Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-27 / 21. szám

1917. május 27.

Békés

3

a közigazgatási bizottság is indokolt felterjesztésekben kérték a kivető bizottságok számának négyre szaporítását, ügy a lemondások folytán, mint a kérelem várt teljesítése esetére és szükség van a bizottságok megfelelő kiegészítésére, illetve újraalakítására.

A háború folytán bekövetkezett nagymérvű katonai beszállásolások után térítések fizetésének kérdése, valamint általában a tiszti elszállásolások után igényelt térítések meg vagy meg nem adása vár végleges döntésre. A törvényhatóság már ismételten foglalkozott e kérdésekkel és az időközben beérkezett adatok csak megerősítik eddig is elfoglalt álláspontnak helyességét, hogy az elszállásolási szabályok a háborús viszonyokra nem alkalmazhatók és hogy a békeidőben fizetett térítések elvállalása oly óriási terhet róna a vármegyére, amit az meg nem bírhat.

Az óriási mérvben megváltozott megélhetési viszonyok és a munkadijaknak minden terén való felszökése veti fel azt a két indítványt, amelyek a községi orvosok látogatási dijainak, valamint a községi jegyzők által végezhető magáumunkálatok igazán alacsony dijának mérsékelt emelésére irányulnak.

Többrendbeli jótékony adomány iránti kérelem kielégítéséről is kell gondoskodni a közgyűlésnek: Csíkszereda város a román betörés folytán ért károsodások helyreállítására, a Zita királyné védnöksége alatt álló »Pro Transsylvánia« országos segitőbizottság ugyancsak a román betörés folytán hajlék és megélhetési eszközök nélkül maradt gyermekek segélyezésére, az Országos Hadigondozó Tauács a hadi özvegyek, árvák és rokkantak támogatására, a bányakerületi evang. egyházmegye pedig a szarvasi tanitónőképezdénél

kodásunkat, tántorithatlan hűségünket, melyet ezennel az Egek urához intézett azon buzgó óhajunkkal tesszük cs. kir. Felségtek lábaihoz, hogy cs. kir. apostoli Felségtek, mi legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk fény és dicsőséggel koszoruzva és örömökkel tulárasztva, sokáig és boldogul éljenek!“

Eközben Gyulán, de bizonyára másutt is talán sohasem látott feledhetlen, gyönyörű, festői kép tárult a nézőközönség szemei elé. Az óriási vásártér népünnepély színhelye volt, amelyet ^ a város rendezett a felséges pár tiszteletére. Ősi szokás szerint nyárson ökröt sütöttek, hosszú állványokon hordók álltak, amelyekből a szó szoros értelmében patakzott a bor, a vármegye és közeli vidék összes cigánybandái muzsikáltak és a vásártér minden pontján harsogó zene mellett festői magyar, német, oláh és tót viseletben nemzeti táncokat lejtettek az ifjú párok ezrei és ezrei, ami feledhetlen emléke maradt évtizedek hosszú során mindazoknak, akik részesei s szemlélői voltak. Erzsébet császárné, aki gyermeke betegsége miatt az eddigi egész körúton szokatlanul hallgatag volt és szomorúnak látszott, e gyönyörű kép láttára láthatólag felvidult,kis. időre mintegy felejteni látszván bánatát. A népünnepélyen félóráig tartózkodott az uralkodópár, melynek fogata a Bárdostól a belső kőhid felé haladt, hol a békésmegyei összes izraelita hitközségek küldöttségei sereglettek. Ezek állították fel ott a remek diadalkaput is, mig az egész útvonalon s a kőhidtól a kastélyig terjedő utcán a gyulai céhek sorakoztak zászlaik alatt, iskolás fiuk és leányok állottak sorfalat és szakadatlanul éljenezték a lassú lépésben hajtató uralkodópárt, amely gróf Wenckheim József hódolattal felajánlott vendégszeretetét vette igénybe s a kastélyba szállott. A kastély gyönyörűen fel volt díszítve zászlókkal, szőnyegekkel és virágokkal. A kastély és Ó-váf közötti történelmi emlékűvé vált ama területen, ahol a Világosról Gyulára hozott 1400 honvéd tette le a fegyvert a muszka előtt, Békésvármegye mágnásai, nemessége, a különböző felekezetű lelkészek, az összes hatóságok és a polgárok legkiválóbb képviselői sereglettek össze. A felséges párt a kastély küszöbén gróf Wenckheim József és neje Jankovich Stefánia üdvözölték mélységes hólétesitendő alapítványi helyre kéri a vármegye nagyobb adományát.

A vármegye által a honvéd hadapródiskolánál létesített egyik alapítványi hely megüresedvén, arra a meghirdetett pályázat eredménye alapján egy békésmegyei ifjú lesz kijelölendő.

Ezek a közgyűlésnek a vármegye egyetemét érdeklő fontosabb tárgyai. A tárgysorozat túlnyomó részét azután több kevesebb jelentőségű községi ügyek foglalják le, amelyek közül Gyula várost érdeklőleg felemlítjük a városi közigazgatási iktatói választás ellen beadott felebbezést, a szentbene- deki legelő eladását, a város fásítási és hordójelzési szabályrendeletét és a városi rendőrség fejlesztésére adott államsegély felhasználása ügyében hozott határozatát.

Tanügy.

Gyorsiróvcrseny. Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamának növendékei közül az idén is többen résztvették a szegedi gyorsíró egyesület által évenkint rendezni szokott országos gyorsíró pályázaton. Közülük többen és pedig valameny- nyien a kereskedelmi tárgyú pályázat levelező Írási fokán dijat nyertek. II. dijat (5 kor.) nyert Schriffert Mária, II. dij (könyvjutalom) Pluhár Vilma, III. dij (oklevél) Beck Rózsi, Eibenschütz Ilona, Erdész Lenke, Szabó Erzsébet, Szabó Margit. V. dij (elismerés) Tóth Jusztina, Taussig Abxandrina, Dukou Gizella, Takács Erzsébet, Grünfeld Rózsi, Búzás Erzsébet, Sál Mária, Weisz Margit, Zuzmann Mária, Salamon Erzsébet, M Has Erzsébet, Haász Mária.

Kémet középiskolai tanulók Magyarországon.

Dr. Daimel Sándor alispán hazafias hangú felhívást intézett Gyula város polgármesteréhez, a községi elöljárókhoz és általuk a vármegye közöndolattal. Az emeletre vezető lépcsőn 80 pártával diszitett fehérrühába öltöztetett fiatal leány állott sorfalat, akiknek élén Kiss Mariska urleány, — Kiss Péter csabai földbirtokos leánya, férjhez ment Latzay József aradi gyógyszerészhez, — koszorút nyújtott át Erzsébet császárnénak a következő üdvözlő vers kíséretében :

„Légy üdvöz 1 Oh felséges Asszonyunk Trónod előtt alázva hódolunk,

Te vagy kapocs Ég és a föld között,

Eg angyala, ki földre költözött.

Fogadd e szép virágbokrétába Költőileg fűzve egy sorjába Az érzelmek minden nemesebbét Mik eltelik jobbágyaik keblét.

E bokréta nemes jó illata Az éghez feltörő buzgó ima;

Hogy légy boldog Felséges urunkkal S fejedelmi két magzatoddal.

Éljen! Éljen!“

A császárné néhány kegyes szóban, igen nyájasan köszönte meg a leánykák kedves hódolatát.

Azalatt Ferenc József császár elléptette maga előtt a kastély udvarán felállított gránátos századot, szemlét tartott a díszes lovasbandérium felett és bemutattatta magának a főnemességet, papságot és a hatóságokat. Külön audencián fogadta gróf Wenck' heim Józsefet, gróf Wenckheim Rudolfot, gróf Almdsy Kálmánt, gróf Blankensteim Györgyöt, báró Wenckheim Lászlót, báró U'enckheim Bélát, Németh Antalt, Tomcsányi Károlyt és Aradmegyéből még néhány urat. Erzsébet császárné pedig a nők közzül a háziasszony Wenckheim Józsefnén kivül gróf Almásy Kálmánná Wenckheim Mária grófnő, Torkos Emilné, Edelspacher Vilma és leányai és Csiky főszolgabiróné hódolatát külön is fogadta. *

Az uralkodópár az udvaron felhangzó lelkes éljenzés következtében megjelent az erkélyen. Az udvaron azonban még fokozódott az ováció és mivel a felség tudomására jött, hogy még sokan vannak, akik legmagasabb kihallgatásban óhajtanak részesülni, közben magyar huszárezredesi egyenruhát öltve lejött a kastély udvarára és harminc folyamodót, illetőleg küldöttséget hallgatott meg,

ségéhez, amelyben pártfogásukba ajánlja Szeged város tanácsa ama mozgalmát, hogy a magyar városok és községek jobbmódu családjai az iskolai szünidők idejére egy-egy németországi középiskolai tanulót díjazásra való igény nélkül magukhoz vegyenek. A mozgalom több irányban nemes célokat hivatott munkálni. Támogatni akarja hü szövetséges államunkat, amelynek polgárai az ellenség kiéheztető törekvése folytán a közellátás terén nálunk sokkal nagyobb, a szorosanvett nélkülözésig menő áldozatokat kénytelenek hozni és ezen küzdelemben a jövő generáció fejlődését és életképességét veszélyeztető hatást akarja a baráti szövetség nemes érzelemtől áthatott támogatással ellensúlyozni. Ezen szempontok figyelembevételével felhívja a hatóságokat, hogy a terv megvalósítása érdekében hathatós társadalmi akciót indítsanak, széleskőrben való közhirrététellel szólítsák fel a jobbmódu családokat, hogy a nyári szünidő idejére egy-egy németországi 12—16 éves tanulót fogadjanak el magukhoz díjtalanul ellátásra. Az egyesekre nézve csekély áldozat összegezve óriási segítséget jelent a nagy megpróbáltatásnak kitett ném.t nemzet számára ás azért bizalommal számit a vármegye lakosságának támogató közreműködésére. Mindazok, akik egy-egy német tanuló elfogadására hajlandók, jelentsék azt sürgősen a községek elöljáróságánál (polgármesternél) ezek pedig a jelentkezők névjegyzékét junius hó 5 ig terjesszék be. A szép mozgalom támogatását mi is a legmelegebben ajánljuk a közönség hazafias támogatásába.

H i r e k.

Pünkösd. A szentlélek eljövetele ünnepén az Urnák 1917-ik esztendejében azért imádkozunk ; Jöjjön el ismét a megváltó s a szenvedő emberiséget szabadítsa meg az elpusztulás veszedelmétől. A szenvedés rettentő kínjai tépik ezt a mai nemzedéket s nem tudjuk, miért. Hiszen a szeretet, a humanismus, az emberiesség vallását sohasem követték jobban, mint a mai korban s a hibák és bűnök soha sem sejtett erővel szorittatmindegyikhez intézett néhány slot, elfogadta valamennyinek folyamodványát és azoknak tárgyalása, s hozzá leendő előterjesztése iránt rendelkezett.

Délután 7 órakor következett az udvari ebéd, melyhez a mágnások valamennyié, továbbá a nemesség, a papság és a hatóságok főbb tagjai voltak hivatalosak. Az ebéd folyamán az udvarnál teljesen szokatlan epizód történt. A makai parasztasszonyok egy küldöttsége kikérte a szerencsét, hogy menü közben az általuk készített turóslepényt szolgálják fel. Az engedélyt megkapták és az uralkodópár nemcsak megizlelte, hanem el is fogyasztotta a kitűnőnek talált speciális magyar ételt. Ebéd alatt a gyulai s makai cigányzenekarok felváltva játszottak kizárólag magyar nótákat. Ebéd után a felségek visz- szavonultak termeikbe. Közben a várost kivilágították, a városban harmincezer lámpa pazar fénnyel árasztott teljes nappali világosságot.

Másnap, május 26-án reggeli 7 és 8 óra között a felség felment a vármegyeházára, sorba járta a közigazgatási s bírósági hivatalokat, megtekintette a börtönöket és a látottak felett legmagasabb megelégedését nyilvánította. Egyben 800 pengőforintot adott át Boros István birónak a város szegényei között leendő kiosztás végett

Reggel 8 órakor újra a kastélyba ment az uralkodó, ahol felséges nejével nyomban kocsiba ült a Gyulaváritól Békésig mintegy három mértföldnyi hosszúságban ásott és már háromötödrészben készen levő Ujkörözs munkálatainak megszemlélésére. A Fehérkörözs folyó 1855-ben tudvalevőleg két Ízben is elöntötte Gyula város belterületét. Hasonló katasztrófának elkerülése céljából ásták két esztendő óta szakadatlanul az uj vizmedret, mely a Fehérkörözs vizét ezután levezetendő lesz Bármenynyire szomorú s fájdalmas emlékű is az abszolút rendszer és annak kormányzati metódusa, nem hunyhatunk szemet az igazság fölött, hogy Gyula városára s annak jövőjére az abszolút kormányzat alatt igen sok és jó dolog származott. E jó dolgok, közé sorolandó a város belterületén készült első kőut, ami a vasutak előtti korszakban, amikor Révről idáig kocsin kellett szállítani a kőanyagot .roppant nagy munka volt. Még nagyobb dolog volt az Ujkörözs ásás, amelyhez nemcsak Gyula városa ha-