Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-12 / 11. szám
1 Békés 1916. március 12. Akkor a szabadságáért, most a létéért. Mindig a hazájáért. Akkor az osztrák—német ellen politikai és nemzeti fejlődése szabadságáért, ma az osztrákkal közösen még nagyobb ellenség ellen phisykai léte érdekében. Mert ma már a nemzetek nem olyan szemérmesek, mint régebben, amikor a magyar népet lassan akarták megfojtani, hogy szokjék hozzá a halálhoz : ne nagyon fájjon. Egyszer már majd meg is halt, tetszhalott volt. Ma már kapzsi népeknek, angol erkölcsöknek nincs türelmük. Egyenesen a fejnek szegezi a fegyvert és megsemmisítéssel fenyeget. Gyors halált kíván az ellenségre. Valamely nagy eszme hevíti talán szent harcra? Nem, A. zsebét félti. Üzleti versenytől fél. A pénztárcája, a jó módja forog veszedelemben. S azért támad. Ezért ordít halált németre, magyarra. Ezért viszi szövetségesei millió és millió emberét mészárszékre, hogy azok pusztítsák az ellenséget. így aztán pusztul ellen ség és szövetséges egyaránt. A kaján kalmárnak mind a kettő pusztulása kedves dolog. Elégedetten mosolyog. Egyedül marad ur e világrészben. Ha a végzet el nem söpri a falánk pókot. A mai március 15-nek is hatalmas diadalai lesznek. Az üzleti tyranniusmus nemzete ledől talapzatáról. Egyet: az oroszt már ledöntöttünk a katonai hatalmasság piedestáljáról. A vármegye közkórházi bizottsága folyó hó 6-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató tette meg rendkívül terjedelmes és érdekes időszaki jelentését a kórházi közállapotokról. Elsősorban bejelentette az a miseriát, amely a múlt hóban az által állott elő, hogy a mosógép» k a fokozott igénybevétel miatt felmondták a szolgálatot, valamint azt, hogy gépészhiány volt. — A magyar mosógép gyártól lekért gépész hosszas és fáradságos munkával rendbehozta valamennyire a mosógép berendezéseket. Az elmegyógyintézet központi fűtésével is állandó baj van, a kazánok hasznavehetetlen voltai miatt. Egy kölcsönvett gőzlokomo- bil felállításával, s a még működő két kazán igénvbevételével mégis türhetőbb állapotokat lehetett teremteni, ügy a mosóházi, valamint a most emlitett fűtési zavarok megszüntetése céljából még a jövő téli idény beállta előtt kell az uj fűtési központot, valamint az uj mosó és gépház berendezést létesíteni. Tetézte még a bajt, hogy a kórház gépésze az intézetből elmaradt és illetőleg lemondott állásáról, helyette a felszapa- rodott teendők elvégzésére ideiglenes két gépész alkalmaztatott, de az egyik már elbocsájtatott. Egyben á kórházi gépberendezések ellenőrzése céljából Kalocsa Istvánt kérte fel az igazgató három hónapra — havi 100 korona illetménnyel. Bejelentette az igazgató, hogy egy hónapig — mészárossal szerződött a kórház a husszükséglet beszerzése céljából — hatósági árakon, azonban legközelebb megint visza kell térni vállalkozó hiányában a saját üzemben való husvágásra. — A múlt évben beszerzett zsirkészlet még 5 hétig elegendő, de azóta maga a kórház 28 m.-mázsa zsírt termelt. De természetesen e mellett megint gondoskodni kell nagyobb készlet beszerzéséről. A kórházban zsemlye helyett fehér kenyeret kapnak a betegek, amelyet kilónkint 69 fillérért kap a kórház. — Vállalkozó a rossz utak miatt nem tudja a szalmát szállítani, úgyhogy azt is sokkal drágábban kell a kórháznak beszerezni. — Részletesen emlékszik meg az igazgatói jelentés a kórházi élelmezés nehézségeiről, valamint a katonák panaszairól, akik a kenyér adagokat keve- selik és azt kifogásolják, hogy hetenkint egyszer nem kapnak húst, megemlítjük, hogy a kórház többi betegei hetenkint háromszor kénytelenek a húst nélkülözni, pedig csak 2 fillérrel fizetnek naponta kevesebbet, mint a katonák. — A kórházban január hóban néhány hólyagos himlő eset fordult elő, emiatt több napi kórház zárlat vált szükségessé. A kórházi fertőeő osztály most, kizárólag a kórház területén fertőző bajban megbetegedett egyének elkülönítésére használtatik fel. \ behívott szolgaszemélyzet pótlására — 6 orosz fogoly van alkalmazásban. A szenyviz derítő aknáinak tisztításánál is 1 orosz fogoly munkás dolgozik. — A kórház tatarozási munkálatait Benkő János gyulai vállalkozó kapta, aki azokat már el is végezte. — A kórházban elhalt katonák temetése tekintetében felmerült viták, aként rendeztettek, hogy a 11 gyalogezred rk. vallásu katonáit a tábori pap, míg a többieket a helybeli róm. kath. plébánia temeti el, mint az eddig történt. — A másod osztályon elhelyezett elmebetegek mellett alkalmazott külön ápolók élelmezési diját, amely eddig 22 korona volt, a nagy drágaság miatt 32 koronára emelte fel, jólehet azok élelmezése fejenként 45 koronába kerül a kórháznak. — Bejelentette az igazgató, hogy az intézet egyik legrégibb és legjobb ápolója, november hó 9-én Szerbiában hősi halált halt. — A kórházi igazgató által, a bizottság együtt nem létében tett intézkedéseket, mivel azok sürgősek voltak, a bizottság jóváhagyólag tudomásul vette — s a felmerült költségeket engedélyezte. — A kórházi zsirszükséglet biztosítása tárgyában a Magyar Alt. Hitelbank fog ajánlat tételre felhivatni. A főzelékek beszerzése tekintetében kért felhatalmazást a bizottság megadta az igazgatónak, mivel a Hadi Termény Részvénytársaság cs k babot tud szállítani. — A cseléd ruházat, valamint a különfélék beszerzése céljából, az igazgató utasittatott az árlejtés meghirdetésére. A szükséglet — az összeállítás szerint 23000 korona, a rendelkezésre álló fedezet 12000 kor. A hiány a felemelt ápolási dijakból fedeztetik. A kórházi szenyvizek kinyomása" céljából, másrészt azért mert a talajvizek nagy nyomása — s csőrepedés miatt a szenyviz az elmeosztály pincéit is elöntötte — egy elektro motorral hajtott szivattyú sürgős beszerzésére az igazgató felhatalmazást kapott. — Merza József volt gépész állásáról lemondott — s most végkielégítést kér. A kórházi bizottság a kérelmet elutasította, mert annak jogalapja nincs és mert a kérelem teljesítése tekintetében méltánvossági okok sem forognak fenn. A. Rico budapesti cég, amellyel a kórház a kötőszerek szállítása tekintetében szerződött, annak részben való teljesítését megtagadta, s a kötőszerek egy részét csak napi áron hajlandó szállítani. Ezt a körülményt az igazgató bejelentvén, a kórházi bizottság kimondotta, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik, valamint fenntartja igényét ahhoz a 11000 korona külömbözet ráfizetéséhez is, amely azáltal merült fel, hogy az igazgató nagyobb mennyiségű kötszert volt kénytelen beszerezni — magasabb árakon. — A Gyulai Hitel és Bőranyag Beszerző Szövetkezet még egy évig szerződési kötelezettségben áll a kórházzal a lábbeliek és papucsok szállítása tekintetében. A múlt évre 25 százalékos felülfizetést kér. mig a folyó évi szállítási kötelezettségét csak az esetben hajlandó teljesíteni, ha a kórház kieszközli részére a bőr- anyag rendelkezésre bocsájtását, s az egyes 100— 500 százalékkal magasabb árakat fizet. Az igazgatót utasította a kórházi bizottság, hogy méltányos alapon igyekezzék egységet létrehozni a szövetkezettel. Ezután még több kisebb tárgy került elintésésre, aminek megtörténte után az ülés fél 6 órakor véget ért. A hősök kitüntetése a harctéren és itthon. A hadsereg főparancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért a 2. honvédgyalogezredben Hanga Döme szakaszvezetőt és Virágos István honvédet az I. oszt. ezüst, Holcz Imre és Hermann Zsigmond honvédeket a bronz vitézségi éremmel tüntette ki. Scheibert József 12. hgyalog- ezredhez beosztott szakaszvezetőt, a gyulai dohány- nagytőzsde volt kezelőjét a harctéren teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül I. oszt. számvivő őrmesterré léptették elő. — A szegedi honvéd kerületi paraucsnokság vezetője Perneczky altábornagy március 6-iki parancsával a békésmegyei közkórház mint kisegítő hadikórház gazdasági hivatalához 1914. október 29-ike óta bevonult Kiss Károly városi kiadót a 2. honvédgyalogezred kötelékébe tartozó népf. I. 03zc. számvevő altisztet a havonta több mint 70—80 ezer koronát forgalmazó gazdasági hivatal megszervezése, adminisztrációjának immár közel másfél éven át páratlan lelkiismeretes eredményteljes és önálló vezetése körül mindenkor tanúsított fáradhatatlan ügybuzgalmáért a legfelsőbb szolgálat nevében megdicsérte. A gyulai József sanatorium viziügye A József főherceg sanatorium egyesület a Fekete-körözs holt ágával van körülvéve, amelybe a hosszufoki ármentesitő társulat — engedély alapján — a sarkadi uradalom egy részén összegyülemlő belvizeket raktározza. Mivel tehát különösen a mostani csapadékdus esztendőben a sanatorium majdnem állandóan vízzel van körülvéve, amely a tüdőbetegek gyógyulása szempontjából minden- esetije hátrányos, ennélfogva a nevezett társulat és a sanatorium között az az egyezség jött létre, hogy a társulat VI. sz. főcsatornáját, amely a belvizeket a holt mederbe vezeti, átépíti és pedig oly módon, hogy a belvizek nem a holt mederbe, hanem a Sarkadi anti úttal való keresztezésénél létesítendő betoncső tiltón, a fekete-körözsi társulatnak Kopolya éri csatornájába vezettetnék. — E célból a meglevő csatorna ellenkező irányú fenékeséssel a Kopolya éri csatorna felé kimélyit- tetuék. — A most emlitett vizimü engedélyezése iránt a társulat már beadta a kérvényét — a tervek kapcsában — a vármegye alispánjához. A Pénzintézetek Országos Egyesülésének békésmegyei pénzintézeti szövetsége folyó hó 12-én vagyis ma délelőtt fél 11 órakor alakuló közgyűlést tart városunkban. Eme alakulás iránti aktiv érdeklődést előreláthatólag nagyon megnehezíti a vármegyebeli pénzintézeteket illetőleg ,a hadimenetrend, mely a vidékieknek Gyulára jövetelét akadályozza. A központ által kibocsátott meghívó, mely a közgyűlés érdekes és fontos tárgy- sorozatát tartalmazza, a következő : «Meghívó a Pénzintézetek Országos Egyesülésének Békésmegyei pénzintézeti szövetsége folyó évi március 12-én (vasárnap) délelőtt 10 és fél órakor Gyulán a Békésmegyei takarékpénztár egyesület üléstermében tartandó alakuló közgyűlésére. Tárgy- sorozat: Az ülést megnyitja Lukács György b. t. t., ny. m. kir. miniszter, orsz. képviselő beszéde. A pénzintézetek szervezkedése és a Pénzintézeti Központ szerepe hiteléletünk fejlesztésében. Előadás, tartja Dr. Hantos Elemér orsz. képv., a Pénzintézetek Országos Egyesülése igazgatója. A Békésmegyei pénzintézeti szövetség elnökségének, igazgatóságának és titkárjának megválasztása. A Békésmegyei pénzintézetek a háború alatt. Előadás, tartja Dusbaba Vilmos, az Aradi ipar- és népbank békésmegyei fiókintézete igazgatója. A pénzintézeti érdekek védelmének szüksége. Előadás, tartja Dr. Eber Antal, a Magyar telepitő és parcellázó bank vezérigazgatója. A pénzintézetek háborús nyereségeinek megadóztatása. Etőadás. A valuta érték- állandóságának biztosítása. Előadás. Indítványok. Az ülés berekesztése. — Pénzintézetek Országos Egyesülése, Lukács László b. t. t. ny. miniszter- elnök, elnök. Dr. Hantos Elemér, ügyvezető igazgató. Gyula város rokkant alapja javára özvegy Uferbach Antalné lapunk utján 4 koronát adományozott, mely összeget rendeltetési helyére juttatjuk. A záróra rendelet, melylyel a kormány március hó 16-tól kezdve az egész országra nézve egyöntetűen szabályozta a vendéglők, kávéházak, kocsmák, italmérések nyitvatartási idejét, természetesen Gyulán is életbe lép, E szerint a felsorolt üzletek éjjeli 1 órától 5 óráig zárva lesznek tartandók. A korlátlan italméréseket a városi szabály- rendelet szerint eddig egész éjjel nyitva lehetett tartani. Az uj rendelet korlátozása, ez utóbbiak nyitvatartására is vonatkozik. Árvíz elleni védekezés. A rendkívül mostoha időjárás, valamint a háborús állapotok folytán megcsökkent iga és munkaerő indokolttá teszik, hogyja fenyegető árvízveszéllyel szemben a rendesnél is fokozottabb előrelátással és gondossággal megtétessenek azok az intézkedések, amelyek a védekezési munkálatok sikerét biztosítják A vármegye alispánja az évenként szokásos rendelkezését már kiadta a főszolgabiráknak, polgármesternek és a községi elöljáróknak, kijelölte azokat a tisztviselőket, akik a bekövetkezhető árvízveszély esetén az egyes töltés szakaszokon a közerő felett rendelkeznek és vezetik a védekezési munkálatokat. Indokoltnak mutatkozott azonban a fent emlitett rendkívüli körülményekre tekintettel, hogy az érdekelt ármentesitő társulatok is meghallgattassanak azon különleges teendők megállapítása tekintetében amelyek szükségeseknek mutatkoznak a jelenlegi helyzetben. A vármegye alispánja ennélfogva folyó hó 7-én délutánra értekezletre hívta össze a vármegyét érdeklő hét ármentesitő társulat megbízottait, valamint a folyammérnöki hivatal főnökét. Az értekezleten történt megállapodások eredményéhez képest azután a vármegye alispánja másnap már egy kisegítő rendeletet adott ki a fent említett hatóságoknak, amelyben figyelmébe ajánlotta és elrendelte az alábbiakat : A törvény szerint a társulatok által az általuk már felfogadott és betanított munkaerőn felül a hatóságtól igényelhető munkaerő pontosan összeírandó és nyilvántartandó, ezeknek napszámbére arra figyelemmel állapitassék meg a hatóság által, az lehetőleg egyenlő legyen azon bérekkel, amennyiért a társulat az ő munkásait felfogadta. Azon egyének, akiknek a katonai szolgálat alól leendő felmentése iránt a társulatok már felterjesztést tettek a földmivelésügyi miniszterhez hogy hadimunkára — ha csak arra feltétlen szükség nincs — ki ne rendeltessenek, mivel pedig a belvizek által okozható károsodások egy tekintet alá esnek a folyóvizek által előidézett árvíz károsodásokkal, ennélfogva a törvény szerint a társulatok által igényelhető munkaerő ilyen esetekben is kirendelendő. Utasítva lettek a hatóságok, hogy mivel feltehető, hogy a társulatok csak komoly szükség esetén veszik igénybe a hatóság támogatását, ennélfogva különös tekintettel a jelenlegi súlyos állapotokra amidőn a bevetett területeknek a megmentése igazán nemzeti érdek, a társulati kérelmeket a lehetőség határain belől a legsürgősebben és legméltányosabban teljesítsék és a késedelemmel járható veszélyek elkerülése végett a társulatok telefoni megkereséseire is haladéktalanul intézkedés teendő és a bürokratikus formaságok betartása mellőzendő. A hadifoglyoknak
