiányában igen egyenetlenül keltek ki' és ha hamarosan vár- megyeszerte nem lesznek nagyobb esőzések, úgy legtöbb helyen azokat pótvetóssel kell feljavítani. A kötöttebb talajokon, ahol a mag nem tudott kikelni, a vetéseket ki kell szántani s az esőzések után újra kell bevetni. Az őszi szántások is igen nehezen és lassan haladtak, mivel a talaj csapadék hiányában igen száraz. Általában a vármegye mezőgazdasági helyzete rossznak mondható, ennek egyedüli oka a kedvezőtlen időjárás. Gazdaközönségünk teljes szorgalommal látott hozzá az őszi szántáshoz és vetéshez s ezen munkálatok legtöbb helyen már be is fejeztettek, de eső hiányában az még megközelítőleg sem állapítható meg, hogy a bevetett területből mennyi marad meg, mennyi területen kell pótvetést és teljesen uj vetést alkalmazni. A takarmányrépát betakarították gyenge termés hozammal, az őszi káposzta szedése kezdetét vette gyenge és rossz minőségű termés hozammal. Napszámbórek: férfinapszám 6 korona, női napszám 4 korona, gyermek napszám 3 korona. A vármegye csapadékmennyisége 34 mm volt. III. Közellátás, A vármegye lisztellátása a múlt hóban sem szolgáltatott semmiféle panaszra okot. A rendelkezésemre adott lisztmennyisóg nem csak hogy elegendő volt az ellátatlanok kielégítésére, hanem annak egy tekintélyes részét mint fel nem használhatót s szükségtelent a közélelmezési hivatalnak visszaadtam. Az ellátatlanok számának összeírását elrendeltem ; bár az összeírás teljesen még nincs is befejezve, az eddig tett jelentések szerint már most megállapítható, hogy azoknak a száma, akik gabonát házi szükségletre beszerezni nem tudtak, a múlt évihez képest elenyészően csekély lesz, úgy hogy lisztellátás terén a folyó évi gazdasági évben előre láthatóan nem fog^ nak előállani azok a nehézségek, amelyek eloszlatása a hatóságoknak oly sok és nehéz gondot okozott. A közellátás egyéb terén azonban az előző jelentéseimben ismertetett egyáltalán nem kielégítő helyzet semmit sem változott, amint azt az alább előadandók igazolják Mielőtt azonban idevonatkozólag a helyzetet kötelességszerüen és őszinte tárgyilagossággal ismertetném, jelentem, hogy a gabonafeleslegek átvételére hivatott bizottságok végre megkezdték működésűket és ezek a bizottságok a tengeri feleslegek átvételével is meglettek — a földmivelósügyi miniszter által — bízva. A bizottságok működésének megkezdését a közélelmezési hivatal a vármegyére október 22-ik napjára tűzte ki. Mivel azonban a vonatkozó rendeleteket tartalmazó utasítását csak október 23-án kaptam meg, ennélfogva az említett határidőt be nem tarthattam és a bizottságok működésének megkezdését mint legkorábbi határidőre csak november 5 éré állapíthattam meg. A bizottságok összeállítása tekintetében igen nagy nehézségeket okozott az a körülmény, hogy a Hadi Termény Részvénytársaság a bizottságokba a megfelelő számú tagokat vagy nem tudta rendelkezésre adni, vagy pedig csak nagyon későn. A bizottságok működésének eredményéről az idő rövidsége miatt jelentést még nem tehetek. A vármegye területén főzelékfélékben a nagy szárazság miatt tudvalevőleg igen rossz termés volt- A vármegye szükségletét bab, borsó, lencse és kölesben összeirattam és a kimutatást a közélelmezési hivatalnak mintegy hónappal ezelőtt felterjesztettem. Időközben tett azon intézkedéseimre,hogy a vármegye lakosainak addig is, mig a vármegye részére főzelékfélékben kiutalandó mennyiség végleg mogállapittatik, az említett élelmiszerekből bizonyos készlet utaltassák, az a válasz érkezett, hogy a kérelem szabad készletek hiányában nem teljesíthető és hogy a vármegye részére csak akkor történhetik kiutalás, ha az orozágos készletek számbavétele alapján megállapítható lesz, hogy abból mennyi fog a vármegyére jutni. Egvpár közintózet és a szeghalmi járás részére bab, köles és gyöngykása utaltatott ki ugyan, de ez a készlet oly kicsi, hogy alig tesz ki 35 mótermázsát. A bejelentett évi szükséglet 23000 (huszonháromezer) mótermázsa. A burgonya ellátás tekintetében a szükségletek összeírását- az Országos Burgonya- közvetítő Irodához október elején felterjesztettem, már jóval előbb jelezve, hogy a vármegyének legalább 300 waggon étkezési burgonyára van szüksége, kértem az Országos Közélelmezési Hivataltól a sürgős szükség fedezésére egyelőre legalább 100 waggon burgonya kiutalását. Ez iránti felterjesztéseim kezdetben eredménytelenek maradtak, azoknak sürgető megismétlésének eredményekóp október 1-én 1 waggon korai burgonya, majd nemsokára 5 waggon és 1 waggon burgonya kiutalásáról kaptam értesítést. Ez ideig tehát a rendkívüli nagy burgonya hiány fedezésére 7 waggon burgonya utaltatott ki, miután pedig ezt az egész vármegyében szétosztani lehetetlen, abból egy waggonnal a közkórháznak,' 1—t waggonnal pedig a leggyengébb termésű községeknek engedtem át Ezek a készletek sincsenek még leszállítva A nagy szükségre való tekintettel állandóan szorgalmazom nagyobb mennyiségű burgonya kiutalását, de eddig eredmény nélkül. A burgonya rekvirálása a vármegye területére is elrendeltetett. Miután a vármegyében Számottevő burgonyatermelés nincs és a kevés bevetett terület is a lehető leggyöngébb termést adta, feliratilag kértem, hogy a rek - virálással járó nagy és semmi eredménnyel nem járó munkálattól a különben is túlterhelt közigazgatási hatóságaink mentessenek fel. A vármegye részére megállapított cukor- contingens leszállítása körül még mindig nincs meg a kellő rend. A szállítás körüli késedelemnek okát abban találom, hogy a Cukorközpont egy havi ellátmányt kiutalva addig nem eszközöl újabb kiutalást, még az előző mennyiség leszállítását a gyár nem jelenti. Minthogy pedig a gyárakat a rendes szállításra szoritani nem tudják, vagy nem akarják, 2—3 havi időközben kerül egy-egy havi meny- nyisóg kiutalásra és leszállításra. Az elsőfokú fokú hatóságok valamint az általam ismételve sürgetett gyárak a legkülönbözőbb ürügyek Lapvmk maá száma © oldal.
