Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-26 / 34. szám

1917. augusztus 26. Békés sen dr. Török Gábor, Gyomán Fazekas Zsigmond, Szarvason Fejér Imre, Gyulán dr. Kohn Mór, Orosházán dr. László Elek, Szeghalmon dr. Tót Ákos törvénvhatósági bizottsági tagokat kérte fel, mig a polgári orvosi tisztet Gyulán, dr. Zöldy János megyei főorvos, a többi helyeken az illeté­kes járási orvosok fogjak betölteni. A vármegye közbiztonsága. A dsbreczeni csendőrkerületi parancsnokság kimutatása szerint a Békésmegyében elhelyezett csendőrörsök julius hó folyamán 313 esetben végeztek nyomozásokat, A csendőrség tudomására jutott és nyomozás tár­gyát képező cselekmények közül 16 testi sértés. 77 lopás, 31 vagyon elleni vétség, 18 tüzeset és tüzokozás, 57 fegyveres erő elleni vétség, 63 kü­lönféle kihágás gyanúja szenpe.lt, mig a többi nyomozás egyes kisebb vétségre vonakodott. A képviselőtestület pénteken délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen érdemleges tárgya volt a városházi melléképületek építése felöl való határozathozatal s amely ügy immár harmad ízben foglalkoztatta a képviselőtestületet. Előző két alkalommal csak általánosságban tár­gyalták az építkezés ügyét s csak most, a tervek bemutatása után öltött határozott formát, hogy tulajdonképan mit is szándékozik a város építeni es körülbelül mennyi költséget igényel az. A ter­veket az azzal megbízott Pfaff Ferenc építőmester készítette el s* eszerint a városháza udvarának Körösparti részén csupán egy tűzifa és szerszá­mok elhelyezésére szolgáló szin építtetik, a jelen­legi tüzo'tó-őrszoba pedig egy hitelesitő-holyiség hozzátoldásával a hordójelző-hivatal elhelyezésére fog szolgálni. A tűzoltók részére egy kétszobás csinos őrszobát emelnek a volt Schwimmer-féle istálló telkének városház-utcai frontján. Ugyan­azon telken levő szin meghosszabbittatik s itt nyernek elhelyezést a tűzoltó-szerelvények. Az ugyanott levő városi istálló, amely jelenleg 6 pár ló befogadására alkalmas, 12 pár lóra bővíttetik ki és azonfelül két pár lónak kisebb istálló is jut. A megjelent mintegy 40 képviselőtestületi tag közül többen hozzászóltak az előterjesztett hatá­rozati javaslathoz és szokás szerint a tárgytól messze elkalandoztak, beszélvén a legelőn levő bikákról és a gulyánál fennforgó pásztor mizériák­ról, végül is, mivel az építkezést elodázni nem lehet, az állandó választmány javaslatával előter­jesztett építési terveket elfogadták, a házilagosan végrehajtandó Spitkezés költségeire 60.000 koro­nát megszavaztak, az épitás vezetésével Pfaff Fe­renc építészt bízván meg 8000 korona tiszteletdij ellenében. Névszerinti szavazással egyhangúlag ki­mondta a közgyűlés, hogy az ősz közeledte miatt az építés sürgős miért is a határozat csak birto­kon kívül felebbezhető. A belügyminister értesí­tette a várost, hogy a közigazgatási alkalmazottai közül az óvónők, a városi kertész, szülésznők, csőszök és udvaros részére 1916 évben megsza­vazott háborús segélyeket az állam terhére nem vállalhatja át- A közgyűlés kimondta, hogy leg­szegényebb alkalmazottainak juttatott segélyeket a közpénztár terhére átvállalja. A városi óvónők azon kérelmét, hogy az óvodai dajkák is részesit- tessenek háborús pótlékban, a tanfelügyelő véle­ménye alapján nem teljesítették. Még három je- lentéktélen ügy letárgyalásával a közgyűlés más fél órai tanácskozás után befejeztetett, 13 pályázó a vágóhídi állatorvosi állásra. Tegnap járt le a határideje a városi vágóhídi ál­latorvosi állás betöltésére kiirt pályázatnak. Az állásra tizenhárom állatorvos adta be pályázati kérvényét az alispánhoz, akik közül tizen katonai szolgálatra vannak bevonulva. A beérkezés sor­rendjében a következők pályáztak az állásra: Bokor Ernő állatorvos (Gyula), Csibe Kálmán községi állatorvos (Békés), Wágner Sándor kör­állatorvos (Somogyvár), Vajda Miksa körállatorvos (Gátalja), Dóssá Henrik közs. állatorvos (Módos), Sseifried Gyula községi állatorvos (Kaba), Ssák György magán-állatorvos (Békéscsaba), Lobi Jó­zsef közs. állatorvos (Csorvás), Kis Sándor közs. állatorvos (Szeghalom), Döménjj Árpád magán­állatorvos (Magyarpécska), Paulicsky Aladár ny. városi állatorvos (Karczag), Gróf Jenő községi állatorvos (Fegyvernek), dr. Ssurán Simon kör­állatorvos (Csákó). Mint a névsorból látható, a városatyáknak van bőséges választéka a legalkal­masabb egyén megválasztására. A képviselőtestü­let hangulatából Ítélve legnagyobb kilátással Bo­kor Ernő, Weisz Ede gyulai kereskedő fia nézhet a választás elé, már csak azért is, mert ő a pályázók közül az egyedüli gyulai fiú, akit a városi képviselők túlnyomó része ismer és mint ez állásra alkalmas és érdemes embert támogat is. Bokor Ernő különben oklevelének meg szerzése óta az orosz harctéren mint katona állat­orvosi praxist folytat és az ellenség előtt teljesí­tett kitűnő szolgálataiért a koronás aranyérdem- kereszttel is ki lett tüntetve. A választás napját az alispán még ezután fogja kitűzni. A gyulai no egylet szegényei között való szétosztás végett Weisz Mór gyulai alapitó tag 200 koronát küldött Egyidejűleg uj alapitó tag lett Dr. Kaczvinszky Jánosné 100 k; rendes ta­gokul felvétettek: Soukovics Endréné, Geiszt Györgyné, Somogyi Istvánná, Szilassy Jenőné, Dávid Jakabné. Névery Istvánná, ifj. Puskás An- drásné, Fülöp Mihályné. Az alapitó és rendes ta­goknak a szegények nevében ez utón mond kö­szönetét özv. Fábry Mártonná alelnök. Gyulai ügyvédből adóügyi biztos. A pénz- ügymimster dr. Felföldi) Sándor gyulai ügyvédet a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz adóügyi biz­tossá nevezte ki. Feliilfizetések a szociális niissió hangver­senyén. Bodoky Lajos 80 kor. gróf Széchenyi Antalné, Bally Yince, N. N. 50—50 kor , N. N. 30 kor. dr. Karácsonyi János, Ondrus Cyrillné, Németi József, dr. Lovich Ödönné, dr. Kossuth Liszlóné, Vámos Imréné, dr. Széli írnrénó 20-20 kor. Böhm Miklós 12 kor. dr. Márki Jánosné, Tóth Fereocnó. Gyulai Gáborné, Kóhn Dávid, özv. Mayer Istvánná, N. N., N. N„ gr. Wenck- heim Krisztina, Debreceni Kálmán, Szeli Imréné 10—10 kor. Szilassy Istvánná 5 kor. Mihalik Já­nos 2.50 kor. Schwáb Antalné, ifj. Weinmann Viktor 1—1 kor. ösrzesen 346.90 kor , mely ke­gyes adományokért a hadiárvák nevében hálás köszönetét mond a szociális missiótársulat gyulai szervezete. Krónikás tisztünkhöz hiven fölemlítjük még azt is, hogy Kressnerics Gyula s. lelkész buzdítására a józsefvárosi hívek Szent István ki­rály ünnepén 950 koronát gyűjtöttek össze a hadi- árvák javára. Eljegyzés. Silberstein Sándor gyulai ifjú kereskedő el jegyezte Kripka Bertuskát Budapestről. Leégett ezerszáz kereszt rozs. Hatalmas tűz pusztított folyó hó 17-én délután K. Schrif- fert László Lencsés-uti tanyáján. Délután 1 óra­kor kezdte csépelni Schillinger Lipót cséplőgépe az ezeregyszáz kereszt rozsot, amely két asztag- ban volt összehordva. Alig csépeltek 10 zsák ma­got, mikor az egyik asztag teteje lángba borult. A gép körül levő munkások azonnal a tűz oltá­sához láttak, azonban a meglehetős szél miatt a lángok hamarosan átcsaptak a másik asztagra is. Pár perc alatt az egész termés és a cséplőgép is lángban állott úgy, hogy oltásra gondolni sem lehetett. Rövid idő alatt elhamvadt az egész ter­més a cséplőgéppel együtt. A másnapi tüzvizsgá- lat megállapította, hogy a szikrafogó meglazulása miatt a gépből kipattanó szikra okozta a bajt, amelyért Szelezsán Demeter gépészt gondatlanság látszik terhelni. A kár terményekben 25.000 ko­rona, a cséplőgépet ért kár 10.000 korona, amely részben biztosítva volt. De érzékenyebb a kár a közélelmezés szempontjából, mert 500 mázsa rozs­termés semmisült meg. A Schmidt-cirkusz Gyulán. E hét végén Gyulára érkezik a híres magyar Schmidt-cirkusz, amelynek kiváló előadásait 2 éve is nagy érdek­lődéssel fogadta a gyulai közönség. A Schmidt- cirkusz bármely világcirkusz műsorával felveheti a versenyt, annyi kitűnő attrakció, bravúros mu­tatvány és kitünően idomított lovak, a szelídített vadállatok szenzációs produkciója tölti ki a mű­sorát. Az első előadás szombat este lesz. Jegyek előre- válthatók az érkezési napon délelőtt 10 órától a cirkusz pénztáránál. A kánikula nem látszik tudomást venni Ber­talan napjáról, amidőn kalendáriumszerüleg vége van, mert ha a hőséget fokozni lehet, akkor el­mondhatni róla, hogy kánikula „utolján érte el csúcspontját. És a forróság mellé valóságos szá­mum, úgy hogy az óriási por mellett alföldünk kis Szaharává változott át. De hőségnél, számum­nál nagyobb baj, sőt mondhatni katasztrofális csapás a szörnyű szárazság, mely összesugoritott, tönkresilányitott minden növényzetet. A tengeri — nem mondhatjuk, hogy megérett, hanem — egyszerűen elfonnyadt, úgy hogy hálásabb tanyai földek egy részén már törni is kezdték, a gazda­közönség azt hiszi, ugyanis hogy semmi értelme továob is lábon hagyni a tengerit, mert egy eső óceán sem tudja jobbra fejleszteni. A szárazság következtében még homoki földeken is nehéz a szántás, kitörtebb talajokon pedig majdnem lehe­tetlen. A meteorólogia ugyan napok, sőt hetek óta ások helyütt csapadékot, zivatartokat és hő- sülyedést« jósol, de a mi vidékünk és tudtunkkal tőlünk száz és száz kilométernyi távol helyek sem foglaltatnak eme »sok helyütU-ben. A Pester Llöyd — dobozi hadiáraikért. Véssi József, volt miniszteri tanácsos, a Pester Lloyd főszerkesztője ez év májusában az Isonzó fronton látogatást tett ott küzdő hős katonáinknál. Ott értesült Orodán Mihály dobozi illetőségű nép­felkelőnek épp akkor bekövetkezett tragikus sor­sáról, akit egy ellenséges gránát széttépett, öz­vegy és kilenc árva gyermek maradt utánna, akik közül a legidősebb 20, legfiatalabb másféléves. Vagyonkája pedig mindössze egy értéktelen ház­ból áll, amelyet adósság terhel. Vészi József ha­zatértekor a Pester Lloydhau megható sorokban emlékezett meg a hős népfölkelő tragikus vég­zetéről és a közönség nemes áldozatkészségét rá­terelte e szegény család nyomorára. A felhívásra megindult a gyűjtés a Pester Lloydban, amelynek eredményét 5651 koronát Vészi József megküldte dr. Daimel Sándor alispánnak, a család részére leendő kézbesítés végett. Az alispán ebből 1700 koronát átadott az özvegynek adósságai törlesz­tésére és téli élelmiszereknek beszerzésére, a többi pénzt pedig a vármegyei árvaszék kezelésére bizta oly célzattal, hogy abból a gyűjtést rendező fő- szerkesztő szándéka szerint mihelyt előnyös vétel kínálkozik, az árvák részére olyaD föld vásárol­tassák, melyet az özvegy serdülő gyermekeivel együtt megmunkálna és megélhetésüket ily mó­don könnyebbé tenné. Dr. Daimel Sándor alispán Vészi Józsefnek eme emberbaráti ténykedéséért a vármegye köszönetét fejezte ki. Az Őszi Vásár, mint az előző nyári s tava­szi vásárok újra egy napon, pénteken, augusztus 31-én fog megtartatni. Ebbe bele kell nyugod­nunk, amennyiben nemrégen olvastuk, hogy hoz­zánk közelálló nagyobb városok kérését a vásári napok szaporítására vonatkozólag a kormány meg- tagagadta. Az óriási szárazság következtében az az állatvásárok, különösen a szarvasmarha vásár lauyhának Ígérkezik, annyiban tudniilik, hogy a takarmányhiány következtében a kereslet nem lesz arányban a kínálattal és további árhanyatlásokra van kilátás. Ellenkezőleg áll az ipari- és keres­kedelmi cikkekre vonatkozólag, ahol az áruhiány mondhatni tetőpontját érte el. Veszett kutya garázdálkodott Békéscsabán a bogárházi szénáskert körül hétfőn délután ahol kis gyermekek játszadoztak. Közülük ötöt meg­mart. A gyermekek nagy sivalkodására összefutot­tak a szomszédok a kutyát agyonverték. Orvosi vizsgálat megállapította, hogy a kutya veszett volt, miért is a gyermekeket felszántották a Paszteur intézetbe. Meghalt a harangja után. A szarvasi ág. ev. ujtemplomnak legnagyobb harangja volt a Kita- féle harang, a melyet nemrégiben szintén requi- ráltak. A requirálás nagyon lesújtotta a harang adományozóját, özv. Kitánét, aki nagyobb összeg pénzzel szerette volna azt meg is váltani, de nem lehetett. A harang elvitele óta özv. Kitáué napról- napra jobban buslalkodott, összeesett, mig végre is a halál csillapította le busongó lelkét. Nagy részvéttel kisérte ki utolsó útjára szarvas közön- sége. Öngyilkosság Janurik Mátyás 67 éves szar­vasi öreg ember f. hó 13-áu felakasztotta magát. Egy cédulára feljegyezte öngyilkossága okát, azt, hogy megunta az életét, nincs senkije s mindig csak kínlódik. Szerencsétlenség. A csabai ág. ev. nagy templom tornyának zsalus ablakai esztendők hosz- szu során át elkorhadtak. Ha egy kis szél támad, ezek egyikét könnyen megbontja s ledobálja a a földre. F. hó 17-én is a torony egyik zsaluja lezuhant s az épen arra járó Koleszár Antalra, kinek válperecét eltörte. Nagyobb szerencsétlen­ségek elkerülése végett igen üdvös volna, ha az egyház előre levétetné a korhadt zsalukat. Közgazdaság. Az ellátatlanok búza szükségletére Gyula város , eddig csak mintegy 10 waggon búzát volt képes beszerezni, holott a szükséglet 36 waggon volna. A vásárlást az a körülmény teszi lehetet­lenné, hogy a Haditérmény megbízottai már ösz- szevásárolták a nagyobb készleteket; ámbár még búza alakjában semmit sem szállítottak ki a vá­ros területéről, de nagy mennyiségben szállítják ki a lisztet, amiről nem tudni, hogy helybeli, vagy vidékről hozott búzából s'zármazik-e ? Ha a gyulai búzát szállítják el lisztté őrölve, bizonyos, hogy mire az átvevő bizottság megkezdi műkö­dését. a városban már nem lesz olyan készlete a H. T-nek amely az ellátatlanok szükségletére elegendő lenne. Az átvevő bizottság kénytelen lesz vidékről ide dirigálni a hiányzó mennyiséget. Korpa a tejtermelőknek. Az országos köz- élelmezési hivatal javaslatot kért a várostól, hogy mily módon véli a lakosság tej ellátást biztosí­tani. Dr. Lovich Ödön polgármester válaszában kifejtette, hogy a közönségnek tejjel való ellátá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents