Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-19 / 12. szám

a Békés 1916. március 19. Ambrus Sándor főispán üdvözlése és beiktatása. A vármegyei tisztikar üdvözlése. A vármegyei tisztikar újonnan kinevezett főispánját a dolog természete szerint elsőnek üd­vözölte és egyben tőle mint a vármegye 10 éven át volt alispánjától meleg szavakkal vett búcsút. A tisztikar kedden délelőtt jelent meg az uj fő­ispánja előtt és annak nevében dr. Daimel Sán­dor főjegyző üdvözölte és köszöntötte őt büszke örömmel, mint azt a férfiút, aki a tisztikar ke­belében nőtt naggyá és abból egyéniségének sú­lyánál és tehetségének kiválóságánál fogva emel­kedett a vármegye első közjogi méltóságába. — Bár őszintén sajnálja a tisztikar, hogy az uj fő­ispán kilépett annak a tisztikarnak a kebeléből, amelynek 30 éven át dísze és büszkesége, 10 éven át elismert vezére és minden viszonyok között vele együtt érző igaz jó barátja volt, — mégis jól eső érzéssel veszi tudomásul, hogy az uj főispánhoz szükebb családját kivéve — ezen­túl is a tisztikar fog legközelebb állani, mert mint munkatársa hivatva lesz vele együtt mű­ködni a vármegye közjavára. — Munkatársi fel­adatát, a hivatali kötelességet meghaladó lelkes ügyszeretettel fogja teljesíteni uj főispánjának bölcs intenciói és helyes vezetése mellett. Bizto- sitotta uj főispánját a tisztikar változatlan nagy­rabecsüléséről és igaz ragaszkodásáról és mü ködéséhez a legjobbakat kívánta. Ambrus Sándor főispán mélyen meghatva, köszönte meg a tisztikar üdvözlését — amely­től nehéz szívvel távozik és azt a támogatást, amelyben a tisztikar őt eddig részesítette Uj mű­ködési körében a tisztikartól a legteljesebb bi­zalmat, baráti szeretetet és támogatást kéri, ki­fejezést adva annak, hogy a maga részéről is hasonló érzelmekkel van és lesz eltelve a tiszti­kar irányában. Mások üdvözlése. A nap folyamán egymás után jelentek meg az uj főispánnál Gyulaváros tisztikara, a hivata­lok vezetői — küldöttjei s magánosok, hogy szerencse kivánataikat tolmácsolják előtte kine­vezése alkalmából, ugyancsak számosán üdvö­zölték az uj főispánt levélben és táviratban. A beiktatás. Békésvármegye törvényhatósági bizottságá­nak március hó 23-án megtartandó beiktató köz­gyűlésére a következő meghívó küldetett szét: 14—1916. ein. sz. Békésvdrmegye törvényhatósági bízott sági tagjainak! A nagyméltóságu magyar kjrályi belügyminiszter urnák leirata szerint 0 császári és Apostoli királyi Felsége a folyó hó.6-án kelt legfelsőbb elhatározásával, Békés­tatja eszünkbe s boldogok vagyunk, ha áldo­zatot hozhatunk érettük! Ezt izenjük akkor, amidőn nemcsak azért jöttünk össze, hogy e zászlót üdvözöljük, ha­nem azért is, hogy ezáltal a szeretet fiilléreit juttassuk azoknak a hős gyulai katonáknak, akik a testük épségét tették a haza oltárára, akikről és családjukról való gondoskodás ne­künk szent kötelességünk s akiknek számára szeretett polgármester urunk gondoskodása folytán már is szép összeg gyűlt egybe. A gyulai és gyulavidéki asszonyok, lá­nyok, sőt még a gyermekek is segítettek a zászló létrehozásán. Részben ez utóbbi tény- nél fogva szerepeltetjük műsorunkban a haza apró polgárait: a gyermekeket is, másrészt pedig azért, mert a katonákon kívül ők azok, akikre a társadalomnak legtöbb szeretetét és gondját kell fordítania, mert hisz ők lesznek a világbéke katonái, ők a jövő zenéje, ők a jövő kertje, ők a virágok ebben a virágtalan télben, amely virágokkal díszítjük a zászlót 1 A legnagyobb sajnálattal adom tudomására a mélyen tisztelt ünneplő közönségnek, azt, hogy műsorunk legszebb száma, a zászló át­adása elmarad, mivel a jöttét 8—9-ére jelző harctéri küldöttség nem érkezett meg s igy az átadást megérkezésükig kell halasztanunk. Üdvözlöm a mélyen tisztelt ünneplő kö­zönséget és kérem, hogy a jóakarat és elné­zés szemüvegével nézze végig a mi szerény ünnepélyünket, amit nem a kiforrott művé­szet, hanem a honleányi szeretet állított össze.“ Schröder Elzának tetszéssel fogadott szavai után a polgármester diszhuszárja kibontotta a gyönyörű selyerazászlót. A fehér selyem lobogó vármegye főispánjává Ambrus Sándor urat, a vármegyének alispánját, legkegyelmesebben kinevezni móltóztatott. A kinevezett főispán ur Öméltóságának ősi szokás szerint való beiktatása végett, a törvényhatósági bizottságot a folyó hó 23-ik napjának délelőtt p órájára rendkívüli közgyű­lésre egybebivom és ezen közgyűlésre a bi­zottság tagjait tisztelettel meghívom. Gyulán, 1916. évi március hó 14 én. — Alispán he­lyett : dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző. Az uj főispán beiktatása, amint a már szét küldött meghívókból látható, e hó 23 ik nap­jának délelőtti 9 órájára van kitűzve. Tekintettel a mostani történeti idők komoly napjaira, az uj főispán határozott kívánságára elmarad a más­kor szokásos külső fény és egyéb ünnepélyes­ség és a beiktatás hagyományos formák között ugyan, azonban a legegyszerűbben lesz meg­tartva. Dr. Daimel Sándor főjegyző, mint helyettes alispán elnökiele alatt megtartandó közgyűlésen fel fog olvastatni a kinevezést tudató belügymi­niszteri rendelet, amelynek megtörténte után- az uj főispánt küldöttség fogja meghívni a közgyű­lési terembe, ahol le fogja tenni az előirt esküt és megtartja székfoglaló beszédjét. — A tisztikar nevében Moldoványi János- másodfőjegyző, a törvényhatósági bizottság nevében pedig Dombi Lajos megyebizottsági tag fogja őt üdvözölni — Mindezek után a beiktatás végett ér. Elmarad a küldöttségek hivatalos fogadtatása, valamint ban­kett sem fog tartatni. A közigazgatási bizottság ülése. (Március 13.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését f. hó 13-án tar­totta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után elnöklő alispán megemlékezett arról a veszteségről, amely a vármegye tisztikarát és a közügyet, a várm. legrégebb idő óta szolgáló egyik legértékesebb főtisztviselőjójiek Popovics Szilveszter békési főszolgabírónak elhalálozásával érte, amely, a jelenlegi időkben, midőn a közigazgatás mun­kásainak száma különben is jelentékenyen megfogyatkozott, még fokozottabb mértékben érezteti fájdalmas hatását. A közigazgatási bizottság érdemes tisztviselőjének elhunyta felett részvétének jegyzőkönyvében adott ki­fejezést és özvegyét az ülésből táviratilag ér­tesítette résztvevő érzelmeiről. A közigazgatási bizottság ülésén vett bú­csút a bizottság tagjaitól Botka István h. pénzügyigazgató, aki a dévai pónzügyigazga- tóság vezetésevei lett megbízva és igy Békés- vármegyéből, ahol magát igen jól érezte, (fájó teljesen a honvédség részére előirt formának megfelelő. Egyik oldalán a Szűz Mária képe a magyar címerrel van színes selyemmel és gaz­dag arannyal hímezve, a másik oldalon babér­és cserfakoszoruval körülvéve, a zászlóalj tisz­tikarának névsora van belehimezve, fölötte kör­iratban : „A gyulai és gyulavidéki asszonyok.“ A zászló szélét köröskörül piros-fehér-zöld há­romszögek ékesítik. A fehér selyemszalag fel­irata : „M. kir. 300. honvéd gyalogezred 403 zlalj. Világháború 1916.“ — Honleányi lelkessé­gének adta tanujelét egy Gyuláról nemrég Kas­sára elszármazott unleány: Novák Margitka, aki lapunkból értesült a készülő zászlóról, amelyhez maga hímezte értékes nemzetiszin szalagot kül­dött ezzel a felirattal: „Bátorság, kitartás győze­lemre vezet, Novák Manci Kassa i916.“ A zászló körül csoportosuló bájos leány- koszorú elénekelte a Hymnust, azután előlépett Mundruczó Etus és elszavalta Domonkos János­nak lapunk múltbeli tárcájában közölt alkalmi költeményét. Lendületes előadását lelkes taps fogadta. Utána egy sereg óvódás gyermek — a jövő kertje — vonult fel apró zászlókkal és a bájos apróságok csaknem mindegyike egy-egy kurta hazafias versikét szavalt el általános tet­szést keltve Két fiatal leányka : Szabó Emmuska és Alcser Mariska ügyes szavalataikkal bősége­sen rászolgáltak a felhangzott tapsokra. Egy ifjú zongoraművésszel Szabó Emillel volt alkalma megismerkedni a közönségnek. A fiatal diákem­szivvel távozik. A közigazgatási bizottság őszinte sajnálattal vette tudomásul Botka Istvánnak távozását, aki a bizottsággal való összeköttetéséből kifolyólag csak kellemes em­lékeket hagy maga után,egyben azonban örömé­nek adott kifejezést afelett, hogy szép tehet­ségét az eddiginél magasabb hatáskörben fogja érvényesíthetni. Uj működési körében kifej­tendő munkásságához a bizottság sikert és szerencsét kívánt neki. Egjébkónt az ülésen több felszólalás nem történt és a teljes ülés összes ügyei az elő­adói javaslatok értelmében emeltettek hatá­rozattá. Az ülésen a tisztviselő tagok teljes számban részt vettek, a választott bizottsági tagok közzül négyen hiányoztak. Jelen voltak Ambrus Sándor elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr.Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Botka István kir. pénzügyigazgató h., Mikler Sándor kir. tan- felügyelő, Horváth Béla államépitészeti hiva­tali iőnök, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Holló György gazdasági felügyelő. A választott bi­zottsági tagok közül dr. Berthóty Károly, Ha­viár Dániel, dr Ladies László, Morvay Mihály, Varságh Béla és gróf Wenckheim Dénes. Elnöklő abspán az ülést délelőtt 9 óra­kor megnyitván, első tárgyként az alispáni jelentés terjesztetett elő, amely a th. fő­állatorvos jelentésével együtt, észrevétel nél­kül tudomásul vétetett. A közigazgatási bi­zottságnak a múlt év második feléről semmi­féle jelenteni valója nem volt, ezt a körül­ményt, a fegyelmi ügyek állásáról szóló kimutatás felterjesztése mellett bejelentette a miniszterelnöknek. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonsági állapotok kielégítők. A személybiztonság 18 esetben lett meg­támadva, még pedig 4 könnyű testi sértés, 1 könnyű, 2 súlyos és 4 halálos kimenetelű baleset, 1 erőszakos nemi közösülés, 5 öngyilkosság és 1 öngyilkossági kísérlet által. A vagyonbiztonságot megzavaró esetek száma 43volt. Történt 33 kisebb-nagyobb lopás, 6 betörés, 1 csalás ; tűz 3 Ízben fordult elő. Mint nagyobb szabású érdekű dolgot em­lítem meg, hogy február 5-én éjjel, Orosházán a Bókósmegyeí Takarékpénztár fiók üzlet­helyiségében betörők jártak. A pénztárban elhelyezett Wertheim szekrény megfúrása után abból mintegy 9 —100Ü0 koronára rugó összeget vittek el A nyomozás két fővárosi detektív közreműködésével folyamatba téte­tett, azonban eddig eredményre nem vezetett. A detektívek véleménye szerint a betörést a kasszafurásban nagy gyakorlattal bíró egyé­neknek kellett elkövetniök. bér tehetségét eddig csak családi és szűk baráti körben ismerték, bizonyosak vagyunk benne, hogy hamarosan szikesen látott s ereplője lesz hangversenyeinknek. Fábián Gábor gimnáziumi tanuló Gábor Andornak egy apróságát szavalta helyes hanghordozással, majd Mayer Böske, Szabó Mangó és Mundruczó Etus háborús dalai­val nem tudott betelni a hallgatóság A zugó tapsviharra ismételniük kellett. Benkő József sok őszinte érzéssel és megértéssel szavalt el két költeményt, melyek előadásáért melegen meg­tapsolta a közönség. Mély benyomást keltett a közönség lelkében Péczely József igazgató han­gulatos színes tollal megirt alkalmi felolvasása, melyet szintén multheti tárcarovatunkban talál az olvasó. A hallgatóság kedélyét egészen fel­villanyozta öt honvéd hamisítatlan bakanótái, amelyeket teljes fesztélenséggel adtak elő Ezután egy megható jelenet következett, amelyben a család üzenetet küld a lövészárokban küzdő apá­nak. A jelenet főszereplője Soltész Margit tanítónő volt. Végül egy hatásos álomkép következett, s a Szózat éneklésével véget ért a szép programra, amelynek végighallgatása után nemes érzésben gazdagodva oszlott szét a nagyszámú közönség. A zászló megáldása vasárnap délután fél 6 órakor volt a róm. kath. nagytemplomban, mely alkalommal dr. Lindenberger János apát­plébános hazafias beszédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents