Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-29 / 30. szám

1917. julius 29. Békés 3 Hősök kitüntetése. A király elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásukért: Tits József a 308. honvéd gyalogez­rednél beosztott, Király Ernő a VII/4. népf. gya­logzászlóaljnál, Páll Jenő a 38. tábori tarack­ezrednél beosztott 2. honvéd gy.-ezredbeli, Bima- vecs János és Kovács Albert 101. gyalogezred­ben t. hadnagyoknak. 18—20 évesek nj sorozása. A napokban plakátok fognak megjelenni a legifjabb korosz­tályok új sorozásának elrendeléséről. A honvédel­mi minister az 1897, 1898 és 1899 évfolyamú népfölkelésre kötelezettek összeírását rendeli el, akiknek julius 30-tól augusztus 12-ig kell össze­írás végett a katonaügyosztálynál jelentkezni. A sorozás — mint értesülünk — szeptember hó ele­jén lesz. A nyugdíjasok háboríts segélyt kapnak A hivatalos lap kormányrendeletet közöl, amely végre gondoskodik az állami, vármegyei, községi nyugdíjasok, özvegyek és árvák háborús segítésé­ről. A kormány 1917 évre minden nyugdíjasnak egy összeget utal ki, amelynek nagysága a nyug­díj nagyságától függ. Azok a nyugdíjas tisztvi­selők, akik 1912 január 1-e előtt mentek nyug­díjba, tehát lakásbérnyugdijat nem élveznek, a következő ségitséget kapják : 800 korona nyug­díjig 200 koronát, 1000 koronáig 240 koronát, 1200 koronáig 280 koronát, 1400 koronáig 320 koronát, 1600 koronáig 360 koronát, 1800 koro­náig 400 koronát, 2000 koronáig 440 koronát, 2200 koronáig 480 koronát, 2400 koronáig 520 koronát, 2600 koronáig 560 koronát, 2800 koro­náig 600 koronát, 3000 koronáig 640 koronát, 3400 koronáig 680 koronát, 3800 koronáig 720 koronát, 4200 korona évi nyugdíjon felül pedig 800 koronát. Azok az állami tisztviselők, akik 19)2 január 1-je után mentek nyugdíjba, tehát lakásbérnyugdijat élveznek, a következő segítséget kapják : 1400 korona évi nyugdíjig 180 koronát, 2000 koronáig 240 koronát, 3000 koronáig 300 koronát, ezenfelül 360 koronát. Az 1913 január l-je előtt nyugdíjba helyezett dijnok segítsége 200 korona, az 1913 január l-e után nyugdíjba helyezetté pedig 160 K. Az 1913 január 1-je előtt nyugalomba ment altisztek és szolgák, segítsége évi 400 korona nyugdíjig 120 korona, 600 koro­náig 160 korona, 800 koronáig 200 korona, ezen­felül 240 korona. Az 1912 január 1-je után nyug­díjba vonult szolgák és altisztek segítsége egy­aránt 120 kor. Az 1912 január 1-je előtt nyug­díjazott tisztviselők özvegyei a következő segítsé­get kapják : 1200 korona évi nyugdíjig 300 ko­ronát, 1600 koronáig 360 koronát, 2400 koronáig 420 koronát, ezenfelül 480 koronát. Az 1911 de­cember 31-je után elhalt tisztviselők özvegyei 1400 korona nyugdíjig 180 korona, 2000 koronáig 240 korona, 3000 koronáig 300 korona, ezenfelül. 360 korona segítséget kapnak. Az 1913 január 1-je előtt elhalt dijnokok özvegyei 200 koronát kapnak, az 1913 december 31-e után elhalt dij­nokok özvegyei pedig 160 koronát. 1912 január 1-je előtt elhalt állami altisztek és szolgák özve­gyei 180 korona, az uj nyugdíjtörvény hatálya alá tartozott, de 1911 december 31-e után elhalt állami altisztek és szolgák özvegyei 120 korona, állami tisztviselők szülőtlen árvái 120 korona, dijnokok, altisztek és szolgák szülőtlen árvái 60 korona, kegydijasok 400 korona kegydijig 80 ko­rona, 800 koronáig 120 korona, 800 kor. felül 160 korona segélyt kapnak. A segélyeket minden­kinek külön kérelem nélkül ugyanott utalványoz­zák ki, ahol rendes nyugdiját felveszi. Gál Gynla társulatának vendégszereplése. Az Erkel Ferenc színkör csütörtökön este nívós színházi előadásnak színhelye volt Gál Gyula a budapesti Nemzeti színház kivételes tehetségű művésze lépett fel egy ügyesen összeállított szi- nésztársaság élén. A vendégjáték az illusztris magyar színművész országos, előkelő hírnevéhez méltó érdeklődést keltett közönségünk körében úgy, hogy amire csupán egy Ízben és pedig egyedül a színkör falavató ünnepén volt csak példa, most ismétlődött meg először az, hogy az erkély üléseket a jegyekért jelentkezők nagy száma miatt páholyokká kellett átalakítani s az erkélyt karzati publikum helyett nagyszámú in- (eligens közönség népesítette be. Magánszámok­ból és két egyfelvonásból került ki az est műsora. Az estét Gál Gyula hangulatos, finom prológusa vezette be. Már e jelenetnél a szeretetteljes ün­neplés központjába került s ebben maradt mind­végig, bár sajnos nagyszerű művészi képességeit nem tudhatta hozzá méltóan érvényre juttatni, mert nem olyan szerepeket játszott, amelyek az ö nagy művészetét jellemezhették vblna. Utána Andorffy Ida mondta el sok közvetlenséggel Sas Edének nagyon finom veretű versét. A vásár cimü egy felvonásos, amelynek szerzője is Gál Gyula, külön alkalom volt, hogy a kiváló művészt -a magyar néplélek megnyilatkozása közepeit mu­tassa be. De Andorffy Ida a nobilis parasztleány szerepében, Hegyi Rózsi, Kuthy László, meg Ráday Dénes is a többi szerepekben nagyon alkal- mazkodók voltak. Ezután. Gál Gyula, a fronton küzdő poéta fiának néhány igazán nemes hangú versét ^ olvasta fel. Hangos és megújuló ováció köszöntötte ezért. Hegyi Rózsi a Toscából énekelt igen szépen egy áriát. Yégül Gál Gyulának egy kedves tragikomédiája, a Jól játssottam ? került színre. A kedves és mély tartalmú, de mégis de­rűs hangulatban tartott egyfelvonásbau Gál Gyula és Andorffy Ida excellált.Az utóbbi nagyon tehet­séges művésznő és feltűnően kedves jelenség a színpadon. Jól játszott Szőke László, Hegyi Ró­zsi és Rádai Dénes is. Cséplésre, nyomtatásra, miután a múlt hét folyamán egy csepp eső sem hullott le, kedvezett az idő. Közép és nagyobb gazdaságok ugyan még jobbadán az összehordással voltak elfoglalva, de azért a vármegye területén levő összes cséplőgé­pek működésben voltak és vannak. Nagy baj a cséplőgépeknél a szénhiány, amely miatt túlnyomó részénél szalmával tüzelnek, ami pedig a mai vi­szonyok között kincsszámba menő érték. Feltűnő kevés a nyomtatás, aminek több oka is van, Ke­vés a nyomtatásra alkalmas ló, helyenként igen nehéz a szérű készítés is, de valljuk be, a mai földmives nemzedék már nem is járatos a nyom­tatási műveletben, mert nem nevelődött bele. A cséplés eredménye ismételten igazolja már több Ízben megirt termésbecslésünket és azt is, hogy a cséplésre járó kedvező idő folytán búzában ka- tasztrális holdanként fél métermázsa többlet, Bé­késmegyében tehát átlag legkevesebb öt és fél mázsás búzatermés remélhető. Gyönyörűen fejlő­dik a tengeri, amiben nagy segítségére van a dús harmat, de sajnálattál kell megállapítanunk, hogy fakadó viz borította lapos fekete földeken a késői tengeri a közbejött szárazság következtében ré­szint nem kelt ki, részint pedig elvénült. Vete- ményekre, tarló legelőre azonban kívánatos volna ujabbi eső. Zsebrágás, lopás. L. A. irgalmas nővér múlt pénteki piacon a kórház részére zöldségféléket vásárolt. Bevásárlás közben pénztárcáját köpenye külső zsebébe tette, ahonnan valaki ügyesen ki­emelte 450 korona tartalmával együtt. — Metz Józsefné panaszt tett a rendőrségen, hogy vasár­nap délután, mialatt szabadságon itthon levő férje az istállóban a jószágokat etette, valaki besurrant a nyitott szobájukba s az ágyra dobott mellény zsebéből 720 koronát tartalmazó pénztárcáját el­vitte. — Felek György folyó hó 24-én remetei tanyáján, a tanyaépülettől kissé távol foglalatos­kodott. Emiatt a magára hagyott lakóház ablakát valaki betörte és a szobából 3 kilo szalonnát, 50 tojást és egy kenyeret magával vitt. A nyomo­zást megindították. Tolvaj orosz hadifogoly Góg Mihály fövé- nyesi városi csősz szolgalatéban álló Mitrován Gyurkó hodifogoly úgy munkaadójától, mint a szomszédos Beleznay Antal és özv. Beleznay Mihályné tanyájáról nagy mennyiségű husnemüt, sonkát, köteleket és ruhaféléket eltulajdonított, azután megszökött. Nyomozását elrendelték. Talált gazdátlan jószágok E hó 18 án Gá­1 orják Ferenc pejréti tanyájáról egy odatévedt másfél éves hasas kocát hoztak be a rendőrség­hez. Miután tulajdonosa nyolc nap alatt sem ke­reste, pénteken hatóságilag elárverezték. A befolyt 500 korona vételárat az igazolt tulajdonos átve­heti. — Julius 21-én reggel a gróf Wenckheim Krisztina-utcában 2 drb 2 koronás bankjegy, — 25-én pedig a városháza előtt zsebkendőbe kötve néhány nikkelpénz találtatott. — Vasárnap este a sétáló közönség egy női kézitáskát talált, mely­ben pénztáréi, kapukulcs és egyéb apróságok voltak. Károsultak a rendőrségnél jelentkezhetnek. A bérkocsi viteldijak felemelése Tudvalevő leg a bérkocsi viteldijakat a városi szabályrendelet állapítja meg, amelyet csak uj szabályrendelettel lehet módosítani. A rendkívüli magas takarmány és lóárak, valamint munkabérek miatt a bérkocsi­sok helyzete a régi viteldijak mellett teljesen tarthatatlanná vált és lassanként felhagyni kény­szerültek foglalkozásukkal. A még meglevő bér­kocsisok indokolt kérésére a tanács felhatalmazta a rendőrfőkapitányt, hogy közérdekből addig is, mig a közgyűlésnek alkalma lesz a szabályren­deletet megváltoztatni, a viteldijakat az eddiginek kétszeresére emelje fel. Ennek alapján Tanczik Lajos julius 30-tól kezdődő érvénynyel a vitel­dijakat a következőképen állapította meg : A város belterületéről a vasúthoz vagy vissza kétfogatu - K, egy fogatú 2 K; a város bel- vagy külterületére való utazás alkalmával félórára kétfogatu 3 K, egy­fogatu 2 K ; félórán túl egy óráig terjedő időre kétfogatu 6 K, egyfogatu 4 K ; azontúl minden félórára kétfogatu 2 K 20 f, egyfogatu 1 K 60 f ; félóránál kisebb idő félórának számítandó. Este 9-től reggel 5-ig a fenti dijak kétszerese szá­mítható. Hangverseny a hadiárvák javára. A leg­reálisabb tudomány: a statisztika közel százezer magyar hadiárváról számol be. Oly óriási szám ez, hogy az állam egymagában képtelen jól és helyesen gondoskodni a tengernyi apátlan-anyát- lan árváról A társadalom melegszívű tagjainak kell sorompóba állani és a drága véren szerzett és megtartott magyar föld vitéz védőinek — tá­masz nélkül maradt — árváiról gondoskodni. E hazafias kötelezettségnek hódol a gyulai kath. nővédő iroda hadiárva szakosztálya, amikor hadi- árva-alap létesítésével segítségére óhajt sietni a nyomorúság és szenvedésre váró kis hadiárváknak. A létesítendő alap javára augusstus 12-én nagy­szabású hangversenyt rendez, melyen a kath. közélet egyik legkiválóbb szónoka, egy gyulai származású operaénekesnő és a helybeli nagy hírnévnek örvendő katonazenekar fog szerepelni. •A gyulai közönség bizonyára meleg szeretettel karolja fel a szakosztály hazafias, humánus törek­vését és anyagi-erkölcsi áldozatával örömmel siet segítségére a hősök árváinak, a haza jövendő védőinek! Részletes műsort jövő számunkban hozunk. A közhivatali kezelők, kezelőnők és segéd- kezelők országos egyesületének gyulai csoportja folyó hó 26-án délután rendkívüli közgyűlést tar­tott. A csoport az uj alapszabály több szakaszai­nak módosítását és a dijnoki elnevezést segédke­zelővé kéri módosítani. Az augusztus 19. és 20-án Budapesten tartandó központi közgyűlésen Démusz Lajos elnök által képviseltetik magukat. Zeneestély a Komlóban. A közkedveltségnek örvendő szokásos művészi színvonalú vasárnap esti hangverseny a Komlóban ma este is megtartatik. Arató urileónyok. Négy urileány merész vállalkozásáról ad hirt kétegyházi tudósítónk. Négy olyan úri leányról, akik a harmadik hábo­rús év végén valamennyien oda álltak a férfiak által üresen hagyott sorba, hogy megmutassák milyen rendet tudnak vágni azokkal a a gyenge karokkal, amelyek csak a könyvforgatásához szok­tak hozzá. Kádas Jolán óvónő és nővére Kádas Erzsiké, Govalik Tériké angol nyelvtanitónő és nővére Guvalik Lujza, Kétegyházán, az Almásy Dénes gróf uradalmában három hétig versenyt arattak a paraszt legényekkel és asszonyokkal. A Govalik nővérek nem bírták végig a nehéz munkát. Az urileányok napkeltétől napnyugatáig, fáradhatatlanul ott jártak a muszka foglyok, az arató osztagok nyomában és szedték a markotj kötözték a kévét, rakták a keresztet, éppen úgy, mint azok a társnőik, akik egész életükben csak azt végezték. Sőt Kádas Jolán valósággal felvil­lanyozta társnőit, életet öltött állandó derűs jó­kedvével a csüggedőkbe. Mert ma az aratás is szomorúbb mint máskor. A dal megfagyott az ajkakon és sok leány meg asszony oda gondol és arra gondol, ahol a halál aratja a maga gazdag termését. Sok szomorú vers és nóta beszél erről a háborús aratásról és Kádas Jolán az összegyűj­tött versek közül mutatóba küldött nehányat a Népköltészeti gyűjtemény szerkesztőségének. Betörés. Hétfőn éjjel Kesjár János csabai gazdaember házában ismeretlen tettesek betörtek. Előbb a kamara ajtaját feszítették fel s az ottlevő szalonnát, kolbászt, kenyeret szedtek össze ; majd a lakás ajtaját törték be s a sublot fiókokat ku­tatták végig, melyekben 1800 koronát találtak. A sikeres munka után nyomtalanul eltűntek. A rendőrség keresi betörőket. Halálozás. A gyulai kereskedőtársadalom egyik fáradhatlan, nagyszorgalmu tagja Brill Ber­nét hosszas, súlyos betegség után folyó hó 22-én éjjel 49 éves korában meghalt. Mint kezdő ember került két évtized előtt Gyulára, ahol becsületes, fáradságos munkával számottevő divatáru keres­kedőink sorába küzdötte fel magát. Évek óta be­tegeskedett, de azért üzleti dolgait el tudta vé­gezni. A háború folyamán azonban az árubeszer­zés nehézségei miatt szükségessé vált gyakori uta­zásokat már gyenge fizikuma nem bírta, azért egy év előtt üzletét feloszlatta. Mintegy két hó­nap előtt elhatalmasodott betegsége ágynak dön­tötte és nem épült fel többé. Halála városszerte őszinte részvétet keltett, mély gyászba borítva fe­leségét, akivel 23 évet élt boldog házasságban, öt árván maradt szerető gyermekét és rokonait. Te­metése kedden délután volt igen nagyszámú részt­vevő, közönség jelenlétében. A gyászháznál dr. Adler Ignác főrabbi megható búcsúztatót mon­dott a koporsó felett, azután sokan kisérték ki utolsó útjára az izr. temetőbe. Béke poraira !

Next

/
Thumbnails
Contents