Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-27 / 21. szám
4 tak vissza, mind kisebb térre. A lelki és testi épség lehető tökélyét igyekezett elérni a mai nemzedék 8 mindenütt útját állani törekedett mindannak, a mi degeneráltságot, testi vagy lelki betegséget előidézni alkalmas volt. Amidőn a kultúra magaslatai felé.vezető útra léptünk, amidőn az emberi élet lehető tökéletesítésének néhány titkát ellestük, amidőn a szentlélek ihlete mind teljesebbé vált s az ember mind több szeretettel és értelemmel kezdett élni : akkor ime reánk csap az a katasztrófa, ez az irtó háború, ez a mindent megemésztő küzdelem, melynek nyomán úgy látszik összeomlani készül minden kultúránk, tudásunk, műveltségünk. Az értelem, a jóindulat, a jóravaló törekvés szentlelke uralmát dönti a gonosz indulat, amely koronként feltámad, pusztít és uralkodik, hogy újra kelljen kezdeni mindent, amit évezredeken keresztül építettünk. Ettől a gonosz indulattól kell megváltani az emberiséget, ennek az irmagját is ki kell irtani az emberek lelki életéből ahhoz, hogy eljöjjön az a pünkösd, amelyen az örök béke ragyogó napja fog az égről lesugározni. A vármegye közgyűlése május 30-ára lévén kitűzve, aminek előkészítése foglalkoztatja a vármegye alispáni hivatalát. A közgyűlést megelőzőleg az ügyek előkészítésére hivatott szakbizottságok egymás után tartják üléseiket. Pénteken az építkezési bizottság és a jegyzői nyugdíj választmány üléseztek, keddre pedig a számonkérőszék és az állandó választmány vannak összehiva, amely utóbbi a tárgysorozatba felvett és a 10-iki állandó választmányi ülésen még le nem tárgyalt ügyekben fogja a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatait megállapítani. Címadományozás. A király Keks Miksa volt békésmegyei, most miskolezi törvényhatósági főállatorvosnak az állategészségügyi felügyelői címet adományozta. A legöregebb népfelkelési korosztály szabadságolása- A király a mai napon legfelsőbb parancsiratot adott ki, amelyben elrendelte a nép- fölkelés legöregebb korosztályainak: az 1865-ben nem ép úgy minf a-köuthoz egész Békés és Csanád- vármegye közmunka erejét felhasználta a hatóság, ami csakis abszolút uralom mellett volt lehetséges és alkotmányos korszak alatt egyáltalán nem történhetett volna meg. A kormányzat a Körözs ásást és Gyula városának az árvizveszedelem alóli mentesítését olyan fontos dolognak tartotta, hogy a munkálatok megszemlélését az uralkodópár látogatási programmjába iktatta. Az Ujkörözs egész vonala zászlókkal volt fellobogózva. Meg voltak jelölve, mely ponton, mely község teljesítette az ásást. Az uj medernek Doboz község alatt levő pontján egy igen elmésen és díszesen kiállított pavillont építettek a felségek számára. A pavilion előtt ismét óriási lovasbandérium fogadta az uralkodópárt, amely a fogatról leszállva felment az emelvényre, hol is meghallgatták előbb Hajnal Ábel békési református lelkész üdvözlő beszédét, majd a később szomorú hírnévre vergődött Dobrzánszky Adolf cs. kir. helytartósági tanácsos, mint ezen munkálat vezetésével megbízott miniszteri biztosnak magyarázatait és felvilágosításait azokat a legnagyobb figyelmükre méltatva A Körözs pavilontól Doboz községbe hajtattak, ahol zöldgalyak- ból diadalkapu volt felállítva, következő felírással: „Örömmel fogadtunk S kilépvén körünkből, Áldás, béke rátok. Kívánjuk szivünkből.“ Dobozon a községen kívül a békési járás hódolt a felséges pár előtt. Gróf Wenckheim Rudolf kastély udvarában az udvari fogatok lovakat váltottak. A bandérium Sarkadig kisérte a felséges párt, amely a déli órákban Biharmegye területére lépett át. Az uralkodópár Sarkadról Szalontán át még aznap Nagyváradra érkezett, ahol két napig tartózkodott. Nagyváradról Debrecenbe érkezve kapták a gyászhirt Zsófia főhercegnő kis leánykájuk haláláról, amelynek következtében beszüntették a különben még további két hétre tervezett körutat, amelynek gyulai része egyik legkimagaslóbb pontja és városunk történelmének egyik legemlékezetesebb, legmozgalmasabb, legragyogóbb és kegyelettel őrzött szép és nagy emléke marad. Kóhn Dávid. Békés és 1866-ban született népfelkelési szolgálatra kötelezett polgároknak bizonytalan időre való szabadságolását. A királyi parancs szerint tehát az 52 és 51 éves népfölkelöket záros határidőn belül legkésőbb junius 30-án szabadságolni kell. A vöröskereszt-egylet gyulai fiókja kedden délután dr. Lindenberger János apát-plébános elnöklésével választmányi ülést tartott, melynek elején az elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg arról a fájdalmas veszteségről, ami a helyi fiókegyesületet egyik ügybuzgó, áldásos tevékenységű alelnöknőjének, Ambrus Sándorué főispánné- nak tragikus elhunytával érte. Indítványára emlékét az egyesület jegyzőkönyvében megörökítették egyúttal a szegény gyermekeket felruházó egyesületnél — melynek az elhunyt nagy érdemeket szerzett alapitója és elnöknője volt — 500 koronás alapítványt tesznek, amely »Ambrus Sán- dorné, Keller Julia alapítvány« néven lesz kezelendő, Egy a háborúban megvakult, vagyontalan gyulai rokkant katona részére, akit az országos hadigondozó intézet kefekötésre kitanitott, iparának megkezdése céljára 2C0 korona pénzbeli támogatás szavaztatott meg. A gyulai kerületi munkásbiztosító pénztár az egyesület kórházában alkalmazott cselédszemélyzet betegség elleni biztosítási dija címén visszamenőleg közel 400 korona járulékot követel. Miután a harmadik éve működő kórház a személyzet illetményeit eddig is fizette és gyógykezelésükről gondoskodott, kimondta a választmány, hogy alkalmazottainak illetményeit betegség esetén 20 héten át ezután is folyósítja s igy a törvény 10. §-a értelmében őket a pénztárnál beíratni nem köteles. Az állami elemi iskola gondnokságának ama megkeresésére, hogy a kórháznak használt iskolának legalább a Károlyi Sándor-utcai részét bocsássa vissza jövő tanévtől kezdve az egyesület az iskola céljaira, elhatározta a választmány, hogy amennyiben a harctéri sebesültek számának csökkenése következtében a beteglétszám továbbra sem fog emelkedést mutatni s a fertőző betegek elkülönítése igy a főépületben is eszközölhető lesz, a kérést készséggel teljesíteni fogja. Yégül a hatodik hadikölcsönre, mint az előbbire, újabb 20000 koronát jegyez az egyesület pénzkészletéből. Evangélikus istenitisztelet Pünkösd első napján reggeli 9 órakor a Békésvármegyei Kaszinó nagytermében az evangélikus egyház istenitiszteletet tart, — miről a hívek ezúton értesittetnek. Katonai előléptetések. A honvédség Rendeleti Közlönye a 2. honvéd gyalogezrednél a következő májusi előléptetéseket közli. Kineveztettek a tényleges állományban Bally László főhadnagy századossá, Lázár Sándor és Aczél Béla hadnagyok főhadnagyokká, Paskuj János, Németh Ferenc, Gyovay Lajos, Lambert István, Gáspár József, zászlósok hadnagyokká. A tartalékban: Malártsik Lajos, Szeitz Bernát, dr. Scherer Ferenc, dr. Székely Ferenc főhadnagyokká, Kulizsák Imre, Or- may Ottó, Balaton József, Njff János, Kenéz Sándor, Csatlós Imre, Sípos Sándor, Heller Rezső, Leukucza Traján, Lővy József hadnagyokká, Eisele József, egészségügyi zászlós, egészségügyi hadnaggyá. A népfelkelésnél: Torkos Elemér főhadnaggyá, Vásárhelyi Ján03, dr. Tamasdán Livius, Takács Béla, Molnár Géza, Adelmann Ferenc zászlósok, továbbá Piros Béla, Mazurek Ferenc, Tenner Pál, Illene Lipót, Stengi Andor, Braun Imre, Földes Mihály tisztjelöltek hadnagyokká, dr. Török Dezső népf. segédorvos főorvossá, Matt- hiás Géza gyulai m. kir. adóhivatali főtiszt, népf. segédszámtiszt a honvédelmi minisztérium 6/a osztályában számtisztté, dr. Rozsnyai József népf. segédgyógyszerügyi tiszt a 2. népf. parancsnokság nyilvántartásában gyógyszerügyi tisztté. A közöshadsereg rendeleti közlönye szerint a 101. gyalogezrednél előléptek: Rfiner Rudolf századossá, Lengyel Béla, Pelikán József, Antalfi Árpád főhadnagyokká, Reiter János, Szmutny Ferenc hadnagyokká, dr. Kanász Nagy Sándor t. fő hadnagy- gyá, Barvitzius Ferdinánd, Pless Gyula, Freisager József, Bass Lajos, Auer Róbert, dr. Salkovszky 1917. május 27. Jenő, "Wagner Károly, Klein Simon és Stőger Jenő tartalékos hadnagyokká. Vöröskeresztes kitüntetés. Ferencz Szalvator főherceg a vöröskereszt-egylet védnök helyettese a háború alatt a katonai egészségügy terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Békés Dezső békésmegyei közkórházi szemész-főorvosnak, a pécsi katonai kórházban működő tart. ezredorvos- nak a vöröskereszt hadi ékitményes II. osztályú díszjelvényét adományozta. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt vitéz magatartása elismeréséül Endrödy Géza, a 307. honv. gy.-ezrednél beosztott századosnak a 3. oszt. katonai érdemkeresztet a hadidiszitmény- nyel és a kardokkal adományozta. A háború alatt kitűnő szolgálatai elismeréséül Liebich Antal 11. gyalogezredbeli szolgálaton kívüli viszonybeli századosnak, a Gyulán székelő lábadozó osztag kiváló parancsnokának a Feréncz József rend lovagkeresztjét a hadiékitménnyel adományozta. Elrendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtui adassák Rozgonyi Lajos a 305. honv. gy.-e.-nél beosztott 2. honv. gy.-e.-beli századosnak és Martzy János ugyanottani t. hadnagynak. A legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtui adatott Greiner Károly a III/2. népf. gyalog zászlóaljnál és dr. Kuczián Géza merőberényi ügyvéd, 1. honv. gy.-ezredbeli t. főhadnagynak, egy néf. vasútbiztosító osztag parancsnokának. A király az ellenség előtt különösen kötelességhü szolgálatai elismerésül Eberwein József tart. szakaszvezetőnek a 2. honv. gy.-ezredben az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A hadsereg parancsnokság a 2. honvéd gy.-ezredben az első osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta : Jakab Rezső t. zászlósnak és L ajtós István népf. tizedesnek. A másodosztályú ezüst vitézségi érmet: Liffr András t. hadnagynak, Nrff János, Kenéz Sándor, Balaton József, Lőwy József t. zászlósoknak, végül Finster Ferenc szakaszvezetőnek (újólag). A bronz vitézségi érmet: Török József, Grimm Imre t. zászlósoknak, Szijjártó György, Schüll Mihály, Friedrich Ferenc, Sauer Antal, Gebei Károly, Pollák Vilmos, Simó János népf. szakaszvezetőknek, Morodán János, Bátori János, Sipos István, Bállá Péter népf. tizedeseknek, Helmer Jakab, Csobán Demeter, Eber- lein János népf. őrvezetőknek, Székely Pál népf, c. őrvezetőnek, Kuhn Ferenc póttartalékosnak. Smaller Ádám, Sambik Mihály honvédeknek, Mager János, Lakatos János, Mócz Vidor, Dombi József, Bertus Barcza Lajos, Háti Sándor, Bos- nyák János, Abrudán Mihály, Kálmán Imre, Ohen- tár András, Boár Traján, Nagy István, Konyitor János, Gogusz Sándor, Fekete József, Szvetku György, Leszko András, Varga Sándor, Mayer Antal népfölkelőknek. Megüresedik a békési mandátum. A Kúria május 8-án kezdte tárgyalni Ivánka Imre Békés község országgyűlési képviselője és társainak ismeretes hadsergszállitási bűnügyét s több napi tárgyalás után a legfelsőbb 'biróság kedden délelőtt tizenegy órakor hirdette ki Ítéletét, amely jelentősen módosítja a pozsonyi törvényszék ítéletét. Az ítélet szerint a Kúria a pozsonyi törvényszék által Ivánka Imrére kiszabott három évi fogházat és tízezer korona pénzbüntetést egy évi fogházra és ezernyolcszáz koronára szállította le s e büntetés idejét az előzetes fogvatartással kitöltöttnek véve, elrendelte Ivánka azonnali szabadonbocsátását. A legfőbb bíróság ítélete szerint Ivánkát csupán a saját marhái szállítása körül terheli gondatlanság, ellenben nem követett el büntetendő gondatlanságot azzal, hogy elmulasztotta a szállító-konzorcium kellő szervezését és alszállitók feletti felügyeletet, mert alszálitóiban akik gyakorlott marhakereskedők, megbízhatott. Ivánka csupán a saját marhái szállítása körül követett el mulasztást, mert csak az átadásokat ellenőrizte, ellenben a marhák táplálását nem. A Kúria ítélete nem tiltja el Ivánkát politikai jogai gyakorlásától, madátuma tehát megmaradna, ha
