Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
1916. március 19. Békés 3 Hasonló betörés követtetett el Kondoroson, hol a szarvasi takarékpénztár fiókjából a pénzszekrényt elvitték, a községen kivül feltörték s a benne levő 4000 koronát elvitték. A megindított nyomozás eredményre nem vezetett. A személy és vagyonbiztonság érdekében az óvó és megtorló intézkedések a köz- igazgatási hatóságok által mindenkor meg- tótettek. A mezőgazdasági munkálatok közül a tavasziak alá való szántásával és tavasz-buza vetésével foglalkoztak. A nagy esőzések következtében a szántási és vetési munkálatok csak a dombosabb és magasabban fekvő földeken lehetett végezni, a laposabb szántóföldeken a felgyülemlett talajvíz következtében a tavaszi munkálatokat megkezdeni sem lehetett. Hogy az előirányzott tavaszi vetés idejében elvégezhető legyen, kívánatos volna 2—3 heti száraz, esőmentes időjárás, ellenkező esetben a vetést bevégezni nem lehet. A folyton tartó esőzések az elvetett őszi búza vetéseknek is ártanak, sok helyen a búzák megsárgultak, a laposabb földeken ahol a talajvíz összegyülemlett a búza ki is pusztult. A vetőmag ellenőrző bizottság által ren-, delt tavaszi vetőmagvak, legnagyobb része rendeltetési helyére érkezett. A még nem küldött vetőmagvak szállítását a magyar mezőgazdák szövetkezeténél már többször megsürgettem. Napszámbórek közepesek : férfi napszám 3—4 korona, női napszám 2—2’50 kor. között váltakozott. A vármegye átlagos csapadék mennyisége 38'2 m/m. volt. A vármegye területén a mezei munkák elvégzésére 8LU0 hadifogoly engedélyeztetett, azonban tekintettel arra, hogy már eddig is nagyszámú hadifogoly volt foglalkoztatva a vármegyében, újonnan csak 1650 hadifogoly engedtetett át, mely szám figyelemmel a bejelentésekre, a szükséglet teljes fedezésére nem elégséges. Ipar és kereskedelem terén említésre méltó mozzanat nem történt. A közutak mindenütt jókarban vannak; a földutak legnagyobb része a sok esőzés folytán járhatatlanságig elázott. A gátak, vód- töltósek, vódkópes állapotban vannak Az árvíz elleni védekezés érdekében az ármentesitő társulatok vezetőinek bevonásával értekezletet tartottam, s a védekezés lehetőségének biztosítása céljából, a véleményeket figyelembe véve, adtam utasításokat, illetve intéztem rendeleteket az I. fokú közigazgatási hatóságokhoz, illetve a községi elöljáróságokhoz A szarvasi járás főszolgabirája Láncossy László szarvasi községi segódjegyzőt és Szalai Ignác szarvasi rendőrbiztost hivatali hanyagság miatt 10—10 korona rendbírsággal sújtotta. A ; törvényhatósági főállatorvos Bakos József az állategészségügy múlt évi állásáról részletes jelentést tett a közigazgatási bizottságnak, amelyből az alábbiakat, mint a nagy közönséget érdeklőt közöljük. Működött a vármegye területén a múlt évben 22 községi, 1 városi és 5 magánorvos. A vármegye területén levő közvágóhidak jelen állapotukban nem felelnek meg a miniszteri szabályzattal megállapított normál terveknek. Az átalakítások, illetőleg az uj vágóhidak építése elrendeltetett. Levágásra került a vármegye területén a múlt évben 1430 birka, 525 ökör, 3672 tehén, 687 tinó, 694 üsző, 3093 borjú, 3 bivaly, 12865 juh, 2600 bárány, 14 kecske, 13223 sertés és 33 darab malac. Elszállittatott a vármegyei marharakodó állomásokról a múlt évben 17725 szarvasmarha, 8994 juh és 113325 drb sertés. A vármegyében van 14 gyepmesteri telep, amelyek azonban desinfektorral vagy di- gesztorral nincsenek felszerelve. A jelentés részletesen felsorolja a múlt évben előfordult állati betegségeket, azok fellépésének okait, a betegség lefolyását, a tett óvintézkedéseket, a védő oltásokat és azok eredményét. A takonykor miatt kiirtott lovak tulajdonosainak az állam 3682 koronát fizetett. Ragadós száj és körömfájásban megbetegedett 3200 szarvasmarha, 176 juh és 175 sertés, — elhullott 33 szarvasmarha és 5 drb sertés. A sertósorbánc elleni vódőojtás teljes sikerrel járt, beoltatott a múlt évben 14169 sertés. Sertéspestisben megbetegedett 1796 drb sertés, meggyógyult 720, elhullott 835, a többi leöle- tett vagy beteg maradt. Dr. Z'óldy János jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok kedvezőtlenek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyival rosszabbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedettek száma 58-al volt több. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) difteria 46 megb. 13 halálozással b) vörheny 44 r> 7 c) kanyaró 425 18 d) hastífusz 14 4 e) szamárköhögés 15 )} 3 f) hólyagos himlő 6 — g) bárányhimlő 6 » — n összesen 556 megb. 45 (8%) Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint háromnegyed részét tette ki Tömegesen Békésen, Békéscsabán, Gyulaváriban, Ktarcsán, Mezőberényben, Orosházán, és Tótkomlós hözségekben fordult elő. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási arány csak 4% volt. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 233, hullán 8 esetben, orvostörvényszókit pedig 3 könnyű és 1 súlyos testisértés esetében. Gyógysavóval beoltottak 35 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 27, meghalt 8, Szeghalmon 3 esetben jó sikerrel végeztek vódőojtás A halvaszülettek száma 5 volt, az elvetélteké 13. Hólyagos himlőben ezidőszerint 4 polgári egyén áll gyógykezelés alatt. Bakos József törvényhatósági fcállatorvos jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása jónak mondható. Ragadós betegségek csak 2 községben fordultak elő helyhez kötött jelleggel, Botka István h. pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 1915—16. költségvetési év I. negyedére előírásba vett összes állami egyenesadó összege 1461856 K, befizetés a múlt hó végéig 836064 K, tényleges hátrálék tehát 625792 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 667661 K, a múlt év hasonló időszakában befolyt 600201 K, ennélfogva a február havi befizetés eredménye a múlt évi február havi befizetés eredményénél 69460 koronával kedvezőbb. Hadmentességi díjban befizettetett 55407 K, marad hátralék 1856 K. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő: / Befizettetett : a) fogyasztási adóban 23743 K b) szeszadóban 38533 K c) bélyeg és jógilletékekben 210192 K d) söradóban — K e) dohány jövedékben______________241671 K összesen 514139 K. Ideiglenes házadómentesség engedélyeztetett 16 esetben, adófizetési halasztás adatott 9 ízben. A 20000 koronás jövedelmi adónál a hátralékos 57546 koronából 13889 korona fizettetett be. Maradt tehát hátrálok 43657 korona. A pénzügyigazgató h. előadása alapján, ezután Gyoma, Vésztő és Kótegyháza községek behajthatatlan adóinak törlését rendelte el a bizottság. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tanítás a múlt hóban a megszokott keretek között mozgott. A bezárt iskolák közül hat nyittatott meg, mig a járványos betegségek miatt 2 iskola és 2 óvoda bezáratott. Külszolgálatban az irodai teendők sokasága miatt a tanfelügyelő csak 5 napot töltött. Ezalatt meglátogatta a mezőberényi polgári iskolát, amelyet pedáns rendben talált, Békéscsabán két napig tartó vizsgálatot teljesített a tanfelügyelő egy panaszos ügyben. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek iskolai számadások jóváhagyására és államsegélyek folyósítására vonatkoztak. A harctéren szerzett betegségében elhalt Pöschl Mátyás róm. kath. tanító államsegélyének beszüntetése iránt felterjesztés tétetett a miniszterhez. Ugyancsak kérte a bizottság, hogy a hadba vonult bókéssámsoni tanító államsegélye, az őt helyettesitő Bartha György ottani elemi iskolai tanító részére a f. év. jan. 1-től folyósittassék. Horváth Béla kir. államópitészeti hivatali főnök jelentésében ugyanazokat adta elő, amit a háború folyamata alatt eddig ugyszól ván minden hónapban jelentett a bizottságnak Egyben közölte hogy a kereskedelmi miniszter az állami utak 1916 évi fedanyag szükségletének megállapítása után az előző évről hátralékban maradt fedanyag leszállítását a fennforgó nehéz fuvarozási viszonyokra beszüntette. Sárossy Gyula árvaszóki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszóknól úgy az előadók, mint a segéd és kezelő személyzet működése kifogástalan volt. Gyula város árvaszókénól az előadónak és helyettesének katonai szolgálatra történt behívása miatt a feldolgozatlanul levő ügyek száma majdnem 1000-et tesz ki, ennélfogva a közigazgatási bizottság utasította Gyula városát, hogy intézkedjék a hiányzó munkaerőnek helyettesítés utján való pótlásáról. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész jelentette, hogy a múlt hó végén a gyulai kir. törvényszéki fogházban le volt tartóztatva 98 egyén és pedig 92 férfi és 6 nő Közülök jogerősen elitéit volt 93, vizsgálati fogoly 5. Az egészségi állapot jónak mondható, a rabok túlnyomóan mezei munkával foglalkoztak és az állam részére 949 koronát, mig a maguk részére 339 koronát kerestek Élelmezés tekintetében panasz nem merült fel, kiosztatott 1672 ételadag. Fegyelmi eset kettő volt. A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt- fél 11 órakor ért véget, utánna az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést amelyen Sárossy Gyula árvaszéki elnök elő adása alapján 9 felebbezett ügyben hozott a a bizottság másodfokú határozatot. Ugyancsak még a délelőtt folyamán ülésezett az adóügyi bizottság is, amelyen'Botka István h. pénzügyigazgató által egy felebbezett ügy terjesztetett elő másodfokú elbírálásra. Gyűlések napja. Március 12-ike igen mozgalmas napja volt városunknak. Délelőtt három, délután pedig két közgyűlés volt falaink között. Az öt közgyűlés közül négyen Lukács György v. b. t. t. városunk orsz. képviselője elnökölt, mely körülmény egymagában is biztosította mindegyik közgyűlés iránti nagy érdeklődést. Az öt közgyűlésről következőkben számolunk be: Kötőgyári közgyűlés. Az «Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru- gyár B. T.» folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor tartotta meg saját helyiségében dr. Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt XVI. évi rendes közgyűlését, melyen 43 részvényes 16,156 részvény képviseletében jelent meg. Dr. Lukács György a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvözölve, rövid visszapillantást vetett a vállalat 15 éves múltjára. — Megemlékezett azokról a tekintélyes számú aggodalmaskodókról, akik annak idején azt hitték és soká azt hangoztatták, hogy magyar tőkével és magyar munkással, különösen itt a mezőgazdasággal foglalkozó Alföldön életképes iparvállalatot létesíteni nem lehet. — Lendületes szavakkal kifejtette s megállapította, hogy a vállalat 15 éves története fényesen rácáfolt a kis- hitüekre, mert ipartelepünk nemcsak békeidőben felelt meg az alapítók által hozzáfűzött várakozásoknak, hanem a világháború váratlan és rendkívüli gazdasági rázkódtatásai közt is szilárdan áll, mely örvendetes körülmény megnyugvással töltheti el a részvényeseket a vállalat, mely most állta ki tüzpróbáját, jövőjére nézve. Elismeréssel s mint részvényes, hálás köszönettel, kiemelte Weisz Mór vezérigazgatónak, valamint az igazgatóságnak és a műszaki tisztviselőknek a vállalat megalapozása és fejlesztése körül szerzett kiváló és maradandó érdemeit. Yégül kifejezést adott még annak az óhajának, hogy bárha legközelebbi közgyűlésünket már a béke napsugaras ege alatt tarthatnék meg s annak a reményének, hogy a várva-várt béke meg fogja hozni közgazdasági helyzetünk meg- javulását s iparvállalatunk további fellendülését. Áttérve a napirendre, megállapította, hogy a közgyűlés napja és tárgysorozata egy budapesti, egy temesvári és egy nagyváradi napilapban, továbbá a «Békés»-ben is alapszabályszerü módon és időben lett meghirdetve s miután igy az alaki követelmények betartva lettek, a közgyűlést minden irányban határozatképesnek jelentette ki s a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Major Simon, annak hitelesítésére pedig Bodoky Kálmán és dr. Szóbél Dávid részvényeseket kérte fel. Ezután Spielmann Gyula
