Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-12 / 11. szám
1916. március1?^. *3 lalati magántisztviselők, tisztviselőnők, altisztek és szolgák vagy napidijasok ; d) magángyakorlatot folytató, vagy tiszteletbeli ügyészek, orvosok, közjegyzők, ügyvédek, mérnökök, földmérők, építészek, ujság- irók, művészek, lelkészek, magántanitók és tanítónők és minden egyéb tisztviselő jellegű állásban levők ; valamint e) mindezeknek az a—d) alattiaknak özvegyei, vagy egyedül álló leányai és végül f) az eddig felsorolt egyénekből alakult társadalmi, vagy gazdasági egyesületek mint jogi személyek. Tagok lehetnek egyszóval a kasztok korlátjaira való tekintet nélkül az egész magyar középosztálynak a fogyasztásban való kizsák- mányoltatás elleni védelemre szoruló összes tagjai. A felvétel felett a szövetség .igazgatósága végérvényesen "határoz. A TISZÖ-nek tagjai a TISZÖ által alakítandó, fönt 1—5- felsorolt szövetkezeteknek, vagy részvénytársaságoknak alapítóiként szerepelnek s e címen az alábbiakban részletesen meghatározott előjogokat nyerik a leány és fiókszövotkezetet és részvénytársaságok által nyújtott előnyök igénybe vételére olyan.. szövetkezeti tagokkal szemben, akik a TISZÖ-nek nem közvetlen tagjai. Alapelvül mondatik ki, hogy a TISZO működéséből a nyereségszerzés gondolatát már eleve kizárja és hogy saját üzemében alkalmazandó tisztviselőin kívül szervezetének egy tagját sem díjazhatja A TISZÖ tagjai arra kötelezik magukat, hogy 1. a TISZO tartalékalapja javára, a belépési nyilatkozatok beküldése idejében, egy- szersmindenkorra 2 K felvételi dijat fizetnek; 2 legalább egy — legfeljebb száz — üzleti részjegyet jegyeznek és egy-egy részjegyet 30 K-ás esetleg tetszés szerinti nagyobb összegű részletekben megfizetik. A részjegyre beküldött tőkebefizetés legfeljebb 4 százalékkal kamatozik a részjegy tulajdonos javára, még pedig addig, amig az egész részjegy ki nem fizetett, javulirás utján, azután pedig az üzleti évet követő 3 hó alatt készpénzben. Minden tagnak jogában áll üzleti részét az üzleti év végét megelőző 6 hó előtt felmondani. A felmondás következtében megejtendő leszámolás a felmondási óv zárlata után ejtetik meg s a kilépő tagnak kövotelóse a következő óv junius 30 ig fizettetik ki. A Hogy miért, azt nem mondta. Az emberek nem is kérdezték. Tudták. János vigyázva kiovakodott az árokból s mint a kigyó csúszott előre. Társai visszafojtott lélekzettel vigyázták. Megy, halad ... A holdvilágnál egész jól lehetett látni. Nincs baja . . . Közbe-közbe egy-egy gránát lecsapott, tüzet, füstfelhőt, halált szórva maga körül ... A kis puska-golyók meg mint a méhraj . . . — Istenkisértés ! — Több annál 1 — dörmögte a rajvezető. Maga a biztos halál 1 Remegő lélekkel figyelték. Még egy pillanat, még egy . . . Na, most ... Ott van . . . Keresi . . . Szerették volna oda kiálltam: Odébb, odébb . . . Balra . . . Egyesek mondták is, mutogatták is: Balra . . . S János csakugyan balra tartott. A hullákat mozditgatta. Ott, ahol többen voltak. Keresgélt . . . Egyszer aztán föl a zászló, föl magasra . . . János nem álhatta meg, hogy egy pillanatra föl ne nyújtsa. Éljenriadalom-orkán tört ki az emberekből. Olyan nagy örömteli lelkesedés, hogy az elnyomott minden zajt. Puskaropogást, ágyudörgést... — Éljen ! Éljen ! 1 János sebesen kúszott visszafelé. Ideje is volt, mert a muszkák észrevették s ugyancsak nem sajnálták a patronokat . . . Félutig nem történt semmi De ott a János hirtelen megállt. Se ti, se tova. Épp a legkriti*S felmondást követő óv lejártával megszűnik a fél mindennemű szavatossága. A belépő nyilatkozatok az Adóhivatali Tisztviselők Országos Egyesülete címére: Budapest, IV Vármegyeháza, küldendők. A felvételről annak idején az egyesület hivatalos lapja fog hirt adni. Az üzletrész teljes befizetése és a Tisztviselők Szövetsége m. sz. törvényszéki bejegyzése után, sorszámmal ellátott végleges befizetési jegy., fog kiadatni. A pénzösszegek TISZÖ megjelöléssel a Hazai Bank pénztárába: Budapest, V. kér. Harmincad-utca 6. szám alá küldendők. Az endrödi vöröskeresztegylet Az endrödi «Vöröskereszt* egylete február 18-án tartott közgyűlésének tárgyalásából azon örvehdetes mozzanat emelkedik ki, hogy az End- rődön 1Ő14. év december havában megalakult vöröskereszt egylet a kezdet nehézségein átesve, egyre fokozódó ügyszeretettel ás buzgalommal törekszik magasztos hivatásának megfelelni. — Sebesült és beteg katonáink elhelyezésére szolgáló n. n. Vída-féle szegényház világos és szép tágas szobáit kórtermekké átalakítva, gondoskodásuk főtárgyát képezte a lábbadozó vitézek minél bőségesebb ellátása ; e cél elérésére lelkes felhívást intéztünk a község nemesszivü lakosságához, melynek azon örvendetes eredménye lett, hogy nemcsak a kórtermeket elegendő mennyiségű vaságyakkal és egyéb bútorzattal fel tudtuk szerelni, hanem a község páratlan áldozatkészsége lehetővé tette, hogy már az első hetekben hozzánk küldött 40 beteg katonát a szükséges fehér és ágyneművel díjtalanul elláthattuk, sőt éléskamránk a naponkint tekintélyes mennyiségben adományozott különféle kitűnő tápszerek befogadására szűknek bizonyult. Már mintegy 6 hónap óta folytatta egyletünk áldásos tevékenységét minden zavar és fenakadás nélkül, mikor egyszer egy felette kellemetlen és veszélyes vendég fészkelte be magát kórházunk csöndes falai közé, t. i. a kiütéses tífusz! Mely szigorú rendszabályok alkalmazását követelte és kórházunkat több mint három hétig a külvilágtól elzárta, minek következtében ápoltjaink csak a meglevő készletekre lettek utalva és a dicséretes áldozatkészségből eredő szeretet adományok hosz- szabb ideig elmaradtak. A járvány megszűntével és főleg tekintettel a drágasági viszonyokra a választmány elhatározta, bogy immár a hadisegélyt lesz kénytelen igénybe venni, mert az ápoltak száma az 50-et is sokszor felülhaladja, a kívülről eddig befolyó adományok az egyre növekvő drágaság miatt gyakran elmaradoznak. Ezeknek előrebocsátása után néhány adatot jegyzek föl az egylet működési szervezetéből. Az kusabb helyen. Takarás nélkül. A cimborák izgatottan kiabáltak : — Gyere má, gyere ! Mintha János csak a biztató szavakat várta volna, elindult. Csakhogy lassan, amolyan fo- gyadozó erővel, fáradozva. Pedig váltig siettették : Siess, siess ! Ha nincs ott az őrmester ur, hát kiugrálnak, elibe futnak ... De hát mért is nem iparkodik jobban ? Még egy perc, még egy fél s végre . . Az árokszélen föltűnik a zászló . . . Száz kar nyúl utána. — Hát a János ? János ott fekszik az árok hátján élettelenül. Száján bugyborékolva tör elő az élettartó, piros meleg vér. Szeme elhomályosul, megtörik a vakitő fényességtől, mely a magas égből sugárzik. — Huszárok jönnek a „hadak utján.“ Öreg, ősz huszárok, nagy csontos lovakon, panyókára vetett mentékben. Elöl a legöregebb huszár, jóságos arcú, mosolygós szemű, ki hirtelen leugrik Hóka paripájáról s örvendezve hajol unokája fölé, átöleli s megcsókolja a homlokát . . . . . . Másnap már dicsőségesen lobog a honvédek előtt a háromszinü zászló ; a magyar élet föltétien odaadását, a makulátlan becsületet, a boldogabb jövőbe vetett hitet jelképező lobogó, melyért, ha kell, még ezer, meg százezer honvéd adja oda az életét, mert a zászló az élet, a zászló a becsület, a zászló a haza! egylet alakulásakor jelentkezett 112 tag részben mint alapitó és rendes tag ; ar választmány pedig 14 tagból áll. Tisztviselőkké választattak, elnöknek : Szendrői Kováeh Sarolta és Zelinka János apát- plebános, alelnöknek: Dr. Kovács Péterné, jegyzőnek : Orbók József, titkárnak: Komposz Árpád, pénztárnoknak: Puskás József, kórházvezető orvosnak : Dr. Kovács Péter. A betegeknek élelemmel való ellátását a választmányi hölgyek ritka ügyszeretettel és elismerésre méltó buzgalommal teljesitik, úgy hogy naponkint két-két választmányi hölgy az ételek elkészítésére felügyel és az ellátást ellenőrzi; segitségökre szolgálnak díjazott asszonyok, kik a konyha egyéb teendőit végzik. Az élelmiszerek közvetlenül a termelőktől szereztetnek be, mi által jelentékeny költség megtakarítás érhető el. Mily örvendetes eredményt értük el a betegek házilag előállított élelmiszerekkel való ellátásában, kitűnik abból, hogy betegeink 4—5 heti ellátásuk után testsúlyban gyarapodva s megerősödve s felépülve távozhattak és front-szolgálatra lettek kivezényelve. — Ezen fényes eredmény elérésében főérdeme van a kórház vezetőjének, nevezetesen Dr. Kovács Péterné úrnő egyleti elnöknő lankadatlan buzgalmának, ki páratlan ügyszeretettel és anyai gonddal felügyel betegeink lehető legjobb ellátására; továbbá a választmányi hölgyek dicséretes áldozatkészségének, kik teljes odaadással azon buzgólkodnak, hogy a szegény és kimerült katonák friss ruhaneművel és jó tápláló élelemmel bőven láttassanak el. Kedves kötelességemnek . tartom felemlíteni még Kovács Sárika urleány megkapó gyöngédséggel párosult azon szeretetteljes figyelmét, midőn szegény katonáknak — bájos kedvességével — minél több örömet szerezni óhajt, majd meleg részvéttel intézi a vitézek levelezéseit, majd pedig kedves apróságokkal szerez a szenvedő vitézeknek egy néhány boldog percet. Azonban kórházunk úgy egészségügyi, mint igazgatási legfontosabb szerve községi orvosunk í Dr. Kovács Péter. Az anyaegylet alakulása óta ritka szakértelemmel s fáradhatatlan buzgalommal vezeti a kórház összes ügyeit; neki köszönhető a kórházunkban fennálló példás rend, tisztaság és a betegeknek szabályszerű és pontos ellátása; úgy hogy soha semmiféle panasz nem merült föl, sőt a kórházunkat időnkint meglátogató katonai bizottság mindannyiszor legnagyobb elismerését és hálás köszönetét fejezte ki a más vidéki kórházakat sok tekintetben túlszárnyaló hazafias áldozatkészség és a betegek ellátása körül kifejtett tevékenység fölött. Kórházunk jó hírneve igy megállapítva lévén a Központi hadvezetőség figyelmét sem kerülhette ki, sőt azon óhajának adott kifejezést, hogy az ápoltak eddigi számát meg kell duplázni, a kórházat meg kell nagyobbitani, hogy több beteg élvezze az endrödi vöröskereszt egyletének jótékonyságát. Eddig ugyanis 368 beteget ápoltunk ; az ápolási napok száma 16400 ; egy-egy beteg ellátása naponkit átlag 1 K 98 fillérbe került; mi csak oly módon volt elérhető, hogy okos takarékosság mellett a szükséges szereket mindig az első forrásokból szereztük be és még mindig támogat bennünket Endrőd községnek ismételten hálásau elismert áldozatkészsége. A felsőbb helyről jött óhaj elől ki nem térhetünk és hazafias kötelességünknek tartjuk kórházunkat 100—120 beteg részére kibővíteni, melyet kellőleg fölszerelve, remélhetőleg már rövid időn megnyithatunk; mert pénztárunk állapota teljesen rendezett és a hadvezetőségtől nyerendő segéllyel kórházunk továbbra is zavartalanul teljesítheti nemes feladatát, miáltal sok beteg vitézünk fölépülését eszközölhetjük. — Isten áldása legyen velünk ! Zelinka János, elnök. Hírek. Március 15. Hatvannyolc éve, hogy Európa háborgó vulkánjának szele viharként hozzánk is eljutott. Ez a vihar mint pelyhet kavarta fel a a levegőbe az előbb súlyosnak, erősnek hitt intézményeket: az osztrák kormányzást, a nemzet nyakára tett igát, a császári hatalmat és császári hadsereget. A szabadságnak március 15-én felharsanó dalát véres csaták követték, amelyek a magyar nemzet életerejét nem sejtett nagyságban mutatták be. Ma ismét dúl a háború. Rettenetesebb amannál. Ismét vérzik a magyar nép, újból hazáját védi. Hősiessége megint fényesen ragyog s az ellenség újból fut előle mindenütt. Ismét felkavar, megsemmisít minden hitet nagyságban kolosszusban, mely rettegtető hírével együtt eltűnt, kicsivé törpült a magyar katona ereje és bátorsága előtt. A harc még tombol. A magyar nép ma is az az oroszlán, mely ötvennyolc évvel ezelőtt szabadságáért harcolt. Ez a külömbség