Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-29 / 30. szám

3 Békés 1917. julius 29. mellyel olyan csapásokat osztogatott az orosz medvének, hogy megszédült belé és moskHs tántorogva takarodik ki az osztrák tarto­mányból. Ennek az erős, áldozatokat hozó léleknek érdemes megmutatni a mi ellensé­geink állapotát, hogy abból bizalmat, re­ményt meritsen a jövőre és bizakodást arra, hogy a béke, a tisztességes béke nem várathat soká magára. Tisza István is azt mondja, pedig nagy ember: ezt még az ellensége is elismeri, hogy a háború már végét járja és érlelődik a gyümölcse: a béke. Előre látta ő a hábo­rút is, sokszor megjövendölte, készült is rá, mert bele látott a dolgok mélyére, úgy mint most, amikor a béke közeledtét jelzi. De hisz ezt jelzi az is, a mit mi látunk. Loyd George, az angol miniszterelnök beszédet mondott a hazájában. Fogadkozik, hogy ők kemény legények, azután fenyegető­zik Amerikával, a melyik hamarosan megle­petést fog nekünk szerezni, végül kilátásba helyezi honfitársainak, hogy Németországgal csak akkor fog szóba állaui, ha az térden- állva könyörög George urnák, legyen szives a mostani német kormányt elkergetni, a né­met militarismust eltörölni és a németek ha­záját úgy berendezni, ahogy neki jól esik. Mi rólunk nem is beszél Loyd George. Minket egyszerűen le fog törölni Európa térképéről. Jól emlékezhetünk, hogy a nyár elején ugyancsak nagy hangon kiabálták az angol államférfiak, hogy hathét múlva módjukban lesz a buvárhajókat elpusztítani. Persze nem lett belőle semmi. Mindezek a nyilatkozatok csak háborús uszitások, amelyekre szükség van Angliábau is, de Franciaországban és Oroszországban még inkább. A francia kisebbség már nyíl­tan hirdeti béke-céljait, Olaszország meg már reszket a békéért és minden pilla­nat meghozhatja azt a jelentékeny eseményt, hogy az olasz csizma leteszi a fegyvert. Arról nem beszél az augol, hogy ha még ő bírná is hajóval, meg élelmiszerrel a buvárhajó háborút, amit nem lehet elhinni, nem birja ki az olasz. De az angol nagy hangú kijelentések is azt mutatják, hogy ott nagy a rémület és nyugtalanság, azért kell perceiben uj erővel bocsátott az ellenség elé bennünket a lövészárok védővára : a rókalyuk. Vasárnap délelőtt tiz órakor az orosz gya­logság támadásba ment át. Amint a hivatalos orosz jelentés már közölte, Sybalni községtől jobbra húzódó Potitnoi és Konjuchynál sikerült a frontot áttörni és az első vonalat elfoglalni. Már Sybalni község előtt elhúzódó 308-asok első zászlóaljának 1. és 2-ik százada véresen verte vissza az oroszokat, mig a mi századunk legény­sége jobbra húzódott el és az erdőbe tartalék­ként volt felállítva. Az oroszok az erdő sűrűjében nyomultak előre mindaddig, meg a mi századunk rajvonala előtt meg nem lettek állítva. Itt óriási harcok fejlődtek ki. A főhadnagyunk, miután a többi két tisztünk megsebesült, dr. I. S. öt ellen- támadást vezetett és sikerült is neki esekély számú legénységével az erdőt az ellenségtől meg tisztítani Két géppuskát vett el az oroszok­tól és sok foglyot,de annál több volt a halott, mert erdőben nehéz a fegyverharc. Este 7 órára az orosz nem volt már sehol. És annak a hős 308-as első zászlóaljparancsnok parancsnoka ismert gyu­lai őrnagy; ő vezette ezt az egész támadást s aki tudja mit jelent az: pergőtűzben parancsokat ki­osztani és a helyet megállani, az tudja értékelni kellőképen az ő zsenialitását. De bátor volt az egész tisztikara is, bátrak az ő hős honvédéi, akik úgy harcoltak mint a tigrisek, halált megvetően csinálták az ellentá­madásokat, melyek eredménye csak büszkesége lehet a 308-asoknak. Este 10 órakor az orosz még nem nyugodott. Oly borzasztó schrapnell- tüzet bocsátott ránk, melynek emléke nem mo- sódhatik el nekünk élőknek az emlékezetében. (Arad és Vidéke.) olyan fölényes, kicsinylő hangon beszélni az ellenségeikről: mi rólunk. Az igazán erős ember nem dicsekszik és ijesztget, hanem oda vág. Öt hónapja folyik a buvárhajó háború, s ez idő alatt 7 millió tonna hajóteret sülyesztettek el a buvárhajók, amiből 5 mil­lió az angolra esik. Még öt hónap, még öt millió tonna a tenger fenekére — és vége a háborúnak, node Angliának is. Hiábavaló beszéd, hogy újakat épit helyette. Egy hajó elsülyesztésére néhány pere kell, de felépítésére egy esztendő. Tiz millió tonna pótlására 10 esztendő is alig elég. A miben tehát a németek bíznak, hogy a télre elkészülnek az angol tonnákkal, abban mi is bizhatunk. így áll tehát az angol. Hát még az olasz! Csak el kell olvasni a lapjaikat, hogy kihallatszik belőlük a rosszul titkolt kétségbeesés. Hogy sürgetik szövetséges társaikat a hadi célok revíziójára, hogy várják, hogy történjék valami, mert már nagyon a végét járják. Se muníciójuk, se kenyerük, ellenben igen nagy nyomorú­ságban sínylődnek. Végül ott az orosz. Hiszen azt már nem csak mi kergetjük és öljük, de önmagát is pusztítja. Egy rettenetes forradalom dúl az egész országban, ahol orosz az orosz ellen gépfegyverrel és ágyúval harcol, ahol a fron-' ton hónapokon át kapacitálják a katonákat, hogy rohamra induljanak az ellenség ellen. De a roham akkor is rövid ideig tart és a mikor mi indulunk ellenrohamra, szét bom­lik az orosz, mint az oldott kéve. Mi okunk van hát nekünk félni? miért kellene jobban sürgetnünk a békét, miut lezüllött ellenségeinknek ? — Nekünk csak várnunk kell, magától ölünkbe hull a dia­dalmas béke. Csak kitartás, — nem is sokáig: ez a győzelem biztos záloga. 2869—1917. Hivatalos hirdetés. Gyula városában 1917. évre előirt had­mentességi dij kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatéság által számvevőileg meg­vizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében folyó évi julius hó 30-tól augusztus hó 0-ig a városi adóhivatal helyi­ségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1917 julius 25-én SZIKES GYÖRGY 318 l—l adóügyi tanácsnok. Tanügy. Tanítói kinevezések és áthelyezések A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Achim András oki. tanitót a csorvás—külterületi, Dohos László öcsödi ref iskolai tanitót a szelevénv—külterületi állami elemi iskolához kinevezte; Breuer Rezső csorvás—külterületi állami tanitót- az alsókubini, Kelemen Margit mezőtúr—külterületi tanitónőt a csorvási, Sánta Imre abonytanyai tanitót a gyula— gyürkehelyi, Szacsvay Tibor gyula—-gyürkehelyi tanitót a gyula—bicerei áll. iskolához áthelyezte. Uj tanárnők Szarvason. A szarvasi tanító­képző intéző bizottsága julius 19-én tartott ülésén egyéb ügyek elintézése mellett két tanárnőt is választott. A rajz és kézimunka tanárnőjéül Preuss Mariska segesvári oki. tanárnőt, nevelőnüül pedig Kaszaj) Margit oki. tanárnőt Kassáról választották meg. Hírek. A vármegyei központi választmány folyó hó 23-án dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az országgyűlési képviselő­választók jövő évi névjegyzékei ellen beérkezett felszólalásokat intézte el. A választmány a felszó­lalások mindegyikét helytállónak találta és ennél fogva elrendelte, hogy Gyulán Enyedi Gábor, Kruchio Ferenc, Szűcs Mihály és Vad Sándor, Békéssámsonban Earthy Dezső, Köröstarcsán Bo­ros István, Öcsödön Farkas András, Nagyszénáson Gombkötő Sándor, Békéscsabán Brüll Sámuel, Békésen Asztalos Kálmán, Szarvason ifj. Komár György, Kerekes Imre és Hartyáni Ferenc a vá­lasztók névjegyzékébe felvétessenek. A vármegye közkórházi bizottsága folyó hó 25-én dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt dr. Berthóty István, dr. Zöldy János, dr. Linden- berger János, dr. Zöldy Géza, dr. Follmann Já­nos, Reisner Emánuel, dr. Berkes Sándor, ifj. Schmidt Gyula és Házy Imre aljegyző részvételé­vel ülést tartott, részletes megbeszéléssel intéz­vén el dr. Berkes Sándor kórházi igazgatónak elő­terjesztéseit. Az igazgató beszámolván a kórház betegforgalmáról, a különböző -anyagok és élelmi cikkek beszerzése körüli nehézségeket tárta fel. A bizottság elhatározta, hogy a téli fűtéshez szük­séges koksz biztosítása végett újból felír a keres­kedelemügyi ministerhez, továbbá hogy a kórház egész évi gabonaszükségletét vásárlás utján igyek­szik biztosítani és a beszerzendő gabona feldolgo­zásával Soltész sütőt bízza meg. A folyton növek­vő drágaság következtében az alacsonyan megsza­bott napi ápolási díjból a kiadások nem fedez­hetők és az első félév számadása tetemes hiány­nyal záródott,-ezért a bizottság feliratilag kéri, hogy a harmadosztályú polgári betegek napi ápo­lási dija 4 korona 60 fillérre, a bővebben és drá­gábban élelmezett katonáké pedig 5 koronára emeltessék fel. A kórház jövő évi sertéshús és zsirszükségletének biztosítása céljából engedélyt kér arra, hogy 200 darab sertést vállalkozó által kihizlaltathasson. Elhatározta a bizottság, hogy a kórházi alkalmazottak részére még a múlt évben megszavazott háborús segély többször sürgetett ügyének haladéktalan elintézése iránt közvetlenül a belügyministernél tesz lépéseket és kéri, hogy a minden közalkalmazott részére megadott ruha­beszerzési segély a kórházi alkalmazottak részére is folyósittassék. A villanyos társaság beadványára elhatározta a bizottság, hogy a villanyáram egy­ségárait a folyó év második felére 30°/o-kal fel­emeli, végül intézkedett, hogy a kórház gazda­sági telepén levő nem használt ólak és színek le­bontassanak és anyaguk a többi épület javítására használtassák. Füzesséry Zoltán Békésvármegye uj főispán­járól a 8 órai újságban a következő sorokat ol­vassuk : A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy dr. Füzesséry Zoltán táblabirót Békésvármegye főispánjává nevezte ki a király. Füzesséry Zoltán kinevezése osztatlan örömöt kelt a nemcsak bírói karban, melynek jeles képzettségű tagja, hanem a magyar sporttársadalom kiterjedt köreiben is. Füzesséry több mint két évtizede vezető szerepet játszik a magyar sportéletben. Elnöke volt a leg­nagyobb magyar sportszövetségnek, a Magyar Labdarugók Szövetségének. Füzesséry nagy erély- lyel látott hozzá a szövetség ügyeinek rendezé­séhez. Igazságosan, bírói szigorral nemcsak ren­det teremtett az egykor hires botrányszövetség­ben, hanem odáig is eljutott már, hogy a szövet­ség békéjét felforgató és egymásra gyűlölködő két rivális, a FTC. és MTK. között békét hozzon létre. Erre irányuló nagy munkája közben érte főispánná történt kinevezése. Füzesséry távozik Budapestről s igy lemond a MLSz. elnökségéről, amely legerősebb támaszát veszti el benne. Örökbefogadás. A király dr. Márky János közjegyző és neje, másfelől dr. Zay Lajos ország­gyűlési gyorsíró között Gyulán 1916. évi novem­ber hó 21-én kötött örökbefogadási szerződésnek az örökbefogadás fényére vonatkozó részét jóvá­hagyván, örökbefogadó dr. Márky János család­nevét, magyar nemességét és »Sarkadi« előnevét örökbefogadott fiára, dr. Zay Lajosra, valamint törvényes utódjaira díjmentesen átruházva, neve- zetteknnk a bemutatott címert díjmentesen ado­mányozta és egyúttal megengedte, hogy dr. Zay Lajos országgyűlési gyorsíró s törvényes utódai ezentúl a »Sarkadi Márky-Zay« kettős családne­vet viseljék. Katonai alapítványok. A közös hadsereg hi­vatalos lapja julius hónapban üresedésbe jött, vagy esedékessé vált számos katonai alapítványra pályázatot hirdet. A részletes feltételek az ezred irodában megtudhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents