Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
4 Békés 1916. március 19. irodafőnök felolvasta az igazgatósági és a felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a tiszta haszon felosztására vonatkozó javaslatot, melyeiket egyhangúlag elfogadtak s melyeknek értelmében a mérleg szerinti 484,020 korona 74 fillér nyereményből 48,402 korona 8 fillér a tartaléktőke gyarapítására, 42,123 korona 73 fillér alapszabályszerü jutalékokra, 180.000 korona osztalékra, 64,000 korona a külön tartalékalap növelésére, 19,101 korona az osztalék- alapnak 100,000 koronára való kikerekitésére, 40.000 korona esetleges háborús veszteségekre, 80.000 korona nyereségátvitelre s végül a fennmaradó 10,393 korona 93 fillér a tisztviselők és alkalmazottak jutalmazására fordítandó. Kapcsolatosan úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak a felmentvény az 1915. évre megadatott s elhatároztatott, hogy a szelvényenként 9 korona osztalék a 15. számú szelvény ellenében március 13-tól kezdve fizettessék ki éspedig Gyulán a gyári irodában, Temesváron a Magyar Általános hitelbanknál. Miután az elnök és az igazgatóság mandátuma lejárt, a tárgysorozat 4. pontja alapján megejtetett az elnökválasztás. Elnökül 3 évre szóló megbízatással, egyhangúlag, nagy lelkesedéssel újra Lukács György választatott meg, ki megköszönve a beléje helyezett bizalmat, Ígéretet tett, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben is minden alkalmat meg fog ragadni, hogy a részvénytársaság érdekeit támogassa. A tárgysorozat 5. pontja során az elnök ajánlatára igazgatósági tagokul, 5 évre szóló megbízatással, egyhangúlag újra megválasztva lettek : Braun Mór, Czmczár Adolf, Scherer Benedek, dr. Beré?iyi Armin, dr. Lovich Ödön, dr. Ladies László, Weisz Mór. — Elnök az újonnan megválasztott igazgatóságot üdvözölve, kéri, hogy a jövőben is fejtse ki a vállalat vezetésében azt a gondos körültekintést és fáradhatatlan* buzgalmat, amelyet a múltban mindenkor kifejtett, s melyre a mai háborús viszonyok közt még fokozottabb mértékben szükség van, s amely óvatos és szakavatott körültekintésnek köszönhető elsősorban ez a váratlanul szép eredmény, melyet XV. évi üzleti kimutatásunk feltüntet. Miután indítvány nem tétetett, elnök a közgyűlést a részvényesek lelkes éljenzése közben berekesztette. Délben a Komlóban Lukács György tiszteletére társas- lakoma volt. Pénzintézetek közgyűlése. A Pénzintézetek Országos Egyesülése kötelékéhez tartozó békésmegyei pénzintézetek körzetének megalakítása céljából délelőtt 11 órakor tartatott meg a közgyűlés Lukács György elnöklete alatt. A közgyűlésen csupán a gyulai pénzintézetek képviselői jelentek meg, mig a vidékieket egyrészről a hadimenetrend nehézségei tartották vissza a megjelenéstől, másrészről a vidéki pénzintézetek tekintélyes száma a «Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége» kötelékében van, és néhányat ez a körülmény is visszatartotta, hogy megjelenjék. Az elébb néhai Széli Kálmán, most pedig Lukács László vezetése s dr. Hantos Elemér orsz. képviselő igazgatása alatt álló egyesülés azonban úgy agilitását, mint befolyását illetőleg messze túlszárnyalja a Szövetséget, aminek bizonyítékául az ország pénzintézetei közül már 750-en felül sorakoztak köréje. A békésmegyei pénzintézetek valamennyié bizonyára be fog lépni az egyesülésbe, de hő vágya az is, hogy a Szövetség az Egyesüléssel fúzióra lépjen. Lukács György megnyitó beszédében behatóan ismertette az egyesülés sikeres tevékenységét és nagyarányú terjeszkedését, különösen rámutatott azon eredményekre, amelyeket az egyesülés a Pénzintézet Központ parlamenti előkészítése s tárgyalása során a kormánynál és az országgyűlésnél elért. Dr. Hantos Elemér behatóan fejtegette a háborús hitelélet problémáit. A pénzbőség kérdésével foglalkozva figyelmeztette az intézeteket, hogy ez csak átmeneti jelenség és hogy a háború befejezése után minden pénzintézet válogathatni fog az elhelyezés legkülönbözőbb lehetőségei között. A háború alatt ezért a tartózkodás a leghelyesebb üzleti politika és a pénzfeleslegek egy részét okvetlenül hadikölcsönben kell elhelyezni. Foglalkozott azután a pénzintézetek háborús adózásának kérdésével. A pénzintézetek egyenes állami adó és egyéb közszolgáltatások címén országos átlagban keresetüknek 25—30 százalékát fizetik adó gyanánt. Ezzel elérkeztek a teherviselési képesség végső határához. Mindazonáltal nem zárkórhattak el a háborúval kapcsolatos terhek viselésétől. El kell készülve lenniük, hogy a tárcájukban levő adómentes értékpapírokból élvezett kamatjövedelem a jövőben nem lesz levonható az adóalapból vagy legalább is nem abban a terjedelemben, amelyben eddig történt. El kell készülve lenniök továbbá arra, hogy a háborús nyereségüknek egy részét — előreláthatólag 25 százalékát — fogják a kincstárnak átengedni. Továbbmenő adóterheket azonban semmi.'esetre sem vállalhatnak és az Egyesülés ügyelni fog arra, hogy a túlságos megadóztatással az intézetek életképessége meg ne támadtassék. Végül behatóan fejtegette a valuta értékállandóságának kérdését, amelynek végleges helyreállítását a hadisarctól, másfelől pedig a háború után külföldön fölveendő államkölcsönöktől várja. Dr. Hantos Elemér nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés tárgyalta a Pénzintézeti Központnak szerepét a hitelszervezetben és viszonyát az egyes pénzintézetekhez. Dr. Ladies László vezérigazgató mondott köszönetét az előadóknak és felszólalóknak és indítványozta a Békésmegyei Pénzintézetek Szövetségének megalakítását a következő tisztikarral: elnök Lukács György v. b. t. t., igazgatósági tagok Bohnert József vezérigazgató, (Bosaba.) Bordeaux Pál Orosháza, dr. Follmanu Janos Gyula, Haviár Dániel Szarvas, dr. Lovich Ödön Gyula, Ludvig János Békésszentandrás, Sailer Gyula Békéscsaba, Weisz Mór Gyula, lettek, a Szövetség titkára Kliment Ferenc, a Békésmegyei Takarékpénztár igazgatója lett. A közgyűlés méltatva azokat az érdemeket, melyeket Lukács László, az Egyesülés elnöke, a hazai pénzintézetek körül szerzett, elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja és a megalakulás alkalmával sürgönyileg üdvözli. Tisztviselők Szövetsége. A tisztviselőknek, jobban mondva a magyar középosztálynak tömörítése, szervezése és megerősítése iránt a fővárosban megindult mozgalom az egész országra kiterjed. Gyula város abban a szerencsében részesült, hogy az első vidéki nagygyűlés ebben a tárgyban falai között, tartatott meg vasárnap délután 4 órától kezdve a vármegyeháza nagytermében. Éhez természetesen Lukács György v. b. t. t. orsz. képviselőnknek a mozgalom lelkének, vezérének s eléggé meg nem becsülhető jóindulata és kitüntető figyelme révén jutottunk, aki fel is említette" megnyitó beszédében, hogy sok szál fűzi e városhoz, »hol ő maga is két évtizedre terjedő köztisztviselői pályáját megfutotta, miért is csak természetes, hogy a mozgalom vidéki terjedésének első állomásául Gyula városát választotta. Közönségünk óriási érdeklődést mutatott a nagygyűlés iránt. A tisztviselők minden rendje a legalsótól a legfelsőig — nők is — mint egy ember állott mellé a kibontott zászlónak és ezt a gyűlésen való még soha sem látott tömegben történt megjelenésével demonstrálta. A közép- osztály és mindazok, akik vele kapcsolatban vannak, teljes egészében járultak hozzá az uj szövetség szükségének hangoztatásához. — A vármegye, a város tisztikara, a kir. törvényszék, a kir. ügyészség, a pénzügyigazgatóság, az államépitészeti é3 folyammérnöki hivatal, az adóhivatal,aszámvevőség, az ügyvédi és orvosi kar, egyszóval a termelő és közvetítő osztályon kívül levő minden foglalkozásnak és hivatásnak osztálya nem képviselve, de jelen volt a nagygyűlésen, amelynek tanulságait tettekben fogja értékesíteni. — Egyes tisztviselői egyesületek féltékenykedő nyilatkozatai —• amelyek fővárosi lapokban jelentek meg — semmiféle hatást nem tettek, annál kevésbé, mert hiszen mindenki azonnal tisztában volt vele, hogy azokban bizonyos pozíciók és érdekek féltése nyilatkozott meg. Másrészt a nagygyűlés elnöke kijelentette, hogy az uj szövetség semmiféle már meglevő egyesület fenállását veszélyeztetni nem fógja, senkinek érdekébe bele nem nyúl. Célja szerint egyesíteni akarja a meglevő erőket és azokat gyarapítani, legkevésbbé bárminő egyesülést elseperni, vagy csak gyengíteni is. A tervezett szövetség hatalmas keretei között minden eddigi társadalmi egyesülés és intézmény összes érdekeivel és érdekeltjeivel együtt változatlanul elfér, elhelvezkedhetik. Egyébként a nagygyűlésen nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar középosztály milyen játékszere a többi kereső osztálynak, minő erőtlen, tehetetlen áldozata a változó viszonyoknak ; nyilvánvalóvá lett, hogy a német szervezettség minő hatalmassá tudta tenni az ő tisztviselő társadalmát és hogy mennyire sürgőssé vált a magyar középosztálynak is megerősítése, ha azt és vele együtt a hozzá fűződő nagy nemzeti érdekeket vezélyeztetni sőt pusztulásra juttatni nem akarjuk. Lukács György e részben adott felvilágosításai nagy értékűek voltak. Hantos Elemérnek a hitel elméleti és Czövek Jenőnek a szövetségi célok gyakorlatias fejtegetéseit a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta és csak legfeljebb azt sajnálta, hogy még több oldalról nem látta megvilágitott- nak a mozgalom egész komplexumát néhány előadónak a megjelenésben való akadályoztatása miatt. A nagygyűlés délután 4 óra után kevéssel kezdődött a vármegyeház nagytermében. Az asztalfőn Lukács György v. b. t t. orsz. képv. elnök, Hantos Elemér orsz. képviselő és Czövek Jenő állampénztári ellenőr, előadók, továbbá Ambrus Sándor alispán és Zidor Mór pénzügyigazgató ültek. A nagygyűlést Lukács György elnök nyitotta meg és a tőle megszokott ékesszólással fejtegette a Szövetség céljait, amelyeket különben lapunk múlt heti számában részletesen ismertettünk és térszüke miatt nagy sajnálatunkra nincs módunkban sem az ő, sem pedig a következő két szónok nevezetesen dr. Hantos Elemér és Czövek Jenő szintén rendkívül tanulságos és meggyőző előadásait reprodukáltan is közölni ezúttal. A három előadás mintegy másfél óráig tartott és miután a közönség soraiból felszólalni senki sem kívánt a nagygyűlés — az elnök feltett kérdésére — kimondotta, hogy a szövetség megalakítását, valamint egy békésvármegyei végrehajtó bizottság kiküldését szükségesnek tartja oly módon, hogy a bizottság önmagát kiegészíthesse. Ezután megválasztatott a végrehajtó bizottság és Zidor Mór megbizatott, hogy végrehajtó bizottság megalakításáról gondoskodjék. Majd Lukács György köszönetét fejezte ki a vármegye alispánjának, amiért a nagygyűlés céljaira a vármegyeháza nagytermét átengedte. — Ambrus Sándor alispán indítványára a nagygyűlés köszönetét fejezte ki Lukács György elnöknek és előadóknak a szövetség megalakítása körüli fáradozásukért és a város és vármegye közönségének a szövetség céljai felől szolgáltatott felvilágosításért s e keretben történt magas színvonalon álló előadásáért. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Zádor Mór, Morvay Zoltán , Deimel Lajos, Dr. Kovács Géza, Lorber Lajos, Bálint Géza, B,ácz Károly, Wertheim Béla, Dr. Konrád Ernő, Dr. Aigner Dezső, Dr. Hagy Kálmán, Tar Dezső, Kazai László, Marik Samu, Bandhauer György, Horváth Béla, Vízvári Lajos, Palasovszky Sándor, Pongrácz Sándor, báró Drechsel Béla, Czóbel Károly, Mikler Sándor, Dr. Daimel Sándor, Sárossy Gyula, Schmidt Iván, Moldoványi János, Dr Lovich Ödön Dr. Bucskó Koriolán, Tanczik Lajos. Alcser Antal, Erdős Gyula, Németi József, Bekker Endre, Székely Lajos. Kovalszky József, Balog János Galyassy Béla, Dr. Széli Imre, Diósv Béla,Huszka Ferenc. Bakkancsgyár. A gyulai hitel- és bőranyag beszerző szövetkezet múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Névery István elnök vezetése alatt, hol megjelent 45 tag 174 üzletrész képviseletében. Elnök előterjesztette az igazgatóság jelentését. A szövetkezetnek 91 tagja volt 286 üzletrészszel, egy üzletrész értéke 40 korona. A szövetkezetét állandó és szerződéses nagyszállitó a közös hadsereg részére a múlt évben 110 ezer pár lábbelit készített, túlnyomó részben bakkancsobat, huszár és dragonyos csizmát valamint hegymászó bakkancsot. Készített, továbbá nagyobb tömegű munkás cipőt, fogoly lábbelit, papucsokat összesen mintegy 20 ezer pár polgári célra rendelt lábbelit, részben mint közszállitást. — Ezek anyaga közel 3 millió koronába került; a kifizetett munkabérek összege 120 ezer korona volt. Ezen óriási munkát a szövetkezet 32 ezer koronát érő államsegély gépekkel és 12 ezer korona értékű saját gépekkel, 110 muukás egész éven át való foglalkoztatásával a katonai hatóságok teljes megelégedésére teljesítette s az 1914/15. évi téli időben erőltetett üzemmel egy ideig éjjel-nappali munkával pótolta. A jövedelem természetesen igen számottevő s annak túlnyomó része hadi tartalékalap címen félretétetett a jövőre nézve előre nem látható helyzet alakulásokkal szemben mint biztosíték. A szövetkezet tagjai részére régebben alapított segély alapját 20 ezer boronára egészítette ki, a munkásokat pedig munkajutalomban részesítette. A tiszta jövedelem 57 ezer koronát tett, melyből az üzletrészek után a törvény szerinti 5 százalékon felül maradó rész a rendes tartalékalaphoz csatoltatott. Az évi mérleget, melyet az Országos központi hitelszövetkezet előzőleg átvizsgált és jóváhagyott, Székely Lajos titkár ismertette, s azt a közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentésének i s tudomásul vételével helybenhagyta is elfogadta. Az igazgatóság tagjai sorából Biró György szabály szerint kisorsoltatott, azonban újból megválasztatott. A bíráló bizottság 12 tagjának megválasztása után, minthogy indítványt senki sem tett, elnök a közgyűlést berekesztette. A tejszövetkezet közgyűlése. A Gyulai Tejazövetkezet vasárnap délután 3 órakor, a városháza nagytermében tartotta XIY. évi rendes közgyűlését melyen 34 tag jelent meg 111 részjegy képviseletében. Dr. Lukács György elnök megnyitójában megemlékezett a még mindig dúló világháború
