Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
XLTIII. évfolyam. Gyula, 1916. március 19. 19. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓII\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Ambrus Sándor Békésvármegye főispánja, A »Budapesti Közlöny«-nek 1916. évi március hó 14-én megjelent 60-ik száma a következő kinevezést közli: , »Magyar belügyminiszterem előterjesztésére Ambrus Sándort Békésvármegye alispánját, Békésvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, i916. évi március hó 6-án. Ferencs József s. k., Sándor János s. k. Az uj főispán hivatali elődje: Kéry Gyula lemondása után mintegy két és fél hónapig volt üresedésben vármegyénk főis- páni széke, melyet most Ambrus Sándor eddigi alispánnal töltött be a királyi kinevezés. A vármegye közönsége nagy érdeklődéssel várta ezt a kinevezést, melylyel kapcsolatban két nevet emlegettek. Most, a midőn a kiválasztott személyét hivatalos közlésből tudjuk, megállapíthatjuk, hogy a kormányt a kinevezésre tett javaslatánál az vezette, hogy az érdem elnyerje jutalmát és hogy a képességnek — teret kell adni. Ambrus Sándor nagy gyakorlattal biró, régi közigazgatási tisztviselő. Egész életét ezen a pályán töltötte. Békésvármegyének 10 éve első tisztviselője. — A főispáni joghatóságot többször gyakorolta megbízásból — a mikor a főispáni szék üresedésben volt. Egy ízben — Dőry Pál távozása után másfél évig. E hosszú szolgálat, egy életnek a köz- igazgatási pályán mindig fokozódó hatáskörben és felelőség mellett való eltöltése tiszteletre méltó érdem. De tiszteletre méltóakj azok a jellemvonások és képességek is, melyeket Ambrus Sándorban ismerünk. Nem hajlékony, nem könnyen kapacitálható, de egyeneä jellemű, a ki hátsó gondolatokat és érzéseket nem ismer. Az igazságtól, tárgyilagosságtól, melyeket biztos ítélettel mérlegel, soha el nem tér. Meggyőződésében erős. Kitűnő judici- ummal distingvál, s minden kérdésben azonnal felismeri a helyes, a természetes utat. Tudása ritka szerencsés harmóniája az elméleti tudásnak és gyakorlati érzésnek. — Közigazgatási kérdésekben a legkiválóbb otthonosságot párosítja fényes képességeivel. Ez az egyenes, őszinte, erős, igazság szerető jellem, ez a biztos itéletü egyéniség — aki egyéniségével áthatotta vármegyénk tiszta, becsületes és kiválóan jó közigazgatását és tényezője a vármegye egézséges közszellemének — vezérnek született, s vezér lett. Arra való, rátermett ember. Örömmel kívánunk jelentős közéleti szerepének további betöltéséhez erőt, egézséget. — A megelégedettség boldog érzete töltheti el lelkét, ha végig tekint1 hivatali pályáján. Ambrus Sándor életrajzi adatai a következők : Született Gyulán 1863. január 26-án. Atyja Ambrus Lajos tekintélyes, a törvény- hatósági bizottságban és Gyula városa képv. testületében, nemkülömben a református egyháznál előkelő szerepet vivő gyulai ügyvéd és földbirtokos volt. Iskoláit Gyulán kezdte. Államtudományi vizsgát tett Budapesten 1887. december 16-án. Előbb a bíróságnál kezdte köztisztviselői pályáját. 1883. november 6-ikán gyakornok lett a gyulai kir. törvényszéknél, amely hivatalában valamivel több mint egy évig megmaradt. 1887. febr. 18-án a vármegyéhez került, mint közig, gyakornok. 1888. május 15-én szolgab'iró lett a gyulai járásban. Szeghalomra főszol- gabirává 1892. szeptember havában, Orosházára főszolgabíróvá 1897. október havában választották, mig 1906. május 23-án a vármegye alispánja lett. T A H C A. Zászlóünnepély. (Március II.) A nemzet gigászi küzdelme még mindig tart és bátor hőseink immár több mint másfél esztendeje harcolnak lankadatlan hősiességgel a kegyetlen ellenség fegyvere és a természet minden zord veszélye ellen. Legendás szép időknek felejthetetlen csodáit varázsolja elénk a hazafias lelkesedés és nemes áldozatkészség, mellyel az ország polgársága, szinte versenyre kelve siet segiteni küzdő katonáink helyzetén, siet lelkesíteni a harcoló hősöket. A buzdítás, a lelkesítés terén különösen az ártatlanság, az eszményiség s az érzelem sze- mélyesitője: a nő, az anya töltheti be egyedül magasztos hivatását. Az ő buzditó, lelkesítő sze- retetének megnyilatkozása képes leginkább hitet, önbizalmat önteni a csüggedő, fáradt katonába, szivének meleg fénysugara erősiti karját, megacélozza izmait s ha. kell ezer veszély között is kivivja a végső győzelmet, mely meghozza az annyira epedfitt béke áldásait. Megnyugvással tapasztalhattuk, hogy a gyulai leányok és asszonyok érzésvilága igazán a történelmi idők magyar hölgyeinek erényeibe nyúlik vissza. Igazolják ezt a jótékonyság, a humanizmus és hazafias célú mozgalmakban elért sikereik. Áldozatkészségüket, hazafias érzésüket a harctereken már eddig is, általuk készített számos egyszerű és díszesebb zászló hirdeti. Most újabb, az eddigieknél pompásabb kiállítású, gyönyörű zászlót küldenek hölgyeink a gyulai harctéri katonáknak Az elkészült zászló alkalmul szolgált, hogy társadalmunkat a rokkant hősök javára megadóztassák. Evégből szombaton délután kedves müsoru ünnepség keretében mutatták be a zászlót az érdeklődőknek. És kalapot kell emelnünk a közönség előtt, amely a drágaság mellett annyi oldalról van a közjótékonyság által igénybevóve s ennek dacára a Király Mozgászinház összes jegyeit elkapkodta ez alkalomból. De nem vonhatjuk meg a méltatás igazságos szavait Schröder Elza tanítónőtől sem, aki úgy a zászló mintegy ezer korona költségeinek összegyűjtését egyedül végezte és az elkészítés gondjait is magára vállalta, nemkülönben a szombati szép ünnepély rendezéséért, amely 500 korona jövedelemmel gyarapitotta a városi rokkant alapot. Szorongásig tele volt már délután 6 órára a mozi helyisége, amikor a pódiumon felgyultak a lámpák és Schröder Elza következőkben adta elő a zászló történetét: „Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Az északi harctéren küzdő 300. honvéd gyalogezred 403. zlj. parancsnoka Vogel Ákos őrnagy úr az elmúlt év utolsó napjaiban levelet intézett hozzám, melyben zászlóalja nevében annak adott kifejezést, hogy a parancsnoksága alatt álló honvédek — a tisztikar s a legénység, akiknek nagyobb része Gyulát és környékét nevezi szükebb hazájának — egy oly zászló alatt óhajtanák megvívni az utolsó, a nagy s világbékét megteremtő harcokat, mely a gyulai és a gyulavidéki asszonyoknak és lányoknak áldozatkész lelkesedését hirdeti. Hogy minden gyulai és gyulavidéki asszonynak és lánynak tudomására hozzam katonáink óhaját, a „Békés“ újévi számában közöltem ezt a levelet, melynek olvasásakor lehetetlen volt mást érezni, mint örömet és büszkeséget. Örömet azért, hogy ismét nyílik alkalom hős katonáink iránt érzett soha le nem róható hálánk nyilvánítására és büszkeséget, amiért bennünket gyulai honleányokat tiszteltek meg katonáink ezzel a kéréssel! Örömmel töltött el az, hogy az első hivó szóra sietett városunk apraja-nagyja a megvalósuláshoz segiteni ezt a zászlót, melynek üdvözlésére itt egybegyültünk. Csodálatos módon éppen azon a napon, újév napján, indult meg a zászló megvalósítása, amely napon kezdték meg honvédeink — akiknek a zászló készült — azt a szinte páratlanul álló újévi csatát Rarancze mellett, amelyben legendás hősiességgel küzdöttek az orosz túlerejével szemben, amely „Gyü.nölcsöskerti csata“ címen vésődött a világtörténelem lapjaira, amelynek vérességénél csak a dicsősége volt nagyobb ! Ezt a csatát küzdötték végig a 300. honvéd gyalogezred hősei is.“ Majd ékes szavakban jellemezte a zászló egyes szüleinek jelentőségét, azután igy folytatta: „Itthon levő magyarok! Küldjük el a csatamezőre e szent zászlóval üzenetünket a küzdő hősöknek, hogy isten oltalma alatt vigyék diadalról-diadalra dicsőséggel és mindnyájan hozzák haza ezt a zászlót, amelyet a honleányi szeretet nyújt nekik. Mondja el ez a zászló a küzdő hősöknek, hogy itthon mindig rájuk gondolunk, hogy minden őket jutXjap’u.nls mai száma S ©ld.al.
