Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-27 / 21. szám
évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — í Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. fi*yula, 19t1?. május Sf.----------------x k ■.>* 4 »S-------------------PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZI1AZDÁSZATI HETILAP. 91. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓI1N DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Piinkősi „Az ígéret teljesedett, Szentlélek Isten küldetett a busongó tanítványokra“ ... Ez az első Pünköst nagyszerű csudás eseménye . . . Ez örökemlékü tény újul fel lelkűnkben ma, midőn arra gondolunk, hogy egy ily napon, a keleten feltűnt nap ragyogó fény ével aranyozza meg a bércek ormait, sugárözönét lövelve a teremtmények millióira. Jeruzsálem városának egyik csendes hajlékában, imára kulcsolt kezekkel, szivükben várakozás és reménnyel „mikoron a Pünkösdiek jeles napja eljött volna, valának mindnyájan egyenlő akarattal együtt“ az apostolok ... Oh, nagy nap, diadal ünnepe Krisztus anyaszentegyháza földön megalakulásának! . . . E nap emlékén szebben ragyog az igazság győ- zedelmének fénye, mint fejedelmi koronán a csillogó gyémánt; az üldözött igazság diadallal emelkedik ki megásott sötét sírjából; az ellenségtől megfélemlített apostolok bátor lélekkel szállnak küzdelemre, arcuT A R C A királyi pár Gyulán í857-ben (60 esztendős évforduló.') Miután a . magyar koronázás előtt tiz esztendővel történt: helyesebben császári párt kellene irnom királyi helyett, vagy mint az akkori hivatalos megnevezés történt: császári-királyi házaspárt. A magyar nemzet vigasztalan bánatára mártírhalált szenvedett feledhetetlen Erzsébet királyné életében csupán egyetlen egyszer, megdicsőült agg uralkodónk: I. Ferenc József pedig kétszer volt Gyulán. Második ittlétéről, amely 1876. évi szeptember 14-ik napján történt, amidőn a városunk határában lefolyt honvédhuszár hadgyakorlatot nézte végig, halála alkalmából e lap 1916. évi november 26-iki számában írtam. Ugyanakkor tett ígéretemet váltom be, amidőn most a felséges párnak Gyulára jöveteléről és városunkban való tartózkodásáról emlékezem meg. -/ Eme megemlékezésemet aktuálissá teszi a hatvanadik évforduló. Pünköst ünnepe 1857-ben május 23. és 24-ikére esett; a felséges pár 25-én, kedden érkezett Gyulára, mely pünköst utáni keddi nap akkor is, ma is tudvalevőleg városi fogadalmi ünnep, de még inkába ünneppé avatta késő nemzedékek számára az a körülmény, hogy éppen ezen a napon tartózkodott falai között a magyar történelem legkiválóbb alakjaivá fejlődött uralkodópár. Első Ferencz József akkor 27 éves, Erzsébet pedig alig 20 éves s mindössze három éves boldog házaspár voltak. Élettörténetükből tudjuk, hogy a felséges uralkodópárnak 1857. május hónapja volt első s egyetlen magyarországi közös kőrútjuk amely azonban Gyuláról való távoztuk után három nap múlva május 29-én Debrecenben váratanul félbeszakadt és pedig azon tragikus oknál fogva, hogy Zsófia gyermekleányuk Bécsben hirtelen meghalt. kon vigasz öröme, szivökben erő és lelkesültség lángja lobog . . . Úgy de, ki rajzolhatná le teljes pompájában az evangyólium fénylő napját, midőn ennek sugarai az első Pünköst reggelén átderengték a szunnyadó lelkek sötét éjszakáját s mennyei világosság áradt szét a telkekre? . . . Rég volt midőn a lelkesültség lángja a keresztyén anyaszentegyház dicső épületének körvonalait megvilágította, midőn a tevékenység útjára ragadott sokaság megértette e szavak horderejét: „Nem vettétek a szolgálatnak lelkét a félelemre, hanem a fiuságnak lelkét vettétek, ki által kiáltjuk : Abba, azaz: szerelmes atya!“ Mily különböző korszak : keresz- tyénysóg előtt és után! Sötét éj, melyben csak itt-ott csillog fel egy-egy fénysugár; sivatag puszta, melynek homoksikján vajmi kevés a zöldelő oáz. Ez a képe amannak! Derült ég, fénylő napsugárözön- nel; zöld pázsitos mező illatos virágokkal: ez az utóbbi! Ur volt a Jehova s uralkodott Az uralkodópár első utazási terve szerint a felségeknek május 14-én kellett volna Gyulára érkezniük. Ilyen értelemben történtek már március eleje' óta a legszélesebbkörü előintézkedések. Ez a terv azoftban Gizella leányuk betegsége miatt hiúsult meg, illetőleg tizenegy napi halasztást szenvedett, _ amely halasztás és abból kifolyó zavarok alig elképzelhető óriási feladatokat és nehézségeket okoztak az uralkodópár fogadását előkészítő közigazgatási hatóságoknak és . társadalmi testületeknek egyaránt. Mert nehézségek, az utazási idő elhalasztásától eltekintve is, igen nagyok voltak. Mindössze nyolc esztendő mult el a magyar szabadságharc tragikus lezajlása óta, a nemzetellenes abszolút uraló rí kellő közepében voltunk, a bizalmatlanság kölcsönös volt nemzet és hatalom között Óriási, majdnem leküzdhetetlennek látszó feladat volt olyan helyzetnek teremtése, mely ezen ellentéteket ha nem is megszüntetni, erről akkor még szó sem lehetett, hanem némileg enyhíteni, áthidalni alkalmas és képes legyen. El kell ismerni, hogy az államhatalmat képviselő közigazgatási hatóság a maga részéről az akkori tényleges viszonyokhoz képest jelentékenynek mondható intézkedéseket, sőt koncessziókat tőn a felséges pár méltó fogadtatása biztosítása körül, a passzív rezisztenciában élő társadalomnak, amelynek reprezentánsa, ha nem is kizárólag, de tulnyomórészben a magyar nemesség volt. A köz- igazgatás elsősorban ugyanis a birtokos nemességet -igyekezett megnyerni, hogy az uralkodópár fogadtatásában és ünneplésében részt vegyen, sőt vezérszerepet viseljen. Amikor az uralkodópár kőrútjának terve befejezett tény lett, a békés—csanádmegyei megyefőnökség, amelynek élén akkor Torkos Emil állott, nyomban összehívta a Gyula székhellyel ad hoc egyesitett két vármegye nemességét és mindegyiket kézbesítési iv melletti névszerinti meghívóval szólította fel a felséges pár fogadtatás! ünnepélyén az ő választott népe felett törvényének erejével, de a hit szemüvegén nézve, mint „erős, bosszúálló Isten“ tűnt fel. Mig itt a kegyelem Istene, atyai szeretetének melegével oszlatta el a rettegés kemény fagyát, mert „úgy szerette Isten e világot, bogy egyetlen szülöttét adá érette, bogy valaki benne hiszen el ne vesszen, hanem örökélete legyen.“ Szolgaság helyett fiuság; rettegés helyett gyermeki bizalom; Ur Atya; félelem helyett sze* Es ez üdvös változás fényes koronája az első Pünköst dicső eseménye „mikoron valának mindnyájan egyenlő akarattal együtt“ . . . Azóta is mindig e mennyei erő nyilatkozik meg, valahányszor „Istennek lelke“ arra segíti a sziveket, hogy „egyező akarattal együtt“ legyenek. A mostani nehéz időkben is azért kell „imádkoznunk és dolgoznunk“, hogy az egyenetlenség tomboló vihara minél előbb véget érjen, hogy minden népek és nemzetek „egyenlő akarattal együtt“ lehessenek; életünk való személyes és felnőtt családtagjaival való részvételre Tomcsányi József, vármegyénknek tiz év múlva országos hirü jeles főispánja, akkor Szarvason lakott és pedig, mint Békésvármegye összes főurai és nemes birtokostársai, szintén teljes visszavonultság- ban. A többek között ő is megkapta a felszólító levelet s a kézbesítési ivre szóról-szóra a következő jellegzetes sorokat vezette rá : „Magamnak, nőmnek s leányomnak szóló eme felszólítását köt eles hódolattal vettem, de megjelenésemnek útjában áll, hogy fegyvertartási engedélyem a kardra ki nem terjedvén, olyannak nélkülözése mellett illendően s nemzetiesen — mint óhajtanék — meg nem jelenhetek. Tomcsányi József.“ Ez a megjegyzés azután azt eredményezte, - hogy a kardviselési engedélyt, ami eddig tilos volt, nemcsak Tomcsányi,. hanem a nemesség minden tagja megkapta és pedig nem csupán az uralkodópár fogadtatásához, hanem egyszersmindenkor későbbi időre is. A főurakon, nemeseken kívül meghívták az uralkodópár fogadtatási ünnepélyére az összes egyházi hatóságokat és valamennyi község elöljáróságát. Óriási feladat hárult a közigazgatásra és a vele karöltve működő ünnepély rendező bizottságokra, az ezrekre rugó magánfogatok rekvirálása s a lovas bandériumok szervezése körül. Ami a bandériumokat Tlleti, ahoz fogható, amennyi s aminő lovasbanderistát Békésvármegye állított ki, páratlanul állott és áll a bandériumok krónikájában. A tizezeren felüli számban Gyula városa 700, Szarvas 700, Csaba 500, Békés 400, Szeghalom 400, Gyoma 500, Endrőd 500, Öcsöd 300, Szentandrás 200, a maroknyi Újkígyós 70 bandéristával voltak képviselve. A bandériumok vezetői, gyulaiak voltak, élükön Hűké Alajos, Oppenhauser József és Blaskovics József. Az uralkodói körút elsőrangú politikai esemény létét bizonyítja, hogy a külföld is érdeklödöt- iránta. A bécsi francia nagykövetség Balleydier hírlapírót küldötte le, hogy arról a francia és belga helyett retet! Xjscp’a.m.ls: .mai szama S olcäal.
