Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-26 / 34. szám

3 Békés 1917. augusztus 26. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjának folyó évi augusztus hó 19-iki számában foglalkozván a mi honvéd- gyalogezredünk Aradra való elhelyezésének hirével, — azt méltóziatott Írni, hogy most, amidőn az aradi lapokban az ezrednek Aradra való helyezését óhajtó újabb cikkek jelentek meg, sőt azt már befejezett tényként is állí­tották oda, én utána néztem, van-e valamelyes alapjuk ezen híreknek, s hogy maga Szurmay Sándor honvédelmi miniszter ur kijelentette a hozzá intézett kérdésre, miszerint távol áll tőle, hogy a 2. honvéd gyalogezredet Gyulá­ról elhelyezze. Ez a szövegezés idehaza Gyulán is, de főleg Békéscsabán azt a feltevést váltotta ki a közönség körében, hogy a honvédelmi Mi­niszter Úrhoz intézett kérdést közvetlenül én tettem. A Békésmegyei Közlöny a Békés cikké­nek ilyen értelmezése folytán ezt határozott formában igy is közölte. Miután távol áll tőlem annak szándéka, hogy mások fáradozásának eredménye az én csekély személyem érdeméül tudassák be, szükségesnek tartom a tényeket teljes vilá­gításba helyezni. A gyulai 2. honvéd gyalogezred itt ma­radásához ' minden erőmmel ragaszkodom. A múltban is jnindeukor, amidőn arra szükség volt, megtettem a kellő lépéseket a honvéd­ség ittmaradására. Legutóbb is, amidőn a háború folyama alatt magasabb katonai érde­kekből Kolozsvárra vezényelt ezredünknek hazahozatala volt kilátásba helyezve, mindent elkövettem, hogy itthon a beszállásolás kel­lően biztosittassék, s ezzel hazajövetelük le­hetővé tótess&k. Hogy az utolsó pillanatban, amidőn már minden rendben volt, mily kato­nai, vagy egyéb okok játszottak közbe, hogy a Gyulán teljesen biztosított elszállásolás dacára az ezredet Makóra helyezték, máig sem tudom. Ezt a tényt csak annak bizonyítására hozom fel, miszerint legforróbb vágyam, Hogy a honvédség szervezése óta állandóan Gyulán állomásozó ezred, amelynek tisztikarához en­gem a személyes barátság szálai fűznek, mi­előbb és végleseu hozzánk visszatérjen. Természetes, hogy amidőn az aradi la­pok ezredünknek odavaló áthelyezését komoly A város alatt folyik a Szereth el, akárcsak ná­lunk a Maros. Felfogja hangos csobogását a hatalmas völgykatlan, amelybe belecsavarodik. Áthaladtunk a folyón. Az első szakasz Zombory főhadnagygyal lassan, mert csak liba­sorban haladhatunk (az oroszok felégették a hidat) egy keskeny folyosószerü faházikón átjut a túlsó partra és raj vonalba fejlődve megszállja az előttünk álló meredek 500 méter magas he­gyet. A hegy előtt állva, lehetetlennek látszik feljutni a kopár kőóriásra, de a honvédeink, parancsnokuk akár zerge módra kúszva, ugrálva, hamarosan feljutnak. Ugyanígy cselekszik a többi három szakasz és utána lassan a századok, a parancs szerint sorrendben. A negyedik század volt a második, aki felért a hegytetőre, Szép Gyula hadnagy szakaszparancsnok vezetése alatt. Alig helyezkedünk el a hegyen, a rajvona­lok sorrendje szerint élénk puskatüz fogad ben­nünket, melyet mi azzal viszonozunk, hogy a velünk szemben álló hegyet rajvonalunk egyike megtámadja, mely az ott levő cserkész lovassá­got megfutamodásra kényszeríti. Benedicty őrnagy a főhadnagyunkat melegen üdvözölte gyors pa­rancs végrehajtásért. Azóta három nap telt el, ellenséget nem láttunk: otthagyta a muszka a Szerethet, elment a hazájáig, itt várt bennünket meg, valószínűleg sikert remél, de mi is azt reméljük és amit régen hiszünk — a teljes győzelmet. Most látom hatását a julius 1-i ütközetnek csak. Ha akkor a mi ezredünk a 308-ások fél nem bírja tartóztatni és megverni az oroszt, eset­leg bemegy Lembergbe, mert célja ez volt vagy még tovább, de igy fel kellett neki adni három évi dicsőségének szinterét. (Arad és Vidéke.) Gruber Imre. formában közölték, szükségesnek tartottam a kellő lépéseknek azonnal megtételét. Elhatározott szándékom volt, hogy Buda­pestre utazva dr. Lukács György v. b. t. t. országgyűlési képviselőnkkel együtt személye­sen jelentkezem a honvédelmi miniszter urnái, s a város közönségének az ezredhez való ragaszkodását élő szóval fogom kifejezni. Ámde a közbejött oly akadályok, amelyek itthonlótemet feltétlenül szükségessé tették, valamint országgyűlési képviselőnk családi gyásza és ennek következtében való elfoglalt­sága lehetetlenné tette szándékom keresztül­vitelét, s igy kénytelen voltam megelégedni azzal, hogy levelet intéztem országgyűlési képviselőnkhöz, kérve, hogy a honvédelmi miniszter úrral személyes éritkezésbe lépve, tájékozódni szíveskedjék az aradi hirek alapja felől. Ez meg is történt. A honvédelmi minisz­ter úrral dr. Lukács György országgyűlési képviselő értekezett. Igazságérzetem tiltakozott volna az el­len, hogy az ő fáradozásának eredményét a magam javára könyveltessem el. Kérem igen tisztelt Szerkesztő Urat, szíveskedjék ezen helyreigazításnak becses lapja legközelebbi számában helyet adni. Gyula, 1917. augusztus 24. Kiváló tisztelettel : Dr. Lovich Ödön, polgármester. Taxiügy. Beírások a főgimnáziumba. A gyulai róni. kath. főgimnáziumban az 1917—18. tanévre szóló beírások folyó évi szeptember hó 1-én, 2-án és 3-án — szombat, vasárnap, hétfőn — délelőtt 9—12 óráig tartatnak. Az alapitó szerződés ren­delkezése szerint »első sorban a békésvármegyei katholikus ifjak, azután a gyulai lakosok fiai val­láskülönbség nélkül, harmadsorban,a nem békés­vármegyei katholikus ifjak bírnak előnnyel a fel­vételre nézve«. A tolongás csökkentése s a fe­lesleges várakozás elkerülése végett ajánlatos, hogy az alsó négy osztály növendékei 1-én és 2- án, a felső négy osztály növendékei pedig 3-án iratkozzanak. A beírásnál felmutatandó a tanuló utolsó iskolai bizonyítványa, vagy Értesítő köny­vecskéje, születési anyakönyvi kivonata és ujra- oltási bizonyítványa. Ugyanakkor fizetendő 22 K beirási dij s legalább 15 K negyedévi tandíj. — A javító vizsgálatok augusztus 30-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődnek. Ugyanezen és a kö­vetkező napon lesznek a felsőbb tanhatóságtól en­gedélyezett Írásbeli- illetve szóbeli magánvizsgá­latok. Szeptember 4-én reggel 8 órakor a József­városi templomban »Veni Sancte«, utána a fe­gyelmi szabályok felolvasása, órarend közlés ; 5-én, csütörtökön, az előadások megkezdése. — A tan- intését igazgatósága. A gyulai áll. polgári leányiskolában az 1917 —18. évi beiratasok szeptember hó 1-én, 3- án és 4-ón délelőtt 8—11 óráig lesznek. Javitó- vizsgálat augusztus hó 31-én délelőtt 9 órakor. Tantervkülönbözeti vizsgálat szeptember 5-én délelőtt 9 órakor. Gynlaváros női kereskedelmi szaktanfolya­mában a beiratások szeptember hó 1., 3., 4. és 5. napján délután 3—5-ig lesznek a tanfolyam helyiségében (Városház-utca 21. sz.) A szaktan- folyamba felvehetők mindazok, akik a polgári vagy felsőbb leányiskola negyedik, illetve a felső leányiskola második osztályát sikerrel elvégezték. A beiratáskor a tanulók legutolsó iskolai bizonyít­ványukat, születési anyakönyvi kivonatot és ujra- oltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Iskolá­zottságukat ily bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, de 16-ik életévöket betöltött nők csak felvételi vizsgálat alapján vehetők fel. E felvételi vizsgálat tárgyai: magyar és németnyelv, számtan, földrajz; dija 20 kor. időpontja augusztus 31., d. u. 3 óra. A felvételi vizsgálatra az igazgatónál előzőleg jelentkezni kell. A tanulók 6 kor. felvételi, 10 kor. géphasználati és 100 kor. évi dijat fizetnek. Szegénysorsu tanulók, ha kellő szorgalmat tanú­sító iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, tandíj­mentességért és tankönyvsegélyért folyamodhatnak Mindkét folyamodvány bélyegmentes és a beira­táskor nyújtandó be; a tandíj mentességi folya­modvány szegénységi vagy vagyontalansági bizo­nyítvánnyal látandó el. A tanfolyam csak akkor nyitható meg, ha arra legalább 25 tanuló jelent­kezett. As igasgatóság. A gyulai állami elemi fiú- és leányiskolá­ban (Kenyérsütő-utca) az 1917—18. évi beiratások szeptember hó 1—-8-ig d. e. 8—11 óráig lesznek megtartva, vasár- és ünnepnap beírás nem tar- tatik. Beirási dij 50 fillér. A tanítás 10-én reg­gel 8 orakor kezdődik. A gyulai izr. elemi népiskolában a beiratá­sok szeptember 3—4-én lesznek délelőtt 8—12 óráig. A tanítás szeptember hó 5-én reggel 8 órakor kezdődik. As iskolássá!. Hírek. Hősök kitüntetése. A hivatalos iap közli, hogy a király az elienség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Fischer Károly a IV./6. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott 2. honvéd gya­logezredbeli tart. századosnak, dr. Gábor (Gold- mann) Imre ügyvéd, 68. gyalogezredbeli tart. főhadnagynak és Lengyel Béla 101. gyalogezred­ben tart. főhadnagynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadiékifménynyel és kardokkal ado­mányozta. Elrendelte továbbá, hogy az ellenség előtt vitéz magatartásukért a legfelső dicsérő el­ismerés a kardokkal U.dtul adassák: dr. Ssáss Géza egy honvéd gyalog-hadosztály parancsnok­ságnál beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli ezred- orvosnak, Hrusstek Rezső egy teDgerpartvédelmi zászlóaljnál beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli tart. főhadnagynak, Baráth Pál egy portvázó zászlóaljnál beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli, Philipp Ferenc a 32. honvéd gyalogezrednél be­osztott 2. honv. gy.-ezredbeli tart. hadnagyoknak. Katonai előléptetések. A lapunk múlt szá­mában közölteken Kívül a király kinevezte Rom Ernő és Walter Vilmos 101. gyalogezredbeli szá­zadosokat őrnagyokká, Erimescu Sándor, Winkler Károly, Neumann Ödön, Erkel Béla, Blaskó Já­nos, Moranszky András, Pethő Tibor, Petrán György, dr. Aszódi Imre és Hegedűs Sándor 101. gyalogezredbeli tart. hadnagyokat főhadnagyokká, végül a honvéd hadapród iskolák IV. évfolyamát végzett következő növendékeket zászlósokká a 2. honvéd gyalogezredhez: Ginzery József, Bartha Dezső, Balogh István, Szabó Mihály, Péterffy Andor és Pirtea Emil. Adótárgyalások. A III. osztályú kereseti adó­nak a következő három éves időszakra való álta­lános újbóli megállapítása a mült évben alkotott adótörvény értelmében elmarad ugyan, a kincs­tárnak azonban oly esetekben, ahol az a kereset jelentékeny emelkedése következtében indokoltnak mutatkozik, jogában áll az adó felemelését java­solni, viszont a foglalkozási ágakban előállott ke­reset csökkenés indokából a felek is kérelmez­hették záros határidőn belül a III. osztályú kere­seti adó mérséklését a kivető bizottságok előtt. Az erre vonatkozó előmunkálatok befejeztetvén, a lajstromok előzetes közszemlére a községekben ki­tétettek, a gyulai pénzügyigazgatóság a hét kö­zepére már három adóhivatali kerületben kitűzte a kivető bizottságok tárgyalási határnapjait. A bi­zottságok tehát az idén nemcsak az évközben ke­letkezett uj adóköteles személyek adóját fogják ki­vetni, hanem az előbb említett adóemelési, ille­tőleg mérséklési javaslatok tekintetében is hatá­roznak. A. békéscsabai adókivető bizottság augusztus 29-tól szeptember 5-ig Békéscsaba, szeptember 6-án Újkígyós, Endrőd és Gyoma és 7-én folyta­tólag Gyoma közs. adózóinak javaslatait tárgyalja. Kincstári előadó Morvay Zoltán pénzügyi titkár lesz. Az orosházi adók!vető bizottság előtt aug. 31-én és szeptember 1-én Orosháza, 3-án Gádo­ros, Pusztaföldvár, Békéssámson, 4-én Csorvás, Nagyszénás, Szentetornya, 5-én Tótkomlós köz­ségbeliek adóit állapítják meg. Kincstári előadó dr. Vertán Jenő pénzügyi fogalmazó. A szarvasi adókivető bizottság aug. 30-án és 3l-én Szarvas, szeptember 1-én Békésszentandrás, Kondoros 3-án Öcsöd községbeliek adóit tárgyalja. Kincstári elő­adó Blum Ferenc adóügyi biztos. Népfelkelők szemléje. Az újabban összeirt ifjabb korosztályú népfelkelők pótszemléjét a vár­megye területén a következő napokon tartják meg: a békéscsabai járásban szeptember 3-án, 4-én és 5-én, a békési járásban szeptember 7-én és 8-án, a gyomai járásban szeptember 10-én és 11-én, a szarvasi járásban szeptember 13-án, 14-én és 15-én, Gyula városban szeptember 3-án, a gyulai járásban szeptember 4-ón, az orosházi já­rásban szeptember 6-án, 7-én, 8-án és 10-én és a szeghalmi járásban szeptember 10-én és 11-én. A szemlebizottságok polgári elnöki tisztének ellá­tására az alispán Békéscsabán Haán Béla, Béké-

Next

/
Thumbnails
Contents